Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-04-19 / 32. szám

32. szám. йЧ Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Demeter-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: еВег и ytcU'i 01cá t%i KÖNYVNYOMDÁJA, hová ci hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendó'k. Sepsi-Szentgyörgy, 1883. Csütörtök, április 19. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. NEMERE. Idrsadalißi, §%é$m és ЩщаиЫ§%аЧ XIII. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre ö frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Politikai szemle. A középiskolai törvényjavaslat törvényerőre való emelkedéséhez már csak ne­hány formaság szükséges: a főrendi ház elé való terjesztése s a király aláírása. A képvi­selőház szombaton fejezte be a vitát, mely negyvenegy nappal elébb kezdődött és 24 ülést vett igénybe s egyike volt a magyar parla­ment legkiemelkedőbb vitáinak. Voltak rósz napok, midőn a vallásos türelmetlenség oly jeleneteket idézett elő, hogy félni lehetett, hogy a felekezetek közti villongás magvai vettetnek el; de voltak szép napjai is, midőn a szászok által kifejezésre juttatott állam- és magyarel­lenes elvekkel kelle szembe szállni, melyek pártkülönbség nélkül szemben találták magu­kat az egész házzal. Didaktikai szempontból is egyike volt a vita a legtanulságosabbak­nak. A pénteki ülésen a 36—56. szakaszok tár­gyaltattak. Nagyobb vitát csak a 49. szakasz idézett elő, mely azon esetben, ha a kormány valamely felekezeti középiskolában erkölcsi ba­joknak, vagy államellenes iránynak jönne tu­domására, kimondja, hogy ha az illetékes fe­lekezeti főhatóság utján gyökeres orvoslás nem szerezhető, a miniszternek joga van rendes, vagy e czélból különösen kiküldendő közegei által megejtendő vizsgálat után azon iskolától a veszélyes egyének eltávolítását követelni, el­lenük esetleg a bűnvádi eljárást megindítani, ■sőt magának az intézetnek egy időre vagy végleges bezáratása végett a királyhoz előter­jesztést tenni. Kovács Albert nem óhajtana külön vizsgáló bizottságot, hanem csak rendes fegyelmi közeget s a tanár elmozdítását is csak oly esetekben engedné meg, ha oly tények de- rittetnének ki, melyek az állami tanároknál is hivatalvesztést vonnak maguk után. Gáli Jó­zsef a miniszter beavatkozását olyan esetekre kívánja szorittatni, midőn a büntető törvény által tiltott cselekményekről van szó. Az iskola végleges bezárása nagyon sérelmes volna az illető vidékre s azért azt mellőzendőnek tartja. Wolff Károly kihagyandónak véli az egész sza­kaszt, mert az államellenes irány fogalma nem állapítható meg. Kikel azon rendőri szellem ellen, mely az egész törvényjavaslatban foglal­tatik. — Szilágyi Dezső javaslatot nyújt be a szakasz módosítására, mely szerint a kormány a büntető eljárást a törvény rendes utján in-, ditsa meg. A ház a módosítást elfogadta. Szombaton letárgyaltatott a tanárképesités- ről szóló fejezet a képesítő vizsgálatok nyel­véről szóló szakasz kivételével. Csiky Kálmán e szakaszhoz módosítást nyújt be, mely a szö­vegben kifejezett intentiót félremagyarázhatlan értelművé teszi, hogy t. i. a tanárvizsgáló bi­zottságba középiskolai tanárok is neveztesse­nek ki Kiss Albert indítványozza, hogy a fe­lekezeteknek adassék meg a tanárképzés és képesítés. Orbán Balázs és Herman Ottó pár­tolják a javaslatot s egyúttal alkalmat vesz­nek maguknak ismét tiltakozni a szászokkal való szolidaritás ellen. Herman restell, hogy a törvényjavaslat rendőri szellemű, de hogy az arra a magyar kormányt a szászok eljárása kény szeritette. Zay Adolf szerint a törvényja­vaslat sorsa titkos tanácskozmánybau dőlt el s azért egy szót sem szól a kérdéses szakasz­hoz. Ivánka Imre megjegyzi, hogy nem titkos, hanem bizalmas tanácskozás volt az. Többek felszólalása után a szakasz Csiky módosításá­val fogadtatott eh A 68. szakasznál Tlialy fel­szólalására Tisza megjegyezte, hogy Magyaror­szág és Horvátország közt a közoktatás nem közös ügy s azért Horvátország e kérdésben úgy tekintendő, mint külföld. Ennek világo­sabb kifejezése végett stylaris módosítást nyújt be, melyet a ház elfogadott. A 69. szakasznál, mely kimondja, hogy a képesítő vizsgálatok nyelve magyar, Bacon József módosítást nyújt be, hogy a vizsgát minden, a középiskolákban köteles tantárgyat képező nyelven le lehessen tenni. Bausznern Guidó legalább a német nyelv­nek óhajtaná e jogot megadni. Tisza utal ar­ra, hogy Bacon javaslata a gyakorlatban sok nehézségbe ütköznék. Bausznern javaslatára megjegyzi, hogy polyglott államban kell egy közvetítő nyelvnek lenni; Magyarországban ez más, mint a magyar, nem lehet; ebbe az ál­lam minden polgárának bele kell nyugodnia; az azonban, hogy egy más nyelvnek is előny adassék, a más ajkuakra nézve csakugyan sé­relmes volna. Szombaton letárgyalta a ház a javaslat hát­ralevő szakaszait. A 72. szakasznál, mely ki­mondja, hogy hazai tanintézeteknek külállam- ból segélyt elfogadni nem szabad, Wolff azon gyanúsítással élt, hogy a kormány a törvény- javaslat felett paktált a katholikus papsággal a protestánsok rovására s felhozza, hogy a fő­papság előbb nyilvánult ellenzése a törvényja­vaslat ellen egyszerre megszűnt. Tisza vissza­utasítja Wolff gyanúsításait Nem áll az, mit Wolff a segélyezés eltiltásáról mond, mert az egyesek és társulatok által való segélyezés ha­tározottan megengedtetik, de természetesen azon feltétel alatt, hogy a segélyezők ez utón ne akarjanak befolyást gyakorolni Magyarország tanügyére. Ez oly feltétel, mely nélkül segé­lyezést soha egyetlen állam a világon megen­gedni nem fog. Fájhat ez azoknak, kik a kül­földi segélyezést magyarellenes és egyéb czélok ■ ra szeretnék fordítani ; de ha fáj, jó, hogy fáj s lesz rá gond, hogy még jobban fájjon. Wolff azon megjegyzésére, hogy a protestáns iskolák az állami felügyelet békóiba veretnek, a szer­zetesekéi pedig szabadon hagyatnak, felveti Ti­sza azon kérdést, hogy a szászok iskoláikra nézve nem volnának-e hajlandók e békőt az­zal a szabadsággal felcserélni ? Mert ez eset­ben rögtön kész egy törvényjavaslatot benyúj­tani, hogy a szász iskoláknak adassék szemben az államhatalommal annyi önrendelkezési jog, a mennyivel a szerzetesi iskolák bírnak. Az utolsó szakasz is elfogadtatván, a kér­vények tárgyalása következett. Gömörmegyének a honvédek tényleges szolgálati idejének mél- tányosabb megállapítása s a gyakorlatban szi­gorúbb megtartása felől beadott kérvénye ki­adatott a honvédelmi miniszternek. A „Nemere" tárczája. „Hamlet“ fölött. Hamlet mélységén, magasságain Amult gyönyörrel himbálom magam : Parány e bús lét szűk korlátain, S ily mérhetetlen láthatára van! Ti rögre lánczolt törpe szellemek, Repülni még, ha van s bir szárnyatok : Ily meredély ormára törjetek, Ily ösvények mélyére szabjatok! Mély bú alá nyilalló sejtelem, Szivszaggató eszmélet, tétova ; Vércsillagok kietlen éjfelen, Hová mutattok — őrizz’ ég — hova ? ! Álőrület, magába veszni kész, Hazug közöny, gúny, mely jajgat, nevet ! Í j Jyrteusz: te gyáva és merész, Bujkálva csattogsz harczi énekst. A lét és nem lét! Ifjú, oh megállj! Eme kiálló szírt felé ne menj, Sorsod halandó, és nem az e vágy Zenith, nadir: örvénylő végtelen, Magába fordult búvár szellemed Se lát, se hall, csak mormol, kérd, kutat Önnön raélységin hintái, szédeleg . . . Jer nympha, jer, ints néki más utat. rJ i átkosan kerengő csillagok, Egymást szeretve összetördelők ; A lélek bennem ugy sir, úgy zokog Ily pusztulás, ily omladás előtt! Szavad gyilok, anyád felé repül, Őrjöngsz — megállj boldogtalan fiú ! Sírj és lihegj, de ité’j emberül: Gyarló asszony, gyönge és hiú ! Bomlott agyadban mennyi értelem, Lazult eredben mily tűz, mennyi láng ! Erőt birsz venni annyi ellenen, Nem ver le kín, bú, a rád dőlt világ ! Az élet fáj, az élő undorít, Holtak közé ver terved, ösztönöd. Rád koponyák szemodva hunyorít; Dévajkodol, borzongsz és nyöszörögsz. Mi az, mi föntart? A bú, fájdalom! Te abból élsz, mi másnak kész halál. Birkózni lát egy szétír ilt sirhalom, Viaskodol holt nymphád alminál. Hány, rég pihenne csöndes hant alatt, Te lángban állsz, mint boszuló kherub. Remegtet érted minden pillanat, Még csillagod kilobban és — lefut. Divat-bolondok : sár-, porszellemek ! Ha van még egy szikrányi lángotok, Eme csodás pályára nézzetek, E kép előtt döbbenve álljatok. Én nem tudom, bűvkörben forgok-e? Melyből kitörnöm sírig nem lehet; De csak legyek ez őrült gondoké, Csodáljak istent, embert, szellemet ! E. Kovács Gyula. s e e i e: o. Afrikai elbeszélés. — Flórián után, francziából. — (Folytatás). „Nagy fejedelem !“ kezdé a beszédet Jelue, fejét csaknem a földig lehajtva — „jövök, a te szent rendeletednek hódolva, kezedbe szolgáltatni . . . Nem végezhette be, a szó elhalt ajkán ; a király kérdezte, de ő nem volt képes folytatni. Végre Seliko vette át a szót, ekként folytatva : „Oh király ! előtted látod a vétkest, ki gyászos szerelmem által indíttatva, az éj sötétében behatol­tam szerályodba. Ez, a ki engem megkötözve ide vezetett, hosszas ideig jó barátom volt és én nem féltem neki fölfedezni s elbeszélni a titkot ; ő a hozzád való ragaszkodásból és tiszteletből megcsalta a barátságot, álmomban meglepett, megkötözött s most kéri tőled a jutalmat ; add meg neki, a mit a szerencsétlen megnyert!“ A király a nélkül, hogy feleletre méltatta volna, intett miniszterei egyikének, hogy a foglyot adná át a fegyveres nők őrizetének s fizesse ki a feladó­nak a négyszáz darab aranyat. Jelue borzalommal nyúlt az aranyakhoz és a fájdalomtól elfogult szív vei futott el onnan ; élelmi szereket vásárolt és gyorsan kiment a városból, nem akarván tanúja lenni a borzasztó kivégzésnek, mely Selikora várt. A király parancsára elkészittetett a borzasztó büntetés színhelye. A büntetés, mely Juidában arra várt, ki a király háremébe titkon valamelyik nőhöz bement, abban állott, hogy a vétkesek egymástól kevés távolságra két gödörbe helyeztettek ; a nő a számára ásatott gödörben egy karóhoz köttetett, a hárembeli nők pedig díszesen felöltözve, forró víz­zel telt edényekkel jelentek meg s a vétkes nő fe­jére addig öntötték a forró vizet, míg lelkét ki-

Next

/
Thumbnails
Contents