Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-11-29 / 96. szám
96. szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön < Demeter-féle ház, hová \ a lap szellemi részét illető ' közlemények küldendők. Kiadó hivatal: > oB сгиНсй и 01cát/fi KÖNYVNYOMDÁBA, t hová a hirdetések és \ előfizetési péntek ' hérmentesen intézendők. ;! A hirdetmények és nyiltte- : \ rek dija előre fizetendő. ' %------L----------------------^ S epsi-Szentgyörgy, 1883, Csütörtök, november 29. XIII. évfolyam. Megjelenik ezen lap hetenkint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, i vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 frt — kr. : Fél évre 3 frt.— kr.- Negyedévre 1 frt 50 kr. $ Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. \ Nyilttér sora 15 kr. %------------------------------X P olitikai szemle. Л képviselő ház elfogadta a polgári házasságról beterjesztett törvényjavaslatot Irányi indítványával együtt, melyben utast tátik a kormány, hogy az általános és kötelező pol- i gári házasságról is mielőbb törvényjavaslatot nyújtson be a képviselőházhoz. A kormány ellene volt Irányi javaslatának ; a ház nagy többsége azonban kivételesen híí maradt régebben hozott határozataihoz, s bár a miniszterelnök kijelentette, hogy a minisztérium semmi kötelezettséget nem vállal el, Tisza föllépése ezúttal nem tette meg a kormánypártra, a szokott hatást; elfogadták Irányi javaslatát. Parlamentáris fogalmak szerint e szavazás a kormány vereségét jelenti, s ha ma még megtörténhetik is az, hogy egy engedelmességhez szokott többség előtt föl sem tűnik, midőn a leszavazott kormány tovább is vezeti az ügyeket, mintha semmi sem történt volna : e vereség mégis reményt nyújt arra, hogy Tisza diktatúrájának napjai meg vannak számlálva. Az a meghunyászkodó többség, mely évek óta parancszóra szavazott s önálló cselekedetre képtelen volt, most szavazott meggyőződése szerint, a kormány intenczióinak ellenére. Ez nyújt vigaszt arra, hogy bármily mélyen sülyedt is a parlament, nem halt ki egészen belőle az önállóság érzete s vannak kérdések, melyekben egy eddig mindent keresztülerőszakoló kormány akaratának is ellene mer szegülni. A képviselőház múlt szerdai ülésén Önody Géza kezdte meg a vitát a zsidók és keresztyének közti házasságról szóló törvényjavaslat felett. Önody ismeretes antiszemita elveit ismételte s bizonyítgatta, hogy a zsidók hitelvei lehetetlenné teszik a keresztyén társadalomba való olvadásukat Kőrösy Sándor a házasság fejlődéséből igyekezett kimutatni, hogy a házasság nem tisztán egyházi természetű, s ép azért illetékesnek tartja a magyar törvényhozást a házassági jogrend szabályozására ; a pol gári házasság behozatalát azonban időszerűtlennek véli. Hérics Antal mint katholikus pap, klerikális szempontból óhajtotta a javaslatnak a napirendről való levételét. Panier Tivadar igazságügyminiszter hosszasan indokolja, miért nem terjesztett be a kormány javaslatot az általános polgári házasságról. A kormányt e kérdésben az óvatosság vezette. Nagy visszatetszést keltettek azon szavai, melyekben kijelenti, hogy a kötelező polgári házasság szükségét nem látja. G у о г у Elek а függetlenségi párt határozati javaslatát terjesztette elő, melyben indítványozza, hogy a ház a kormány által beterjesztett törvényjavaslat visszavetésével utasítsa az igazságügyminisztert a kötelező polgári házasság behozatalára Győry nagy szabású beszédben fejtegette a kötelező polgári házasságnak, e nagy fontosságú liberális intézménynek szükségét; beszédét a ház mindvégig osztatlan figyelemmel hallgatta. Istóczy Győző politikai és társadalmi tekintetben a zsidók és keresztyének közti polgári házasságot káros hatásúnak találja. Az ily házasságok feltűnő terméketlenek, mi a sémita és európai emberfajok közt fenálló physiologiai nagy eltéréseken kívül e két emberfajnak egymás iránti legyőzhette» idegenkedéséből magyarázható ki. V i d о v i c s György szerint a házassság szellemi részenem tartozhatok az állami forum elé. Sitmonyi Jván antiszernitikus szempontokból nem fogadja el a javaslatot. Csütörtökön M a it del Pál volt az első szónok, ki elfogadta a javaslatot. Utána Sz a lay Imre szólalt fel, rendkívül élesen kikelt a zsidók ellen, úgy hogy az elnök kénytelen volt rendreutasitani. Ő az általános polgári házasságnak híve s nem fogadja el e tárgyalás alatt levő javaslatot. Ptblszk-y Ágoston az uralkodó viszonyok közt sok hasznot vár a jelen javaslattól s elfogadja azt abban a.reményben, hogy a ház nem ejti el a kötelező polgári házasság eszméjét. Ezután He r m an. Ottó szólalt fel ; beszéde, melyet az egész ház általános figyelemmel hallgatott végig, nagy hatást tett. Az állam és egyház közti viszonynál szi- . vesen követi azt a kormányt, mely a rende- | zést végrehajtja, de valóságos liberális értelemben. Azon elvből, melyet pártja követ s oly hosszú évek során következetesen védelmez, lealkudni nem fog s azért a jelen kérdésben is csatlakozik Győry E. javaslatához. Majd áttér a zsidókra s rendkívül jellemzőnek mondja, hogy midőn mi keresztyének a társadalomban, a képviselőházban és mindenütt a keresztény elemeknek folytonosan a legnagyobb erővel és kapaczitáczióval a reformokat ajánljuk, kimutatjuk e gyarlóságot, kimutatjuk, hogy nem vagyunk tökéletesek, hogy nekünk haladásra és művelődésre van szükségünk, hogy nekünk a meglevő, intézményeket meg kell változtatnunk, hogy ekkor csupán csak a zsidóság az, a mely reformra egyáltalában nem szorul. Föltétlenül szükségesnek tartja, hogy a zsidóság tartson zsinatot s azon mondja el hitelveit. Istóczy r a tett megjegyzései személyes kérdésben való felszólalásra provokálták ez utóbbit. Majd Tisza Kálmán miniszterelnök szólalt fel. Az ő beszéde alatt egymást, érték a zajos közbeszólások. Somogyumgye közgyűlésének határozatára vonatkozó megjegyzése után Som- sich Pál szólásra jegyeztette föl magát. Nagy feltűnést tett Tiszának a napi sajtó ellen való rendszabályokra vonatkozó kijelentése, melyet tartós zugás követett S о m s s i c h röviden védelmére kelt Somogy megye törvényhatóságának, egyúttal a javaslathoz is hozzászólott ; kárhoztatta az antiszemita képviselők eljárását és opportunitásból elfogadja a javaslatot. — Utolsó szónok He 1 fy Ignácz volt ; bár az általános polgári házasság hive, elfogadta a törvényjavaslatot. Pénteken a ház befejezte a törvényjavaslat tárgyalását. A szavazás szombaton történt meg. A csángó-egyesület ülést tartott szombaton d. u. Soinssich Pál elnöklete alatt. Az ülés elején kijelentette az elnök, hogy a múlt ülés alkalmával a hírlapokban való nyilatkozás végett kiküldött bizottság nem látta szükségesnek a nyilatkozat beigtatá- sát. A betelepült csángókra vonatkozólag közöljük a következőket: A belügyminisztérium értesítése szerint (mert Gromon kormánybiztos ur az elnök ide váró kérdésére még csak választ sem adott) bevándorolt összesen 821 család, minden családra átlag négy lelket számítva összesen 3284 személy. Ezekből 58 család, vagyis középszámitással 232 egyén visszament Bukovinába. Az ittmaradt 2052 személy 3 faluban van elhelyezve. A betelepítés ügye, miután azt a kormány vette kezébe, az egyesület ré széről be levéli fejezve, kimondja a gyűlés, hogy a begyült segélypénzekből fenn maradt 18,702 frt 02 kr, mindaddig kamatoztassák, mig oly alkalom nem merül fel, hol az egyesületnek nagyobb összegű pénzre lesz szüksége. Az egylet még egy bizottságot küldött ki, mely az egyesület jövő működésére nézve rendszeres tervet fog kidolgozni. E kis bifcott- j ság tagjai Somssicli Pál elnöklete alatt Kerkápoly Károly, Apponyi Albert gróf, Bán ily Béla gróf és dr. Iloifsy Pál. A megyei választások. Brassó, 1883. november 25. A jövő hó folyamában az országszerte nagy fontosságú megyei tisztujitások fognak megtörténni. Minden vármegye ujja fog alakulni, tisztviselői uj választás alá esni. Még 1848 előtt a vármegyei életben nyilvánult minden magasabb politikai eszme, ott vette kezdetét minden mozdulom, onnan került az országgyűlésre. Legnagyobb politikusaink mind a vármegyei életből tanultak, ott kezdték müködé- söket, onnan küldötték őket a törvényhozó testületbe. A megyei önkormányzat mindég egyik büszkesége volt a magyarnak; ma, fájdalom, ez csaknem idealisztikus már. Az idei tisztujitás alighanem az utolsó is lesz. Az idén fogja alighanem a megyék közönsége utoljára gyakorolni legszentebb polgári jogait; a választást a kinevezés fogja követni. A czentralizáczió alapja meg van vetve, a miniszterelnök hive ennek s ő elég erős, hatalmas is lesz, azt diadalra emelni. Alighanem utoljára választunk, tehát válaszszunk úgy, hogy azt soha meg ne bánjuk. A moit megválasztott tisztviselő valószínűleg véglegesittetni is fog. Nem lesz alkalmunk többé a tisztét pontosan s lelkiismeretesen be nem töltő hivatalnok helyébe jobbat választani, a ki most hivatalba jut, az alighanem abban fog meghalni is. Soha tehát a választás oly fontos nem volt, mint ma. Yálaszszon magának a megye közönsége szakértő. erélyes, képzett s önálló tisztviselőket, kik minden erejüket s idejöket a megye s közönsége jólétének szenteljék ; d e n e engedjék, hogy olyanok jussanak megyei hivatalokba, kik tisztüket csak más üzletük emelésére használják fel. Magyarországon, hol épen nincs semmitől sem tartani, e kérdés nem oly fontos ; de nálunk Erdélyben: nálunk itt a határszéli vármegyékben a vármegye tisztviselőinek sokkal szebb, nagyobb s magasztosabb működési terük nyílt. Maga a köztisztviselők minősítéséről szóló törvény is megköveteli ezt, tegyünk tehát ennek eleget, hogy összeférhetlenségi okok férni ne forogjanak. Alig egy hónap választ el már e nagy országos mozgalomtól, jó lesz munkához fogni ; jó lesz a nehéz munkát megkezdeni. Egyre azonban vigyázzunk s ez egy : a nemzetiségi kérdés. Itt a határszélen három nemzetiség él, mindháromnak békés együttműködése eredményezhet csak sikert. Legyenek — s ennek lenni is кн11 — a megye aszellemi mozgatói magyar kézben, az adminisztratív tiszteket engedjük át szász és román polgártársainknak. Magyarországban élünk, a megyének magyarnak kell lenni. Az alispán és jegyzői kar a fő, innen indul ki minden; legyenek ezek magyarok. Dicséretre méltó mozgalom indult meg e tekintetben — mint hallatszik — Brassómegyébeu. Mindhárom nemzetiség ki lesz elégítve, ha az eredmény olyan lesz, minőnek ígérkezik. Az alispáni szék változatlan marad, В о 11 G y u 1 a kir. tanácsos alispán, egyhangúlag újjá fog választatni. Nálánál szorgalmasabb, békeszeretőbb és erélyesebb alispánt megyénk egyhamar kaphatni nem fog. Tompa S á n d о r megyei főjegyző — mint a különféle nemzetiségek békés együttműködéseinek egyik főtényezője — hnsonlókép közfelkiáltással fog megválasztatni s vele együtt alighanem a jegyzői kar. A főszámvevői és árvaszéki tisztviselők körében aligha lesz változás; de igenis lesz a pénztári osztályban. Mátyás К á г о 1 у megyei pénztárnok helyébe — mint biztos forrásból hírlik — szász nemzetiségű polgár fog választatni ; a mennyiben egyrészt a pénztári tisztet szászszal akarják betölteni, másrészről pedig Mátyás pénztárnoknak a „Duna“ biztosító-társaságnál van hivatala s ez esetben incompatibilitas forogna fenn. Nehogy azonban a románok képviselet nélkül maradjanak, az ügyészi állásra ismét Lengeru ügyvéd fog megválasztatni. Ekként állnak az ügyek Brassómegyébeu. 11a izgatók s zavargók nem fognak még ezután fellépni, akkor a legszebb egyetértés mellett fog végbemenni a tisztujitás. De merüljön is fel izgató, gondoskodva lesz annak elnyomatásáról. Mindenki a béke után törekszik s remélhető, hogy a trializmus elve alapján végre el is érjük. A megye újjá fog alakulni, a némikép megszakadt erélyes működés újra kezdődni, közös erővel, testvéri jobbot nyújtva egymásnak fogunk működni
