Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-12-13 / 100. szám
— 398 — vára gyűjtött könyöradományok kiosztása ügyében, j interpelláló tudomása szerint a károsultak nem kapták meg a könyöradományokat. hanem azok az illetők adóhátralékaikba beszámíttattak. — Az inter- pelláczió kiadatott az alispánnak. A tisztújító közgyűlés folyó deczember hó 20-ára tűzetett ki. A megyei átiratuk közül Biharmegye körirata a törvényhatóságokhoz, melyben a kormánynak bizalmat szavaz a horvát kérdésoen tanúsított eljárásáért _Székely Gergely elleninditványa mellőzésével ) >ái tolólag fogadtatott. 4 községi számadások és költségelőirányzatok közül, melyeknek tárgyalása péntekre is átnyúlt, hosz- szasabb vitát kebelt Kezdi-Vásárhely város költség- vetése. Л költoégvoté->beu négy clijnők fizetése ts elő van irányozva : az állandó választmány ez ösz- szeg törlését javasolta, mely javaslatra a tőispán azon észrevételt tette, hogy ezen összeget azért nem lehet törülni, mert ez által megvonatnék Kézdi-Vá- sái hely tői a mód. hogy rendezett tanácsú jellegéhez mért kötelességeinek megfelelhessen. Az észrevétel a gyűlés helyeslésével találkozván, a négy dijnok fizetésére előirányzott összeg meghagyatott. Az indítványok során benyújtja 'Székely Gergely bizottsági tag az alább következő indítványt, melyet a közgyűlés elfogadott. ; „A földművelés érdekében a szeszgyártás jótékony Itatása úgy a nyerstermények értékesítésére, mint a talaj termő erejének feutartására nézve ismeretes lévén, komoly aggályokat keltett lel évek óta azon körülmény, hogy a vasutak melletti nagyobb szeszgyárak úgy az olcsóbb termelés, mint száll.tási költségek körül élvezett előnyökhöz képest a vidéki 1 isebh szeszgyárak létét veszélyezik. Ennek enyhítésére lehetett irányozva a törvény- hozás azon méltányos intézkedése, hogy a gazdasági gépgyárakat némi adózási kedvezményben részeltette az üzleti gyárak felett. De ezen gazdasági szeszgyáraknak nyújtott kedvezmény feltételeihez képest székelyföldi elapróso- dott birtokviszonyainknál fogva azt csak kevesen élvezhetik. Üzleti szeszgyáraink pedig a szállítási költségek nehézségei miatt a vasút melletti nagy szeszgyárakkal nem versenyezhetnek. ■ Ebből folyólag ily vidékek gabonatermelői nyers- térinéiiyeik értékesítésére távol piaczokhoz vannak utalva, és a szeszgyárak hulladékait földjük termő erejének feutartására nem használhatják, minek vészes eredményei a talaj kimerülésében már is mutatkoznak. .Kiválóan érethető ez gabonatermelésen tengődő inegyénk területén, hol a szomszédos romániai nyers- termények első sorban nyomják le piaczaiukat ; — mihez képest indítványozom : folyamodjék a' megye közgyűlése tiszteletteljes kérelemmel a képviselőházhoz, hogy a küszöbön levő szeszadó-reform kapcsán a vasutaktól távol fekvő vidéki szeszgyárak a szállítási költségek arányában méltányos kedvezményben részeltessenek, i ly mérvben, hogy a vasutak mellett levő szeszgyárakkal versenyképessé tétessenek.“ Ugrón Ákos beszéde. .. A iképviselőház deczember 1-én tartott ülésében. r,. (Végé.) ■ De!azt mondja a t. pénzügyminiszter ur, hogy igen emelkedtek a költségvetés tételei, mert sokat t urditunk produktiv beruházásokra, s e ezimen 042 milliót számit ki, mióta e honmentő kormány átvette .a pénzügyek rendezését. Mióta a t. szabadelvű párt megalakult, melynek egy ideig én is szerencsés voltam tagja lenni (Felkiáltások balfelől: Szerencsétlen!), csináltak 800 millió adósságot, ebből GG2 milliónyi befektetést könnyen lehet tenni még rebacli is ;lesz rajta. (Elénk derültség bal- í e lói.) nemzet sorsa egyes önfeláldozó hazafiakra van biz- bjz.ya, s ez épen a hiba, mert ez nagyon hátrányos az egyöntetű működésre. A postai takarékpénztárak némi tekintetben előnyösebbek is még az iskolai takarékpénztáraknál. Angliában még a koldus is takarékoskodhat, oly kis betétek fogadtatnak el. A postahivatalok kis papiiszeleteket bocsátanak ki, nie.jekre postabéiye- ge-k íagaszthatók ; ha ily szeleten tizenkét 1 — 1 penny (14 b g kr.) értékű postabelyeg van, akkor az már egy shilling betétet képez. Azonban mindezt csak be\esetésként eiuii em, a mennyiben szoros összefüggésben van tárgyunkkal. A negyvenes évek kiszorították a kézipart hazánkban, könnyebb és olcsóbb módot nyújtván iparunk, keieskedelinüuk és mezőgazdaságunk emelésére. E mód a különféle gépek behozatalában nyilvánult, mi csökkentvén a kisipart, emelte nálunk is a nagyipart. Kétségbevonhatatlan nagy ezen haladás ; de ugyanekkor kétségbe nem vonható a szegény kisiparos és általában a munkásosztály pusztulása. De eltekintve ettől is, nem nagy jövőnek néznek elébe kisiparosaink, ha csak önmagok nem segítenek bajaikon. Ez pedig nem oly nehéz, mint ők magúk gondolnák. A fődolog a pénz. Az iparos- osztály nálunk szegény, nekik igen gyakran pénz kell. (Folytatása következik.) ! Móricz Pál kép\ isclő ur az előtt indignáezióval azt adta elő. hogy ez adó. melyet megszavazunk őket is terheli, mert hisz a Háznak kétharmada földbirtokos és ő még kevesli, mert azt hiszi, hogy sokkal nagyobb teher fog még a nyakunkba szakadni. Nem csodálom a t. képviselő urat, mert valamivel közelebb ül a miniszteri székhez, mint 75- ben, de csodálkozom, hogy d.iczára annak, hogy a Ház kétharmada, vagy ennél is több, földbirtokosokból áll, s mégis’a pénzügyi bizottságban a kormánypártból csak egyetlenegy tag találkozott, ki a földbirtokosok érdekében felszólalt és itt a t. előadó ur és társai, Wahrmann Mór és Láng Lajos képviselő urak azt mondják, hogy ne kedvezzünk a földbirtoknak; ezen urakon uem csodálkozom, mert a nyilvános számadásra kötelezett intézetekkel, úgy látszik, hogy az adófeleraelés talán rájuk nézve is kellemetlen lehetne. (Derültség balfelől.) Szemben a pénzügyminiszter ur felszólalásával konstatálok egy másik körülményt. Azt mondja a t. pénzügyminiszter ur tegnapi fényes beszédében, hogy daczára annak, hogn megalkották ezelőtt pár hónappal a nyilvános számadásra kötelezett intézetek betételeiről szóló adótörvényt, az mégis oly csekély, hogy csakugyan nem is volt érezhető, én azt ajánlom a t. pénzügyminiszter urnák, hogy ne csak az állam hitelezőivel konferáljon, hanem kérdezze meg az itteni pénzintézetek igazgatóit és lehetetlen, hogy ne értesüljön arról, hogy attól a perez tői fogva, a mint a betétek után az adót felemelték, Budapesten legalább is három vagy négy- j szer annyi váltói vannak a bécsi intézeteknek a pesti piaczon, mint viV.t. ezelőtt Ennek mi ez oka? Mert az intézetek egynegyed vagy félperczenttel felemelték a kamatlábat, nagyon természetes a kereskedő vagy iparos oda fordul a hol olcsóbban kap pénzt és mert a jelenlegi kormány még csak azt sem tette, hogy legalább a szomszédkormánynyal egyforma adót állapítson meg, a hol daczára annak, hogy sokkal alacsonyabb a pénzintézetekre kirótt adó is. (ügy van ! a szélső balon.) Már az elmondottakban röviden ecseteltem t. ház azt a megfoghatatlan dolgot, hogy mily csekély lelkiismerettel iparkodik a jelenlegi kormány azon óriási hatalmat, mely kezében van, az ország javára érvényesítem és a t. többség, mely talán tud a klubban lármázni, de itt a házban a lehető legalázatosabban megszavaz mindent és nem veszi azt tekinte be, hogy a pénzügyi bizottság maga is elismerte azt, hogy a földadó oly magas, hogy ma Magyarországon 63 7 százalékját teszi ki az egye nes adóknak, és mégis ennek daczára 4 egynegyed százalékkal emeli a földadót. De még továbbmegy emtli az alig tengődő az élig megélhető iparosoknak kereseti adóját. Hiszen a jelenlegi ipartorvény mellett, a melynek megváltoztatását az ellenzék évek óta sürgeti, az iparosok alig tengődnek, és most mégis önök ujáaban 24'5-ről 35 százalékra akarják felemelni adójukat. Nem is emlitva azt a visszaélést, a mit a 111. osztályú kereseti adó kivetésénél a pénzügyminisztériumnak közegei elkövetnek, mely valóban fellázítja a vért az emberben. (Úgy van! a szélsőbalon.) ‘Mintha csak istruálva volnának : (Helyeslés. Úgy van ! a szélső balom.) mintha egyenesen fel volnánk szólítva a t pénzügyminiszter ur vagy közegeitől e közegek, hogy annak az iparosnak, a ki ellenzékire mert szavazni, emeld az adóját. (Helyeslés. Úgy van ! a szélsőbalon. En határozottan mondhatom, és ha valaki tagadásba veszi, be fogom bizonyítani, hogy abban a kerületben, a melyben szerencsés voltam, megvá- lasztatni, csaknem mindazon iparosoknak, a kik ream mertek szavazni, felemelték az adóját és daczára, hogy felfolyamodtak, minden fórumon vissza- utasittattak. Vannak, kikre akkora adót nyomtak rajok, hogy az többet tesz, mint összes keresetüknek fele, úgy hogy alig tudnak megélni. Es mégis, daczára, hogy ily visszaéléseket követnek el és ennek daczára, hogy alig tudnak megélni az iparosok, nemcsak az én kerületemben, hanem átalában az egész országban, mert mégis 24-ről 35°/0 ra emelik az adót. Mindezek elég indokok arra, hogy a törvényjavaslatot, el ne fogadjam. Ha a t. előadó uz megengedi, egy szives tanácsosai szolgálok neki, (Halljuk!) hogy jövőre a pénzügyminiszter úrral ellenkezésbe ne jöjjön. A pénzügyminiszter ur itt előttünk a képviselőhöz szilié előtt, azt az ígéretet tette, — azt hiszem komolyan, hogy 20 millió frt lesz a deficzit. A t. előadó ur tegnapi fényes beszédében azt mondja, 30 — 31 millió lesz, kérem legyenek szívesek mielőtt beszélnének, legalább a számokban egyezzenek meg. (Derültség ballelől.) Nem fogadom el a törvényjavaslatot, (Elénk helyeslés a szélső balon. Iskolaügy s annak nem őszinte barátai. Hétfalu, 1883. november 17. (Vége ) Midőn pedig az egyházak épületeket telkeket, a honpolgárak tandíjt, 5e/o adót adnak át és szolgáltatnak be az iskola fenntartójára: akkor illő ésjo- - gos, hogy az állam is megnyissa pénztárát a hiányzó iskolai szükséglet fedezésére. Henczegései közepett azt is mondja S. ur, hogy : „Biztosítjuk a befolyást s hatalmat magunknak, a pénzt hadd adja az állam.“ A megillető hatalmat befolyást minden tisztességes egyén és jóra való testület csakis az igazság, jog, s a törvények keretén belül eszközölheti magának, a mely követelések ezeken kívül esnek azok eloszlatlak, mint a buborék. S. ur azt hozza fel az állami iskolák mellett érv- vül, hogy „a liosszufalusi községi iskolánál . . . né<*y hónap óta, a esernátfalusinál G hónap óta nem kaptak a szegény tanítók fizetést,“ Biz az ra'atűrés tagadás benne: ázsiai szégyenletes állapot: De hát maga az érv az államiasitás mellett igen gyr.rlö, és biczegve sántikál, daczára annak, hogy nem Libertás az oka czikk iró ur mondásaként. De az nem áll, hogy részben az iskolaszék nem hibás. Mert a tizfalusi magyar s román nép -- mint illetékes forrásból és tényekből tudom — általában jó adó- és közteherfizető. Hanem hát e mulasztás több irányból ered : tanító, iskolaszék, tanfelügyelő és községi elöljáróság, valamennyien saját érdekükben s a tanügygyel szemben mulasztást követtek el, s ezen mulasztásaik uzussá válván, következett a törvényellenesség. Hogy pedig ezek közül melyik volt a legliibásabb, azt nem hangsúlyozhatom, mert azt a szabályszerű vizsgálatnak kellett volna kideríteni réges-régen, a mulasztás legelső evében. Sinceritas ur az előbbeni méltán kiérdem fett re- freneimnek megfelelőleg ismét gyanúsít, ferdít és hazudik, midőn szóról-szóra ezt írja: „Libertás ur a türkösmek olyan megvető gunynyal dobja oda ezen nemesebb eredetre érdemes szavakat : adjon isten neki hosszú életet, fényes siker és sok nevelésügyi babérokat,“ S. ur, úgy látszik, a szív, lélek és érzület vizsgálásának jogaiba is aljas roszaka- rattal beleavatkozott. Hogy mondása az, a miknek neveztem, beigazolom : A tiz magyar faluban a tiir- kösi állami iskola az egyedüli és első, mely tényleg. jogilag a legtisztább, legtermészetesebb állami iskola. Mert itt, mint tudom, az egyház és község semmit sem adott át állandó használatul az államnak, sőt egyik tulajdon tanítói lak épületét is eladván, elbontották a templom-terület megnagyitása végett. Itt' a miniszter s a tanfelügyelő urak illetékesen s jogosan, minden kikötések nélkül teljhatalmukig rendelkezhetnek, -- mi ellen csak a megtestesült roszakarat emelhet szót. Gondnoksági elnöke jó hazafi,- önérzetes, nevelésügy buzgó férfiú. Igazgatója jó hazafi, szakképzett, jeles tanító és tevékeny segédlelkész. A tanítók tehetséges, munkás fiatal erők. Nincs semmi okom reájuk és a nevelésügyre semmi rosszat mondani. Kívánságom, óhajom, őszintén mondom : szivbol jött, — ha Sinceritas ur nem hiszi is. Tévedésből eredt félreértésem is a cseinátfalusi lelkészt illetőleg onnan származott, hogy nevezett talán szándékosan mellőztetett, mint legelső főügyvezető Türkösben. A tanácskérést illetőleg pedig az állami iskola ügyben nem, de egy más ügyben: egy türkösi és egy más falusi egyéniség közvetlen az állami iskola megalakulása után egy időben véleményt kértek alulírottól, miről itt S. urnák nem tartozom bővebben reflektálni. így szól Sinceritas ur : „a tizfalusi iskolák csakugyan mind államiakká lesznek rövid időn.“ Úgy látszik, S. ur ezeket főnöke sugalmazásából mondja _ gondolom. Hanem már ezen állításával szemben o ly véleménynyel vagyok, mint az adoma szerinti János, ki az ő tekintetes urának több tárgyban! mondását mind elhitte, de a végén, midőn állította, hogy a királyi tanácsosnak az is hivatása, miszerint a királynak tanácsot adjon, erre János azt mondta : „de már azt nem hiszem, tekintetes uram !“ En is azt mondom, hogy nem hiszem. „Mind és rövid 1 időn“ ? Idővel lehet, de rövid időn képtelenség. Ha pedig gőzerői gyorsasággal — mint az ügy meg- indult — vitetnek mégis keresztül : akkor az ilyen hamar munkának nem jövendölhetek, mint a múltkor is emlitém, szerződés nélkül biztos állandó alapot és békés fejlődő életet. Igaza, van Sinceritas urnák. Ma már helyesebben fejezem ki magamat, mint a múltkor; mert hát az ember holtig tanul, észlel, s mégis hosszú élet után is — tudatlanul hal meg ! Igen, a lelkészek nem fogják szegre akasztani nevelészeti tudományukat, hanem gondolom, hogy érvényesíteni fogják azt gondnoksági elnökség és tagság nélkül is. Mert hát töredelmes szívvel bevallom azt is, bogy a visszaéléseknek, a jogtalanságnak megtorlására vannak még más utak és módok is; azonban hogy az ilyen dolog még kevésbbé fog tetszeni S. urnák és főnökének hasonlag, az is bizonyos. De hát alkotmányos hazában, törvények alatt állunk és élünk, és az igazság nem halhat meg, csak olykor pihen, alszik egy ideig. Ha az államiasitást Sinceritas ur szerint ra haza érdeke kívánja úgy“, én is azt mondom a költővel : „a haza mindenek előtt!“ De ezek mellett azt is mondom, bogy a hol iskolák átalakításánál közös érdekek léteznek : azt ez idő szerint is kölcsönös szerződések, megállapodások szerint lehet csak érvényesíteni, minden alkotmányos jogi államban és minden autonómiával biró egyházban, vagy törvények szerinti jogokkal felruházott községben. Ez a törvény és igazság, nem pedig a jog és érdek megrövidítés 1 Libertás.
