Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-10-21 / 85. szám

tották, âz megkoronáztathatta magát ; most már el lehetünk készülve ismét ama rémes földalatti harczra, mely II Sándor uralkodásá­nak végéveiben folyt a császárság s a nihiliz­mus közt. Harmadfél év óta csak a nihilisták voltak az üldözöttek, — ezentúl a czár is az lesz. Portugália h a t á r á r ó 1 értekezett tá­viratok szerint Valenca do Minlio környé­kében mintegy 3000 portugáliai földműves föllázadt, a köztársaságot éltetve A katona­ság közbelépvén, mindkét részről többen megsebesültek. —• A madridi Dia szerint a portugáliai zendülés Courában kezdődött N a- lenca do Minho mellett. A kivonult portu­gáliai csapatok állítólag visszaverettek és Paredesbe vonultak volna vissza, liol elsán- czolták magukat. — Más jelentés szerint a mozgalomnak semminemű fontosságot sem tulajdonítanak. Az erdélyi tankerület felosztása. A vallás- és közoktatási miniszter a középiskolákról s azok ta­nárainak képesítéséről szóló 1883. évi XXX. tör- vényczikk alapján, az eddigi erdélyi tankerületet, nagy terjedelménél fogva, két tankerületre osztotta, melyek egyikének székhelye Kolozsvár marad, a másiknak székhelye pedig N a g y-S z eb e n lesz. Ezzel az „erdélyi tankerület“ elnevezés megszűnik s mindenik kerület székhelyétől kapja elnevezését. A kolozsvári tankerületbe a következő tanintézetek fognak tartozni: A gy.-fehérvári, kolozsvári, m.-vá­sárhelyi, szamosujvári, erzsébetvárosi r. kath., na­szódi és balázsfalvi görög katholikus gimnáziumok. Ugyanezen területre esnek a felel;ezeti főhatóságok alatt álló középiskolák közül a kolozsvári, nagy- enyedí, maros-vásárhelyi és zilahi helvét hitvallása, a kolozsvári és tordai unitárius gimnáziumok. A nagy-szebeni tankerületbe tartozni fognak: A nagy­szebeni állami, brassói, csik-somlyói, székely-udvar helyi, kézdi vásárhelyi római katholikus gimnázi­umok, a dévai és székelyudvarhelyi állami reálta nodák. Ugyanezen tankerületre esnek a felekezeti főhatóságok alatt álló középiskolák közül a besz- terezei, szászrégeni. medgyesi, segesvári, szászsebesi, nagy-szebeni, brassói ágostai hitvallású, a székely­udvarhelyi, szászvárosi, sepsi-szentgyörgyi belvét hit­vallású, a székely-keresztúri unitárius, a brassói és brádi görög-keleti középiskolák. Ennek folytán a nagy-szebeni főigazgatóság működését f. évi októ­ber hó 8-án meg is kezdette. Ugyancsak e törvény 4Ö. §-a alapján megbizattak egyszersmind e kerüle­tek főigazgatói az 1883/84. tanévre a felekezeti fő hatóságok alatt álló azon középiskolák meglátoga­tásával, melyek kerületük területén vannak. A király Szegeden. Vasárnap a hivatalos küldöttségek fogadásának s a színház megnyitásának, hétfő az ujraópült város megtekintésének volt szánva. A király a körutat már reggel nyolcz órakor megkezdő A ceendőr»égi s a gyalogsági laktanyát es a honvódtiszti pa.villont körülményesen megnézte. Majd átment a szomszéd Tápé községbe, hol rend­Ez állatok mindnyájan ismerték s szerették gaz­dájukat, különösen a szarka, melyet gazdája is any- nyira szeretett és kitüntetett, hogy neki még ma­gán lakására is bejárást engedett. De ha nem engedett volna is, a madár mégis • meglátogatta volna Őt, a mikor csak akarta, mert a páter ablakai mindig nyitva voltak. Különösen hosszas betegsége alatt minden pillanatban nála termett s szobájában egész otthon találta magát. Mikor a derék pátert eltemették, s hagyatékát felvették, a beteg ágya alatt egypár csizmát is ta­láltak, mely majdnem színig telve volt aranyokkal. Az aranyakat a szarka, a kincstár nyitott felső ablakain át egyenkint lopdosta ki s szállította gaz­dája szobájába. A kincstár ablakait vastag rostélyok védték, alattuk pedig folyvást két katona őr járkált, minden aggály nélkül nyitva hagyhatták tehát a felső szárnyakat. Így derült ki Solymossy Dávid ártatlansága. Ha­nem ha becsületét az újból revideált pör vissza is adhatta — de életét nem. Mennyi ebből a monda, mennyi az igazság, ki tudná megmondani En úgy adom, a hogy'kaptam. Különczök. A Théâtre Trançaisenak egyik fiatal művésznője, Dudley kisasszony, „Maucroix“ első elő­adása alkalmával kivétette hat első fogát, s hamis fogakkal helyettesítette, mert természetes fogai ren­detlenül álltak, s e miatt kellemetlenül selypített. Théophile Gautiernek is sok baja volt a fogaival ; fölkeresett egy fogorvost, kihúzatta beteg fogait, azután sorba az egészségeseket, „mert fülig volt a fogfájással, s egyszer s mindenkorra meg akart tőle szabadulni.“ О О О — ооъ — kívül érdekes, mondhatni kedélyes jelenet folyt le a megérkezés után. A király, kit ide csak a leg­közvetlenebb kísérete és a miniszterek követtek, va­lóban a nép között volt. A ritka ízléssel, de mégis sajátságosán készített diadalív tisztán gyékényből való volt, úgy, hogy egyes gyékénydarabok rá voliak szabva a diadalív egyes részeire s azon benyomást tette, mintha finom sárga selyem-aljon paspoillok lettek volna rávarrva. Tápé egész közönsége sorfalat képezett, elől állot­tak fehérbe öltözött kis leányok, mindnyájan virá­gokkal, hátul az öregjei. A diadalkapu előtt Rónay főispán, Stammer al­ispán, Szalay ezolgabiró, Sihagi szegedi szolgabiró, Pallavicini Sándor őrgróf, Sándorfalváról egy kül­döttség a tápéi jegyző vezetése alatt, meg a falu főbb gazdái riadó éljenzéssel fogadták az uralkodót, kit Hegedűs István községi jegyző üdvözölt. Az üd­vözlő beszéd után Gazdik József egy csinosan ösz- szeállitott táskát adott át a királynak, ki azután a diadalív két oldalán rögtönzött kis ipartelepet nézte meg, hol hat tiz éves leánykák a legnagyobb lólek- nyugalommal s valóságos öntudattal mutatták be Tápé országszerte ismeretes iparágát: a gyékónfo- nást. A fejedelem huzamosabban időzve e helyen, szót váltott egyes parasztemberekkel is, emlékeze­tükbe hozva egyes mozzanatokat az árvíz idejéből. A király kérdezősködött a gyékények kelendősége felől is, s megköszönte a szives fogadtatást. Eköz­ben a diadalív készítője nagy önérzette tudatta a királylyal, hogy a diadalív egészen az ő müve, pe dig nem „tanult ember“. Az uralkodó és kísérete látható élvezettel időztek e helyen s azután kocsira ülve, szüntelen éljenzés közt tovább mentek a sze­gedi határig Szeged első védelmi vonalának megte­kintésére, előttük a tápéi bandériummal az úgyne­vezett sövényházi, de most más irányban a magas­latokig vezetett erős töltésen át a második védelmi vonalról a körtöltésre. A körtöltés megtekintése után, melyet a király köriilkocsizott egész a sza­badkai ut lejárójáig, visszatért a városba. 12 óra tájban érkezett a Széchenyi térre, a hol ezerekre menő tömeg várta, mely érkeztekor lelkesült éljen­zéssel fogadta. Délután népünnepély volt, mely a 4 órakor a király sétakocsizása után vette kezdetét; az ünne­pély rendkívül sikerült. A résztvevők száma óriási volt, kik már a kora délutáni órákban tarka cso- portozatban hullámzottak az ujszegedi vigadó mel­letti tágas térségen. A tér halász-teleppé volt át­alakítva. Tizenkét nádkunyhó volt e czélra hálók­kal bekerített helyen. Mindegyik előtt négy-öt tag­ból álló halászcsoport foglalatoskodott a halászün- nepély előkészítésével, szegedi mód szerint bogrács­ban főzve és nyárson sütve a halakat. A királynak és kíséretének a térre való bevonulásra szánt he­lyen a halászok lobogói mellett hálók voltak köz­szemlére téve, a derék szegedi halászok ezzel is ki akarván tüntetni összes specziálitásaikat. A tér kö­zepén népzene játszott folytonosan. A jelenlevők szá­ma mindinkább szaporodott, úgy hogy a rend fen- tartása majdnem lehetetlen volt. Jókai, ki Hegedűs Sándorral és Mikszáth Kálmánnal jelent meg, a hírlapíróknak fentartott helyen foglalt helyet, a kik őt éljenzéssel fogadták. A halászünnepély rendezésének élén Vak Pál fő­jegyző a sajtó-bizottság buzgó, előzékeny elnöke állott A rendezésben oroszlán része volt Zsóter Andor főhalászmesternek. A népkert nyugoti részén óriási halászcsárda állíttatott fel, a csárdában el­helyezett asztalok körül egyezerre 350 ember fért el, miket étkezősök utján újabbak váltottak fel. Az öt-hatféle halból főzött kitűnő halászlevöst, bort és kenyeret csinos leányok és halászok hordozták körül A csárdában a nép minden rétegéből voltak jelen. A nép legnagyobb része nem férvén be a csárdába, ez előtt élvezte a hires szegedi halász­levest. A király négy és egy negyed órakor érkezett a halásztanyához, a hol oly óriási néptömeg zsúfoló­dott már össze, hogy mozdulni is alig lehetett. A mint a király fogata feltűnt, egyszerre óriási éljen­zés hangzott föl. A király kíséretével együtt körül­járta a halásztanyát, több helyen megállva s a bog­rácsokban fövő paprikáshalat mogszemlélve s egyes helyeken megizlelve. Majd beszédbe eredt Zsóter Andorral, a fő-halászmesterrel, több szívélyes kér­dést intézve hozzá az ünnepélyt illetőleg, Zsóter megmutogatta a királynak az eredeti halászkuny hókat a különleges felszerelési czikkekkel. Este tűzijáték volt, mely tél nyolezkor kezdődött meg egyes röppentyűk föleresztésével. Nyolcz óra­kor a Stefánia-sétányt és a parkot elfoglaló ezer meg ezer ember éljen-riadala közt megérkezett a Stefánia sétányra a király, ki a parton állva szem lélte a tűzijátékot. Megérkeztére a Tisza közepén lampionokkal igen gazdagon díszített gőzhajón fel­hangzott a szegedi dalárda éneke és hatalmas tüz- kévék, mesterséges szép színeket játszó tüzbokréták ropogása után meggyultak a közel huszöinyi hosz- szuságu díszkapuzat lángnyelvei. Középen „Éljen F. J. soká.“ Es két oldalt „Áldás és béke magyar hazánkra“ feliratok színesen csillogó betűi. A tűzi­játékot, melyet Stuver rendezett s mely kitünően sikerült, a hídnak nemzeti szint játszó görögtüzzel kivilágítása zárta be. A király kocsira ülve, lelkes éljenzések kíséretében haza kocsizott. Másnap, kedden reggel Asotthalma pusztát te­kintette meg a király. A horgosi vasúti állomásnál Rónay főispán és Fe­hér Antal horgosi bíró s nagyszámú közönség fo­gadta. Az üdvözlő beszédek után ltí fel» írbe öltö­zött parasztleány virágot hintett a király útja elé. Asotthalmán a király legelőbb a pusz ai iskolát I látogatta meg, hol a kis liuk és leánykák együtt fogadták. Egyik tiucska előlépve, egész bátran, rö­vid csinos beszéddel üdvözlő ; a király köszönetét mondva a fogadtatásért, megkérdezte a kis tanuló nevét és életkorát, mire aztán valóságos iskolai vizsga következett. —- Ezalatt az iskola előtt nagy néptömeg várta s éljenezte az uralkodót, kit egy gazdaember szép, egyszerű beszéddel üdvözölte az uralkodót, megjegyezvén, hogy uralkodása alatt íé- szesült Magyarország az általános oktatás áldásai­ban. — A király ezután megtekintette az erdővédi iskolát, s azután visszatért Szegedre. Visszamenőt Horgosnál még mindig ott voltak a virágokat és lobogókat tartó búk s leányok és a nagyszámú kö­zönség, s mindaddig éljeneztek, mig a király a vo­natot meg nem állítá s pár perezre leszállt. Délután 1 órakor Tisza Lajos, Tisza Kálmán, a hadsegédek, Pálfy polgármester kíséretében a reál­iskola földszintjében lévő Somogyi könyvtárba ment a király, hogy azt megnyissa. A számára szőnye­gekkel bevont trónszerü emelvényen helyet foglalt, a mely fölött bordóvörös bársonyból díszes nienye- zet volt. Ekkor lieiznei János könyvtári igazgató előlépett s a királyt üdvözölte. A beszéd után felhangzott lelkes él|enzós csilla­pultával a király következőkép válaszolt : „Örömmel jöttem egy nemes szivü hazafi által Szeged városának nagylelkűen adományozott e könyvtár megnyitását a. Bizton hiszem, hogy a tu­dományok ezen gazdag tárháza nemcsak Szegid város, hanem az egész vidék szellemi emelkedésé­nek egyik tényezőjéül fog szolgálni és e reményben az intézetet ezennel megnyitottnak nyilvánítom. Ezután az uralkodó Reizner könyvtári igazgató kalauzolása mellett megszemlélte a könyvtár összes helyiségeit. A könyvtár megnyitása után az iskolákat, u. in. a reáliskolát, a belvárosi elemi fiúiskolát, a főgim­náziumot, polgári leányiskolát, rókusi kisdedovót, továbbá a szegényházat, künfenyitő és törvényszé­ket, pénzügyi igazgatóságot, református templomot s póstapalotát szemlélte meg. Este udvari ebéd volt, mialatt a város ismét gyö­nyörűen ki volt világítva. Nyolcz órakor a színházban bál volt, melyet a város rendezett a király tiszteletére, ki bármi ne­gyed kilenczkor jelent meg s egy órát töl' >fct ott. A bálból s/410 kor egyenesen a vasúthoz hajta­tott a király; a pályaházhoz vezető sugárul,at szí­nes lampionok sorai szelték keresztül, a diadalka­put tüudéri fénybe bontották az apró lángok és a pályaház közelében álló Szeged-szobor háttere is gyönyörűen volt kivilágítva. A színháztól a pálya­házig belát hatlan néptömeg állt. A rendet lovas - csendőrök tartották fenn. A pompásan díszített és fényesen kivilágított pályaudvaron egybegyűltek ez alatt a küldöttségek s midőn a király megjelen, éljenzéssel fogadták. A király mindeufelé mosolyogva köszöntgetett. A papok előtt meghajtotta magát, s az altábornagyoknak katonásan köszönt. Aztán Tisza Lajoshoz fordulva' kezet szorított vele s németül a következőleg szólott hozzá: „Sie haben mir schöne Tage bereitet, ich habe grosse Freude gehabt.“ Majd kezet fogott a miniszterelnökkel is és igy szólt; „Aufs Wiedersehen!“ A vonat a nép zajos éljenzése közt robogot tova. Fővárosi levél. Budapest, október 18. A versenyek. A verseny a tettek rugója. Ezt akkor tapasztal tál tam legelőször, mikor gyer­mekkoromban egy pályadij elnyeréséért verse­nyeztem. A feladat egy szorozási művelet volt, a pályadij egy darab vajaskenyér. Solia azelőtt egy szorozást hiba nélkül megcsi­nálni képes nem lettem volna. De a verseny tettre, igyekezetre, figyelemre buzdított és én elnyertem a — vajas kenyeret. Azóta nagyra becsülöm a versenyeket, melyek minden téren a haladás előmozdítói. Nincs tér, tekintsük bár a tudományt, művésze­tet, ip irt és kereskedelmet, bol a verseny üdvös hatása ne mutatkoznék. A tudós a babérért versenyez. A művész, bogy minél tökéletesebbet alkosson. Az iparban reálisabb a verseny, de eredménye is kézzelfoghatóbb. Hát még a kereskedelemre, mily óriási befolyása van a versenynek ! Es együtt véve: tudomány és művészet, ipar és kereskedelem, hogy pangna, tengődne az áldásos verseny nélkül. A régi rómaiknál és görögöknél a versenyt a nevelés egyik jelentékeny factorának tekintették és az Oiympiádák, e nagy nemzeti versenyek roppant horderővel bírtak a római ítjak nevelésére. Örvendetesen tapasztaljuk, hogy korunk is mind­jobban kezd számolni e fontos tényezővel és mind­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents