Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-07-17 / 80. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIV. évfolyam. 80. szám. Csütörtök, julius 17. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. eg-jelen.5.1c Iieten-lcint iiáromszor: IKIed.d.e:n, Os-Citörtölcön és Szozn'baton. a. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, topiacz, 629. sz (Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre posBernstein Márk könyvnyomdája, hová tán küldve: az előfizetési pénzek és hirdetések bérEgész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ... 1 „ 80 „ mentesen küldendők Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukea és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. S.-Szentgyörgy, julius 16. A holt idény kezdetét vette. A városok kihalnak egy időre, a fürdők népesednek. A politika csarnokai bezárva, az igazságszolgáltatás rendes menete felfüggesztve, az iskolák üresek, csak a szántóföldek kezdenek élénkülni. Régen volt a „holt idény“ annyira holt a szó szoros értelmében, mint most. Nincs semmi, a legcsekélyebb sem, de úgy látszik, nem is igen lesz, a mi az idényt felélénkítené. Hazai fürdőink részben igen gyéren látogatottak, részben teljesen üresek; a szép magyar pénz elkel a külföldi fürdőben is. Úgyis mindég itthon vagyunk, legalább fürdőre menjünk máshova, igy gondolkoznak az illetők. De hogy e mellett a mi fürdőink soha sem fognak valamire vergődni, azt ők meg nem gondolják. Az erdélyi fürdőkben alig vau még vendég, odakünn pedig hely sincs már, s ha statisztikát állítanánk össze a fürdőközönség nemzetisége tekintetéből, bizonyára egy harmada magyar volna. Hja! de vérében van már a magyarnak, hogy külföldre vigye pénzét! . . . Az ünnepélyes Tedeumok országszerte megtörténtek. Az iskolák két havi szünetet tartanak. Tanító és tanuló kipiheni a munka fáradalmait. Nemzetünk legfontosabb tényezője az iskola. A kultúrát kell emelnünk, ha gyarapodni és növekedni akarunk. Korszakunk nagy emberek hiányában szenved; csak egyesek, de igen-igen kevesen élnek abból a jó régi gárdából, melyre büszke lehetett a nemzet. Politika, tudomány és irodalom, minden érzi a valóban nagy férfiak hiányát. Széchenyi, Deák, Eötvös nem díszítik a láthatárt ; csak az egy Kossuth él még e csoportból, csak ő hirdeti még azon kor fényét és nagyságát. Kazinczy, Berzsenyi, Vörösmarty, Petőfi és Arany ! ki lép nyomdokaitokba ?! . . . Magyarország fénykorát élte e nagy nevek alatt; egymásután tűntek le e csillagok egünkről s nem pótolja őket senki sem. Még leginkább a tudományok azok, melyek hazánkban jelenleg is fénykorukat élik, de politika s irodalom s itt is leginkább a politika nem. Vannak Íróink, költőink, egész tábor; vannak jeles erők közöttük, de valóban nagy — hiányzik. Az iskola hatalmában áll az uj nemzedéket nagygyá nevelni; az iskola rendelkezésére állanak az eszközök hazafiakat nevelni. Az iskola azért nálunk a legfontosabb szerepet ját- sza, mint minden nemzetnél, mely még nem érte el a kultúra minden igényeit. Az iskolákra kell nagy gondot fordítani, ez kötelessége a közoktatási miniszternek. Igaz, hogy nincs okunk panaszkodni két évtized óta, mert iskoláink ez alatt igen sokat haladtak. Nincs okuuk panaszra, hisz Eötvös kezében voltak azok, s most is eléggé viseli gondját Trefort Ágoston is. Az ő működésével is meg lehet elégedve a nemzet, bár fér ahhoz is még sok és vár az iskolákra is sok; de egyszerre mindent tenni nem lehet. Az igazságszolgáltatás szünetel, a törvényes jurisdicium idejét éli. Jól van ez igy ; jobb, ha szünetel, mintha igazságtalanul osztja az igazságot. S ha Trefort működésével meg lehet elégedve a nemzet, ám sirathatja Pauler miniszterségét. Oly rossz lábon áll nálunk az igazságszolgáltatás, mint Európában talán csak Orosz- és Törökországban. — A mezők népesednek, a szegény főldmivelő nép kenyerét keresi most össze. Helylyel-közzel lesz az országban jó termés, de nagyjában alig középszerű. Magyarországon most foly az aratás, nemsokára megtudjuk az eredményt; Erdélyben még csak meg sem kezdődött, de nem is igér valami sokat. A természet az idén ismét nem kedvezett a földmivelésnek. Eleintén gyönyörűen állott minden, úgy fejlődött, hogy dús, igen dús évet lehetett várni. Kívánatos is lett volna. De egyszerre jön viz és mértföldnyi területeket elönt; jő másutt szárazság és leperzsel mindent; meg máshol örökös eső nap nélkül, és végre még a jég, mely vidékenként szecskává aprított mindent. Még széna sem lesz az idén elég ; oly vidéken, hol eddig mindég bőviben volt a széna, az idén oly kevés van, hogy a kitelelésre vásárolni keli. Rossz napok járnak hazánkra. Adóink elviselhetetlenek, termésünk rossz. Oh istenem, mit akarsz te már e nemzettel, hogy ily keményen sújtod?! „Irgalom istene, ne hagyj el!“ Gazda. A törvényszünet. Az igazságügyrainiszter körrendeletét intézett az összes törvszékek elnökeihez, melyben tekintettel arra, hogy a törvényszünetről szóló törvény a napidijasokra nézve nem intézkedik, s hogy az egész éveu át dolgozó dijnokok is élvezhessenek némi nyugalmat — felhatalmazza őket, hogy az ügyes, szorgalmas és megbízható dijnokoknak, kik már egy óv óta szolgálnak, a törvónyszünetek alatt, a napidijak fentartása mellett, 14 napi szabadság- időt adhassanak. Ezenkívül megengedi a miniszter azt is, hogy nemcsak az egy évig, de a rövidebb ideig alkalmazott dijnokoknak is, a törvényszüneten kívüli időben is rendkívüli esetben 6 napig terjedő szabadságidőt engedélyezhessenek. A községi- és körjegyzők, valamint a körorvosok a nélkül is igen csekélyre szabott fizetéseiket számos esetben nem az esedékesség idejében, hanem gyakran nagy késedelemmel kapják meg a községi pénztárakból. Sopronmegye közönsége ezen a bajon segítendő, közelebb szabályrendeletet alkotott, melynek értelmében az ezen megyebeli minden kis és nagy község köteleztetik a községi-, illetőleg körjegyzőnek, valamint a körorvosnak megállapított évi járulékát két egyenlő részletben, és pedig minden óv január és julius hónapjai 1-ón, közvetlenül a megye házipénztárába befizetni, honnan a közsógi- és körjegyzőknek és körorvosoknak rendes fizetéseik, óvnegyedenkint és utólagos részletekben fognak kiszolgáltatni. Utánzásra méltó intézkedés. Horvátellenes mozgalom Isztriában. Volosca iszt- riai kerület lakossága kérvényt készül az országos kormányhoz intézni, a melyben következő óhajtásainak ad kifejezést: 1. Gondoskodjék a kormány arról, hogy a templomokban s a vallási szertartásoknál nem a „kemény ujhorvát nyelv“, a melyet senki sem ért, hanem a hosszú évek óta általánosan beszélt nyelv nyerjen alkalmazást. 2. Castua vidékén ne legyenek többé horvftt lobogók láthatók, 8 a meglévőket szedjék be a hatóságok. 3. Az iskolákban ne csak a horvát, melyet a gyermekek nem értenek, hanem a német és az olasz nyelv is taníttassék. 4. Castua községét (az észak-isztriai Starcsevics-féle agitáczió fészkét) utasítsák, hogy erélyesen szegüljön ellene a fanatikusok minden oly kísérletének, mely a Horvátországgal való egyesülést czólozza. 5. A jelenlegi Castua község késedelem nélkül több községre osztassák tel. Az egyiptomi konferenczia Londonban eredménytelenül ülésez. Musurus pasa, a török nagykövet Londonban értesítette a portát, miszerint igen kevés a valószínűség arra, hogy a konferenczia praktikus eredményeket érjen el. A hatalmak közt való megegyezés lehetetlen. Mióta Waddington Páriából visszatért, újabb teljesíthetetlen követelésekkel állt elő Francziaország. Valószínű, hogy a konferenczia el fog hala8ztatni. A 8zudáni hareztérröl. Egy Dongóiéból Assuan ba érkezett levél teljes mérvben megerősíti a dongolai mudir árulását. A mahdí követe meglátogatta a várost. Az összes keresztényeket kónyszeritettók, hogy a mohamed hitre térjenek át. A dongolai mudir értekezett Huda seikkal, a ki a fölkelők vezére Deb- bahban s a ki őt amahdi nevében emirnek ismerte el. A görög nyelven szerkesztett levelet Franco nevű maltai kereskedő irta, a ki angol alattvaló a jelenleg Dougolában tartózkodik. Kitűnik bc'.őle, hogy Dongola junius 20-ika óta van a fölkelők birtokában, s hogy a Debbah mellett állítólag vívott csata nem is történt meg. A mudir ellenőrzi a táviratokat s megcsalja a kairói kormányt. A kolera. Marseille, julius 12. A 11-ről 12-re forduló éjjel huszonhat ember halt meg kolerában. Kedden Wal- deck és Raynal miniszterek kiséretében idejönnek Well titkár és Untre vaspálya-igazgató. Innen több legitimista család Görzbe menekült. Tegnap 70 ember betegedett meg kolerában, ennek következtében ápolónőkért táviratoztak Párisba. A katonai kórházban és a „Milano“ gőzösön újra kolera-esetek fordultak elő. Az olasz munkások nagy zavargást insceniroztak az olasz egylet helyiségeiben. Mintegy 600 munkás gyűlt oda és pénzt követeltek, hogy rögtön haza utazhassanak. Az olasz konzul, miután a rendőrség nem birt a zavargókkal, katonaságot volt kénytelen requirálni. Az olasz kormány átiratilag jelenté, hogy egy hadihajót küld a foglalkozás nélkül maradt olasz munkások hazaszállítására. Pár is, julius 13. Marseilleből és Toulonból szomorú hírek érkeznek. Az ínség mindkét városban nagy. A munkások kérvényt intéztek a hatósághoz : munkát vagy kenyeret kérnek. Toulonban az utolsó 24 óra alatt harmincz ember, Marseilleben pedig hatvankettő halt meg kolerában. Marseilleben tegnap estétói ma reggelig 144-en betegedtek s 21 ember, Toulonban 28 (köztük egy apácza) halt meg kolerában. A kivándorlás mindkét helyről óriási mérveket ölt. A helyzet igen szomorú. Toulon, julius 14. Tegnap nyolez, ma délig harmincz ember halt meg kolerában. Toulonnak most csak 6000 lakosa van. Marseille, jul. 14. Tegnap harminczkét, ma huszonkilencz ember halt meg; az utóbbi 24 óra alatt hatvanegy koleraeset fordult elő, 13-án ösz- szesen 65 halottunk volt. Eddig több mint 100,000 ember utazott el innen. A 8zoczialisták viharos népgyülést tartottak, az elnök kénytelen volt menekülni. Egyik szónok igy beszélt: a ki éhezik, ott szedjen kenyeret, honnan kap! — Gras községtanácsos úgy véli, ha a kolera, mely már Párisban mutatkozott, Lyonban is föllép, akkor megvan egy nagy forradalom. Trieszt, julius 14. Az itteni osztrák-magyar nagykövetségnek a tengeri hatóságokhoz intézett távirata szerint, a görög kormány a Triesztből érkező hajók ellen a vesztegzárt alkalmazni fogja.
