Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-06-03 / 45. szám

45. szám.

Szerkesztőségi iroda

Sepsi-Szentgyörgyön

Demeter-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kiadó hivatal:

íibnsl&in- 0Í£-át/&

KÖNYVNYOMDÁJA,

hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők.

A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő.

Sepsi-Szentgyörgy, 1883, Vasárnap, junius 3.

XIII. évfolyam.

NEMERE.

%cliU^ai, társadalmi,§wpjmlalmi, ЦщегфещфМ

és Ípkípndápaii

kint kétszer : csütörtökön és vasárnap.

Előfizetési ár

helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 frt — kr.

Fél évre

frt — kr.

Negyedévre 1 frt 50 kr.

Hirdetmények dija:

3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr.

Politikai szemle.

Az országgyűlés második ülésszaka is véget ért. Hétfőn tartotta mindkét ház utolsó ülését, melynek egyéb tárgya nem volt, mint hogy kihirdethetett a lefolyt ülésszakot bezáró királyi leirat, s Péchy és Szögyény-Marich elnökök rövid visszapillantást vetettek az országgyűlés tevékenységére. Azután rendek és képviselők szétoszlottak s csak négy hő malva fognak ismét összejönni : a harmadik ülésszak szeptember 27 éré hivatott egybe.

Sok paragrafus, kevés reform : ez jellemzi évek óta a magyar országgyűlések munkálatait, ez jellemzi a lefolyt ülésszakot is. Száz- harminczegy ülést tartott ez ülésszak alatt a képviselőház s ebben hatvanegy törvényt hozott, melyek közül ötvenhét már szentesitve van, de ezek közt alig van egy-két nagyobb- szerü alkotás. A honvédség fejlesztésére hozott két törvény s némileg a középiskolai oktatásról szóló törvény az, mely kiemelkedik a kisszerű vagy félszeg alkotások tömegéből. Amaz egy lépéssel közelebb visz az önálló nemzeti hadsereg eszményéhez, ennek hibái mellett is megvan az az érdeme, hogy a magyar nyelv és irodalom ismeretét beviszi a nemzetiségek tanodáiba, honnan eddig száműzve volt s elejét veszi vagy legalább megnehezíti a magyargyü- lölet s a történelmet meghamisító eszmék hirdetését. De a többi törvény között nincs egy s, mely csak ennyire is előbbre vinné a nemzet aspiráczióit. A nemzeti önállóság eszméjét, a nagy reformokat, minő p. a vallásszabadság s az egyház és állam közti viszony rendezése, vagy zilált állapotban levő pénzügyeink rendezését rég levette a törvényhozás többsége a napirendről. Saját érdekét hajhászva, meggátolja, hogy oly intézkedések történjenek, melyek a választáskor elkövetett visszaéléseket volnának hivatva orvosolni : megbuktatja a kúriai bíráskodásról beadott törvényjavaslatot. A pénzügyek rendezése képében pedig hoz olyan törvényeket, melyek az adót jobban meg jobban emelik ; az államjavakat zálogba vetik ;

} zsugoriskodnak ott, hol belügyi és kulturális szükségleteinkről van szó : és mégis legkisebb számítással is negyven-ötven millióra megy évenkint Aí^^íit. Mert a kormány és a többség nem mer hivatásának magaslatára emelkedni. Nem akarja látni, hogy deficzitünk legfőbb oka közjogi, helyzetünkben van, mely megfoszt az önrendelkezés jogától s nemzetgazdaságilag Ausztriának szolgáltat ki. S nem meri kiaknázni a kedvező alkalmat, melyet Ausztria jelenlegi zilált helyzete ad kezébe, hogy most szerezze meg az önállóságunkra vezető eszközöket.

Az antiseinita párt ismét életjelt ad magáról. A szakcsi választókerületben, mely Kämmerer Gusztáv képviselő halála miatt megüresedett, dr. Nondwich Károly nyugalmazott műegyetemi tanárt képviselőjelöltnek léptette föl a kormánypárti Dőry Béla segédszolgabiró ellenében; a választás a közelebb múlt csütörtökre tűzetett ki.

A fiumei kérdés ügyében a kiküldött regnikoláris bizottság megkezdte tanácskozá sait. Hétfőn tartotta első ülését, melyen beadattak az 1869-iki országos küldöttség munkálatára vonatkozó vélemények, úgy a fiumei, mint a horvát tartományi küldöttség részéről. E javaslatokra nézve hosszabb megbeszélés után abban állapodtak meg, hogy a fiumei küldöttség javaslata kiadatik a horvát küldöttségnek, a horvát küldöttségé a fiumei küldött ségnek, a két javaslatot pedig a magyar országgyűlés küldöttsége veszi tárgyalás alá, s a közelebbi ülésre valamennyi küldöttség Írásban fogja beadni az illető munkálatokra vonatkozó véleményes jelentését. Az együttes ülés után a magyar bizottság ülést tartott, melyen beható tárgyalás után véleményét elvileg megállapít ván, a munkálat szerkesztésével Fáik Miksa előadó bízatott meg

Az adószabályozás kérdésében nagy mozgalom indult meg Horvátországban. Kedden egy küldöttség járt Zágrábból a pénzügyminiszternél s az országos kataszteri bizottságnál, melynek vezetője Vucsetics kanonok volt.

E küldöttség igazságosabb felosztást kér. Elmondta, hogy a horvát föld nem oly értékes, mint a magyar ; a viszonyok roszabbak most, mint bármikor voltak, mi kitűnik abból, hogy az adóapparatus minden erőfeszítése daczára is hat millióra megy az adóhátrálék. Horvátország kész áldozatokat hozni ; de hogy teljesíthessék az állam iránti kötelességüket, arra kérik a minisztert, hogy a felvett tiszta ho- zadék szállitassék le. ügy Szapáry, mint Des- seöffy kataszteri bizottsági elnök kijelenték, hogy az ügyet lelkiismeretesen megvizsgálják, s a hoevátok minden jogos óhaja ki fog elé- gittetni. Zágrábban nagy reménynyel néznek a küldöttség fáradozásai elé.

Francziaország, úgy látszik, egy időre letett a revanche-háboru eszméjéről. E helyett azon utat készül folytatni, mely Anglia világhatalmának alapját vetette meg : a gyarmatosítást. Elsasz és Lotharingia helyett Afrikában és Ázsiában keres kárpótlást. A mada- gaskari ügy, mely majdnem háborúra vezetett, valahogy elintézést nyert, most azonban Hátsó- Indiában készül a franczia kormány egy uj hadjáratra. 1874-ben ugyanis Francziaország Tülük annami császárral szerződésre lépett, melynek értelmében a Vörösfolyó, ezen a dél - khinai tartományokhoz vezető kereskedelmi út, megnyittatott Francziaországnak s Tonking, melyet e folyam átszel, franczia védnökség alá helyeztetett. Tüdük császár azonban nem tartotta meg a szerződést ; elősegítette a kalózkodást, az úgynevezett „fekete“ és „sárga“ zászlók támogatásával, melyeket Kliinából hivott meg. Jules Ferry minisztériuma ennélfogva Tonking okkupálását határozta el saz ellenségeskedések már megkezdődtek. Ha-Noi körül az annamiták szövetkezve a fekete és sárga zászlóval megtámadták a francziákat, kik jelentékeny veszteséget szenvedtek, többek közt Rivière tábornok, ha-noi-i parancsnok is elesett. A francziák nagy készületeket tesznek a háború folytatására. A kért hitelt a kamara egyhangúlag szavazta meg.

A „Nemere" tárczája.

Albona Klára.

— Beazély. —

(Folytatás.)

Klárát egy nyári napon a zárda kertjében találjuk, kezében könyvvel egy lombdus fa árnyékában. Olvasott szorgalmasan, de szemei megtelnek köny- nyel s nem tud tovább olvasni. Szülei jutottak eszébe. Leteszi könyvét, s gondolatokba mélyedve sétáim indul a zárda falai mellett. Midőn elér azon helyre, a hol a falon egy kis rés van, hirtelen megáll, s igy kiált fel:

Mi az? nevemet hallom emlegetni. Hallgatózék tovább s a következőket hallja :

Meg kell halnia, mert máskép pénzéhez nem juthatunk! — szólt egyik egyén.

De Albonának cselédjei vannak! — veté ellen egy másik egyén.

Gondoskodni fogok a cselédek megvesztegetéséről ! — válaszolt az elébb szóló.

— Még ma útnak indulunk !

— Még ma ! — hagyá helyben a másik.

Ezen párbeszéd után Klára ájultan rogyott a földre.

A fejedelemnő, ki épen arra sétált, halotthalvá- nyan, mozdulatlanul leié fel Klárát. Rögtön czellá- jába vitető, hol nemsokára eszméletre tért.

Legelső felkiáltása atyja volt s utána zokogva moridá e szót:

— Meghalt !

A fejed elemnő hiába kérdező okát e fájdalomnak, semmit sem tudott meg; Klára csak arra kérte a fejedelemnőt, hogy bocsássa el őt rögtön

szülőihez, mert fontos közölni valója van. A fejedelemnő ezen kérését megtagadta, mivel ily gyenge állapotban veszélyesnek látta az utazást ; hanem megigéré, hogy három nap múlva ő maga fogja elvinni.

Klára mélyen felsohajtva hanyatlott vánkosai közé, s zokogva rebegte atyja nevét. Az éj jet nagy fájdalmak között tölté el ! s szemeit kerülte az enyhítő álom. Csak reggel szenderült el, midőn már a nap, arany sugarait az ablakon belő veit,e. A sugarak megvilágították az alvó arczát, mely a fájdalomtól feldúlva oly halvány volt. Arcza majd mosolygó kifejezést nyert, majd elkomorult, s a fájdalom kifejezései váltakoztak. Egyszer nagy sikoltással ébredett fel. Nagyot sohajtot s atyja nevét rebegték ajkai. A mellette álló zárda nővérek mély részvéttel tekintettek rá. E napon Klára sokat gondolkozott arról, hogy miképen menekülhetne meg, hogy atyját megmentse a veszélytől. Késő este egy gondolat villant meg a lelkében. „Megszököm még az éjjel, — monda magában — mert én akarok atyám megmentője lenni!“

Alig várta az éjjel bekövetkeztét. A zárda tagjait — kik mellette voltak — elküldötte, azt adva okul, hogy egyedül jobban érzi magát.

Elközelgett az éj közepe, a rémes 12 óra.

Ekkor lehetett látni,mint surran tova egy fehér alak a fák lombjai közt. A hold gyenge világánál ki lehetett venni Klára alakját. A zárda falaihoz közéig, azon nyíláshoz, hol egy nappal előbb hallá atyja felett a halálos ítéletet. Egy fehér ruhát vészén elő, melyet a nyílás vasx*ácsához erősített. Most gyenge karjai által kisérti meg a mászást, de karjai megtagadták e szolgálatot. Kétségbeesve tekint szét.

Egy nehány perez múlva eltűnt a fák süni lombjai közt. . . De épen oly gyorsan, mint távozott, vissza jött, egy magas hágcsót hozva magával, melyet a zárda falához támasztott, s azon igyekezett föl hatol ni a falra. . . . Midőn felért, maga- után huzá a hágcsót és egy perez alatt már kívül vala a zárdán. Siet.................Siet megmenteni

atyját.................

Előzzük meg Klárát, s tekintsük meg Richárd helyzetét.

Az Albona családot mélyen aluva találjuk. Richard dolgozó szobája melletti hálótermében piheni a nap fáradalmait. Neje az épület hátsó felében, hű cselédjével alszik.

Az óra rémesen hangoztatja a tizenkét órát. Richárdnak, mint arezvonásai mutatják, nyugtalan álmai vannak.

Értelmetlen szavakat rebegnek ajkai. Majd szelíddé simulnak haragos vonásai, s érthetően sóhajtja Klára nevét .................

E

gyszer csak lépteket lehetett hallani a folyosón, mely Richárd hálóterméhez vezet. Kevés idő múlva két sötét alak tűnik fel, kezükben fényes gydokkal. Az ajtóhoz közelegnek, s tolvaj-kulcs segélyével csakhamar felnyitják azt.

Az ajtó fájdalmas nyikorgás közt tárult fel. A két sötét alak a terembe lép. Körül tekint, ezek tol- lámpát vesznek elő, s ennek segélyével csakhamar fellelték Richárd fekhelyét.

Oda közelednek és . . . egy tőrszurással véget vetnek életének. A gyilkot mellében hagyva, sietve törék fel a pénzes szekrényt, melyet miután kiürítettek, eltávoztak a sötét éjben.

Az ég megint tisztulni kezdett, csak még egy-egy felhődarah úszik az ég boltozatán. A hold egy j sötét felhő mögül tűnik elő. Sugarai behatoltak I a rettenetes esemény színhelyére s halványan vi-