Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-10-07 / 81. szám
81. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1883. Vasárnap, október 7.____________XIII évfolyam. S zerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Demeter-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: cft&'tnúke'i'n mái 4 KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyilttei rek dija elére fizetendő. ЩсИЩш, ЫтиШщи $iéÿmdalïgi, 1§щегф%ещ$ъЫ és %<щщ2<1а§гаи Megjelenik ezen lap lieten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ér \ helyben házhoz hordva, j vagy vidékre postán küldve ( Egész évre 6 frt — kr. j Fél évre 3 frt — kr. j Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 1 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyit ttér sora 15 kr. %----------------------------E lőfizetési felhívás „NE M E R E“ tizenharmadik évfolyamának utolsó negyedére. Előfizetési ér : Egész évre...........................6 frt — kr. H áromnegyed évre ... 4 frt 50 kr. Félévre................................3 frt — kr. N egyed évre..................I frt 50 kr. Egy hóra............................—-frt 50 kr. K ülföldre egész évre . . 8 frt — kr. Az előfizetéseket, melyek legczélszembben postautalvány mellett eszközölhetők, kérjük mielőbb megtenni, hogy a szétküldésben fennakadás vagy zavar ne történjék. Előfizetési pénzek Bernstein Márk könyvnyomdájába, mint kiadótulajdonoshoz intézendők. A „Nemere“ kiadóhivatala. Politikai szemle. A horvát kérdésben végre alkalma lesz az országgyűlésnek nyilatkozni, Előre látható, hogy a két ellenzék erélyes támadást fog intézni a kormány eljárása ellen, még ezen pusztán Magyarország belügyét képező kérdésben sem tudott, akképpen intézkedni, hogy ne Bécsből várja az utasításokat, s midőn a közös minisztereket is bevonta a teendők feletti tanácskozásba, oly aspiráczióknak nyitott kaput, melyek ellen Magyarországnak a legerélyesebben kell védekeznie. A támadást Német Albert kezdte meg, ki a képviselőház keddi ülésén erélyes szavakban kelt ki a miniszterelnök azon eljárása ellen, hogy bár a ház már nyolcz napja van együtt, a horvát ügyben még sem nyert felvilágosítást a közvélemény. „Engemet nem azért küldtek ide választóim — rnondá — hogy én némán, behunyt szemekkel tűrjem el azt, hogy azon miniszterelnök, kinek fonák és rósz kormányzata, kinek tapintatlansága, kinek tétovázó rósz politikája okozta a bajt,, ha már megtörtént az, hát legalább férfias erélylyel kelt volna fel az ország előtt, hogy ő benne van központosítva Magyar- országnak polgári hatalma, mint Magyarország kormányának feje és mint ő felsége a magyar király kormányának elnöke kezeiben. Ugyanezért azon kérdést intézem a miniszterelnök úrhoz : szándékozik-e már valahára, és mikor szándékozik a horvát események sta^usqnojáről a képviselőháznak előterjesztéseket tenni ? Én csak a lapokból tudom, hogy itt a horvát képviselőkkel ma is szégyenteljes trafikácziók folynak ; és ha ezen szégyenteljes trafikácziók itt addig űzetnek, mig azoknak befejezése Machiavelli politikájának, Tisza Kálmánnak sikerülendő addig az ország közvéleménye ne tudja, hogy mit ítéljen voltaképen a horvát eseményekről és a magyar képviselőház ilyetén elnéző meg- hunyászkodásáról s mindenesetre a miniszterelnök gyámoltalanságáról, tehetetlenségéről. Én tehát határozott, férfias választ kívánok.“ A zajos hatást keltett interpelláczióra Tisza azonnal válaszolt s kijelenté, hogy a következő nap megteszi előterjesztését. A szerdai ülésen Irányinak a csángótele- pités ügyében tett indítványa után, mely a mai ülésre tűzetett ki tárgyalásul, Tisza nyilatkozott a horvát ügyben. A nyilatkozat lényege az, hogy a horvátok jóhiszemüleg jártak el, midőn a törvényt oda magyarázták, miszerint magyar feliratú czimereknek nincs helye Horvátországban. S azért a békesség kedvéért fogadjuk el a horvátok felfogását s szépen hátráljunk meg ; távolitsunk el minden magyar feliratos czimert a magyar állami épületekről, s helyükbe felirat, nélküliek tétessenek, nehogy a horvát urak ismét meg találjanak ránk haragudni ; a hol pedig horvát feliratuak vannak, azok maradhatnak továbbra is. S hogy a meghátrálás keserű labdacsát pártja számára be- vehetővé tegye : a szokott taktikához fordult s megfenyegette a Ilonátokat, hogy igy meg amúgy lesz, ha még tovább is elégedetlenkednek. A határozati javaslat, melyet beterjesztett, a következőleg hangzik : „Mondja ki határozatilag a ház, hogy a kormánynak azon nyilatkozatát, melyet a Hor- vát-Szlavonországban felmerült események folytán, úgy az azokat megelőzött czimer és felirat kérdésében, mint a zavargásokat követett intézkedésekre nézve tett, helyeslőig tudomásul veszi, egyúttal pedig tekintettel azon gyakorlatra, mely az 1868 ik év után a kormányok által követtetett, mely az 1868-ik évi XXX t.-cz, illető §§-ainak másképen értelmezését lehetővé tette, felhatalmazza a kormányt, hogy az 1868. évben kezdeményezett gyakorlat szerint fenn lévő (vagyis horvát nyelvű) czimereket fennhagyhassa, ott pedig, almi más (t. i. magyar nyelvű) feliratú czimerek alkalmaztattak, azok helyett ezentúl mindenütt, hol czimerek újra alkalmaztatnak, az idézett törvény 62-ik §-sa szószerinti értelmének megfelelőig minden felirat nélkül alkalmazza a törvényben meghatározott czimereket.“ A többség helyesléssel fogadta a miniszter- elnök előterjesztését s kétséget sem szenved, hogy a Magyarország birkatürelmét és meghu- nyászkodását tanúsító határozati javas’atot elfogadja. A horvát képviselők szerdán délelőtt értekezletet tartottak, melyen elhatározták, hogy az általuk kiküldött bizottság által javaslatba hozott határozat értelmében a magyar országgyűlés tárgyalásain meg fognak jelenni, mihelyt he lesz fejezve a czimer-kérdés fölötti vita. A határozat igy hangzik : „Azon meggyőződésben, hogy a kormányel- nök, mint tegnapi kijelentésében is hangsúlyozta, hozzá fog járulni az alkotmányszerü ádapotok- nak Magyar- és Horvátország által egyaránt óhajtott s mindkét országnak érdekében álló helyreállításához, mi akadályt sem látnak a horvát képviselők abban, hogy részt vegyenek a közös országgyűlés tanácskozásaiban, mihelyt vissza lesznek állítva a törvényszerű czimerek, minthogy e résztvevős csak előmozdíthatja az alkotmányos viszonyok helyreállítását “ A „Nemere" tárczája. Fővárosi levél. Budapest, október 3. (Az elkopott hasonlat. — A beszámolók. — A megtért honatyák. — A képviielők komédiája s az Ember Tragédiája. — Utazás Afrikába.) Tulajdonképen nem is szeretném színházhoz hasonlítani, de ha máshoz meg nem lehet. Színház biz’ a, a melynek megvan a maga komikusa, tragikusa, meg a — primadonnája, sőt néha jellemszi- nésze is. Rendesen vígjátékot adnak benne, mely azonban a nézőre mindig szomorú kimenetelű. Mikor ráun a publikum a rendes szereplőkre, vendégművészeket — szűzbeszédeseket — léptetnek lói, kiket aztán esetleg szerződtetnek is. Megvannak a maga premierjei, melyek mindig vonzanak publikumot, de melyek azért néha meg is buknak ; a maga kasszadarabjai, melyek mindig telt házat csinálnak ; próbái a klubbértekezletek, melyeken az előadás begyakoroltatik. Sőt még annyiban is hasonlít a színházhoz, hogy midőn a jó publikum ráunt a magasabb műélvezetre, az élelmes direktor messze földről hozat magának valami uj truppot, a melyik uj fajta élvezetben részesítse az elrontott gyomru publikumot, s ilyenkor lesz aztán a színházból — czirkusz, * No de még ott nem vagyunk. Éppen mint egyéb nagy színházak művészei kötelességüknek tartják a nyári szinidőben propagandát csinálni a színművészeinek : úgy küldi el ez a színház is a maga művészeit vendégszerepekre, a honnan azok most térnek vissza, — ki több, ki kevesebb babérral. * Oh, azok a beszámolók ! Beszámolni arról, a mit nem tettünk; számot adni arról, a mit nem fognak tenni. De az „óh-nép“, az boldog bele. * Most aztán újra kezdődik az ensemble, s kezdik az előadást, melynek czime : A képviselők komédiája, ellenkezőleg azzal a másikkal, melyet a tő- szomszédságábau adnak s melynek: „Ember tragédiája“ a neve. * Ha malicziózus akarnék lenni, megkeresném az összefüggést s bizony meg is találnám, mely e tragédia s e komédia közt van, mert kérdés, bogy a képviselők komédiája nem az ember tragédiája-e ? De hagyjuk ! * Azon gondolkozom inkább, hogy azt a csömört, melyből önöknek a „Nemzeten“ kezdve egész a „Nemzeti Újságig“ az „Ember tragédiái“ tárczákból kijutott, ne toldjam-e én is meg egy adaggal. Nem vagyok homoeopatha s nem is hiszem, hogy a ki a tizedfél tuczat tárczába, melyet a héten az Ember tragédiájáról olvashatott, belecsömörlött, most meggyógyuljon egy újabb diszertácziótól ; hanem inkább nézze meg, vagy ha nem teheti, olvassa el magát az „Ember tragédiáját“, akkor jobban lesz bizonyosan. * Ha csak az utóbbiban részesülhet, merek neki a gyógymódom kiegészítéséül egy adag hacisht is praescribálni, s ezt „beélvezve“, a fantáziáját pedig egész bitangjára csapva, el fogja talán képzelhetni azt a fényes kiállítást is, melylyel Paulay, ez a műértő ezermester színpadra varázsolta ; noha olyan három árkangyalt, milyet Paulay szerzett magának, bizonyosan nem. Piossz néven se tudom venni Lu czífertői, hogy menekülni igyekezett körükből. Még belőle is angyalt csináltak volna. * Nem fogja önöket meglepni, hogy ha a gőz és villám eme korában, melyet ma élünk, a menyországból egyenesen Afrikába, az angyaloktól a berberek közé jutunk. Az a legkevesebb. Mert hisz a népszínház deszkáin történik ez az afrikai utazás. * De hogy erre az útra is kevesen vállalkoznak, azt sem csodálom. Igaz ugyan, hogy ezeknek a bűvös napoknak az ellensúlyozásául ránk is férne egy kis akár afrikai meleg is, s ezért, már csakhogy az őszi toiletteket tovább mutogathassuk, akár Berberiába is elmenénk ; de hát az utunk olyan kifogyhatatlan esőrótegeken visz keresztül, hogy átáznék az ember bőre, ha még olyan csupa kaucsukból lenne is. Szántó Kálmán
