Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-07-31 / 86. szám
Sepsi-Szentgyörgty, 1884. Csütörtök, julius 31. XIV. évfolyam. 86. szám. nemereT Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. HVTeg-jelexiils: lieterOsint Háromszor: Kedden, Osü/törtölson. és Szombaton. ui zerltesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, főpiacz, 629. sz. a. (Csutak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . .» . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ... 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdíj külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. S.-Szentgyürgy, julius 30. Brassó város közönségéhez, különösen a brassói magyarsághoz szólunk; de megértheti azt Sepsi-Szentgyörgy város közönsége, uo meg egyéb városok és községek is. Egy humánus intézmény megvalósításáról van szó, mely terhek, illetőleg kötelezettségek nélkül volna megteremthető. Egy egylet tagdíj nélkül! Nem uj dolog ez, megvan már másutt is. Nemes Kolozsvár város magyarsága már három évvel ezelőtt egyesült e czél- ra és szép sikert is aratott. Egy egyletről van szó, mely a szegény iskolás gyermekek ügyét karolja fel; egy egyletről, mely szegény iskolás gyermekeket felruházzon s ne bízza ezt továbbra is egyes nagylelkű emberbarátokra, hanem közös erővel segítsen a bajon. A brassói szászok már segítettek ezen ; egyesültek — mint rendesen — s ellátják a szegény szász gyermekeket ruhával; a magyar gyermekekről gondoskodik az isten. Brassó város magyarsága elég áldozatkész arra, hogy anuyi mindenféle egyletet tartson fenn, sőt most még egy ág. hitv. evangélikus nőegylet is van alakulóban, és igy azt hiszem, elég ne- meslelkü is lesz születésében segédkezet nyújtani egy oly intézménynek, mely épenséggel semmi kötelezettséggel nem jár. Három évvel ezelőtt Kolozsvárott alakult egy „rongyos egylet“. Mindenki nevetett az eszmén, és ime, ma már annyira van, hogy gazdájának évi fizetést biztosíthat. Oly egyszerű ez egylet szervezete, a mellett pedig oly nagy a jótékony hatása! Brassó város magyar elemi iskoláit elég szegény gyermek látogatja. Ma szegényekről az iskolán kívül nem gondoskodik senki; a szülők szegények, nem bírják kellően ruházni gyermekeiket, különösen mikor a tél beköszönt; az iskolától pedig csak uem követelheti senki, hogy az még ruházza is a gyermekeket, kiknek a tandijt is elengedte. Ezekről a társadalomnak kell gondoskodni ; a társadalomnak kell őket támogatni, hogy az iskolába járást nekik lehetővé téve, belőlük a hazának hasznos gyermekei legyenek. De hogy is volna elérhető e czél, hogy is alakulhatna és tartathatnék fenn egy egylet tagdíj nélkül ? ... Ez a legfontosabb kérdés, melynek megfejtése mindent megmond. Egyszerű az egész, csak legalább 50—60 résztvevő kell. Csak össze kell szedni évenként legalább kétszer a résztvevők által már a lomtárba vetett ruhaneműt stb. ódon tárgyat. — Minden résztvevő évenként legalább egyszer ad valami elhasznált ruhát. Az egyik hasznavehetetlen rongyokat, a másik rossz czipőket, a harmadik eldobott vasdarabokat stb. A mi értékesíthető, azt az egylet a zsibárusnál értékesíti ; a mely nagyobb ruhából pedig érdemes még kisebbet készíttetni, az erre felhasz- náltatik. — Ez képezi az egylet rendes tagdijait. A helyett, hogy viselhetetleu ruháimat eldobom, vagy nehány krajczárért eladom : az alakulandó egylet részére teszem el, a mit én nem, de a szegény gyermek nagyon is megnéz. A polgárság leggazdagabbja ép úgy, mint legszegényebbje egyaránt részt vehet ez intézményben. Nem köteles adni; valahányszor (ta- vaszszal és őszszel) hozzá jönnek, ad a mikor vau és a mikor akar. — Brassó város magyarsága kebelében ily egylet nagy virágzásnak örvendhetne és azt hiszszük, örvendeni is fog. Csak ki kell tűzni a zászlót, résztvevőket teremtünk. Brassóban ez uem lesz nehéz; a brassói magyarság fel fogja karolni ez intézményt. De ki tűzze ki a zászlót? az ismét a nehéz kérdés. Ki legyen a kezdeményező, hogy párttekintet ne nyomja el az ügyet ? Mert Brassóban semmiben sem szabad pártkérdésnek lenni; a brassói magyarságnak uem lehet s nem szabad politikát űzni, ezt nem engedik érdekei. És ha mégis tenné, úgy csak saját érdekei ellen cselekednék. Brassóban nincs kormánypárt és nincs ellenzék, mind egy párthoz tartozik, még ha érzelmeiben más is. Ezt követeli jól felfogott érdeke. Leghivatottabb volna a megye tanfelügye lője, vagy a magyar áll. iskolák igazgatója. Hozzájuk áll legközelebb az ügy, s nem is kételkedünk, mindegyik szívesen tenné meg. De ezt nem szabad, mert hivatalos színezete lesz, pedig annak magából a társadalomból kell kifolyni. Ők csak hathatós támaszai lehetnek az ügynek, előmozdítói a közönség között, de kezdeményezői nem. Tehát ki más legyen az ? . . . Annyian vannak a brassói magyarság között, kik erre hivatottak, hogy nehéz ott kijelölni. De hogy jelezzük az irányt, honnan kiindulva legjobb volna, — miért ne tűzhetné ki a zászlót H armat h Lajos ügyvéd? Befolyás és tekintély megvan, az ő kezében haladna csak az ügy. De ha más irányt keresünk, miért ne állhatna annak élén Lázár Gerő vagy V e r z á r Lukács? Kell-e szorgalmasabb és áldozatkészebb kezdeményező, mint a brassói kereskedők e két legtekintélyesebbjének akármelyiké ? Bizonyára nem. Vegye kezébe az ügyet Harmath ügyvéd ur, vagy Lázár Gerő s Verzár Lukács ur, mi biztosítjuk, hogy sikert fognak aratni; de vegyék kezökbe mindhárman, tegyen kiki a maga hatáskörében annyit, a mennyit tehet és a siker még biztosabb. Gyüjtőiveket kell kibocsátani, most aláírókat kell gyűjteni, hogy mire a hűvösebb ősz beáll, alakulni is lehessen és télre már működni is. — Ez volna a mi véleményünk. Szóljon hozzá a tárgyhoz, a ki akar. Hozzájárul-e véleményünkhöz, vagy jobbat tud, mindegy, mi mindkét véleményt szívesen és köszönettel vesz- szük. Csakhogy ne szalaszszuk el a kedvező időt. Ha most nem hozzuk létre ez intézményt, egy félévet vesztettünk, azaz vesztettek a szegény gyermekek. Szt. J. A kótkerületes képviselőkről azt hallani, hogy J ó k a i az ilyefal vai, Heged ü a Sándor az ab- rudbányai és B a r o a s az illavai kerületről mond le; Tisza Lajosról előbb azt hitték, hogy dicső- szent-mártoni mandátumról mond le; legutóbb azonban azt beszélik, hogy nem kivanja többé Szegedet képviselni, mert nem választották meg egyhangúlag Az ilyefalvai kerületet báró Kemény János, az illavait valószínűleg T a n á r k y Gedeon, Tisza Lajos egyik kerületét pedig Móricz Pál kapja, kit a kormány nem akar elejteni; az abrudbányai kerületre V i s i Imrét és György Endrét emlegetik ; de más verzió szerint a „Nemzet“ szerkesztőjének van már ez a mandátum biztosítva. A mérsékelt ellenzék gr. Károlyi Sándor egyik kerületét Bittó Istvánnak szánta, a függetlens. párti Ugrón Gábor pedig a maros-vásárhelyi mandátumot tartja meg, s a sz.-keresztúri kerületet H e 1 f y vagy Eötvös Károly kapja. A külföldi okiratok bélyegei. A váltók és egyéb okiratok után járó bélyegilletékekre nézve, ha azok külföldön állíttatnak ki s a monarchia egyik államterületén keresztül a másik államterületbe hozatnak be, a m. kir. pénzügyminiszterrel egyetértőig következőleg intézkedett. Az illeték szabályok határozatai oly váltókra s általában mind azon egyéb okiratokra nézve is irányadóknak tekintendők, melyek külföldön állíttatván ki, a monarchia egyik állama területén keresztül, a másikba behozatnak. E szerint az illetéki díjjegyzék rendelései akként értelmezendők, hogy az ott említett külföldi váltók után a meghatározott illeték csak akkor jár teljes összegben, ha a váltó után a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok területén bólyegiJlecék nem rovatott le. A zágrábi egyetemi ifjak megfenyitése. A Hervoics kormánybiztos által végrehajtott vizsgálat következtében 28-án a zágrábi egyetemről kileucz egyetemi hallgatót végképen kizártak. A vizsgálat során a vádba fogott ifjak hallatlan ellenszegülő szellemet tanúsítottak. Legtöbbje megtagadta a választ s kijelentette, hogy ő-semmiféle kormánybiztost nem ismer el. Egy fiatal embert, a ki a kormánybiztos előtt kijelentette, hogy a lázitókkal nem ért egyet, társai elvertek. A kihirdetett fegyelmi határozat kellemetlen meglépés gyanánt hatott s íöltehelőleg a kicsapott tanulók javára tüntetéseket fog előidézni. A kormány ennek daczára nem elégszik meg a mai határozattal, hanem legközelebb részletesebben szabályozza ős kitágítja a bán hatáskörét az egyetem fölött. A kormánynak szoros felügyeleti jog biztosittatik. Merénylet Németországban. Szenzácziós híreket bocsátottak a napokban világgá. Egyik német lap szerint mult kedden, azaz f. hó 22-én este a német trónörökös a tanuló-gyalogzászlóalj parancsnokát s hadsegédét magához hivatta. Midőn e két tiszt a trónörökös lakosztályát elhagyta, a külső őrök, a kik az uj palota körül voltak felállítva, összébb vonattak s egyesittettek a belső őrökkel. Ezenkívül az őrséget megerősítették uj csapatokkal, továbbá az összes, Potsdamban tartózkodó őrség azt a parancsot kapta, hogy az uj palotába vonuljon. E nagyobb arányú intézkedéseket a trónörökös és az uj palota ellen tervezett dinamit-me- rényletre vezetik vissza. A trónörökös-pár továbbá az erre következő napon rendkívüli óvintézkedések megtétele után utazott el Angliába. A franczia alkotmányrevizió kérdése uj fázisba jutott. Minthogy a szenátus jul. 26-iki ülésében a bizottság előadója kijelentette, hogy a kormánynak a szenátus pénzügyi hatáskörére vonatkozó javaslata elfogadható ugyan, de az eljárást illetőleg nem lát a szenátus kellő garancziát, mert a képv.-kamra nem nyilatkozott a kormány megváltoztatott javaslata felett, Ferry indítványának bizottsághoz utasítását kívánta, hogy időt nyerjen az indítványt jóváhagyás és határozathozatal végett a kamra elő terjeszteni. E magatartásnak megvolt a hatása; Freycinet a baloldal tetszése közt kelt a miniszter indítványának védelmére, inig Leon Say — bár ' nem ellenezte a bizottsághoz utasítást — a minisz*
