Nemere, 1884 (14. évfolyam, 1-144. szám)
1884-03-08 / 28. szám
Sepsi-Szentgyörgy, 1884. XIY. évfolyam. 28. szám. Szombat, márczius 8. NEMERE. HATÁRSZÉLI KÖZLÖNY. Politikai, társadalmi, közgazdászati, közművelődési és szépirodalmi lap. Ik/Eegjelemiig lieterQcint háromszor: ZKIecLd-en, Csütörtökön, és Szombaton. Szerkesztőségi iroda: Sepsi-Szentgyörgyön, íőpiacz, 629. sz. a. (Csulak Zsigmond-féle ház), hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok viasza nem adatnak. Kiadöhivatal: Bernstein Márk könyvnyomdája, hová az előfizetési pénzek és hirdetések bér- mentesen küldendők Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre . . . 7 frt — kr. Félévre .... 3 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 80 „ Hirdetések dija: 3 hasábos petit-sorért vagy annak helyéért 5 kr. Bélyegdij külön 30, kr. Nagyobb és többszöri hirdetéseknél kedvezmény. Nyilttér sora 15 kr. Hirdetmények és nyilttér előre fizetendők. Hirdetmények fölvétetnek a kiadóhivatalban, Bernstein Márk könyvkereskedésében; Bécsben: Haasenstein és Vogler, Budapesten: Dukes és Mezei, Haasenstein és Vogler, Goldberger A. B., Láng L. és Schwarz hirdetési irodájában. U j pártok. — 1884. márczius 7. A választási mozgalommal kapcsolatosan a nemzetiségi harc/, is kezd felszínre jutni — legalább egyrészt. A pártok szervezkednek és uj pártok is alakulnak. Legújabban egy nemzetiségből két párt alakult. Az egyik fél szelíd s megengedett eszközökkel akar magának előnyöket s jogokat biztosítani, a másik fél vad s mintegy erőszakkal akarja czélját elérni . E két uj párt a románok kebelében támadt — a kettő egymással szemben áll. A budapesti „Viitoriul“ az egyik s a temesvári „Luminatoriul“ a másik pártnak a közlönye. Az elsőnek pártja az 1867 iki magyar országos közjogi alapra helyezkedik, vallja az ország mai állapotának törvényes voltát s a fajának biztosítandó jogokat a törvényhozás által akarja kivívni Képviselőket akar választani saját nemzetiségéből, kik az országgyűlésen érdekeiket védjék. Érvényt akarnak szerezni a nemzetiségi törvénynek; respektáltatni kívánják nyelvűket a közigazgatásban s igazságszolgáltatásban ; a románok lakta vidékeken román közhivatalnokokat óhajtanak, egyházi autonómiájuk teljes épségben tartását, iskolái- s papjainak állami segélyeztetését s népük materiális és kulturális haladásának előmozdítását. Ez az, amit a mérsékelt román párt kíván és akar; ez pedig még némiképen megjárná, különösen tekintetbe véve azt, hogy ők mindezt alkotmányos utón akarják elérni. De amit a másik párt akar, az túlmegy minden határon, ők az 1865-iki nagy-szebeni tartományi tauácskozmány határozatait vallják még ma is elvül s követelik többek között az unió megsemmisítését. Nem ismernek el törvényt, még jóformán a koronázást sem. Itt aztán megszűnik minden türelem s nyugalom. Mig az előbbi párt a higgadtság s meggon- doltság hangján szól, mig lapja az irodalmi tisztességet meg nem sérti, addig az utóbbi szenvedélytől elragadottan oly hangon beszél, melyen csak műveletlen s tudatlan ember szólhat, lapja pedig minden irodalmi tisztesség ni- veauján jóval alul áll. A mérsékelt román párt kívánságai sok tekintetben olyanok ugyan, melyeket az ország- gyűlés nem teljesíthet, de azért nem rosszal- hatjuk eljárásukat Ők pártmozgalmat indítottak, mint minden más párt, képviselőket akarnak választani, mint minden más párt, kik az ország javára, pártérdekeik előmozdítására működjenek. E pártnak középpontja a magyar főváros, ott fognak pártértekezletet tartani még e hó 14-én. A másik párt meg sem érdemelné, hogy vele foglalkozzanak ; de mert hangja olyan, hogy méltán megsérti a magyar alkotmányt, határozottan káros befolyású lehet ama helyen, melyen magának tért hódit, s mert ily iránynak Magyarországban elharapózni nem szabad — kell, hogy azzal foglalkozzunk. A vad szenvedélytől elragadottak gyülőhelye s középpontja Temesvár. Az a város, mely az utolsó évtizedben oly gyönyörű előhaladást mutathat fel a magyarosodás terén, mely jórészt már ki is vetkőzött német jellegéből, ma ily államellenes mozgalmak színhelyévé degradál- tatik Mikor egy párt azt meri mondani, mit | ezek mondanak, hogy „bebizonyult, miszerint a magyaroktól mindeddig semmit sem lehet testvéri megegyezéssel kinyerni. Ha a magyarok, vagy legalább is vezetőik még száműzetésük idején, midőn hazájok felszabaditasán dolgoztak, sem voltak képesek elfogadni és megérteni a nemzetiségek egyenjogúsításának eszméjét, annál kevésbbé remélhetjük tőlük azt most, mikor kezükben tartják a hatalmat s azon szomorú csalódásbau ringatják magukat, hogy minden szabad és megengedett“, — akkor uem szabad habozni az elhatározásban s a törvényes eszközökhez kell nyúlni, hogy be- léjök a magyar nemzet s törvény iránti tiszteletet oltsuk. E párt márczius 17-én pártgyülést tart Temesváron, melyen aztán egy hajszála sem marad épségben a magyarnak. Ez értekezlet veszélyessé válhatik az ottani lakosságra s ha határozatai elterjednek, ártalmassá lehetnek a nemzetiségek között fennálló békére. Legyünk óvatosak, ne kicsinyeljük e kórtüneteket, mikor még kicsinyek, s vágjuk el inkább útját növekedésüknek. Dr. H. Apponyi Albert gróf levele. A mérsékelt ellenzék pécsfeai értekezletén egy levelet is olvastak föl, melyet Apponyi gróf intézett e kerület választóihoz. A levél szövege a következő : Igen tisztelt elvbarátaim! Szives meghívásukra, sajnos, ez alkalommal nem jelenhetek meg, mert az ipartörvéuy módosításáról szóló nagyfontosságu javaslat tárgyalása napról napra igényli jeleutéte- met a fővárosban és közreműködésemet. Engedjék azonban, hogy irántam tanúsított jóindulatukért és bizalmukért egyelőre Írásban köszönetét mondjak és önöket az ellenzéki zászló alatti bátor föllépésre és lankadatlan küzdelemre fölhívjam. Evek óta nem volt ily kedvező helyzet arra, hogy egy, a közérzülettel ellenkező és csak a hatalmi eszközök nagymérvű felhasználásával fentar- tott kormányzati rendszernek rég megérdemlett bukása előkészíttessék. De erre a czélra szükséges, hogy azok részéről, kik az ország sorsát utoljára is kezükben tartják, a választók részéről érvényesíttessenek azon polgári erények, melyek által a nemzetek a politikai ssabadság gyakorlására méltókká válnak; a meggyőződés bátorsága és tettereje és a higgadt elhatározása, szilárdsága. Nagyon lelkemen fekszik, hogy a bekövetkező választási küzdelemben minden kisértéssel és presz- szióval szemben, mely kétségkívül gyakoroltatni fog, önök is ezen erények által kivívják meggyőződéseink diadalát. Érzem, hogy mindazt, a mit e részben elmondani óhajtanék, vajmi tökéletlenül adhatnám elő egy levél keretében és azért a személyes érintkezést épp oly melegen óhajtom én, mint óhajtják Önök. Ha tehát márczius közepén egy újabb, talán tágabb körű értekezletre összegyűlni hajlandók, szerencsémnek fogom tartani a személyes megjelenést körökben, és mindannak megbeszélésére kész vagyok, a mi az ellenzék minél hatályosabb fellépéséhez és diadalához szükséges. Fogadják addig is őszinte tiszteletem és rokon- szenvem kijelentését és hazafiui üdvözletemet. Budapest, 1884. február hó 29-én. Gr. Apponyi Albert. Ugrón Gábor a szeszadó javaslat tárgyalásánál a kisüstök érdekében javaslatot adott be, mire Sza- páry Gyula miniszter adminisztratív utón megígérte a javítást. Ugrón Gábor nem elégszik meg az ígérettel s kijelenti, hogy nem kegyelmet kér, hanem jogvédelmet követel. Ezután névszerinti szavazás következett, a melyben a miniszter ellen szavaztak a székelyföldi képviselők közül : Gál Jenő, Horváth- Totdy Lajos, Jókai Mór, Kemény Kálmán, Biasini Domokos és Daniel Gábor. Igennel szavazott Tibád Antal, a többi megszökött. — Hogy a korín íny- párti képviselők a javaslat ellen szavaztak, az egy részt a közeli választásoknak tulajdonítandó, mert mindegyiknek ismét kerület kell, misrészt pedig Lázár Mihály képviselőnek, kinek sikerijlt őket reá- birtii, hogy e kérdésben legalább kerületük érdekeik szerint szavazzanak. Különben még ezt sem tették volna. Románok választási mozgalma. A budapesti „Viitoriul“ febivást intéz a mérsékelt és törvényes alapon álló román párt tagjaihoz, hogy konferen- eziára jöjjenek össze Budapestre, f. hó 14 ik napjára. A temesvári „Luminatoriul“ pedig a teuies- ruegyei ultra román választókat hiv;a össze Temesvárra f. hó 17-dik napján tartaudó értekezletre. A felhívás csakis azon válatókhoz va.i intézve, a kik az 1881-dik évi nagyszebeni konferencziának prog- rammját elfogadják A nagyszebeni „Telegrátul Roman“ 20 ik számában azt írja, hogy biztos burásból vett értesítés folytán tudja, hogy Nagy- Szebenben létrejött a konzorczium, mely egy ellenzéki román napilapot fog megindítani, s hogy ezen lap összeköttetéseket is fog fentartani Romáuiának bizonyos embereivel. A lap czélia volna megbuktatni az érsekség lapját. Oláh körmök Az „Observatoriul“ nagyszebeni ellenzéki román lap Babesnek egy levelet közli, mely azon vakmerő állítást tálalja a román közöu- ség elé, hogy ő Felségének kellett a délvidékre leutazni, hogy magas személyével korteskedjék a magyar kormány mellett és megtörje a uépnek a Mo- CSODyiak és Babesiu iránti ragaszkodását, továbbá újabb elkeseredett ellentállásra sarkalja a románokat azon hazugsággal, hogy egy ö Felsége közelében levő legmagasb személy azt mondotta volna, miszerint a románoknak csak azt kell mutatniuk, hogy ők a magyar államra nézve veszedelmesek is tudnak lenni s akkor biztosan elérhetik igéuyeik figyelembe vételét. Az egyiptomi harcztérröl Minthogy az angolok Tokart megszállották, Ozmán Digna 10.000 főnyi sereggel a váro9 közelében sánczolta el magát. Újabb harczokat várnak. A „Times“ khartumi jelentése szerint El-Obeid- bó'l követek érkeztek oda, a kik azt állítják, hogy a madhi el van ragadtatva „kordofáni szultán“ gyanánt történt elismertetése felett s kész a békére. Vezéreit már utasította is, hogy a kék és fehér Nilust meg ne támadják s Khartum felé se menjenek. Graham valószinüleg Tamanielnél megtámadja Osman Digraa táborát. Az ipartörvény revíziója.*) Az országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat, még oly nagy hullámokat népünkben nem vert fel, oly élénk érdeklődést még nem keltett soha, mint a most az országgyűlés közgazdasági bizottságában tárgyalás alatt levő ipartörvény. Iparosaink már hetek óta másról sem beszélnek mint e javaslat mizériáiról, ipartársulataink és egyéb szövetkezetek egyébről sem tanácskoznak mint az azon eszközlendő üdvös változásokról. Szóval sajtó, *) Közöljük ezen czikket egész terjedelmében, habár czikk- iró véleményét nem osztjuk is. A mi véleményülik kifejezést nyert az „Országos Iparegyesület“ feliratában, mely úgy látszik, czikkiró véleményének ép ellenkezője. Szerk.
