Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-07-10 / 77. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. Csütörtök, julius 10. XIV. évfolyam. 77. szám. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. 2v£eg-j elenii lietenAcint háromszor: Kedden, GeÁitörtölzön. és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, föpiacz, 629. sz. a. (Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre ... 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. Előfizetési lelliivás a, iTeiaaere „HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY“ czímü politikai és társadalmi lap 1884. tizennegyedik évi folyamára. Előfizetési ára: Egész évre..........................7 fit — kr. Félévre ...............................3 „ 50 „ Negyedévre...........................I „ 80 „ Külföldre egész évre . . 9 „ — „ Előfizetőinket tisztelettel kérjük, előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattat- hatunk. Az előfizetés legczélszerübben postautalvány mellett eszközölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere Határszéli Közlöny“ kiadó-hivatalának Bernstein Márk könynyomdájáha Sepsi-Szentgyörgyre küldendők. A Nemere „Határszéli Közlöny" kiadóhivatala. Külföldi szemle. P á r i s b a □ annyira elfoglalják ma a kedélyeket a tonkiugi és touloüi hirek, hogy a legnevezetesebb belpolitikai események szinte észrevétlenül maradnak. Pedig más körülmények közt mily szenzácziőt keltene az a tény, hogy a franczia alkotmány revízió iránti javaslat, bá a szenátorok nyílt ülésben meg nem változtatják nézetöket, úgyszólván elvetettnek tekinthető. A legfontosabb tényező, nevezetesen a balközép, a mely a jobboldallal a többséget képezi, a revízióra vonatkozó indítvány elutasítását határozta el. Csak egyesek kísértették meg a tranzakcziót. Legélesebben szólt a revízió ellen Leon Say, a ki a balközép programmját kifejtette. Say megjegy- zé, hogy elvben nem ellensége a revíziónak, a mely az alkotmány javítását czélozza. A kormány elérkezettnek látja az időt a reformra, de kérdi: az alkotmányrevizióban meg vaunak-e határozva a szándékolt változtatások? Ó ezt nem látja. A mi pedig megmagyarázva van, az el nem fogadható. A revizió határozatlan, tökéletlen munka. Ily revíziót keresztülvinni a kormánynak lehetetlen. Gambetta részletesen előadá az alkotmányrevizióra vonatkozó terveit, de elbukott; Ferry csak azért nem fog elbukni, mert hallgat. Különben is a revizió ilyen alakban el nem fogadható. A bal- közép majd minden tagja osztja Say nézetét. Az „unión republicaine“ párt egy tag kivételével elfogadja a revíziót, az „unión democra- tique" pártban pedig a vélemények meg vannak oszolva. E párt alkudozásba bocsátkozott a többi pártokkal, a jobboldal pedig támogatja a kormány elleneit. i Amiatonkingikérdést illeti, egy félhivatalos jellegű közlemény erre vonatkozólag következő érdekes adatokat tartalmaz: A miniszterek csütörtökön Jules Ferry elnöklete alatt kabinettanácsot tartottak. Az elnök közölte társaival a Klímából kapott táviratokat. A Tsung-Li-Yamen mi kifogásolni valót sem talál a khinai rendes csapatoknak Bac-Le-nél tanúsított eljárásuk fölött, mint beszélik, a Tsuug-Li-Yamen, a tient-tsini szerződés 2. §- ban foglalt határozata elleuére, mely az Összes khinai helyőrségek közvetlen visszavonulását rendeli el, azt vitatja, hogy a határerődök kiürítése a végleges szerződés aláírásától és a határvonal megállapításától függ. Vonakodik továbbá a tseli alkirály és Tournier parancsnok közt kötött békcföltételeket elismerni, a melyek értelmében Langson, Cliatke és Fao- Bang junius G-ától és La Kai junius 26-ától kezdve a franczia csapatoknak lennének átszol- gáltatandók. Beszélik, hogy a kormány szándéka Khinától ezen szószegés miatt ötszáz millió frank kárpótlást követelni. Különben a dolog tulajdonképi összefüggéséről ép oly kevéssé van tájékozva, mint a nagy közönség, miután Khina párisi ügyvivője kormánya részéről állítólag semminemű értesítést nem kapott. Bármint álljon is a dolog, az kétségtelen, hogy itt egy szabály szerint megkötött békeszerződés tényleg megsértetett. Az ily sértés háromféle elégtételt vonhat maga után s pedig diplomácziai reparacziót, pénzbeli kárpótlást s biztosítékokat a jövőre nézve. Jelen esetben csakis a bűnösség kisebb vagy nagyobb mértékéről lehet sző. A geronai haditörvényszék által imént hozott ítéletekről utólag azt jelentik Madridból, hogy az agyonlőtt két tiszt főtettese volt a santa-colonnai májusi fölkelésnek ; részt vett e fölkelésben még vagy tíz tiszt és ugyanannyi katona; a haditörvényszék fegy- házra ítélte valamennyit, de a felsőbb hadbíróság megsemmisítette ezt az ítéletet s a fölkelés vezetőjét és azt a tisztet, ki ama kaszárnyának parancsnoka volt, melyből a fölkelők kiszöktek, halálra ítélte. Az első ítéletet hozó katonai bíróság tagjai is két-két havi várfogságra ítéltettek, amiért rosszul alkalmazták a katonai büntető-törvényt. A halálra Ítéltek kivégeztetésükkor bátran viselték magukat; széken ülve hátba lőtték őket, mint árulókat. A zendülésben részes többi tiszteket rangjuktól megfosztva fegybázba szállították. A „Daily News“ kairói sürgönye szerint a föl kelők nagy számmal sereglenek Uj- D o u g o 1 a (Urdeh) körül; ez a hely a Nílus mellettt van, jól megerősítve s élelmiszerrel is ellátva, de gyönge helyőrséggel. — Ugyancsak a „Daily News“ közli Gordon pasának márczius 1-ről keltezett s dr. Schweinfurth tanárhoz intézett levelét, mely azonban kevés érdekeset nyújt; azóta a tábornoknak itt kefejezésre jutó optimizmusa is bizonyára ellenkezőre fordult. Trefort a pozsonyiak egészsége érdekében. Tre- fort Ágost, közoktatásügyi miniszter a következő levelet intézte Pozsony város polgármesteréhez: „Tisztelt polgármester ur! Ma két hete, hogy Pozsonyban voltara, hol felszólalásomban a közegészségügy jelentőségét is kiemeltem. Azóta vettem a statisztikai heti kimutatást a fővárosi statisztikai hivatal részéről. Elszomorító benyomást tett reám a halandóság nagy mérve Pozsony városban, melyre nézve az első helyet foglalja el a magyarországi városok sorában. Ha akarjuk, hogy Pozsony gyarapodjék s Budapest után az ország első városa legyen, e bajon segiteni kell. A javulás első feltétele: a bajnak s okainak felismerése. — Felkértem ennélfogva dr. Rózsahegyi Aladár urat, a kolozsvári egyetemen a hygienia tanárát, hogy Pozsonyba ránduljon ki s az ottani egészségi állapokat tanulmányozza. Nem szükséges őt t. polgár- mester ur figyelmébe ajánlanom, mert a város ily vitális érdekére nézve a t. polgármester ur neki bizonyosan, minden segédeszközt rendelkezősősére fog bocsátani. Trefort, s. k. Pótválasztások Maros-Vásárhelyen az első választás alkalmával, jun. 21-én, mind Ugrón Gábor, mind Ball ági Mór egyenlőkópen 14(4 szavazatot kapott. A jul. 6-ki választás alkalmával Ugrón 153 szavazatot kapott, Ballagi 151-et. Mint hírlik, Ugrón, ki Székely kereszt uron is meg választatott, megtartja a m.-vásárhelyi kerületet, a másik kerületben pedig Eötvös Károlyt fogja ajánlani. — Tiszalökön 6-án, minthogy Dessewffy Auról időközben lemondott, a választási elnök a nagy számmal megjelent választók lelkes éljenzése közt a kerület országyülési képviselőjévé a kormánypárti Szomjas Józsefet kiáltatta ki. — Mezőtúron jul. 7-óu volt a pótválasztás Csávói- szky Lajos (függetl.) és Tisza László (kom.) közt. Beadatott Csávolszkyra 927, Tiszára pedig 626 szavazat. E szerint Csávolszky 301 szavazat-többséggel a kerület képviselőjévé választatott. A megszegett béke. Páriából írják julius1 7 ről: Az itteni kormánykörökbe« remélik, hogy Khina, belátva a helyzet komolyságát, önként fog meghó- dőlni. A „Figaro" szerint Ferry Li*Fong-Pao khinai nagykövetet igen hidegen fogadta s tudatta vele, hogy Courbet tengernagy az esetre, ha Khina keddig Patenotre követnek elégtételt n.em adna, uta- sittatott, hogy az ellenségeskedéseket kezdje meg. I Ferry továbbá akkép nyilatkozott, hogy egy dynas- J tia, mely szavát nem tartja meg, nem érdemli, ! hogy uralkodjék. — Fournier parancsnok, a ki a tien-tsini szerződés eredeti okmányával érkezett Marseillebe, a franczia tábornokot ügyetlenséggel vádolja; Negrier és Briére tábornokokkal együtt kellett volna operálniok, s ők különráltan, tehát gyöngén működtek. A langsoni eset annyiban javítja a diplomácziai helyzetet, hogy most Francziaország hadi kárpótlást követelhet. A hadi párt Khinában végre is meg fog aláztatni. A kolera. Mint már jeleztük, a helyzet Dél-Francziaország- ban határozottan rosszabbra fordult. A halálesetek száma Toulonban és Marseilleben jelentékenyen növekedett és most már Olaszországban is merültek fel kolera-esetek a Francziaorseágból arra érkezett olasz munkások közt. A kolera színhelyéről érkező táviratok megdöbbentő részleteket jelentenek. így például egy Mar- seilleben 6-ikán reggel feladott magántávirat azt mondja, hogy szombaton reggeltől szombaton estig ötven ember halt meg, köztük tizen kolerában. Ezen halottak közt vannak a rue-Guirlandeban lakó Spo8Íto-család összes tagjai. Először egy 17 hónapos fiúcska lett beteg, ezután megbetegedett az anya és meghalt, mikor átszállították a Pbaro-kórházba, végül megbetegedett a férj. A Marseillebe érkezett touloniak közül Dauphine Emil lyczeumi tanár két órai betegség után halt meg. A St.-Pierre nevű szegényházban is kiütött a kolera. — A i x b e n is koleraesetet konstatáltak. Toulon, julius 6. Reggel óta három, s a legutóbb lefolyt 24 óra alatt tizenkilencz ember halt meg kolerában. Marseille, julius G. Reggel óta kilencz, s a legutóbb lefolyt 24 óra alatt összesen tizenöt ember halt meg kolerában. —Tegnap i 15 olasz Nápolyba hajózott. P á r i s, jul. 7. A „Gaulois“ egy munkatârşa meginterviewolla Kochot, s a következő párbeszéd fejlődött ki köztük. Levelező: Mily jellegű az ön megbízatása? Koch: Engem a német kormány küldött ki a járvány jellegének tanulmányozására, A franczia minisztérium is elismerte küldetésem hivatalos színezetét. Levelező: Milyen véleménye van a koleráról ? Koch: Az, hogy ázsiai. A ragály a messze keletről jött. Levelező: Azt hiszi ön, hogy a ragályt a Sarthe hajó burczolta be, a mikrobtt-
