Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-12-13 / 100. szám

100. szám. Nj^ --------­] Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön • Demeter-féle ház, hová \ a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: eBe-'inotzin 01Zsávfo­KÖNYVNYOMDÁJA, ^ hová a hirdetések és előfizetési pénzek > í bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte. rek dija előre fizetendő. Sepsi-SzentgyörgjT, 1883. Csütörtök, deczember 13. fotitifyii. Mmidatn\i. цщегфецщъЫ és iözgazdásmU luft. XI] í. évfolyam. £ Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ér helyben házhoz hordva, * vagy vidékre postán küldve : í Egész évre 6 frt — kr. ■; Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: $ S 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. ­%-— ------------------X P olitikai szemle. Л képviselőház az adótörvényjavaslatot a múlt csütörtöki ülésen, néhány jelentéktelen módosítást kivéve, részleteiben is elfogadta. A pénteki ülésen az indemnity-javaslat ke­rült tárgyalás alá. Hegedűs Sándor előadó röviden utal azon kényszerhelyzetre, hogy a kormánynak fölha­talmazást kell adui a kiadások eszközlésére a jövő évnegyedben, azon kikötéssel, hogy ezen kiadásokat úgy oszsza be, hogy azok a később megállapítandó költségvetés keretébe beilleszt­hetők legyenek. — Ennek előrebocsátása után kéri a törvényjavaslatnak elfogadását. Az indemnity ellen Mocsáry és Csanády szó­laltak fel. Mocsár у Lajos megszokott, alkotmányos mizériának nevezi azt a körülményt, hogy a költségvetéssel a ház sohasem készül el a kellő időben. Ezt a közösügyek rendszere okozza. A kormány iránt nem viseltetik bizalommal s kijelenti, hogy a felhatalmazáshoz nem járul szavazatával. C s a n á d у Sándor a kormánypárt zajon­gása közt kezdi meg beszédét. Szükségesnek tartja, hogy azon összegek, melyeknek meg­szavazása kéretik, a haza javára költessenek el s azon kívül, hogy azok iránt, akik a fölött rendelkeznek, a nemzet bizalommal viseltessék, különösen a miniszterelnök iránt. Tudja, hogy a többség megszavazza a szőnyegen forgó tör­vényjavaslatot, mint megszavaz minden olyant, melynek megszavazását a miniszterelnök kö­veteli. A kormánypárti képviselők hallgató po­litikája nem egyéb, mint tüskön-bokron át kö­vetni Tisza Kálmán miniszterelnök urnák nem- zetgyilkos politikáját s folyton emelni azon adókat, melyekről maga a miniszterelnök is megmondta, hogy azokat magasabbra emelni lehetetlen. A kormánypárt mindent megszava­zott, a mit követeltek tőle. Nem szavazza meg a törvényjavaslatot, mert nem viseltetik biza­lommal a kormány, különösen a miniszterelnök j iránt, kinek működése valóságos átokcsapáskéut nehezedett a nemzetre. Szombaton rövid ülést tartott a ház, mely­ben a mentelmi bizottság bemutatta jelentéseit Sz a lay Imre, Herman Ottó ésVerhovay Gyula mentelmi ügyében. A főrendiházban hétfőn megkezdő­dött a polgári házasság feletti vita. Mind a kormány, mind a főpapság rendkívüli előkészüle­teket tett a küzdelemre. A főispánok berendel­tettek. migNÉJ^p'yfsag a fiatal mágnásokat gyűjtötte össze a'Törvényjavasiat ellen. A klérus mindjárt az első nap minden ere-- jét kimerítette a törvényjavaslat ellen. Felszó­lalt a prímás s a klérus két legékesebben- szótóyf legszellemesebb és tudományosabb tagja, a ka­locsai érsek és "a szathmári püspök. Egye­dül a szathmári püspök beszéde magaslott ki, mig a többié minden hatás nélküli volt. S i- m о r János, a prímás, kizárólag káuonjogi fejtegetésekre szorítkozott s szárazán érvelt a dogmák tömkelegével. Haynald Lajos, a ka­locsai érsek, a legridegebb ultramontán állás pontra helyezkedett s hozzá nem méltó szűk látkörü érveléssel támadta meg a polgári há­zasságot. Schlauch Lőrincz szathmári püspök nagy hatással szólalt, fel a modern állam mindenha­tósági törekvései ellen, melyek az egyéni, tár­sulati és társadalmi s egyházi életből már is annyit absorbeáltak, sokkalta többet, mint ez a közszabadságok érdekében kívánatos volna. Különösen pedig vonatkozással a szőnyegen forgó javaslatra, azt állítja, hogy a kereszté­nyek és izraeliták közötti anfagonizmust nem hogy a törvényhozás, de az élet maga, az ő imperativ kényszerűségével cem képes kiegyen­líteni, mert ezt a két vallásnak és híveinek életnézlete, neveltetése, törekvései és múltja közötti különbözőségek lehetetlenné teszik. A javaslat mellett br. Vay Miklós korona­őr, b. Rozii er Ervin s Pauler igazságügy­miniszter szólalt fel. Pauler doctrinaire fejtege­tései a Schlauch beszéde által keltett nagy hatást nem voltak képesek ellensúlyozni. — A keddi ülésen 109 szavazattal 108 ellenében elvetette a főrendiház a javaslatot. G r. Héderváry ív h uen Károly, az uj h orvát bán, vasárnap foglalta el mél­tóságát Zágrábban Politikai körökben rósz be­nyomást keltett, hogy Kresztics horvát ország- gyűlési elnök és Schram alelnök a bán azon meghívására, hogy a horvát országgyűlés ösz- szehivására vonatkozó tennivalók megbeszélése végett Budapestre jöjjenek föl, mindketten azon kitérő választ adták, hogy sürgős természetű ügyek miatt nem jöhetnek. Spanyolországból a német trónörö- "kös tiszteletére rendezett ünnepélyességekről szóló hírek mellett kiszivárognak olyanok is, melyek arról győznek meg, hogy mig Spanyol • ország külviszonyai kedvezőn alakulnak, annál kevésbbé lehet megelégedve a belső állapotok­kal. A barcelonai helyőrség egy vadászzászló­aljában összeesküvést fedeztek föl, minek foly­tán egy kapitányt, két hadnagyot és két zász­lótartót elfogtak s Madridba kisérték; mindany- nyian tagjai a republikánus katonai szövetség­nek. A Leridában megjelenő „El Paio“ pedig azt jelenti, hogy miután a franczia határon készülőben levő pucstól tartanak, a szolgálat- tevő tisztek egy hétig éjjelre sem hagyhatják el a laktanyát. C h i n a közelebb ismét jegyzéket intézett a franczia kormányhoz, melyben kijelenti, hogy a franczia csapatok további előnyomulását Ton- kingban casus bellinek fogja tekinteni. Háromszékraegye közgyűlése. Háromszékmegye múlt csütörtökön és pénteken tartott közgyűlésének lefolyását a következőkben adjuk : Pótsa József főispán a gyűlést megnyitván, Szé­kely Gergely előterjeszti lapunk múlt számában kö­zölt s a közgyűlés által általános éljenzés közt el­fogadott indítványát, hogy a megye Jőkainé ötven éves jubileuma alkalmából üdvözlő feliratot intézzen a nagy művésznőhöz. Alágy Sándor hídvégi ref. lelkész az alispánhoz interpellácziót intézett a hídvégi tüzkárosultak ja A „Nemere" tárczája. A takarék-kölcsön szövetkezetek. (Felolvasta Brassóban, 1883. deczember 2-án a „Magyar Pol­gári Kör“-oen Szterényi József. (F oly ta tás.) Mikor elfecsérelték a pénzűket s nincs mivel a szűkölködő családot fentartani : akkor kezdődik az irigység, akkor óit van elottök a zsidó és az ur ; ezeknek miért van, nekik miért nincs? Innen ered­nek a legveszélyesebb áramlatok, a szoczial demok­ratikus áram, mely pedig oly könnyen sodorja ma­gával még a józanabbakat is. Ebből kell megmenteni népünket, hogy emelked­jék ipar és kereskedelem, fejlődjék az állam jóléte. Igaza van Péterffynek, midőn mondja : Valóban a magyar népben megvan a pazarlási hajlam. Ma- gyaroiszágban sokkal többet költünk az eszem- iszomra, mint arra, hogy az örökösöknek legyen mit enni, ha véletlenül árván maradnak . . . Nem tartozom azok közé, kik a külföldet majmolják . . . de belátom, hogy kell valamit tenni azért, hogy a magyar népből a pazarlási bajiam kiveszszen, s hogy a mi eddig történt, az nem elég, többnek kell még történnie. Egyes vidékeken sikerült is már némileg ezen pazarlási hajlamot csökkenteni, a mennyiben sike­rült a népet a takarékosság elveivel meggyőzni. De a nagy többség a régi maradt, s mert oly nehéz meglett emberekből rossz szokásokat kiirtani, le kell szállni a gyermekhez s ott kezdeni. „Addig hajlítsd a fát, mig fiatal“, mondja a köz­mondás, és talán sehol sem alkalmazható ez jobban, mint épen itt. A mit mint gyermekek megszok­tunk, azt tesszük mint felnőttek is. Ep ezért áldá­sosak az u. n. iskolai takarók pénztárak. A fényes eredmény igazolja az intézmény áldásos voltát; pedig bányán barczoltak és haiczolnak még most is ez ellen ! Hét éve annak, hogy ez hazánkban meghonosult s ime, mi az eredmény? Mig 1876- ban 15 iskolában 2621 tanuló 13,337 irtot gyűj­tött, addig már a lefolyt 1882-ik évben 354 isko­lában — mint a hol ez addig behozva volt — 19,273 tanuló 1 14.734 frtot volt képes összegyűj­teni, mi pedig szerény véleményem szerint elég fé­nyes siker, béltévé azonban, ha az iskolai takarék­pénztárak hazánk összes iskoláiban behozatnának, mily gyönyörű eredményt lehetne akkor elérni ! — Erancziaország iskolai takarékpénztárak utján 1880. év nyolcz Jiónapja alatt 6.403,773 frank megtakarítást mutat ki, mi pénzünkben megközelíti a négy milliót. Az iskolai takarékpénztárak meghonosulása vég­kép ki fogja irtani népünkből a pazarlási hajlamot. A gyermek minden fillérét összerakja, leszokik a könnyelmű nyalánkságokról, erkölcsi tekintetben megjavul, rendszeretőbb s komolyabb gondolkodású lesz; szóval az iskolai takarékpénztárak megvetik a nemzet erősbödésének alapját. Mondhatok eseteket, midőn a szülők csakugyan érezték a gyermek meg­takarított. pénzének jótékony hatását. Csak két három esetet említek. 1879 óta van Újpesten behozva az iskolai takarékpénztár. 1880- ban történt, hogy egy szegény czipészhez adóhátra­lék miatt beállítanak a végrehajtók, hogy a már korábban lefoglaltakat elvigyék. Az apa kétségbe van esve, az anya sir, midőn az iskolás gyermek az iskolai takarékpénztárba helyezett filléreire hivat­kozott, s másnap emberünk kifizette hátrálékát. — Nem kevésbbé érdekes azon eset sem, midőn egy újpesti fuvarosnak egyik lova jobb létre szenderült j s emberünk csak nagy kínlódva volt képes egy lo- I Yával csaladját fentartani. Panaszkodott sokat, míg­nem két gyermeke felajánlotta az iskolai takarék- pénztárba tett pénzöket és az apa vett magának egy második gebét. De még érdekesebb azon eset, meiyet a fővárosi kereskedelmi akadémia igazga­tója, Levin Jakab következőkben mond el: „J .... К ... a felső osztály egyik díjfizetés alól felmen­tett növendéke, leczkeadás utján szerzett pénzéből a korábbi években összesen 75 frtot tett volt be az iskolai takarékpénztárba és most egyszerre az egész összeget ki akarta venni. En természetesen ki nem adhattam azt, mig atyja beleegyezését nem mutatja. Ekkor az ifjú megzavarodva elmondja, hogy atyja ép utón van és igy nem jöhet hozzám kijelenteni beleegyezését, melyet kétségkívül megadna ; a mi pedig a czélt illeti, melyre a pénzt fordítani akarja, azt lehetetlen megmondania Ekkor az ifjú egy ira­tot mutat fel, mely nem volt más, mint végrehaj­tási rendelet atyjának adóbátrálék fedezése végett már lefoglalt ingó vagyonára nézve; egyszersmind kijelenté, hogy az ügy nem tűr halasztást. Eu tel­jesítettem kérését és nagy megelégedéssel szemlél­tem az ifjút, ki mentő angyala lett szegény család­jának.“ Hasonlók az iskolai takarékpénztárakhoz a nem kevésbbé áldásos postai takarékpénztárak, melyek azonban nálunk még nem igen honosultak meg. Sok időre lesz szükségünk, mig ezen jótékony ha­tású intézmény nálunk annyira meghonosul, mint akár Angliában, hol pl. az 1880. év végén 2 millió 185,000 egyéniek nem kevesebb, mint 340 millió forint megtakarított pénze volt. Itt igenis panaszt emelhetünk kormányunk ellen. Fordítsa gondját a nemzet anyagi erősbödésére, ho­nosítson meg nálunk is ily intézményeket, mint te­szi azt az angol kormány s angol parliament. De a mi kormányainknak erre ideje nincs, nálunk a

Next

/
Thumbnails
Contents