Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-07-31 / 86. szám

Sepsi-Szentgyörgty, 1884. Csütörtök, julius 31. XIV. évfolyam. 86. szám. nemereT Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. HVTeg-jelexiils: lieterOsint Háromszor: Kedden, Osü/törtölson. és Szombaton. ui zerltesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, főpiacz, 629. sz. a. (Csutak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér­mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre pos­tán küldve: Egész évre . .» . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ... 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyé­ért 5 kr. Bélyegdíj külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. S.-Szentgyürgy, julius 30. Brassó város közönségéhez, különösen a brassói magyarsághoz szólunk; de megértheti azt Sepsi-Szentgyörgy város közönsége, uo meg egyéb városok és községek is. Egy humánus intézmény megvalósításáról van szó, mely terhek, illetőleg kötelezettségek nélkül volna megteremthető. Egy egylet tagdíj nélkül! Nem uj dolog ez, megvan már másutt is. Nemes Kolozsvár város magyar­sága már három évvel ezelőtt egyesült e czél- ra és szép sikert is aratott. Egy egyletről van szó, mely a szegény is­kolás gyermekek ügyét karolja fel; egy egy­letről, mely szegény iskolás gyermekeket felru­házzon s ne bízza ezt továbbra is egyes nagy­lelkű emberbarátokra, hanem közös erővel se­gítsen a bajon. A brassói szászok már segítettek ezen ; egyesültek — mint rendesen — s ellátják a szegény szász gyermekeket ruhával; a magyar gyermekekről gondoskodik az isten. Brassó vá­ros magyarsága elég áldozatkész arra, hogy anuyi mindenféle egyletet tartson fenn, sőt most még egy ág. hitv. evangélikus nőegylet is van alakulóban, és igy azt hiszem, elég ne- meslelkü is lesz születésében segédkezet nyúj­tani egy oly intézménynek, mely épenséggel semmi kötelezettséggel nem jár. Három évvel ezelőtt Kolozsvárott alakult egy „rongyos egylet“. Mindenki nevetett az eszmén, és ime, ma már annyira van, hogy gazdájának évi fizetést biztosíthat. Oly egyszerű ez egylet szervezete, a mellett pedig oly nagy a jótékony hatása! Brassó város magyar elemi iskoláit elég sze­gény gyermek látogatja. Ma szegényekről az iskolán kívül nem gondoskodik senki; a szü­lők szegények, nem bírják kellően ruházni gyermekeiket, különösen mikor a tél beköszönt; az iskolától pedig csak uem követelheti senki, hogy az még ruházza is a gyermekeket, kik­nek a tandijt is elengedte. Ezekről a társadalomnak kell gondoskodni ; a társadalomnak kell őket támogatni, hogy az iskolába járást nekik lehetővé téve, belőlük a hazának hasznos gyermekei legyenek. De hogy is volna elérhető e czél, hogy is alakulhatna és tartathatnék fenn egy egylet tagdíj nélkül ? ... Ez a legfontosabb kérdés, melynek megfejtése mindent megmond. Egyszerű az egész, csak legalább 50—60 résztvevő kell. Csak össze kell szedni évenként legalább kétszer a résztvevők által már a lom­tárba vetett ruhaneműt stb. ódon tárgyat. — Minden résztvevő évenként legalább egyszer ad valami elhasznált ruhát. Az egyik haszna­vehetetlen rongyokat, a másik rossz czipőket, a harmadik eldobott vasdarabokat stb. A mi értékesíthető, azt az egylet a zsibárusnál ér­tékesíti ; a mely nagyobb ruhából pedig érde­mes még kisebbet készíttetni, az erre felhasz- náltatik. — Ez képezi az egylet rendes tag­dijait. A helyett, hogy viselhetetleu ruháimat eldobom, vagy nehány krajczárért eladom : az alakulandó egylet részére teszem el, a mit én nem, de a szegény gyermek nagyon is meg­néz. A polgárság leggazdagabbja ép úgy, mint legszegényebbje egyaránt részt vehet ez intéz­ményben. Nem köteles adni; valahányszor (ta- vaszszal és őszszel) hozzá jönnek, ad a mikor vau és a mikor akar. — Brassó város ma­gyarsága kebelében ily egylet nagy virágzásnak örvendhetne és azt hiszszük, örvendeni is fog. Csak ki kell tűzni a zászlót, résztvevőket te­remtünk. Brassóban ez uem lesz nehéz; a brassói magyarság fel fogja karolni ez intéz­ményt. De ki tűzze ki a zászlót? az ismét a nehéz kérdés. Ki legyen a kezdeményező, hogy párt­tekintet ne nyomja el az ügyet ? Mert Bras­sóban semmiben sem szabad pártkérdésnek lenni; a brassói magyarságnak uem lehet s nem szabad politikát űzni, ezt nem engedik érdekei. És ha mégis tenné, úgy csak saját érdekei ellen cselekednék. Brassóban nincs kormánypárt és nincs ellenzék, mind egy párt­hoz tartozik, még ha érzelmeiben más is. Ezt követeli jól felfogott érdeke. Leghivatottabb volna a megye tanfelügye lője, vagy a magyar áll. iskolák igazgatója. Hozzájuk áll legközelebb az ügy, s nem is ké­telkedünk, mindegyik szívesen tenné meg. De ezt nem szabad, mert hivatalos színezete lesz, pedig annak magából a társadalomból kell ki­folyni. Ők csak hathatós támaszai lehetnek az ügynek, előmozdítói a közönség között, de kezdeményezői nem. Tehát ki más legyen az ? . . . Annyian vannak a brassói magyarság között, kik erre hivatottak, hogy nehéz ott kijelölni. De hogy jelezzük az irányt, honnan kiindulva legjobb volna, — miért ne tűzhetné ki a zászlót H ar­mat h Lajos ügyvéd? Befolyás és tekintély megvan, az ő kezében haladna csak az ügy. De ha más irányt keresünk, miért ne állhatna annak élén Lázár Gerő vagy V e r z á r Lukács? Kell-e szorgalmasabb és áldozat­készebb kezdeményező, mint a brassói keres­kedők e két legtekintélyesebbjének akármelyiké ? Bizonyára nem. Vegye kezébe az ügyet Harmath ügyvéd ur, vagy Lázár Gerő s Verzár Lukács ur, mi biz­tosítjuk, hogy sikert fognak aratni; de vegyék kezökbe mindhárman, tegyen kiki a maga ha­táskörében annyit, a mennyit tehet és a siker még biztosabb. Gyüjtőiveket kell kibocsátani, most aláírókat kell gyűjteni, hogy mire a hűvösebb ősz beáll, alakulni is lehessen és télre már működni is. — Ez volna a mi véleményünk. Szóljon hoz­zá a tárgyhoz, a ki akar. Hozzájárul-e véle­ményünkhöz, vagy jobbat tud, mindegy, mi mindkét véleményt szívesen és köszönettel vesz- szük. Csakhogy ne szalaszszuk el a kedvező időt. Ha most nem hozzuk létre ez intézményt, egy félévet vesztettünk, azaz vesztettek a sze­gény gyermekek. Szt. J. A kótkerületes képviselőkről azt hallani, hogy J ó k a i az ilyefal vai, Heged ü a Sándor az ab- rudbányai és B a r o a s az illavai kerületről mond le; Tisza Lajosról előbb azt hitték, hogy dicső- szent-mártoni mandátumról mond le; legutóbb azon­ban azt beszélik, hogy nem kivanja többé Szegedet képviselni, mert nem választották meg egyhangúlag Az ilyefalvai kerületet báró Kemény János, az illavait valószínűleg T a n á r k y Gedeon, Tisza La­jos egyik kerületét pedig Móricz Pál kapja, kit a kormány nem akar elejteni; az abrudbányai ke­rületre V i s i Imrét és György Endrét emle­getik ; de más verzió szerint a „Nemzet“ szerkesz­tőjének van már ez a mandátum biztosítva. A mér­sékelt ellenzék gr. Károlyi Sándor egyik kerületét Bittó Istvánnak szánta, a függetlens. párti Ugrón Gábor pedig a maros-vásárhelyi mandátumot tartja meg, s a sz.-keresztúri kerületet H e 1 f y vagy Eötvös Károly kapja. A külföldi okiratok bélyegei. A váltók és egyéb okiratok után járó bélyegilletékekre nézve, ha azok külföldön állíttatnak ki s a monarchia egyik ál­lamterületén keresztül a másik államterületbe ho­zatnak be, a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetér­tőig következőleg intézkedett. Az illeték szabályok határozatai oly váltókra s általában mind azon egyéb okiratokra nézve is irányadóknak tekinten­dők, melyek külföldön állíttatván ki, a monarchia egyik állama területén keresztül, a másikba beho­zatnak. E szerint az illetéki díjjegyzék rendelései akként értelmezendők, hogy az ott említett külföldi váltók után a meghatározott illeték csak akkor jár teljes összegben, ha a váltó után a birodalmi ta­nácsban képviselt királyságok és országok területén bólyegiJlecék nem rovatott le. A zágrábi egyetemi ifjak megfenyitése. A Her­voics kormánybiztos által végrehajtott vizsgálat kö­vetkeztében 28-án a zágrábi egyetemről kileucz egyetemi hallgatót végképen kizártak. A vizsgálat során a vádba fogott ifjak hallatlan ellenszegülő szellemet tanúsítottak. Legtöbbje megtagadta a vá­laszt s kijelentette, hogy ő-semmiféle kormánybiz­tost nem ismer el. Egy fiatal embert, a ki a kor­mánybiztos előtt kijelentette, hogy a lázitókkal nem ért egyet, társai elvertek. A kihirdetett fegyelmi határozat kellemetlen meglépés gyanánt hatott s íöltehelőleg a kicsapott tanulók javára tüntetéseket fog előidézni. A kormány ennek daczára nem elég­szik meg a mai határozattal, hanem legközelebb részletesebben szabályozza ős kitágítja a bán ha­táskörét az egyetem fölött. A kormánynak szoros felügyeleti jog biztosittatik. Merénylet Németországban. Szenzácziós híreket bocsátottak a napokban világgá. Egyik német lap szerint mult kedden, azaz f. hó 22-én este a né­met trónörökös a tanuló-gyalogzászlóalj parancsno­kát s hadsegédét magához hivatta. Midőn e két tiszt a trónörökös lakosztályát elhagyta, a külső őrök, a kik az uj palota körül voltak felállítva, összébb vonattak s egyesittettek a belső őrökkel. Ezenkívül az őrséget megerősítették uj csapatok­kal, továbbá az összes, Potsdamban tartózkodó őr­ség azt a parancsot kapta, hogy az uj palotába vonuljon. E nagyobb arányú intézkedéseket a trón­örökös és az uj palota ellen tervezett dinamit-me- rényletre vezetik vissza. A trónörökös-pár továbbá az erre következő napon rendkívüli óvintézkedések megtétele után utazott el Angliába. A franczia alkotmányrevizió kérdése uj fázisba jutott. Minthogy a szenátus jul. 26-iki ülésében a bizottság előadója kijelentette, hogy a kormánynak a szenátus pénzügyi hatáskörére vonatkozó javas­lata elfogadható ugyan, de az eljárást illetőleg nem lát a szenátus kellő garancziát, mert a képv.-kamra nem nyilatkozott a kormány megváltoztatott javas­lata felett, Ferry indítványának bizottsághoz utasí­tását kívánta, hogy időt nyerjen az indítványt jó­váhagyás és határozathozatal végett a kamra elő terjeszteni. E magatartásnak megvolt a hatása; Freycinet a baloldal tetszése közt kelt a minisz­ter indítványának védelmére, inig Leon Say — bár ' nem ellenezte a bizottsághoz utasítást — a minisz*

Next

/
Thumbnails
Contents