Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)

1884-07-10 / 77. szám

— 306 — Sok a levegő által hozattak ide ? Koch •. A levegő által semmi esetre, a mikrobusok csak az emberek vagy ragályos ruhák által hurczolhatók tovább. Levelező: Az autopsiában oly mikrobusokat ismert fel, a milyeneket Egyiptomban észlelt ? KochJ: Igen. Levelező: Mi a véleménye a ragály terjedésére vo­natkozólag? Koch: Hogy a kolera Németor­szágba is átjön, arról meg vagyok győ­ződve. A mit önnek mondok, azt honfitársaimnak is ismételni fogom. Háromszékmegye közigazgatási bizott­ságának gyűlése — julius 8-án.- A főispán a gyűlést megnyitván, jelenti, hogy b. Apor Gábor alispán hivatalosan távol lévén, őt Szent- iváuyi Miklós főjegyző helyettesíti, ki előterjeszti az alispáni jelentést. E jelentés oly szép, hogy azért a derék főjegyzőt szintén szívből üdvözöl­hetjük. A jelentésből kiveszszük következőket. Az alispán — mint a Magyarország és Románia közti határ­rendező bizottság tagja, hosszabb időre távol lévén, őt az 1870. XLII. t. ez. értelmében a főjegyző he­lyettesíti, ennek akadályoztatása esetében pedig a lő- íspán rendelete folytán Dálnoky Károly első al­jegyző. 'Május havában beérkezett a központba 975 ügy­darab egy éves útlevél ajánltatott 160, leérkezett 105, Tizenöt napos igazolvány adatott 143 db. A megyei pénztárnál kezelt különböző alapok május hávi állása : Lőbeszerzési alap készpénz 1244 frt 38Va hr. Iskolai alap 1971 frt 9 kr. Erdó'gondnoksági pén­zek hiánya 14 frt 92 kr. Közig, letéti alap kész­pénz 10 frt 91 kr. Útalap 7342 frt 23 kr. Kór­házi tartalékalap — frt */a hr. Megyei házipénz­tár 947 frt 88 kr. Kórházi szükségletet fedező alap készp. 1017 frt 58 kr. Betegápolási alap hiány 680 frt 3 7, kr. • A megyei közp. vál. májusban egy ülést tartott; tüzeset volt 8, a kár összege 4843 frt, biztosítva volt ebből 2129 frt. Júniusban a közig, rendes menetét semmi sem zavarta meg. A központhoz júniusban beérkezett 646 ügydarab. — Egyéves útlevél ajánltatott 70, leérkezett 171 db., tizenötnapos igazolvány kiada­tott 61 db. A megyei pénztár állása következő: Lóbeszerzési alap készpénz 1215 frt 76Va hr. Iskolai alap 392 frt 59 kr. Erdőgondnoksági pénzek hiány 174 frt 3G kr. Közig, letéti alap készpénz 26 frt 91 kr. Megyei házi pénztár 1669 frt 6 kr. Kórházi szük­ségletet fedező alap hiány 2139 frt 53 kr. Beteg­ápolási alap 909 frt 56l/* kr. Útalap készpénz 1238 frt 35 kr. Tüzesot volt 4, a kár összege 628 frt 50 kr, mi­ből biztosítva volt 150 frt. A megyei közp. vál. 3 ülést tartott. Az orsz. lótenyésztés emelése érde­kéből a minisztérium által engedélyezett jutalom­dijak mult hó 24-én Sepsi-Szentgyörgyön kiosztat­tak. A csodagyermek. (Vége.) Schwarcz őrülten rohant a jelcsöngettyühöz s nyomkodta gombját, majd megint visszafutott az ágyhoz, a gyermek homlokát tapogatva. A cseléd­ség azonban vajmi lassan mozgott a vendéglőben. Kinyitá tehát az ajtót, kiállott a folyosóra, s el­kezdett kiabálni : — Hejh ! szobaleány, pinezér, háziszolga ! . . A beteg gyermek az ágyban uagyott sikoltott, Schwarcz ijedten futott be. — Mi bajod, angyalkám? szólj ? — Olyan nagyon fáj itt belül, ha úgy kiált. A fekete ember hajába markolt, elhallgatott, s csak a csöngettyü gombjának esett újra. A táncz- teremben kivilágos virradtig tartó bál zenéje törede­zett hangokban hallatszott be a szobába. A cse­lédség bizonyosan azt bámulta, azért nem jött. — Csak jönne már valaki, — sóhajtott a fekete ember, s ^ismót dühbe jött. — Alávaló gazok ! _ kiáltott ;föl, — itt hagynak bennünket igy. A gyermek nem szólt, csak rávető halálosan fá­radt szemeit apjára. E perezben lépett be a szoba­leány. — No valahára! — szólt megkönnyebbülten Schwarz.—Hol lakik itt egy doktor? Menjen érte, vagy küldjön érte hamar. A gyermekem nagyon rosszul vau. Vagy megálljon, magam szaladok érte; magok olyan lassan másznának, hogy délig sem ér­ne ide. Kalapját vette s megmagyaráztatva magának az orvos lakását, elrohant. A szobalány odaült a kis Elza ágya szélére s a gyermek látható szenvedé­sein megesett a szive. — Mye fáj, galambocskám ? —kérdő részvéttel •— Mondja meg. A fürdők látogatottsága igen csekély még ez ideig. A jelentős terjedelmesen foglalkozik a lefolyt vá­lasztásokkal is, melyek azonban az olvasóközönség előtt eléggé ismeretesek. Az alispáni jelentés után Molnár Józsiás terje­delmes ipterpellácziót terjeszt be K.-Vásárhely köz­egészségügyét illetőleg. Könczey Miklós pedig a K. Szentlélek község kö­rüli megyei utak teljes megrongálása ügyében szó­lal fel, kérvén a kir. építészeti hivatal kiküldését. Az alispán utasittatik az ügyet mielőbb elintézni, az építészeti hivatal pedig kiszállásra utasittatik. Könczey Miklós ugyan felszólal a k.-szentléleki községi állapotok ellen és kér az alispántól erélyes intézkedést. Ezt követte azárvaszőki elnök jelentése, mely­ből következőket vesszük ki. Május végén az árvák létszáma 8964 sz., júniusban gyámság alá jött 42; felszabadult 16 személy, tehát gyámság alatt ma­radt 8990 személy. Május végén gondnokság alatt volt 257 sz; fel nem szabadult senki, maradt 257 személy. A gyám­pénztár készpénze május végén volt 1804 frt 72 \ kr, ehhez járult júniusban 2085 frt 31 kr, összesen 3890 frt 3 kr. Kiadatott 2217 frt 66 kr ; maradt 1672 frt 37 kr. Májusról elintézetlen maradt 180 ügyszám, júni­usban jött 508, elintőztetett 476 ügydarab, marad hátralékban 212 ügydarab. A kir. ügyész jelentéséből kitűnik, hogy jú­niusban letartóztatott 60 egyén; ezek között 46 elitéit, 14 vizsgálati fogoly; esett pedig a kir. tör­vényszéki börtönre 52, a sepsi-szentgyörgyi járás- birósági fogházra 5, a kovásznaira 2 és nagy-ajtaira 1. — Ezen kívül megfordult a kir. törvényszéki fogházban 27, a sepsi szentgyörgyi járásbirósági fog­házban 24, kovásznaiban 10, nagy-ajtaiban 5. Le­tartóztatva volt gyilkosság miatt 8, gyújtogatásért 4, rablásért 2. Rabtartási költség befolyt 160 frt 86 kr, kiadatott 193 frt 33 kr. A kir. adófelügyelő helyettese — Rákosi Károly — jelentéséből kiveszszük, hogy júniusban egyenes adó befolyt 17,482 frt 49 kr; hadmentes­ségi díjban pedig 204 frt 11 kr. Adófizetési adóha­ladékot kaptak Bodok, Oltszem, Málnás, Szentki­rály s Imecsfalva kizárólag földmiveléssel foglal­kozó adózói. Házadómentességet kapott Dr. Szabó Vazul előpataki házbirtokos. A kir. tanfelügyelő jelenti, hogy az iskolai vizsgák mind megtartattak. Különösen kiemeli a k.- vásárhelyi és s.-szentgyörgyi iparosiskolák vizsgáját. A hídvégi községi iskola államivá változtatott. Za- lánban és Szörcsén pályázat hirdettetett tanítói állomásra. A kir. építészeti hivatal főnöke je­lenti, hogy a brassó-ojtozi államut fentartására szük­séges 3645 kavicshalomból csak 700 volt át­vehető állapotban. A kavicsszállitás iránt Három- székmegyővel kötött szerződést a közi. minisztéri­um helybenhagyta. A Rákóczy-vár előtti utáthelye- zést a minisztérium 33,525 frt 41 krral engedé­lyezte, erre pályázat már hirdettetett. Az állam- utón végrehajtandó műtárgy-építősek 1654 frt 81 — Nem tudom magam sem, — szólt a kis lány igen gyenge hangon, — de azt hiszem, meghalok. Papa ugyan azt parancsolta nekem, hogy ne hal­jak meg; tudom, hogy haragudni fog nagyon, de én mégis csak meghalok. — Dehogy hal meg, édes lelkem ! —r szólt vi­gasztalva a szobalány. A szobában csend lett egy darabig. Más nem hallatszott, mint a kis beteg nehéz lélegzése. Végre újra ő szólalt meg: — Olyan nagyon el vagyok fáradva. Papa nem akarta elhinni sohase. — Majd kipiheni itt magát, szivecském, — vála­szolt a szobalány. — Mondja csak, nőni, — fordult hozzá valamivel élénkebben a gyermek, — ha ón most meghalok, a menyországba megyek ? — Oda, kicsikém; az ilyenekből, mint maga, lesz­nek a kis angyalok. A szegény kis művésznő szemei felragyogtak s ajkán mosoly játszadozott. Majd ismét elkomorult, s elgondolkozott. Az ajtó megnyílt, Schwarcz rohant be rajta, utána báliasan öltözött komoly ur, — az orvos. La­kásán mondották meg Schwarcznak, hogy a bálban van, onnan hozta hát el a beteg gyermek ágyához. Az orvos odalépett, megtekintó a gyermeket s meg­döbbent. — Gyönge szervezet, teljesen elcsigázva, — mor- mogá. — Nagyon kímélni kellett vona. — Orvos ur, mentse meg gyermekemet! — kiáltá Schwarcz; — az egész tegnapi bevételt ön­nek adom. A hangra fölnyitá szemeit a kis szenvedő. Te­kintete csak az ágy lábánál álló szobalányt kereste • ránézett s aztán halkan ezt kérdő: — Kell-e a meny országban a kis angyaloknak hegedülni ? A szobalány nem szólott, csak tagadólag rázta fejőt. A kis beteg lehunyta szemeit s az arczán mo­kr; a maroshegyi uj útszakaszok kavicsszállitására 3264 frt 52 kr. költséggel engedélyeztetett. A megyei főorvos jelentéséből kivesszük, hogy a heveny fertőző kórok közül a höghurut, torokgyík, roncsoló toroklob és hasíhagymáz szór­ványosan fordult elő. Az egészségi állapot a le­folyt hóban teljesen kielégítő volt. A „Ferencz József“ kórházban ápoltatott június­ban 35 beteg; ezek közül elbocsáttatott gyógyulva 8, javulva 8, meghalt 2, gyógykezelés alatt maradt 17 személy. Az állategészségügy kielégítő volt. Az összes szakelőadók beterjesztvén félévi jelen­téseiket, azoknak összegezésére kiküldetik egy Sóra Tamás, Kökössy Endre, Iíomáromy Andor, Mikes Gyula és Szentiványi Miklós urakból álló bizottság. A keresk. miniszter leirata értelmében titkos sza­vazás utján választatnak az ipartanácsba rendes tagoknak Mőlik Kristóf ős Csutak János; póttagoknak Török Bálint és Nagy Elek. Ezek után az egyes előadók referádái kerülitek tárgyalás alá, melyek közül különösen kiemelni való nincs. Vidéki élet. Papolcz, 1884. julius hó 5. — Községi llgyek. — I. Motto: „Nincs fény világosság nélkül.“ Br. Eötvös J. „Nincs fény világosság nélkül.“ Ezen szavak tá­gasabb értelemben véve oly sok anyagot képesek felölelni, hogy csaknem kimerithetetlenekuek látsza­nak, s mi magunk is hinni akarjuk, hogy azoknak értelmében községünk némely fontosabb és megfi­gyelést érdemlő közügyéit e becses lapok hasábjain a lek. szerkesztő ur engedelmóvel nyilvánosságra hozhatjuk. , Rég hangzik a panasz e község belügyi kormány­zatáról úgy az illető hatóságok köreiben, mint a sajtó által. A kinek mindezekről tudomása van és figyelemmel kiséri ezeket, ha nem ismeri e község viszonyait, — még azt hihetnó, hogy talán nem is igaz, mit a sajtó e község belügyi önkormányzatá­ról hoz. Azért hallgatnak oly híven az érdeklett felek ? Nem! . . . megvan a hallgatásnak a maga egyszerű oka. Hallgatnak és pedig olőször azért, mert mindaz, mit a sajtó nyilvánosságra hoz — igaz és igy meg sem czáfolható ; de hallgatnak másodszor azért, mert magukat semmivel sem iga­zolhatják. Hát a hatóságok ? ha mindez igy vau, miért nem lépnek közbe ezek erkölcsi kötelességük­ből kifolyólag, vagy legalább hivatásukhoz mérten ? Erre feleletet adni nem , lehet. Ha valaha dívott valahol a jogtipró abszolutizmus szabadon, alkot­mányos rendszer mellett: alig hiszszük, hogy oly mérveket öltött volna, mint nálunk. Midőn e község mizériáiról írunk, mindig azt hisz­szük, hogy már talán ez lesz a végső, de fájdalom, nem igy van ; nálunk a mizeria oly dúsan tenyé­szik, hogy azt kiirtani talán soha sem lehet. Az ellen hiába panaszolunk az illetékes hatóságokhoz, mert ott meghallgatást nem nyerünk. Erről aztán soly futott végig, mig halvány vonásait teljesen meg- világitá az ablakon betörő reggel fénye. —- Meghalt! . . . — suttogá az orvos. A fekete ember haját tépve borult térdre az ágy előtt. — Miből élek én most meg? — kiáltá kétségbe­esetten. A szobalány egy forró könycseppett törülve sze­méből, kiosont a szobából. A mint az ajtót be akarta huzni, egy rekedt kurjantás hallatszott be a távoli tánczteremből: — Hogy volt? Az utolsó csárdást! Hogy volt ? j Fehér Holló. Herczegi látogatás. Páriából! írják: Az orleansi herczegek szeretnek leereszkedőknek mutatkozni s gyakran tesznek minden bejelentés nélkül látoga­tást egy-egy iskolai- vagy katonai veteránnál stb. Nemrég a nemoursi herczeg a Boulevardon egy fegyver társsal találkozott s megígérte neki, hogy legközelebb meglátogatja Saint Germain-vidéki me­zei lakását. Nem sokáig késett ígérete teljesítésével. Egy koros asszonyság fogadta, ki egészen zavarba jött 8 tulboldog volt e megtiszteltetés miatt. Elő­adta, hogy férje nincs itthon, de mindjárt haza fog jönni, addig legyen szives a herczeg a házat meg­tekinteni. A herczeg mást nem tehetett s két óra hosszat járkált a mindent kimeritően megmagya­rázó asszonyság nyomában, a pinczétől a tetőig, a kert egyig szögletétől másik szögletéig, midőn vég­re egy kertész lépett az udvarba. — „Monseigneur, itt férjem, X ur.“ mondá az asszony. — „Hogyan, I férje X. ur?— kérdé a herczeg megütődve, mialatt a kertészt nézegette. Ön tehát nem R. Károly ur?“ — „Nem monseigneur, az szemközt lakik.“ — „S én azt hittem“ — mondá az asszonyság — »hogy királyi fönsóged a mi jószágunkat Blanche herczeg- nő számára akarja kibérelni.“ — „Ah, tehát ezért. .“ jegyzó meg a herczeg, de gyorsan fólbeszakitotta szavait s mosolygott, arra a sok lépcsőre gondolva, melyet meg kellett másznia.

Next

/
Thumbnails
Contents