Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-09-27 / 78. szám

gaiom történik, azt a berlini kongresszus határozatainak köszönhetjük, melynek tartalma sokkal roszabb (a déli keleti szlávságra nézve), mint a villafrankai békekötés Olaszországra volt.

Az „Agr. Zeitung“ a következőkben szabja meg a „kibékülés“ feltételeit: 1. A magyar

államczimer kérdésének végleges rendezése, ide értve a pecsétnyomókat is, a 15 évi (horvát) gyakorlat értelmében. 2. Egyúttal a többi törvénysértések végleges jóvátétele, ideértve azokat, a melyek évek során át Horvátországba közigazgatási utón „becsúsztak“. 3. Horvátországnak adassák vissza az országgyűlés, az alkotmányosság, alkotmányos kormánynyal az élén.

a szeszadó-törvény módosításáról, a dohánymonopo- liura kezeléséről, Gyúr városnak a Duna árvizei ellen való biztosításáról, a lí iba és llábcza folyók árterének vizmentesitóséről, a Tisza és mellékfolyóinak szabályozásáról és árraentesitési társulatok igazgatási szervezetéről, azután a munkács-stry -i vasút magyar részének kiépítéséről, a halászati és vizi jog szabályozásáról. — Ezeken kívül igen fontos helyet foglal el az előterjesztendő törvényjavaslatok közt a telekkönyvek átalakítására illetőleg rendezésére vonatkozó, valamint a közlekedési minisztérium uj szervezéséről szóló törvényjavaslat. Munkálat tárgyát képezik a Vaskapu és a gönyői Danaszakasz szabályozása, a dunai hajózás kérdése, a kataszter alapján elért földadó-százalék megállapítása és némely kikerekitések. A jövő ülésszakban tárgyalás alá fog kerülni a keresztények és zsidók közt kötendő házasságról szóló törvényjavaslat, mely tudvalevőleg a bizottsági tárgyoláson már a múlt ülésszakban keresztülment.

voltak kárhoztatva, a nagy köztársaság több ezer millióba és százezrek vérébe kerülő küzdelem árán szabadította fel. Es akkor, midőn egy ily nagy nemzet példáját adja annak az összes emberiséget átölelő humánus szeretetnek, akkor nem hihetera, hogy Magyarország eme részében, Erdély népe, mely mindig vallásos türelmével tűnt ki, átadhassa magát oly kéz vezetésének, mely polgárt polgár ellen, birtokost birtokos ellen, szomszédot szomszéd ellen izgasson.

\an hibájuk a zsidóknak. Mi az? Némelyek ke- vősbbé lelkiismeretesek, mint mi; kevesebbet tartanak a tisztességre, mint mi ; megengednek oly üzleteket, melyektől mi irtózunk. Szabad-e ezért üldöznünk? Nem, ha megkeressük az okokat, hogy honnan származik ez. Évszázadok óta a nép szerencsétlen gyűlölete üldözi e fajt, eltiltotta a föld- miveléstől. ipartól, a getthóba dobta, mint meggyalázottat. Csak gyűlöletet tapasztaltak a keresztényektől. Hihető-e hogy kizárták őket a társadalom kebeléből? Sajnálnom kell, hogy korábban nem történt meg e népeknek a politikai jogaink korlátái közé való fölvétele, mert akkor e ferde tulajdonaikat régen elvesztették volna és a humánus társadalomban elsimultak volna.

Nem lehet keresztény az, ki a zsidóság ellen, mint ilyen elltyi izgat ; nem lehet keresztény, mert hiszik-é önök, hogy az ótestamentum és annak prófétái nélkül valaha az evangélium világra jöhetett volna? Vájjon nem tartozunk kímélettel azon faj iránt, melyből Krisztus származik? Azon faj iránt, melyből egy nehány lángelme irta az ó-testamentumot, melyben vigaszt lelünk, ha bánat ér, istenhez emelkedünk, ha benne elmerülünk. Az ó-testamentum, mindnyájunk asztalának nyitott könyve, az emberiség azon hősköltemónye, melynek koronája s apotheosisa a keresztény evangélium.

Ha valaki azt mondja : alakítsunk egyletet, mely üldözi valláskülönbség nélkül a csalót, a hamisítót, az erkölcstelent, a hamis bukót,— ott leszek én is. Tisztelt polgártársaim1 az a jog, melyet az egyenlőség nyújt, nem a zsidók joga, az mindnyájunk joga, melyen ha egyszer rést ütünk: azt hiszik-e, nem a hatalmasok túlkapásaira fog vezetni; vájjon ha az egyiknél megszűnik paizskéut szerepeim, vájjon a másikat védeni fogja-e? Epen abban áll az emberi jogok nagysága, hogy az összes emberiséget egy érdekbe vonják és igy készítik elő a közös liai ez győzelmét. Л másik az, hogy e küzdelmek nem az utezákra valók, ez társadalmi munkásságot kíván.

Magyarország mindig az által tűnt tűnt ki, hogy szabadságszeretete példányképül állt a külföldön is. Mily eredményt idézett elő az üldözés ? Azt, hogy a kereskedés pang, a pénzforgalom megakad s ezen zavargásokat a horvátok jelül vették, hogy Magyar- ország ellen lázadásra emeljék fejüket.

Horvátoiszág jelenlegi állapota természetes következménye a horvátokkal kötött kiegyezésneiv, mert a horvát nép nem választ képviselőket a magyar országgyűlésre, hanem a horvát országgyűlés küld magából 48 képviselőt. Ezen képviselők nem a horvát országgyűlés egyik pártját — mely őket megválasztotta — képviselik. Ezek egy zárt egeszet képeznek az országházban, s miután zárt egészet képeznek, erősek. A kormánynak feltételeket szabnak, minden alkalommal szavazatuknak árát veszik.

A kormány engedett kérdésben kérdés után, s ezért megnőtt a horvátok étvágya, mert látták, hogy a magyar kormányban nem találnak ellenállásra.

Horvátországban a nép lázong, fegyvert fog, a községi tisztviselőt megtámadja, a magyar nemzetet gúnyolja, a magyar cziraert letépi. Ez azon kormányzás eredménye, melyet Tisza Kálmán vezet.

Azon összegek, melyeket Tisza Kálmán két rendelkezési alap czimén kap, arra valók, hogy az idegen bujtogat >kat kikémleltesse, kényes és meg- bizhatlan részekből bizalmas értesítések szereztessenek, é; nem arra fordítandók, hogy rágalmazó szennylapokat vidéken kitartsanak.

Vájjon most, midőn a rósz kormányzás miatt végső elkeseredésben levő horvát nép és horvát tömeg fegyvert ragad a magyar állam tekintélye ellen, — vájjon mi hasznát fogja venni a kormány e papirrongyoknak ?

Soha a magyar kormány a horvátokat nem tartotta szemmel, nem tartott magának bizalmi férfia kat, korrespondenseket, kik időről-időre értesítsék az ottani dolgokról, hanem elégnek vélte, hogy a a horvátok 48 szavazatát igénybe vegye.

Mit kell tenni? helyre kell állítani a magyar állam tekintélyét ; de azt nem tehetjük úgy, hogy egy generalkoinmendáns kezébe tegyük le a legfőbb polgári hatalmat. Nem tűrhető a kormány azon ferde lépése, hogy nem egy polgári királyi-biztost nevezett ki, mert ekkor meg lett volna Magyarország tekintély védve a magyar állam nevében. Ma nem a magyar nemzet, hanem a dynasztia csinál ( rendet ; ennek lehet tulajdonítani azt, hogy Kresz- tics azt nyilváuitja, hogy nem kell magyar czimer, hanem kétfejű sas.

tla elég erős volna a kormány, mint a minőnek Tisza Kálmán szereti magát játszani, akkor ezen férfit hűtlenséggel kellene vádolni és az erre mért büntetéssel sújtani, mert a kétfejű sas nem Magyarország czimere és a ki ezt teszi Horvátország czimerévé, az hűtlen Magyarország ellen. Nem botWächter Frigyes volt szebeni főispán fölmentéséről s Brennerberg kinevezéséről a hivatalos lap a következő kir. kéziratot tette közzé :

„A belügyminisztérium vezetésével megbízott magyar miniszterelnököm előterjesztése folytán W ächte r Frigyest, Szebenmegye főispánját ezen állásától, hű, buzgó, odaadó és sikeres szolgálatainak teljes elismerése mellett, saját kérelmére felmentvén, helyébe d r. Brennerberg Mór belügyminiszteri osztálytanácsost Szebenmegye főispánjává nevezem ki 8 egyúttal őt a szász ispáni czimmel is felruházom. Kelt Schönbrunban, 1883. évi szeptember hó 10 én. Ferencz József, s. к Tisza Kálmán, s. k.“

A „Nemzet“ ezzel együtt tagadja azon hirt, mintha Wächter távozása politikai tekintettel állana összefüggésben. A lemondás okául egyedül a volt főispán beteg állapotát mondja.

Tisza miniszterelnök Wächterhez a következő levelet intézte :

„Méltóságos ur ! Mellékelve veszi méltóságod azon hivatalos iratomat, melylyel szebenmegyei fő- íepáni állásától saját kérelmére történt legkegyel- mesebb felmentését közlöm. Az ok : méltóságod

egészségi állapota — a mely miatt főispáni állását odahagyja — méltóságod iránt a legőszintéhb részvétet kelti fel bennem. Es midőn ennek kifejezést adok, s midőn szintúgy őszinte sajnálattal látom azt, hogy méltóságod a közügyek teréről — a me lyen oly jeles szolgálatokat tett — a fennemlitett ok miatt egyidőre visszavonulni kénytelen : egyúttal azon elismerő szavak jelentősége felett, melyekkel <5 felsége méltóságodat állásától fölmenti, örömömet fejezem ki s azokhoz a magam részéről meleg kö- szönetemet csatolom. Budapesten, 1883. évi szept. hó 12-én. Tisza, s. k.

A kormány a jövö ülésszakban egész sorát a törvényjavaslatoknak fogja a töryényhozás elé terjeszteni. Ezek közül némelyek már fel voltak erahne, u. m : a főrendiház reformjára és a fővárosi adó- kezelésre vonatkozó javaslat. Ezenkívül törvényjavaslatok fognak előterjesztetni : a katonai behivási parancsnak nem engedelmeskedők megfenyitéséről, továbbá a bírósági fegyelmi törvény módosításáról,

Izrael népe 800,000, Juda népe 500 000 fegverfog- ható férfit, vagyis mintegy 6—б1^ millió lelket számlált.

A törzsek közti ellentétet azonban a királyság nem tudta egészen elenyésztetni. Talán a meghódított rokon és nem rokon népek beolvadása is befolyással volt arra, hogy a zsidó nemzet két ága kezdett bomlani, melyek Salamon halála után végképp elváltak egymástól. A nagyobbik, az északi ág volt Izrael népe mintegy 4 millió, a kisebbik, a déli ág Juda népe, mintegy 2x/2 millió lélekből. Amaz volt a vegyiiltebb, mely a rokon törzsektől Baál kultuszát is átvette, mig az idegen befolyásoktól tisztábban megmaradt judaiták tovább fejlesztették az ősi zsidó vallást.

A két zsidó államnak csakhamar hatalmas ellenségei támadtak köröskörül ; északról Szyria, keletről Asszyria s Babylonia, délnyugotról Egyiptom kezdte háborgatni. Izrael mintegy 250 évig (975 — 722) állt fönn; az utolsó században már csak tengődött. Asszyria elébb Tiglath-Pileszar idejében hódította meg, midőn Izraelnek majdnem egész északkeleti tele meghódittatott s lakosai elhurczoltattak ; majd Szalmanasszar 722-ben teljesen elfoglalta, a lakosság legnagyobb részét Asszyria városai közt szétosztotta, az Izraelben maradtak közé más népeket telepíttetett, kiknek összeolvadásából a samari- táü Qépjámadt, Juda 136 évvel élte túl Izraelt; ez is 671 óta majd egyptomi, majd babyloni uralom alá került, s midőn 586-ban Hiskias király feltámadt Babylon ellen, Nabukodonozor teljesen megsemmisítette Judát; a népet ő is elhurczoltatta, mely 70 évig volt fogságban. Midőn Ky ros persa király véget vetett a babyloni birodalomnak, 537- ben Kr. e. engedélyt adott a zsidóknak, hogy ha- zájokba visszatérhetnek. A legnagyobb rész ott maradt s csak 42.360 férfi tért vissza* hazájába családjával s 7337 szolgával. Ez a mintegy 220 ezer lélek lett a zsidó nép további fentartója.

Orosz hadi készületek.

Az orosz hadi készületekről s a csapatoknak kongresszusi Lengyelországban való folytonos szaporitá sáról újabban a következő részleteket közli egy varsói sürgöny :

A helybeli katonai hatóságok Pétervárról parancsot kaptak az ez idei hadgyakorlatok beszüntetése tárgyában. Gurko jelenleg stratégiai kérdésekkel foglalkozik; Petrokovba és Konskba utazott, hol háború esetére főhadiszállást rendeztetne be. Apucli- tin iskolai felügyelő a kongresszusi Lengyelország középtanodájából mindazon tanárokat eltávolította, a kik véleménye szerint az ifjúságot nem eléggé oroszositják. Nagyon leverő hatást gyakorolt az a hir, hogy a hatóság azon egyénekről titkos lajstromot készíttetett, a kik háború esetén Oroszország belsejébe volnának küldendők.

A kongresszusi Lengyelország katonai haderejét erősíteni fogják. Októbor 15-én ide jön a 15. had test Kazánból és a bibliai kormányzóságban fog állomásozni. A 15. hadtestet az egyes falvakban fogják elhelyezni, a táborkar Zamoskban, az egyes ezre- dek és ágyuütegek pedig a következő városokban és falvakban helyeztetnek el : Hrobieszöw, Jozefow, Grabowiecz, Bilgoraj, Janow, Krzeszow, Grobawiec, Krasnistaw, Izbica, Tarnogrod, Goraj, Laszcow, Kry- nicza, Lábúmé, Labunki, Szcebrzeszyn és Turobin. A 14-ik hadtestet Lublin felé küldik.

A lubliní kormányzóságban két hadtestet helyeznek el, a mi arra enged következtetni, hogy Oroszország a Visztula és a Bug folyók közt akar liadi- akcziót kifejteni. A kongresszusi Lengyelország egy részében a határok tejesen szabadok és könyü a közlekedés Galiczia felé : igen könnyen lehet elfoglalni Guliczia határterületét egész a San folyóig és előnyomulni Lembergig. Tomaszov LembergtŐl 121/a mértföldnyi távolságban fekszik s igy az ut 48 óra alatt megtehető.

Lublinban már szállásokat rendelnek a katonaságnak : 36,000 tábori ágyat fognak oda szállítani, ezenkívül a hadi kórház nagyobbitására 100 ágyat. Gurko beutazta az erődítményeket és vasutakat, megtekinti a dobrovai épületekben levő vasut-vo- nalat.

A varsó-bécsi, varsó-lembergi és varsó-brombergi vasut-vonalak igazgatói parancsot kaptak, hogy

2.400,000 púd szén szállítására legyenek készen és katonai kocsikat rendezzenek be.

Katkov lapja arról biztosit, hogy a hadügyminisztérium Wilnoban, Minskben, Kiewben, Nowo- giewskben és Iwangrodban ideiglenes raktárakat rendez be. A wilnoi raktárépítések, a kétszersültek és a malmok 163.180 rubelbe, a mmski raktáruk 302,307 rubelbe, a kiewiek 550,914 rubelbe a no- wogeorgiewskiek 369,000 rubelbe, az iwangrodiak 357,400 rubelbe kerülnek.

Ugrón Gábor beszámoló beszéde.

(Folytatás ős vége.)

Epen a kormány rosszassága, megalkuvó természete, a való okoknak eltitkolása okozta azt, hogy a nemzet jelenleg szerencsétlen körülmények között él.

Ha rápillantunk a legközelebbi napokra, helyzetünket ez legélénkebben jellemzi. Mig egyfelől az ország legvagyonosabb népénél zsidóüldözések kezdődlek meg s alig mutatta meg itt a magyar kormányzás erőtlenségét, addig másfelől a Morvátoknál a lázadás emelte fel fejét.

E két kérdés látszik ma Magyarország helyzetének napi kérdése lenni.

Egyik az, hogy vájjon a zsidóüldözések az ország népe által elfogadható viszonyokat teremtenek-e a hazában ? Erre én azzal vagyok kénytelen felelni, hogy nem. Minket magas elvek vezérelnek és ezek legmagasbbika a vallásszabadság, egyenlőség és testvériség. A vallásszabadság a máglyák gőzéből, az egyenlőség a börtön bilincseiből menekült ; ezért százezerek ontották véröket ; a testvériség : ez az a mindent átölelő szeretet. Ezek nem engedhetik meg, hogy polgár polgártársa, ember embertársa ellen üldözőként léphessen fel : nem engedheti meg a czi- vilizáczó, melynek következményeként lehet kimutatni, hogy Amerikában a négereket, kik nem is 1 oly színűek, mint mi, kik állandó rabszolgaságra