Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-04-19 / 32. szám
32. szám. йЧ Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Demeter-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: еВег и ytcU'i 01cá t%i KÖNYVNYOMDÁJA, hová ci hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendó'k. Sepsi-Szentgyörgy, 1883. Csütörtök, április 19. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. NEMERE. Idrsadalißi, §%é$m és ЩщаиЫ§%аЧ XIII. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre ö frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Politikai szemle. A középiskolai törvényjavaslat törvényerőre való emelkedéséhez már csak nehány formaság szükséges: a főrendi ház elé való terjesztése s a király aláírása. A képviselőház szombaton fejezte be a vitát, mely negyvenegy nappal elébb kezdődött és 24 ülést vett igénybe s egyike volt a magyar parlament legkiemelkedőbb vitáinak. Voltak rósz napok, midőn a vallásos türelmetlenség oly jeleneteket idézett elő, hogy félni lehetett, hogy a felekezetek közti villongás magvai vettetnek el; de voltak szép napjai is, midőn a szászok által kifejezésre juttatott állam- és magyarellenes elvekkel kelle szembe szállni, melyek pártkülönbség nélkül szemben találták magukat az egész házzal. Didaktikai szempontból is egyike volt a vita a legtanulságosabbaknak. A pénteki ülésen a 36—56. szakaszok tárgyaltattak. Nagyobb vitát csak a 49. szakasz idézett elő, mely azon esetben, ha a kormány valamely felekezeti középiskolában erkölcsi bajoknak, vagy államellenes iránynak jönne tudomására, kimondja, hogy ha az illetékes felekezeti főhatóság utján gyökeres orvoslás nem szerezhető, a miniszternek joga van rendes, vagy e czélból különösen kiküldendő közegei által megejtendő vizsgálat után azon iskolától a veszélyes egyének eltávolítását követelni, ellenük esetleg a bűnvádi eljárást megindítani, ■sőt magának az intézetnek egy időre vagy végleges bezáratása végett a királyhoz előterjesztést tenni. Kovács Albert nem óhajtana külön vizsgáló bizottságot, hanem csak rendes fegyelmi közeget s a tanár elmozdítását is csak oly esetekben engedné meg, ha oly tények de- rittetnének ki, melyek az állami tanároknál is hivatalvesztést vonnak maguk után. Gáli József a miniszter beavatkozását olyan esetekre kívánja szorittatni, midőn a büntető törvény által tiltott cselekményekről van szó. Az iskola végleges bezárása nagyon sérelmes volna az illető vidékre s azért azt mellőzendőnek tartja. Wolff Károly kihagyandónak véli az egész szakaszt, mert az államellenes irány fogalma nem állapítható meg. Kikel azon rendőri szellem ellen, mely az egész törvényjavaslatban foglaltatik. — Szilágyi Dezső javaslatot nyújt be a szakasz módosítására, mely szerint a kormány a büntető eljárást a törvény rendes utján in-, ditsa meg. A ház a módosítást elfogadta. Szombaton letárgyaltatott a tanárképesités- ről szóló fejezet a képesítő vizsgálatok nyelvéről szóló szakasz kivételével. Csiky Kálmán e szakaszhoz módosítást nyújt be, mely a szövegben kifejezett intentiót félremagyarázhatlan értelművé teszi, hogy t. i. a tanárvizsgáló bizottságba középiskolai tanárok is neveztessenek ki Kiss Albert indítványozza, hogy a felekezeteknek adassék meg a tanárképzés és képesítés. Orbán Balázs és Herman Ottó pártolják a javaslatot s egyúttal alkalmat vesznek maguknak ismét tiltakozni a szászokkal való szolidaritás ellen. Herman restell, hogy a törvényjavaslat rendőri szellemű, de hogy az arra a magyar kormányt a szászok eljárása kény szeritette. Zay Adolf szerint a törvényjavaslat sorsa titkos tanácskozmánybau dőlt el s azért egy szót sem szól a kérdéses szakaszhoz. Ivánka Imre megjegyzi, hogy nem titkos, hanem bizalmas tanácskozás volt az. Többek felszólalása után a szakasz Csiky módosításával fogadtatott eh A 68. szakasznál Tlialy felszólalására Tisza megjegyezte, hogy Magyarország és Horvátország közt a közoktatás nem közös ügy s azért Horvátország e kérdésben úgy tekintendő, mint külföld. Ennek világosabb kifejezése végett stylaris módosítást nyújt be, melyet a ház elfogadott. A 69. szakasznál, mely kimondja, hogy a képesítő vizsgálatok nyelve magyar, Bacon József módosítást nyújt be, hogy a vizsgát minden, a középiskolákban köteles tantárgyat képező nyelven le lehessen tenni. Bausznern Guidó legalább a német nyelvnek óhajtaná e jogot megadni. Tisza utal arra, hogy Bacon javaslata a gyakorlatban sok nehézségbe ütköznék. Bausznern javaslatára megjegyzi, hogy polyglott államban kell egy közvetítő nyelvnek lenni; Magyarországban ez más, mint a magyar, nem lehet; ebbe az állam minden polgárának bele kell nyugodnia; az azonban, hogy egy más nyelvnek is előny adassék, a más ajkuakra nézve csakugyan sérelmes volna. Szombaton letárgyalta a ház a javaslat hátralevő szakaszait. A 72. szakasznál, mely kimondja, hogy hazai tanintézeteknek külállam- ból segélyt elfogadni nem szabad, Wolff azon gyanúsítással élt, hogy a kormány a törvény- javaslat felett paktált a katholikus papsággal a protestánsok rovására s felhozza, hogy a főpapság előbb nyilvánult ellenzése a törvényjavaslat ellen egyszerre megszűnt. Tisza visszautasítja Wolff gyanúsításait Nem áll az, mit Wolff a segélyezés eltiltásáról mond, mert az egyesek és társulatok által való segélyezés határozottan megengedtetik, de természetesen azon feltétel alatt, hogy a segélyezők ez utón ne akarjanak befolyást gyakorolni Magyarország tanügyére. Ez oly feltétel, mely nélkül segélyezést soha egyetlen állam a világon megengedni nem fog. Fájhat ez azoknak, kik a külföldi segélyezést magyarellenes és egyéb czélok ■ ra szeretnék fordítani ; de ha fáj, jó, hogy fáj s lesz rá gond, hogy még jobban fájjon. Wolff azon megjegyzésére, hogy a protestáns iskolák az állami felügyelet békóiba veretnek, a szerzetesekéi pedig szabadon hagyatnak, felveti Tisza azon kérdést, hogy a szászok iskoláikra nézve nem volnának-e hajlandók e békőt azzal a szabadsággal felcserélni ? Mert ez esetben rögtön kész egy törvényjavaslatot benyújtani, hogy a szász iskoláknak adassék szemben az államhatalommal annyi önrendelkezési jog, a mennyivel a szerzetesi iskolák bírnak. Az utolsó szakasz is elfogadtatván, a kérvények tárgyalása következett. Gömörmegyének a honvédek tényleges szolgálati idejének mél- tányosabb megállapítása s a gyakorlatban szigorúbb megtartása felől beadott kérvénye kiadatott a honvédelmi miniszternek. A „Nemere" tárczája. „Hamlet“ fölött. Hamlet mélységén, magasságain Amult gyönyörrel himbálom magam : Parány e bús lét szűk korlátain, S ily mérhetetlen láthatára van! Ti rögre lánczolt törpe szellemek, Repülni még, ha van s bir szárnyatok : Ily meredély ormára törjetek, Ily ösvények mélyére szabjatok! Mély bú alá nyilalló sejtelem, Szivszaggató eszmélet, tétova ; Vércsillagok kietlen éjfelen, Hová mutattok — őrizz’ ég — hova ? ! Álőrület, magába veszni kész, Hazug közöny, gúny, mely jajgat, nevet ! Í j Jyrteusz: te gyáva és merész, Bujkálva csattogsz harczi énekst. A lét és nem lét! Ifjú, oh megállj! Eme kiálló szírt felé ne menj, Sorsod halandó, és nem az e vágy Zenith, nadir: örvénylő végtelen, Magába fordult búvár szellemed Se lát, se hall, csak mormol, kérd, kutat Önnön raélységin hintái, szédeleg . . . Jer nympha, jer, ints néki más utat. rJ i átkosan kerengő csillagok, Egymást szeretve összetördelők ; A lélek bennem ugy sir, úgy zokog Ily pusztulás, ily omladás előtt! Szavad gyilok, anyád felé repül, Őrjöngsz — megállj boldogtalan fiú ! Sírj és lihegj, de ité’j emberül: Gyarló asszony, gyönge és hiú ! Bomlott agyadban mennyi értelem, Lazult eredben mily tűz, mennyi láng ! Erőt birsz venni annyi ellenen, Nem ver le kín, bú, a rád dőlt világ ! Az élet fáj, az élő undorít, Holtak közé ver terved, ösztönöd. Rád koponyák szemodva hunyorít; Dévajkodol, borzongsz és nyöszörögsz. Mi az, mi föntart? A bú, fájdalom! Te abból élsz, mi másnak kész halál. Birkózni lát egy szétír ilt sirhalom, Viaskodol holt nymphád alminál. Hány, rég pihenne csöndes hant alatt, Te lángban állsz, mint boszuló kherub. Remegtet érted minden pillanat, Még csillagod kilobban és — lefut. Divat-bolondok : sár-, porszellemek ! Ha van még egy szikrányi lángotok, Eme csodás pályára nézzetek, E kép előtt döbbenve álljatok. Én nem tudom, bűvkörben forgok-e? Melyből kitörnöm sírig nem lehet; De csak legyek ez őrült gondoké, Csodáljak istent, embert, szellemet ! E. Kovács Gyula. s e e i e: o. Afrikai elbeszélés. — Flórián után, francziából. — (Folytatás). „Nagy fejedelem !“ kezdé a beszédet Jelue, fejét csaknem a földig lehajtva — „jövök, a te szent rendeletednek hódolva, kezedbe szolgáltatni . . . Nem végezhette be, a szó elhalt ajkán ; a király kérdezte, de ő nem volt képes folytatni. Végre Seliko vette át a szót, ekként folytatva : „Oh király ! előtted látod a vétkest, ki gyászos szerelmem által indíttatva, az éj sötétében behatoltam szerályodba. Ez, a ki engem megkötözve ide vezetett, hosszas ideig jó barátom volt és én nem féltem neki fölfedezni s elbeszélni a titkot ; ő a hozzád való ragaszkodásból és tiszteletből megcsalta a barátságot, álmomban meglepett, megkötözött s most kéri tőled a jutalmat ; add meg neki, a mit a szerencsétlen megnyert!“ A király a nélkül, hogy feleletre méltatta volna, intett miniszterei egyikének, hogy a foglyot adná át a fegyveres nők őrizetének s fizesse ki a feladónak a négyszáz darab aranyat. Jelue borzalommal nyúlt az aranyakhoz és a fájdalomtól elfogult szív vei futott el onnan ; élelmi szereket vásárolt és gyorsan kiment a városból, nem akarván tanúja lenni a borzasztó kivégzésnek, mely Selikora várt. A király parancsára elkészittetett a borzasztó büntetés színhelye. A büntetés, mely Juidában arra várt, ki a király háremébe titkon valamelyik nőhöz bement, abban állott, hogy a vétkesek egymástól kevés távolságra két gödörbe helyeztettek ; a nő a számára ásatott gödörben egy karóhoz köttetett, a hárembeli nők pedig díszesen felöltözve, forró vízzel telt edényekkel jelentek meg s a vétkes nő fejére addig öntötték a forró vizet, míg lelkét ki-
