Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-03-15 / 22. szám

megoldani, azért a társulattá alakulás eszméjét pártolja. Л kérdés politikai oldalának megoldása a kormány feladata, mely az illető államok kormányaival együttesen intézi el az ügyet. A kormánytól különben elég, ha mellékesen támogatja a feladatot. A társadalomnak kell a szükséges pénzt összegyűjteni s a telepítést megcsinálni, a kormány feladata pedig, hogy adjon heverő földe\

Odescalchi Arthur herczeg a Sz. László-társulattál kíván érintkezésbe lépni.

Prônai/ Dezső báró nem barátja a társulat alakításnak. Már azt is némi eredménynek tartaná, ha a Moldova és Beszarabia felé irányuló vándorlási áramlatot hazánk felé lehetne terelni s erre nézve óhajtaná, ha a vasútépítésekhez s a duiiamelléki munkálatokhoz fajrokonaink alkalmaztatnának mint munkások.

György Aladár szerint betelepítésről most szó sem lehet, csak arról, hogy bukovinai és moldvai székelyeknek alkalmat nyújtsunk a Magyarországba való jövetelre, hogy munkát keressenek s legsürgősebb teendőnek barakk-lakások építését tartja.

Grosz Lajos főfeladatnak a szükséges költség kézhez juttatását tartja.

Apponyi Albert gróf szervezkedés szükségességét hangsúlyozza.

Szóltak még többen is a tárgyhoz s végre abban történt megállapodás, hogy a közönséghez intézett felhíváson aláirt négy tag (Soinssich, gr. Apponyi, br. Prónay Dezső és Szontagh Pál) szedje be a hírlapoknál begyült adakozásokat, ezek gyümölcsözte- fcéséről s esetleg a bevándorolni kívánó munkások segélyezéséről gondoskodjék. Alapszabálytervezet kidolgozásával pedig lig. Odescalchi Arthur, gr. Apponyi Albert és László Mihály bizatot; meg.

E bizottság előtt már fekszik egy javaslat, melyet hg. Odeschalchi Arthur készített. A javaslat következő :

1. §. Az egyesület czime Csángó magyar egyesület. Székhelye : Budapest,

2. §. Az egyesület czélja : Magyarország keleti határain túl szétszórva lakó magyarok érdekeinek felkarolása, szellemi és anyagi támogatása, illetőleg fentartása s Magyarországba telepítése.

3. §. Az egyesület tagjai (férfiak és nők): Alapitó, rendes, pártoló és tiszteletbeli tagok :

1. Alapitó, ki legalább 100 forintot fizet belépésekor.

2. Rendes tag, ki 5 évre ö frt fizetésre kötelezi magát.

3. Pártoló tag, ki legalább 5 írttal járul hozzá ( az egyesület megalakulásához.

4. Tiszteletbeli tag, ki vagy az egyesület czélja j előmozdítása körül érdemeket szerzett, vagy nagyobb pénzáldozattal járult hozzá.

4. §. Választó, választhatási és szavazási joggal, a pártoló tagok kivételével minden tag bir.

5. §. Az egyesület tisztviselői : egy elnök, két alelnök, egy titkár, pénztárnok és ügyész.

Az igazgatótanács s az elnökség nyilvános közgyűlésen választatnak, és pedig, az elnökség három évre: — az igazgatótanácsból (mely az elnökségen kívül 24 tagból áll, melyet a gyűlés választ) 3 év után egy harmada kisorsoltatik s 8 tag újra beválasztatik. Az izgatótanács határozatképes, ha az ülésen három tag jelen van.

Titkárt, pénztárnokot s ügyészt az elnök nevez ki.“ 1

6. §. Evenkint egy közgyűlés tartatik február hóban, a midőn a választások is megejtetnek s az elnök az elmúlt évi munkálkodás eredményét előadja. A választások nyilvánosak. A közgyűlés tárgya még az alapszabályok megváltoztatása, az egyesület esetleges feloszlatása s ez esetben a pénzrészlet hováförditásának meghatározása.

Az izgatótanács havonkint egyszer, de szükség esetén bármikor tart ülést. Három tag kivánatára az elnök, vagy akadály esetében egy alelnök köte- i les igazgatótanács ülést tartani.

7. §. Az igazgatótanács feladata: tanácskozás és

határozathozatal, a számadások felülvizsgálata s minden az egyesület czéljára vonatkozó ügyben a kezdeményezés és határozás. 1

Az elnök a határozatok végrehajtója, kiküldetéseket elrendel, szügség esetében az egyesület nevében a kormánynyal érintkezik s az egyesületet képviseli.

A tagok feladata : a tagok számának szaporítása, pénzgyüjtés, a mire a közjótékonyság minden forrását felhasználhatják.

^7\ eg.Vesület hivatalnokai egyelőre nem húznak fizetést, lia azonban az ügykezelés felszaparodása később megkövetelné, akkor a titkár s a pénztárnok tiszteletdijban volna részesítendő.

Segesvár

varos és vidéke tisztelt tőihez és gyámjaihoz.

szuM. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur ő nagyméltósága, tekintetbe véve azon körülményt, hogy a Segesváron létező felekezeti elemi iskolák tultömöttségök miatt nem felelhetnek meg egészben a gyermekeiket nevelni kívánó közönségnek, idei 2943. sz. alatt keít^ magas leiratával elhatározni méltÁztatott Nagy-Küküllő megye székhelyén Segesvár városában egy állami elemi iskola felállítását, pedig külön a fiuknak és külön a leányoknak.

Ezen iskolának 1-ső osztálya már folyó évi ápril hó első napjaiban megnyílik, úgy hogy az abban

járó növendékek már a jövő tanévben a 11-ik osztályba lépnek át.

Ezen fokozatosan fi—6 osztályig kiegészítendő elemi iskoláknál a 2 első osztályban, — tekintettel a lakosság nagy részére — az előadási nyelv a német leend, s a magyar állami nyelv párhuzamosan úgy fog taníttatni, hogy a Ill-ik osztályokon kezdve az előadási nyelv lesz a magyar állami nyelv; a német nyelv is azonban párhuzamosan mint kő- j teles tannyelv fog taníttatni.

A leányok kézi-munkákban, a fiuk pedig vala- 1 mely házi iparágban fognak oktatást nyerni.

Felvételi feltételek: fiuk úgy mint leányok számára a betöltött fi —12. év.

Minden növendék után 2 frt évi tandíj fizetendő, mely összeg azonban hatóságilag kiállított bélyegmentes szegénységi bizonyítvány alapján az iskolai elöljáróság által elengedtetik.

Iskolai helyiségek: fiuk számára a Lázár Gergely-, ezelőtt Gottschlig-féle ház (Baier-utcza 800. sz. alatt); leányok számára a piacz-soron lévő Stolz János háza 200. sz. alatt.

Felvételi jelentkezések f. év márczius hó 29., 30. és 31. napjain a fiú iskolában lévő tanítói irodában fogadtatnak el délelőtti 9 — 12 és délutáni 3 — 4 órakor.

Segesváron, 1883. évi márczius hó 5-én.

Horváth László.

kir. tanfelügyelő.

L E V E L E K.

Bodola, 1883. márczius 9.

rálni sem nem igazságos, sem nem méltányos, már csak azért sem, mert „egy fecske még nem csinál nyarat.“

Túlhajtott s igen erős és nem is udvarias kifejezést használt t. czikkiró, midőn hölgyeinknek a bevétel szaporítását czélzó sorsolás, szivar, virág, sütemény stb. elárusitásánál kifejtett tevékenységet „zsarolásának mondja. Sajnos, hogy egy ily jóaka • ratu czikk írója ennél alkalmasabb s az igazságnak is jobban megfelelő szót, nyelvünkben nem talált. E kifejezés hölgyeink eljárására nem alkalmazható. Eltekintve azonban ettől, igaz, hogy 12 fillérestély közül 2 — 3 olyan is volt, melyen az ifjúság pénztára tán a kelleténél kissé nagyobb mértékben igényoe lett véve a szép hölgyek által; de a kérdéses estélyen ily dologról szó sem volt. Ha igen : czátoljon meg czikkiró.

Nem lehet tehát érteni: mikép lett valaki „meg- pumpolva.“

Téves information alapszik, t. czíkkirónak azon állítása is, mintha 80 frt lett volna akár a kérdés alatti, akár bármelyik estély jövedelme. A legnagyobb bevétel ugyanis eddig csak 72 frt volt, ha csak t. czikkiró ur utólagosan ki nem pótolta zsebéből 80 írtra.

Maradjon meg csak az eddigi kedélyesség, háziasság. egyszerűség fillérestélyeinken, a tagokban az ügybuzgóság: s hisszük, hogy nem fog fillérestélyeink felett egyhamar megkondulni a halálharang.

T. czikkiró pedig fogadja előleges, jóakaratu aggodalmáért e sorokban kifejezett elismerésemet.

Ennyit czikkiró szavainak nem félremagyarázásául, de az igazság érdekében !

„Megnehezedett az idők járása felettünk.“

A világegyetem nagy rendezője elvétette deezem- bert márcziussal s az ekkor óhajtott havat most zúdította nyakunkba, mikor már vetni kellene.

Nem panaszkodnánk ellene, de az őszi marhavész, a hosszú hótalan tél s a jelenleg uralkodó typhus előmozdítja napról-napra szegénységünket.

Az intéző körök nem tudják, hogy a múlt évi szűk termés, a jövedelemforrások bedugulása már jelenben éhséggel fenyegeti köznépünket, s ép ebből származott a Bodolán uralgó hagymáz. De hát honnan is tudnák ? Hiszen maga Jókai, kerületünk képviselője, a jövő század regénye boldogságába képzeltet annyira, hogy csak úgy zudul a képzelt boldogság nyakunkba — hideg zuhany képében.

Nem bámulom a félrevezetetteket, de bámulom az afféle Jókaikat, kik Háromszéken megjelenve, ha látnak egy jó ruhás, piros-pozsgás lmnn utódot, azt képzelik, fenékig tejfel s nem érnek rá megvizsgálni a gabonást.

Vagy azt hiszik, hogy az adó önkényt foly be ? s feledik a drákói eljárást a nyomorult községi elöljárókkal szemben.

Azért van az, hogy mig a milliók ablakon löket- nek ki ; addig az élet megmentésére szükséges kraj- czárok foghoz veretnek.

Uraim! ne hazudjunk, mondjuk ki őszintén, hogy ezen segíteni kell s legyen „mindenekelőtt a haza ügye“ szent és sérthetetlen, s ne ámítsunk, hanem beszéljünk világosan és őszintén a dolgok állásáról !

De félre a rekriminácziókkal !

Tekintve, hogy községünk jelen évi összes költség- vetésében ember- és állategészségügyre csakis 10 frt, körorvosfi zetésre GO frt van elő irányozva, a múlt évi pénztár maradékot pedig fölemésztette a múlt őszi marhavésztől való félelem, s előre nem látható kiadásokra száz forint nem elég : felkérem intéző köreinket, hogy a költségekről gondoskodni méltóztassanak. Hisz Bodolán jelenleg 31 typhusos beteg van, a marhavész is terjed. Sa mily gazdagok földesuraink, oly szegény a nép.

Egy emberbarát.

Fillérestélyeink.

K.-Vásárhely, 1883. márcz. 8.

Fenti czim alatt e becses lap márczius 4-iki számában X—y. aláírással ellátott, több jóakarattal, mint tárgyilagossággal irt czikk jelent meg, a melyet épen az igazság érdekében szó nélkül nem hagyhatunk.

Teljesen igaz, hogy nőegyletünk fillérestélyeit oly kedélyesekké, látogatottakká az egyszerűség, háziasság és kedélyesség varázsolták. De nem felel meg a valóságnak t. czikkiró azon állítása, hogy estélyeink kezdenek kedélyes, házias és egyszerű jellegükből kivetkezni s hogy ezek helyett a fényűzés, feszesség kezdenek mindinkább előtérbe lépni. Igaz, hogy a február 27-iki estélyen, mely t. czíkkirónak alkalmat szolgáltatott jó tanácsok adására, oly szépszámú és válogatott közönség vett részt, mely akár egy elite-bálnak is számot tett volna bizonyára. De a kedélyesség háziasság, egyszerűség ép oly mértékben meg volt, mint a megelőző idényben tartott fillérestélyeken. Ki ez estélyen fényűzést, feszességet látott : az bizonyára egy pessimista szemüvegén nézett keresztül. Ha a vidéki közönséget a városi közönséggel teljes, hogy ne mondjam: házias — hármoniába hozni egy estélyen nem lehet : az nem zárja ki a kedélyességet. Ha hölgyeink cre- ton- és szőrruhában jelennek meg: nem lehet a fényűzés vádját felemelni ellenük. Ha egy valakinek tetszik selyemruhával különczködni, általánosságban az egész hölgyközönséget fényűzőnek declaAmicus.

Egy pár vonás

a nötoniázás köréből.

(Folytatás és vége.)

Nem czélom részletekbe bocsátkozni, de elkerülhetetlennek látom itt némi tájékozást nyújtani a nötoniázás keretébe tartozó torna-szerekről, melyeket mint erőfokozó eszközöket mellőznünk nem szabad ; egyszersmind némi vázlatát a nötoniázás tervének, egy G osztályú leányiskolának.

A nőtornázásnál is, mint a fiutornázásnál, három korosztályt vagy csapatot különböztetünk meg: u. in. kezdőt, haladót és ismétlőt.

Eme három csapatba sorozhatók a tanoda növendékei osztályonként; 1., il. oszt. kezdő. HL, IV oszt. haladó ; V., VI. oszt. ismétlő. Emez osztályozásnál némi korlátot szab a fejlődés, mert egy korán kifejlett nőt semmi esetre sem oszthatunk a kezdők csapatjába, bár az felsőbb osztályba járjon is.

A kezdőknél csupán csak a szabad gyakorlatokra szorítkozunk, mert a fokozatos erősítés ciak ezzel van biztosítva. A szabadgyakorlatok itt jU megválasztatnak s kerülendők azok, a melyek a szokásos „illemet“ sértenék. A szabadgyakorlatok közül leginkább a t á r s a sj á t é к о к vehetők és veendők föl, hol játszva bizonyos szabályszerű tor- názást visz végbe. A haladók csapatja az előbbi csapat tananyagát ismételi és némi ujjal pótolta: t. i. a szabadgyakorlatok azon részét, hol a tornászainak a feltesti részekre van hatása s ez a szerekkel való tornázás. Kézi szereink lehetnek a botok, rudak és ugrókötél (mellőzendő a súlyzó) melyekkel nagyon változatossá lehet tenni a torná- zást,.

Az ismétlőknél a két csapat tananyaga ismételendő. Ezeken kívül a szergyakorlatok lépnek előtérbe, melyeken a test önsúlya által erősittetik.

A szergyakorlatok közül sokat kell mellőznünk, de nem mind. Használhatók: a nyújtó, hol a karerő fokozása biztosittatik, kiváltkép a hajlító izmok ; rohamdeszka, hol a láb s ennek izmai nyerik erő- fokozásukat ; gyürühinta, melyen a felső test, valamint az altest ereje igénybe van véve; továbbá a korlát, a mely a legnagyobb Óvatosságot követel, mert ennek alkalmazása a legtöbbet építhet, de a legtöbbet is ronthat. A korláton a karnak feszitő izmai nyerik erősitésöket. A legnagyobb óvatosságot azért követeli meg ezen szer, mert a kar feszitő izmai a mell izmaival nagy összeköttetésben vannak, melyekre nagyon rósz hatást tennénk, ha azt szokszor és minden fokozat nélkül igényije ven- nők.

A nötoniázás vázlatos tanterve ez lenne, melynél a szép mozgásról sem szabad megfelejkeznünk, mert a gyakorlatok mikéntjében fekszik s a nőtornázásnál egyik főczél. Az állásoknál, mozdulatoknál és járásoknál mindig arra figyeljünk, hogy azok szépek és tetszetősök legyenek, mert ez által arra tanítjuk növendékeinket, hogy ha a test nyugalomba van is, mintegy öntudatlanul, bizonyos szép testtartást áruljon el, melyet csak is a tornázásnál sajátíthat el. Es ezt nagyon könnyen is elérhetjük, ha maga a tanító a torna-órán a gyakorlatokat szépen és ügyesen teszi és követeli.

Habár nem követelhetünk a nőktől erélyes mozgást, mégis arra ügyelünk, hogy gyakorlataink ne legyenek untatók, mert van jogosultsága azon véleménynek, hogy a mi leányaink sokkal élénkcb- bek, mint p. о. a németeké. S ha untatólag hatna reájuk a tornászat, úgy az eredményre soha sem vezetne.

Ha a nőtornászat eként mint magasabb művészet fogatik fel, s önmagát a szellemi és erkölcsi művelődés feladatának alárendeli, meg lesz óva