Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-01-12 / 5. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884.__________XIV. évfolyam. 5. szám._________Szombat, január 12. .......-............N]Q:m;ERE' I V U S ti*. * • -* Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. ILÆegrj elenilc b.eterOci:rrt háromszor : b.étfóm, szerd-ázi és szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Sztgyörgyön, barompiacz-utcza 677. ez, a. (Kozma-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal : Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bérmentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . . 1 „ 80 „ Hirdetések díja: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora lő kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Haasenstein és Vogler, Goldberger А. В., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában; Brassóban: Altstädter Antal és Schönfeld M. ; m papirkereskedése ált al. Előfizetési felhívás a 2STe:m.ere Tisza Kálmán, akár nem, most végére kell „HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY" ozlaril politikai és társadalmi lap 1884. tizennegyedik évi folyamára. Lapunk ezután hetenként háromszor és pedig hétfőn, szerdán és szombaton fog megjelenni eddigi alakjában és nagyságában. Előfizetési ára: Egész évre...........................7 frt — kr. Félévre................................3 „ 50 „ N egyedévre............................I „ 80 „ Külföldre egész évre . . 9 „ — „ Előfizetőinket tisztelettel kérjük, előfizetésüket megújítani, valamint az előfizetési pénz beküldését illető intézkedéseiket idejekorán megtenni, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, miután fölösleges példányokat nem nyomattat- hatunk. Az előfizetés legczélszerübben postautalvány mellett eszközölhető. Az előfizetési pénzek a „Nemere Határszéli Közlöny“ kiadó-hivatalának Bernstein Márk könynyomdájába bepai-Szentgyörgyre küldendők. A Nemere „Határszéli Közlöny“ kiadóhivatala. Fiume és a horvátok. Brassó, jan. 10. (J ) A türelemnek is megvan a maga határa és úgy látszik, a kormány elnök türelmének is meglesz. Csakhogy az ő türelme igen nagy s alighanem káros következményű lesz. Régen kellett volna már teljesen ostrom- állapotba helyezni Horvátországot, megvonni tőle a szubventiót, nem pedig mintegy meghunyászkodva előttük, békésen közeledni hoz- zájok. Ez a nép vad s vad embernek nem használ se törvény, se méltányosság. Meg kellett volna nekik mutatni, hogy „ki mint veti ágyát, úgy fekszik.“ De ez nem történt s ők ismét egy lépéssel előre jöttek. Az nem volt elég, hogy megsértették a magyar alkotmányt, a bán személyében a kormányt, kigunyolják a magyar törvényhozást, egyoldalúsággal s öukénynyel vádolván azt, ők tovább mentek, — ők ismét kezűket nyújtották Fiume felé s kimondották, hogy Fiume az # kikötőjével és kerületével együtt a Horváí, Szlavón, Dalmát királyságok elválhatatlan alkatrészét képezi.“ Fiúmét, melyre Magyarország évek óta any- nyit áldoz s mely napnál is világosabban Magyarországhoz tartozik, ők magukénak vallják, azon Fiúmét, mely évek óta annyi élénk jelét adta Magyarország iránti rokonszenvének. Közel tizenhat év óta képez Fiume hová- tartozása nyilt kérdést. Magyarország is, Horvátország is magáénak véli. Fontos kérdés, mely a parliament megoldását várja. Tizenhat év óta epedve várja Fiume is sorsa eldőltét s ennyi idő még nem volt elég a különböző kormányoknak, a kérdés eldöntésére. íme, a mit magunk halasztottunk, azt reánk erőszakolják a horvátok. Most nincs kitérés ez elől » akár akarta járni. A horvátok elég meggondolatlanok voltak felvetni ezt a kérdést is, mert vesztökre tették. A magyar törvényhozás ki fogja mondani Fiume hozzánk tartozását, be fogja azt véglegesen kebelezni és azzal megoldott egy nagy nemzeti kérdést. Fiume Magyarország kereskedelmére létkérdés, Fiume a mienk. Ez aztán még kevésbbé fog tetszeni a mi kedves korvátainknak. Csak ez kell még, azután nyilt lázadásba fognak kitörni. De mi mindattól nem félünk, mi azt mind ellensúlyozhatjuk, ha a kormány erélyes intézkedéseket tesz. A kérdést még a jelen ülésszak alatt meg kell oldani, a horvátokat pedig minél előbb fékezni. A törvény elég módot nyújt erre a kormánynak, a törvényhozás külön is megadta neki meghatalmazását s azt hiszszük. az idő nagyon is elérkezett arra, hogy a kormányelnök rendkívüli es/közökhez nyúljon. Fiume kérdésének felvetéséért azonban hálával tartozunk a horvátoknak, de ők nem fognak az eldöntésért tartozni nekünk. Az ideiglenes honvédelmi miniszter. A hivatalos lap 3-iki száma szerint ő felsége a király következő legfelsőbb kéziratot bocsátotta ki : Kedves báró Orczy ! Ifjabb gróf Ráday Gedeon honvédelmi miniszterem elhalálozása folytán, magyar miniszterelnököm előterjesztésére, Önt a honvédelmi magyar minisztérium ügyeinek ideiglenes vezetésével ezennel megbízom. Kelt Bécsben, 1884. január hó 2-ikán. Ferencz József\ s. k. Tisza Kálmán, s. k. A főrendiház igazoló bizottsága január 7-én déli 12 órától *02 óráig Cziráky János gr. elnöklete alatt ülést tartott, melyben tárgyalás alá vette a királyi meghivók kieszközlése iránt a főrendiházhoz intézett kérvényeket. A bizottság, mint az „Orsz. Ért,“ jelenti, 61 királyi meghívó iránti kérvényt tárgyalt, melyek közül 60 igazolt illetőleg jogosultnak mondatott ki. À 60 kérvény közül mintegy 15 —20 osztrák főurtól származik, kik egyszersmind magyar indigónák. A bizottság jelentését a főrendiház első ülésén fogja benyújtani. A kérvények a ház határozata után fognak az elnökség által a belügyminisztériumhoz intézkedés végett felterjesztetni. A bécsi „Tagblatt“ Budapestről egy táviratot kapott, melyet pikánsnak lehetne nevezni, ha nem volna nyilt titok, hogy a „Tagblatt“ budapesti táviratai a „Fester Lloyd“ egyik munkatársától kerülnek ki és igy rendesen oly dolgokat tartalmaznak, a mik valók ugyan, de a „Fester Lloyd“ egy vagy más ok miatt nem akar kinyomtatni. A távirat a következő: Cziráky János és Károlyi Gyula grófoknál vannak a verbuváló irodák berendezve, és pedig az elsőnél az ultramontánok, az utóbbinál a eportüző fiatalabb nemzedék számára. E két iroda most az osztrák feudális főurakhoz újra sürgető leveleket küldött, hogy a magyar főrendi háznak azon az ülésén, a midőn a szavazás lesz, megjelenjenek, nem törődve azzal, hogy megjelenjenek-e azok is, kik majd a kormány mellett akarnának szavazni. Ezt a felhívó levelet aláírták hölgyek is, és pedig Fálffy Geraldiue grófnő és leánya gr. Károlyi Gyűláné, gr. Zichy Nándorné, gr. Festetich Taszilóné, a korábbi monacói herczegné és gróf Szapáry Gé- zánő, a volt fiumei kormányzó neje. Ezenkívül Ap- ponyi Albert és György grófok, Széchen Antal gr. és Hunyady Imre gróf személyesen fölmentek Bécs- be, hogy a verbuválást hathatósabban előmozdítsák. Horvátország Kosztajnicza városában a radikális pártiak M a s e g tartománygyülési képviselőnek, ki a nemzeti párthoz tartozik, valamint ennek rokonai s az ottani iskola ablakait bezúzták. A hatóság megtette a kellő intézkedéseket ilynemű kihágások ismétlődése ellen. Szudejkin gyilkosai közül a pétervári rendőrségnek végre sikerült elfogni a többször emlitett Jablonsz- kit, kinek tulajdonképeni neve Degajeff. Egy pin- czelakásban akadt rá a rendőrség, hol sebesülten feküdt. Degajeff erős, magas testalkatú, 30—35 eves ember. Társairól határozottan vonakodik nyilatkozni ; egyik barátjára, bizonyos Merkuloff nevű egyénre erős a gyanú. A megyei uj ügy beosztás. Á megyei központnál — mint már múlt számunkban említettük — uj ügybeosztás történt azon indokból, hogy a jegyzői kar minden egyes tagja a különféle forgalmi szakokban teljes gyakorlottsá- gott nyerhessen. Az uj ügybeosztüâ a következő : Szentiványi Miklós főjegyzőnek beosztatnak : az I-ső osztályba sorozott ügyek, törvényczik- kek, közgyűlési, állandó választmányi és más bizottsági jegyzőkönyvek. A Il-ik osztályba sorozott ügyek, és pedig a belügyminisztériumnak az állami és megyei köz- igazgatásra vonatkozó rendeletéi s az onnan kibocsátott körözvények. A IV-ik osztályba sorozott ügyek, és pedig a vallás- és közoktatási minisztériumnak rendeletéi, egyházi és iskolai ügyek. A VlII-ik osztályba sorozott ügyek, nevezetesen az igazságügyi minisztérium tárczájához tartozó rendeletek és mindennemű ügyek. A XlII-ik osztályból a községi ügyek, melyek nem magán felek konkrét eseteire vonatkoznak. A XIV-ik osztályba sorozott ügyek, és pedig ma- gáufelek ügyei és kérvényei, rendőri, cselédi és mezőrendőri ügyekben hozandó II. fokú határozatok. A XVII ik osztályba sorozott feliratok. A XXII-ik osztályba sorozott közreadón kihágások. Dalnoki Károly első aljegyzőnek beosztatnak : Az V-ik osztályból a földművelés*, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumnak tárczájához tartozó mindennemű ügyek. A VI-ik osztályba sorozott, a pénzügyiminiszte- rium tárczájához tartozó ügyek, adóügyek. A IX-ik osztályba sorozott utlevéli ügyek és igazolási jegyek. A X-ik osztályba sorozott marhalevelek, marhák összeírására és nyilvántartására vonatkozó ügyek és jelentések, valamint az állategészségügy. A XI-ik osztályba sorozott közegészségi és kórházi ügyek, valamint idegen törvényhatóságok és gyógyintézetek megkeresvónyei és az illetékesség megállapítására vonatkozó ügyek. A XIX-ik osztályból a községi szegény-alapot illető pénzbírságokra vonatkozó j elöntések és a kir. ügyész átiratai. .,,, д _ V ájná Miklós 11-ik aljegyzőnek beosztattak : A IÍI-ik osztályba sorozott mindennemű katona- ügyek. , A VII-ik osztályba sorozott közmunka- és közlekedési minisztérium tárczájához tartozó mindennemű rendeletek és ügyek. А XX-ik osztályba sorozott bevégzett árvaügyekj
