Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-09-27 / 78. szám
— 311 — rányos e, hogy midőn Magyarország a horvátokkal a fenforgó rendetlenséget elintézni akarja, akkor közös tanácskozást tart a közös minisztériummal a tisztán Magyarországot érdeklő ügyekben. Nincsen egyéb teendőjük a közös minisztereknek, mint a generalkommandót utasítani, bogy minden intézkedéseit megtegye a lázadás elfojtására. De Magyar- ország egy részében egy katona kezébe tenni le a politikai főhatalmat, a ki nem felelős a magyar miniszternek : ez nem egyéb, mint játék az alkotmány- nyal és lábbal tiporása azon jogoknak, melyek a magyar alkotmány biztosítására a hatalommal szemben felállittatnak, Horvátországot szorosabb kapcsolatba kell hozni Magyai-országgal, mert ha nem adták volna oda a határőrvidéket, Szlavóniát, s nem dobták volna oda kitartásukra a milliókat, akkor a horvát nem álmodott volna oly nagy álmokat, akkor a magyar miniszterelnök más tapasztalást szerez, mint a horvát tisztviselők kétszínűsége, a zavargókkal való összejátszása. A szorosabb kapocs módja az, hogy a horvát képviselőket válaszsza kerületenként a horvát nép, mert igy a magyar országgyűlés nem egészen a képviselők háza, lévén benne a horvátok delegátusok, mi által a képviseleti rendszer is meg van hamisítva. A direkt választáskor különböző pártok fognak érvényesülni s akkor a magyar országgyűlésen ismerni fogjuk, hogy a különböző pártnak mi a kívánsága. En egyebet az országgyűlésen nem tapasztaltam, mint hogy a horvátok kimondták a „tápot“, az „igent“, de soha egy szót sem szólották a horvát nép nyomoráról, elnyomatásáról. Hallgattak, mert ha erről szóltak volna, akkor saját pártjuk bünlajstromát kellett volna alősorolniok. Ha direkt vannak az ozszággyülésbe küldve a horvátok, akkor megtudhatjuk, hogy a hivatalnokok miként járnak el, s mi a nép óhajtása s tán a horvát nép fegyverhez nyúlása, szitkára és átkára, mely a magyarnak tiszteletet nem szerező pénzügyi kormányt illeti, csak fel fog ébredni a kormány lelkiismerete, hogy egy más pénzügyi rendszert léptessen életbe Magyarorszftgon is. A szorosabb kapcsolatot az adminisztráczióban is létre kell hozni és pedig a báni méltóság eltörlésével. A magyar kabinet horvát miniszterének ügykörébe kell vonni a bán hatáskörét, azon horvát miniszter hatáskörébe, a ki felelős a magyar országgyűlésnek s ez által a magyar nemzetnek. Egyfelől egy semmittevő miniszter és kegyelmes ur nem töltené munka és hatalom nélkül kormánytagsága idejét, másfelől megszűnnék a bánnak nevezett tribun hivatala, melynek központkivüli állása mindig viszálykodásra ingerelt és szeparatisztikus törekvéseket növelt. T. polgártársak ! Külföldöu is megmozdulni látszik minden kő, fejedelmek utaznak, miniszterek találkoznak; ezek mind a válság előjelei és ide véve azon mozgalmat, melyeket az ország részeiben idegen kéz által szítva látunk : azt mutatják, hogy a nemzet életrevalóságának fogja bizonyítékát adni és másfelől meg fogja mutatni, hogy az uralkodóház- nak egy biztos szilárd alapja van; a magyar nemzet, midőn saját létéért kell küzdeni, nem fog az áldozatoktól visszariadni, ezen áldozatoknak ára kell hogy legyen, az nem lehet más, mint a nemzet szabadsága, Magyarország függetlensége. Téved az, a ki azt hiszi, hogy Tisza Kálmán kor rumpáló, enerváló kormánya képes lenne a nemzetnek lelkesedését csatasorba venni ; erre más párt kell, mely ifjú erővel, tiszta kézzel és kimerithetlen tartalmával fog fellépni és fogja lelkesedésének egész tüzével a harczra felhívni a nemzetet, és ez nem lehet más, mint a függetlenségi párt, melynek erői meg fognak tizszereződni a tettek pillanatában, midőn hivatva lesz a kormányzatra, A szám sem fog hi- ányzani, mert akkor, a kik most szidnak, rágol- maznak, becsmérelnek, azon ellenségeink tódulni fognak a konczra. Látjuk felhalmozódni a vihar anyagát, de én szentül meg vagyok győződve, hogy Magyarország e küzdelemből megifjodva fog kilépni, mert jól tudom, hogy vihar, zivatar után a legszebben pompáznak a természet törvényei. A természetnek pedig legerősebb törvénye, hogy a lét jogot az ad életre : e nemzet ezredéves léte az önnálló életre és feltételeire. Ha e nemzet olyan kitartó lesz, a milyen lelkes, olyan munkás lesz, a milyen nemes, olyan okos, a milyen vitéz : akkor e nemzet szabadon, Magyarország függetlenül fog élni. Minden óhajtásom, minden törekvésem, hogy éljen ! A Székely Nemzeti Múzeumból. Oláh telepítések a Székelyföldön. XVII. Mi kik ez ide alább meg irt dologban kézén fogott bírák vagyunk, adgyuk tudtára mindeneknek ez levelünknek rendiben : Quod in hoc anno prae- senti 1745. die 27. January. Midőn volnánk nemes Kézdi székben Kézdi Wásárhelyellt Tekint. Nemzets. Albisi, mostan Kézdi-Vásárhellyen resideálö Barabás György ur ő kglme nemes lakó házánál, jelenének meg mi előttünk egy részről említett Barabás György ur о kglme ; ab altera Molduai War- tzeo Todor nevű idegen árva Legény, kiis ezen helységünkben semmi gyámola nem lévén, folyamodott emlitett Barabás György ur ő kegyelmébe az végre, hogy 6 kglme venné maga protectioja alá, és adna olly jószágot és házat, az hová magát vonhatná (mivel nem akarván tovább szolgálni), házasságra magát adni kíván, melly ebbeli jóakarattyá- ért ő is kész magát örökösön obligálni jobbágyságra, úgy ezután lejendő posteritássit is, a minthogy nemine cogente obligálá is magát mi előttünk, emlitett Barabás György urnák, és ő kglme Fiainak, mely szabad akarat szerint való obligatióját értvén sokszor emlitett Barabás György uram is említett Wartzeo Tódornak, igéré magát ő kglme, hogy mindenekben tehetsége szerint igyekezi (mint tse- lédit) protegálni, ezt is hozzá tévén, iiogy ha casu quo ez hazában akár hová aufugiálna, ezen Levélnek erejével akár honnan egy szóval reducalhassa, reducáltathassa már emlitett Barabás György ur, és ő kglme Fiai, mint örökös Jobbágyát. Melly dolog mi előttünk e szerint menvén végben, adtuk ki miis ezen Levelünket pro futuro tes- timonio fide nostra iuediante, mellyet manu prop- riánk és subscriptíonk, úgy szokot petsétünkel is megerősítettünk a fen megirt Esztendőbe, napon és háznál. Judices adhibiti : Kovács János, Kezdi- vá- sárheyi cívis circumspectus m. p., és Kovács József junior, K. Wásárbellyi cívis. m. k. XVIII. Mi kik ez ide alább subscribáit személyek vagyunk, adgyuk tudtára mindeneknek az kiknek illik ez mi levelünknek rendiben, quod in hoc Anno praesenti 1745. die decima Januarii, midőn volnánk Nemes Kézdi székben Kezdi Vásárhellyt mostan commoráló Kézdi Vásárhelyit Tekint. Nzts Albisi Barabás György Uram ő kegyelme házánál, jövének mi élőnkben íllyen két részről való betsületes személyek, úgy mint ab altera Moldovai idegeny Ifiu Árva Legény Katona Juon, kiis nem lévén töbször ezen az Földön, nem is tudván hová magát el vo- hatná, ismeretlen lévén, mindenek elolt, meg találván maga nemes házánál említet Barabás György uramot ő kegyelmit a végre, hogy venné maga keze alá, mint ol’yan isméretlen idegen Ifiu Legént és ő kegyelmit szolgállya, és kész ő kegyelminek magát obligálni, ugyan Posteritássit is Jobbágyképpen, és ha ő kegyelme ezután fogja Juhai mellé acceptálni, és ha tetszeni fogg ő kegyelminek, ő kegyelme keze alatt meg házasítani, és Juhai mellett szolgálni ő is Ő kegyelmit; mellyre sponté nemine Cogente obligálá is magát említet Katona Juon magá.t és Posteritássit, mellyet halván és látván emlitett Tekint. Barabás György uram is ac- ceptála, és keze alá véve, obligálá arra magát említet Katona Juon, hogy el nem szökik és semmi kárt emlitett t. Barabás György uramnak nem tse- lekszik és nem tészen, ha aufugiálna, akár honnan is Erdélyben és másutt is találtatnék, ezen levélnek erejivel vissza ho3zhassa, hoszathassa, maga és ő Kegyelme gyermekei. Melly dolog igy lévén, és menvén végben, irtuk meg mi is jövendőbeli bizonyságul fide nostra íne- diante subscriptíonk és szokot petsétünk alatt Anno, die, locoque s up ran о táti s.. Adhibiti Regii : Varga Mihály, Kezdi Vhelynek hűtős Assessora, circumspectus, m. p. ; és Hanko István, Kezdi Vásárhelynek Priviiegiumi szabadságával élő személy et circumspct. m. ppria. (Vége következik.) VEGYES HÍREK. A háromezer forint, melyet Simon Ferencz dij- nok a mérnöki hivatalnál elsikkasztott, megkerült Vasárnap délelőtt 11 órakor találta meg Simon mostoha fia a kamarában egy a gerenda alatt levő lyukban; a 19 db újdonatúj százasból és 99 db tízesből álló pénz a „Székelyföld“ egyik számába volt csomagolva s azután egy bádogszelencze ösz- szehajtott fedelébe téve ; a pénz mellett volt egy levél, melyben Simon lemond állásáról. Simon mostoha fiát a bádogszelencze tette figyelmessé, mely oly szokatlan helyen volt. Midőn a csomagot fölnyitotta s a sok pénzt meglátta, kifutott az utczára, két tanút hitt be s azok előtt olvasta meg. Azután rögtön a vizsgálóbíróhoz vitte, ki Simont azonban délután 1/4i3-tól 3/47-ig hasztalan vallatta, az makacsul tagadott mindent, sőt fenyegetődzött, hogy Ná- doryt rágalmazásáért pörbe fogja, ha kiszabadul. „Majd megmutatom azoknak a mérnököknek — mondá — hogy hogy rágalmazzák máskor ez embert ártatlanul!“ A vizsgálóbíró vasárnap délután 3 órakor újra vallatni kezdte s Va5-ig folytonosan kérdezte, de Simon most is tagadott mindent. Midőn azonban a vizsgáló biró az előtte levő szekrényből elővette a pénzt, Simon egészen megtört, sírva fakadt s a földre esett, és mindent bevallott. Azt mondá ekkor, hogy már elébb is bevallotta volna, de félt, hogy feleségét is gyanúba hozzák. — Hogy Simon a sikkasztás gondolatával sokat foglalkozott, mutatja az, hogy jegyzőkönyvébe ki voltak jegyezve a büntetőtörvényekből a lopásról, csalásról és sikkasztásról szóló paragrafusok. Sokan, főleg mielőtt a pénz megkerült volna, különösnek találták, hogy Simon nem szökött Romániába, holott lett volna rá alkalma. Hihetőleg azt gondolta, hogy egyhamar nem veszik észre a csalást s midőn észreveszik, akkorra Nádory már nem lesz itt s ő egész szemtelenül azt fogja állítani, hogy a négyezer forintot átadta Nádorynak ; hogy az mit csinált vele, ő nem tudja; a nyugtatvány egész rendesen volt kiállítva, ki fogja bebizonyíthatni, hogy háromezer forint ő nála maradt? Úgy látszik, a dolog lecsillapulta után haza akart menni Csikba s otthon gazdálkodni. . Erre mutat az, hogy midőn a múlt héten Csikban volt, birtokot akart vásárolni. — Mily romlott lelkű, kitűnik abból, hogy épp azt az embert akarta megkárosítani, a ki folytonos elnézéssel volt) iránta. Midőn egyszer két hétig beteg volt, Nádory nem húzta le fizetését, hanem a dijnokot, kit ez időre helyette fogadott, külön díjazta. Es az egész idő alatt, mig Nádory főnöke volt, ez soha egyetlenegy szóval sem bántotta s bár Simon többször adott volna rá alkalmat, hogy főnöke megdorgálja, ez soha nem tette. Két apa. Pikáns dologban fog nemsokára ítéletet mondani a budapesti törvényszék s Ítéletével eldönteni azt a fontos kérdést, melyet Dumas hazájában már röpiratokban is vitattak: lehet-e egy gyermeknek törvényesen két apja? A párisi pikantériák közé illő történet röviden ez : Egy fővárosi franczia nyelvtanár (családos ember) és egy jó hírben álló kereskedő söröztek nem régiben a Szikjaiban. Beszéd közben, hogy, hogy nem, rátértek saját bajaikra s mindketten a baráti bizalom pecsétje alatt elmondták, hogy havonkint 12 frtot kénytelenek oly czélra fizetni, a mit egyikök felesége, másik pedig menyasszonya miatt titkol. A nyelvtanár barátságos utón egyezett ki a leánynyal, ki egy napon szőke fürtös gyermekkel örvendeztette meg; a kereskedőt pedig bírósági végzés kötelezi a tartásdij fizetésére. Bizalmasan elmondták, hogy szerelmök szőke fürtös emléke Soroksár enyhe levegője alatt iparkodik viruló szűzzé fejlődni. Azt még nem találták különösnek, hogy ugyanegy helyen van a kis baba, mert tudvalevőleg Soroksár nem csak árpakenyeréről, hanem a sok kis pesti gyermekről is nevezetes, kik ott csöndben nőnek inkoguitó apáik nyakára; de az már szeget ütött fejükbe, hogy mindkettőjük kis babája Margit nevet visel. A gentlemanség által parancsolt tartózkodás zárát feltörte a hirtelen felvillanó gyanú és tisztában állott előttük a különös helyzet, hogy mindketten egy gyermeket vallanak magokénak s hogy a hamis varróleány kettőjük közül valamelyiküket felültette. A dologból nem lesz tragikus kifejlet. A két apa egyfelől a polgári törvényszékre bizza annak eldöntését, melyikök köteles a gyermekért fizetni, másfelől pedig a büntető bíróság által vonatja kérdőre a hamis varróleányt s kér Ítéletet : lehet-e egy gyermeknek törvényesen két apja ? Magyar néger. Gróf Esztcrházy Mihály, a bátor oroszlánvadász, a távol keletről egy kis néger fiút hozott magával. A fekete gyerek azóta Zalamegyó- ben tartózkodott s a magyar nyelvet úgy beszéli, hogy ha valaki úgy hallja, hogy nem látja, alföldi juhásznak véli. A 19 éves Ahszam, nevét „Pistá“- val cserélte el, s uriasan öltözik. Anyanyelvét elfelejtette, teljesen magyarnak vallja magát, mindenki iránt büszkén viselkedik; ritkán „ereszkedik“ le valakihez, csak urát respektálja nagyon. Egy grófn: sorsa. A bécsi szegények házába legközelebb vették föl Colloredo-Mels Mária gró f- nőt, kinek egész élete telve van nyomorral és nélkülözéssel. Atyja nyugalmazott huszárkapitány, anyja született Philippsborn báróné volt. Már szülei is örökös Ínséggel küzdöttek ; a leány tizennégy éves korában vesztette el anyját. Csakhamar elhagyta atyját s munkát keresett. Utóbb azonban egy szerelmi kaland és következményei folytán munkaképtelen lett, s végül 33 éves korában 14 éves fiával együtt olyan borzasztó nyomorba jutott, hogy csaknem ében halt. A legszánandóbb állapotban jelentkezett a rendőrségnél, mely azután kieszközölte, hogy a szegény asszony legalább egyelőre valamelyik Bécs városi szegényházban fölvételt talált. Világvárosok. Az emberiség gyors szaporodása egymásután teremti a világvárosokat. Az ó-korban alig egy-kettő volt s azok sem állhatták meg egymás mellett ; még a római császárság fénykorában is csak négy város volt, melynek lakossága meghaladta a félmilliót: Róma, Alexandria, Antiokhia és Szeleukia. A középkorban leginkább az arab városok virágzottak : Bagdad, Cordova, Marokko, Sevilla, Granada, Damaskus, Kairo sat. Ezelőtt 60 évvel is még csak 15 városnak volt több a lakossága félmilliónál s ezek közt csak négynek több az egy milliónál, úgy mint: Jedonnak, Japán fővárosának 1.680.000, Pekingnek 1 és fél millió, Londonnak 1.275,000 s Hangczenfunak Cbinában 1.100,000. Ma van harminc/ város, melynek több a lakosa félmilliónál s közte tizenhárom—tizenötnek több egy milliónál. A világvárosok első osztályába a következők tartoznak: 1) London 3.815,000, 2) Paris 2.269.000, 3) Peking, China fővárosa 2.000,000, 4) Kanton, Cbinában 1.500,000, 5) New-York L206,000, 6) Berlin 1.122,000, 7) Jeddo, Japán fővárosa 1.042,000, 8) Kalkutta, Kelet-Indiábau 1.000. 000, továbbá Cbinában: 9) Szucsau, 10) Szi- angtan, 11) Csancsaufu, 12) Hangcseufu, és 13) Szignaníu 1 — 1 millió lakossal. Egy millión fölüli lakosa volt egykor a következő városoknak : Baby-
