Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-05-31 / 44. szám
— 176 — föltétel alatt, hogy töltéseket építsenek; de e föltételnek 15 év alatt sem feleltek meg, az állam tehát, miután telepítési szerződésük nincs, jónak látta velük rendelkezni s a méltányosságot tekintetbe véve, a rendezkedés után fenmaradó földeket és házhelyeket a csángóknak osztotta ki. Ebben a bolgárok nemcsak megnyugodtak, hanem még örültek, hogy minden terhesebb kötelezettség nélkül jutottak a birtokhoz. De az izgatok, az ottani disznóhizlaló vállalat tulajdonosai, kik sertéseiket eddig ingyen legeltethették a telepeken, két falusi jegyző', kik a régi telepitvényesektó'l hasznot húznak s egy furfangos csaló, egy Csillag-Stern nevű csavargó, ki csángónak csapott föl, ármánykodni kezdtek, folyamodványokat írtak a csángók ellen s elhitették a bolgárokkal, hogy az államnak nincs joga elvenni az eddig is csak ideiglenesen birt földekből. Ez az a sokat emlegetett s a torontáli gyűlésen is fölhozott régi tele- pitvényes kérdés. Egy örült herczeg. Sulkovszki Józsefet, a Posen- ben és Ausztriában nagy uradalmakkal biró lengyel herczegi család tagját, kinek excentrikus hajlamai Pécsben és Berlinben nagy feltűnést keltettek, múlt szombaton családja a döblingi tébolydába vitette. Hóbortjai az utóbbi időkben oly veszélyessé kezdettek válni, hogy családja egyes tagjainak már élete sem volt biztonságban. Különösen neje szenvedett tőle sokat. Egyik ilyen rakonczátlankodásá- nak lapunk egy barátja is fültanuja volt. Ez a hetvenes évek elején Budapesten volt s az „Európádban szállt meg. Éjjel nagy lárma veri föl álmából ; a szomszéd szobában egy férfi a legdurvább szidalmak közt korbácscsal fenyegetett egy nőt. Lapunk barátja aludni szeretett volna, a mind zajosabb fenyegetések azonban nem valami biztató jelt képeztek s azért elhatározta, hogy a nő érdekében közbe fog lépni. Egy almáriom volt az ajtó előtt, mely a két szobát egymástól elválasztotta. Ezt egy perez alatt eltaszitotta helyéről s dörömbölni kezdett az ajtón, nem valami udvarias hangon felszólítva a férfit, hogy legyeu csendesen. Az intervenczió használt, a férfi elhallgatott s barátunk tovább folytathatta álmát. Másnap reggel, mikor a kapustól szomszédja felől tudakozódott, nagy bámulattal értesült, hogy a durva csendzavaró, kit inkább valami felgazdagodott hajcsárnak gondolt, Sulkowski herczeg volt nejével. Ugyancsak lapunk e barátjától hallottuk, hogy Sulkowski egy más alkalommal Budapesten olyan bált adott, melyen a vendégek csak Ádám apánk és Éva anyánk kosztümjében jelenhettek meg. Hogy étkeztek őseink kétszáz évvel ezelőtt? Ozv. Cserey Jánosáé urhölgy a napokban egy igen érdekes kéziratot, egy a XVII. század második felében készített magyar szakácskönyvet ajándékozott a Székely Nemzeti Múzeumnak, mely 394- féle módon sorolja el a régi magyar konyhaművészet titkait. Az almából ötféle ételt készítettek őseink, az árpakásából háromfélét. A bárányhust tiz félekép tálalták föl, egész egyszerűen eczettel, hagymával s az abárlás után három vagy négy vékony szelet szalonnát téve beléje ; azután készítették úgy, hogy megfőzték, megabárolták, bort, eczetet, „tyukmonyat“ (tojást), borsot, sáfrányt, gyömbért, szerecsendió-virágot és tárkonyt tettek bele; csinálták kaszás lével, továbbá német módon pirítva lével s a nélkül stb. A borjúhúst huszonegy félekép készítették; tiszta borssal háromfélekép, édes lével úgy, hogy almát, hagymát apróra vágva megfőztek vele s a levét föleresztették borral, eczettel, mézzel s megfűszerezték borssal, sáfránynyal, gyömbérrel és szerecsendió virágjával ; a bor- jumájat rántva és lével készítették ; a borjufejet hárooifélekép főzték meg ; a pecsenyét úgy készítették, hogy zsályával vagy rozmarinnal megspékelték és sütésközben untalan vajjal vagy szalonnával csepegtették, vagy pedig oly módon, melyet „magyar mód“-nak nevez a szakácslcöuyv, hogy megspékelték szalonnával s gyengén borssal hintették meg ; ezenkívül megfőzték a borjúhúst tárkonynyal vagy vereshagymával vagy spi- nattal, — borssal, sáfránynyal, gyömbérrel mindannyiszor erősen megfűszerezve s irósvajat vagy szalonnát téve bele. A borsót öttélekép készítették s a csikót kétfélekép. A czikória salátát négyfélekép készítették és pedig lengyel lével, édes lével, tiszta borssal, stokfis módra, flander módra, káposztalében, tormával, sütve. A disznóhust, főkép az orrát s az oldalát megfőzték káposztával, répával, borsóval, lencsével, feketelével ; továbbá kaszáslével, gyömbérlével, mézes tormával; a disznólábat elkészítették kocsonyának kétfélekép is, s azután lé nélkül ; a húst elkészítették eczettel s hagymával, — borssal, gyömbérrel és sáfránynyal fűszerezve. A fejes káposztából kétféle salátát készítettek. A galambfit megfőzték tejföllel vagy tiszta borssal vagy mazsolalével, vagy pedig megsütötték. Volt hal zsidó módra, úgy hogy apróra metélt vereshagymával főzték meg s borssal, sáfránynyal, gyömbérreX, szerecsendióvirággal, fahajjal megfűszerezték. A kappant megsütötték, német módra készítették, rizskásával vagy tiszta borssal, vagy törött lével, vagy laskával, vagy édes lével, vagy leány savjával, vagy deszpotlével főzték. A káposztás húsról azt mondja : „észt az Magyaroknál senki sem tudgya jobban főszny, és mivel hogy igen köszönseges, nem szükséges irnya rolla A „gomboloz“-, vagy „szomorezok“- vagy németül „knédel“-be tettek kenyérbelet, petrezselyemlevelet, vereshagymát, borsot, sáfrányt, tojást, majoránnát és meleg vaj at. A ludat törött lével úgy készítették, hogy a máját petrezselyemgyökérrel s hagymával megfőzték, szitán által verték s borsot, sáfrányt és gyömbért tettek bele. A ludaprólék készítéséről ezt mondja : „Az lúd aprolekyat avagy eő magát foszd megh feldarabolva, szed(d) le az Leueró'l az syrt és az Lenből ki szedve az húst, foszd meg az Köles kását benne jo syrosan, borss: saff: györnb: bele, fela Iva trágyázd megh az Leszett syrral és rágd tellyül az húsra.“ Volt mazsolalé, madárlé, mondolalé. Az olasz káposztát is ismerték s többfélekép csinálták; egyik volt „spanyol módra“. A sörből, mint a borból levest készítettek tojással, borssal, gyömbérrel, sáfránynyal, vajjal s mézzel. Galuskát vagy „szömörcsököt“ készítettek kappan-, bárány- és borjúhúsból és pedig hatfélekép. A szarvast és őzhust hatfélekép csinálták meg. A tehénhust föladták káposztával, tiszta bors- sal vagy tejföllel, megfőzve, vagy pecsenyének megsütve jó levesen forralt musttal és törött tormával, mely „igy igen jó szüretkor“ — mondja szakácskönyvünk. Tejes étket nyolcz- félét sorol tel. A csirkét vagyis „tikfiat“ sóban főzve, egressel, petrezselyemgyökérrel, „lemonyával“ (limonade) és megsütve készítették. Tojásból készítettek háromféle levest, azután tortát, rántottat lével és a nélkül. —■ A könyv végén a borkészítésről van szó, „mivel az ital, az mint az Deákok szoktak mondany \ ehiculum cibi est, sziiksegh, hogy szoluan az etekről, valamit az bőrről is Iryunk.“ Nabukodonozor hadjáratai. Az ókori történelem megvilágositásához becses forrásokat szolgáltatnak a Beirutban közelebbről napvilágra került feliratos kövek. Nabukodonozor, vagy helyesebben Nabu- kudur-uzur, a nagy babyloni király, a Kelet első lovagias fejedelmének nagy hadjáratairól eddig csak a biblia nyomán tudtunk meg valamit. A beiruti lelet világot vet e hadjáratokra. A táblák ékiratos fölirataiban Nabukodonozor valamennyi czime föl van sorolva, a mi természetesen igen fontos az ó- kori történelemre nézve. A föliratokat a beiruti dán követ lefényképeztette s a fotográfiákat be is küldte a párisi akadémiának. Irodalom, művészet. „A magyar jogi műnyelv alapelvei és törvényei“ czimen legközelebb egy elméleti és gyakorlati útmutató jelent meg, mely kimerítő betűrendes szómutatóval ellátva, jogi műnyelvünk s hivatalos irályunk javítását kísérli meg. írta Bakos Gábor, kinek „A magyar jogi műnyelv kérdéséhez“ cziraü első idevágó dolgozata, illetve akadémiai értekezése is az illetékes szakkörökben elismerést keltett, s jogi műnyelvünk javítására úgy a tud. akadémia, mint a bíróságok kebelében a mozgalmat megindította E váratlanul gyorsan előrehaladt mozgalomnak sietett most támogatására a szerző, a ki különben az akadémia felhívására jelenleg a jogi műszótáron dolgozik. Részletesen ismerteti ezen újabb munkájában a magyar jogi műnyelv mivoltát, eredetét, kifejlődését és állapotát ; a jogi műnyelvben folyó nyelvújítás alapelveit és törvényeit, melyeket egyszersmind az orthologia jogos követeléseivel is összeegyeztetni törekszik. Szakszerüleg ismerteti a jogi műnyelvnek alaki jelentés fejlődését : a szóösszetételt és szóképzést, és anyagi jelentésfejlődését: a jelentésátruházást és szóátvitelt. Végre az idegen jogi műszók kölcsönvételét és meghonosítását, s ezekkel szemben a nyelvtisztaság követelményeit s a nyelvtisztázás elveit és szabályait tárgyalja a nemzeti nyelvünk tisztaságát féltő előszeretet megkapó élénkségével. Az ide vonatkozó törvényeket és szabályokat számos példával világitja meg, a jó és rósz analógiákat többnyire föltünteti s a használt forrásokról a munka végéhez csatolt bő jegyzetekben gondosan számot ad. Szóval szerző lelkiismeretesen rajta volt, hogy a jogászokat mindezek segélyével a rósz és idegenszerü műszók felismerésére, megbirálására, kijavítására vagy kikerülésére és szükség esetén helyes műszók alkotására képesítse. A munka mint úttörő, mint e szakban ugyszólva első kísérlet, távol van ugyan attól, hogy kimerítő és tökéletes legyen, de hibái és fogyatkozásai mellett is hasznavehető kis munka, mely az e téren megindult nyelvtisztitó és javitó mozgalomra, jogi műnyelvünk és hivatalos irályunk javítására kétségtelenül üdvösen fog hatni. Mint ilyent, a legmelegebben ajánljuk az ösz- szes jogász közönség : jogtudósok, jogtanárok, ügyvédek, bírák, jegyzők s általán az összes fogalmazó tisztviselők figyelmébe és pártolásába A munka már megjelent, 8-ad rétü 168 lapon; ára elég olcsó : 1 írt 20 kr, s megrendelésre azonnal megküldik. Megrendelhető a szerzőnél : Budapesten, VIII. kér., Fhg. Sándor-utcza 27. sz., földszint 14. ajtó. Megjelent az „önügyvéd“ 24-ik, harmadik kiadásának utolsó füzete. Irta Knorr Alajos, kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten, Nemzeti színház bérházában. E füzetben a szerző a megyei pótadót, a községi jót ismerteti, azzal áttér a köztisztviselők ügyeire, s szól mindenekelőtt a köztisztviselőkről általába.n, minekután na a köztisztviselők tulajdonságairól, nevezetesen az általános és különös tulajdonságokról, az elméleti képzettségről a közigazgatási szakban, jogi szakban, tanügyi szakban, bányászati, erdészeti, levéltári, posta-és távirdai szakban, a tengerészeti hatósági, számvevőségi, pénztári, kezelési börtönügyi szakban a vesztegintézeteknél és zálogháznál, s végre a gyakorlati képzettségről, értekezik a tiszti állomások betölté sére, az álladalmi tisztviselők nyudijazásáről, azok özvegyei és árvái ellátási igényeiről és hivatalszólgai és felvigyázói állomások betöltésérői, végre ismerteti az uzsora és káros hitelügyletekre vonatkozó törvényes intézkedéseket. E füzethez mint az „Önügyvéd“ 3-ik kiadásának utolsó füzetéhez van csatolva a czimlap, teljes tartalomjegyzék, egy kimerítő tárgymutató, végre к ii ga zi t a n dók czime alatt egy a nyomtatási lényegesebb hibákat és a nyomtatás folyama alatt felmerült változtatásokat és módosítását kitüntető kimutatás. Az eként teljesen befejezett „Önügyvéd“ egy a leghasználhatóbb és legszükségesebb kézi könyvek közül, mely nem csak a törvénykezés minden ágaiban, de igen számos és nevezetes köz- igazgatási ügyekben mindenkinek biztos tanácsadóul szolgálhat. Ajánljuk t. ez olvasó közönség figyelmébe és pártfogásába. E nagy terjedelmű 24-ik füzetnek ára 30 kr. A teljesen befejezett mű egy kötetben díszes kötésbe kötve, vagy fűzve, úgy félkötetben fűzve és füzetenként is a t. ez. olvasó közönség kívánságához képest kapható a kiadónál és minden hazai könyvárusnál. Az „Üstökös“ legutóbbi számának tartalma : Akadémiai va- ezok. Pulszky papa azt mondja magáról, hogy ő vén csataló; pedig hát ő fiahordó (képpel). — Koronázó (vers), irta Z--d. — „Egyenlőség.“ — Aprócseprő. — Fővárosi rendőr májusi okoskodása. — Akadémia. — Játék a halállal (képpel). — Fazék János ő nassága böffögéseji az iparos körben (7 képpel). — A magyar nyelv uj szótára. — A malom alatt (képpel). — Br. Kemény Gábor uralkodó eszméi. — A czár koronázása (az «.Üstökös» extra tudósitójától). — Moszkvából : Külföldi hatalmasság képviselője a koronázáson (képpel). — A szarvasi borbély szótára. — Zsidóország. — 1893. május 27. (vers) irta Skribler. — A „Fütty“ irta és nyírta : Nyirő. A lapok kritikái nyomán felülkritizál va — A kaszárnyából. —7 Magyar-zsidó nóták, énekli Ereb Dovid Libanon. — Az «Üstökös“ eredeti okmánytára. Piaczi ár а к Sepsi- Szénig у Örgyön, 1883. május 28-án. 1 legszebb .... 7,— Búza > közepes .... . . 6.80 M I vegyes ...................... . . —.— ri (D Rozs } !e.Pzebb ■ ■ ■ ■ J közepes .... . . 5.— . . —.— ft •A 1 legszebb .... Alí>a közepes .... . . 3 — 0> 7 1 \ legszebb .... c b j közepes .... . . 2.40 H Törökbuza ...... . . 5.— ’ HKása ........ . . 8 Г+ Borsó ........ . . 6,— (D Lencse ........ . . 9.— H Fuszulyka ...... . . 5.50 Lenmag ................................. . . —.— Burgonya............................ . • 1 — ft Marhahús............................ . . —.40 M 1 Disznóhus............................ . . —.48 Ш) \ n Juhhus ........................... . . ---e__ F aggyú (friss)........................... • • —.56 Ny. Bernstein Márknál S.-Szentgyörgyön. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1883. május 28-án. Magyar aranyjáradék 6°/0 ..................................................120.30 Ma gyar vasúti kölcsön.......................................................137.50 M agyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás . 91.25 Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . 112.75 Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás . 99.— Magyar földtehermentesitési kötvény............................ 99 50 Magyar földteherment. kötvény záradékkal ... 98 50 Temes-báuáti földtehermentesitési kötvéuy . . . 98.75 Тешез-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 98.— Erdélyi földtehermentesitési kötvény...................................98.75 Ilorvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 99.— Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény...................................97.50 Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön............................115-— T iszaszabályozási és szegedi sorsjegy . - . . . 109.75 Osztrák járadék papírban ....................................................78.30 Osz trák járadák ezüstben....................................... 78 70 Osztrák járadék aranyban............................................ 98.75 1860-iki osztrák államsorsjegyek.................................135.— O sztrák-magyar bankrészvény....................................... 837.— Ma gyar hitelbank-részvény............................................ 229.— Osztrák hitelintézet-részvény....................................... 300 20 E züst ..................................—.— Cs. és kir. arany . , . . , 5.66 20 lrankos arany (Napoleond’or).................................. 9,5b N émet birodalmi márka . . ,.................................. 58 50 L ondon.................................,................................................120.10 Magy ar aranyjáradék 4°/0....................................................88.60 Magyar papirjáradék 5°/0....................................................86.85 Felelős szerkesztő: Nagy Géza, Kiadótulajdonos : Bernstein Márk. A Kovászna-vajnafalvi fürdőn а ) gróf Mikes-fèle ház Feltételek Zabolán a grófi udvarban, vagy Sepsi-Szentgyörgyön Kür.nie József ügyvédi irodájában megtekinthetők. Szerencsejelentés ! A nyereményt jj az állam garantirozza. 500,000 marka főnyereményt igér kedvező esetben a legújabb nagy pénzsorsjáték, mely Hamburg állam által jóváhagyatott és biztosíttatott s a melyben Q millió 853,300 márka biztos nyeremény van. Emez ujabbi játéktervezet előnyös berendezése abból áll, hogy rövid pár hó alatt 7 sorsolásban 46,000 nyereménynek kell bizton történni s a tervezet szerint összesen csak 92,500 sorsjegyet foglal magában; ezek között van az 500,000 márkás főnyereményen kívül : 1 nyeremény 300,000 márka 56 nyerem á 5000 mrk 1 nyerem. 200,000 106 4 á 3000 55 2 nyer. à 100,000 223 55 á 2000 55 1 nyeremény 90,000 55 6 Г) á 1500 55 1 80,000 515 55 á 1000 55 1 70,000 869 55 á 500 5) 1 60,000 65 5? á 200 >5 2 nyerem, à 50,000 63 55 á 150 55 1 nyeremény 40,000 51) 26320 55 á 145 55 1 30,000 2450 5» á 124 55 8 nyerem, à 15,000 87 55 á 100 55 21 nyer. à 10,000 stb., összesen 46600 nyer. megállapítva. A legközelebbi első nyereményhnzás ezen nagy, az állam által biztosított pénzsorsololásnál kerül Г egész eredeti sorsjegy ára csak 3 frt 50 krba, 1 fél „ » » 1 „ 75 „ Inegyed „ ,, 90 „ o, é. Mindennemű megb zások a pénz bérmentes beküldése mellett a leglelkiismeretesebben teljesittetnek, mindenki a legtávolabbi vidékekre is az állam czimerével ellátott eredeti sorsjegyet tőlünk saját kezeibe kapja. A megrendelésekhez a szükséges hivatalos tervezetek ingyen mellékeltetnek, melyekből úgy a nyeremények beosztása az illető osztályokra, mint szintén az illető betétek is megláthatok, s’ minden húzás után érdekelt feleinknek felhívás nélkül megküldjük a hivatalos lnizási lajstromot. A nyeremények kiűzetése mindig pontosan s az állam jótállása mellett történik és az érdekeltek egyenesen tőlem a leggyorsabban megkapják. Minden megrendelés egyszerűen postautalványnyal vagy ajánlott levéllel eszközölhető. imr Mindenki forduljon bizalommal s minél előbb, még a legközelebbi húzásig, mely folyó évi junius hó 13-án fog megtörténni, id. HEKSCHER SAMUEL bank- és váltó-üzletéhez. Hamburgban. 10.
