Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-09-20 / 76. szám
76. szám ^——--------------------% S zerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön ' Demeter-f’éle ház, hová a lap szellemi részét illető' közlemények küldendők. Kiadó hivatal: í еВег-иМс-иг 01 Cci z к KÖNYVNYOMDÁJA, ; hová a hirdetések és : előfizetési pénzek / bérmentesen intézendó'k. < ;____ A hirdetmények és nyiltte- ( rek dija előre fizetendő. %™-----------------------Sepsi-Szentgyörg}', 1883, Clltörtök, szeptember 20. XIII. évfolyam.- -- ^ Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: < Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. — Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Politikai szemle. Л külföldi, főleg a franczia lapok behatóan kezdenek a horvát-kérdéssel foglalkozni, s azt általában úgy Ítélik meg, mint egyik jelenségét a foederalizmus felé haladásnak, melyhez a Habsburgok monarchiája mindinkább közeledik s mindenik lap megegyez abban, hogy a magyarság helyzetét a monarchia ily nemű átalakulásában aggodalmasnak találják. Л kik az eseményektől távol esnek, azoknak mindig meg szokott lenni az a hátrányuk, hogy a részletek, melyek nélkül nagyon sok dolog érthetetlennek látszik, elmosódnak előttük. I)e azután megvan az az előnyük, hogy a haladás irányát sokkal tisztábban kivehetik, mint a közel állók. így vagyunk a horvát zavargásokkal is. Mindenütt, a hol lázongani kezdett a nép, megvolt annak a specziális oka, mely más természetű Zágrábban, ismét más Zagoriában és más a volt báni végvidéken. Egyik helyen politikai jelleget öltött, másikon társadalmit ; Zágrábban a magyar nyelv ellen, Zagoriában az urak és a zsidók ellen, a végvidéken a polgári közigazgatás ellen keltek föl. De bármennyire különböző is a legközelebb fekvő ok, mely a zavargásokat előidézte : az az egy bizonyos, hogy a horvátországi eseményeket általános szempontból helyesen Ítélte meg a külföldi sajtó. Az a szlávság küzdelme a monarchia jelenlegi formája ellen, melynek egyik részében a németek, másik részében a magyarok viszik a vezérszerepet. A szláv elem nem képes azzal a gondolattal Kibékülni, hogy ámbár I73!i millióra megy száma a Habsburgok monarchiájában, mégis alárendelt szerepre van kárhoztatva a 107* milliónyi némettel és a 67a milliónyi magyarral szemben. S valóban, ha az egész monarchiáról van szó, alig lehet tagadni a szlávok törekvéseinek jogosultságát. S a fejlődés törvényei kérlelhetlenek. A monarchia mostani szervezetében a jövő rnulhat- lanul a szláv elemé, mely azután a maga igényei szerint szervezheti újabb alapon a monarchiát. S ez esetben ránk szomorú szerep vár. Égy foederalistikus alapon berendezett „Ausztria“ körülbelől ilyenformán nézne ki : Csehoeszág megnagyobbodva a tótok által lakott feNjjtöáttjtótfországi megyékkel 10Va millió, N agy-Horvát о rsz ág 47» millió, Galiczia lengyel része 37a millió, Galiczia ruthén része s az észak-magyarországi megyék 3V2 millió, Szerémség, Bácska, Bánság 2 miliő, Ausztria német tartományai 47a millió, s Erdély s a kelet- és dél-magyarországi oláh részek 3 millió lakossal ; maradna Magyarország mintegy 67* millió lakossal. De a fejlődés ez irányban ma még csak csirájában van meg. Azt ma még meg lehet gátolni.. Magyarországban minden más elem nagy kisebbségben van mellettünk. Magyarország teljes függetlensége, az az egyedüli mód, mely útját vágja a Habsburgok monarchiájában megindult fejlődésnek. A lázongásokról a legújabb hírek a következők : A zagorjai fölkelés teljesen el van nyomva. A varasdi börtön annyira telve van, hogy 60 vizsgálati foglyot egy időre a lepoglavai országos fegyházba kellett szállítani. A zágrábi zavargások részesei közül negyvenhármat a törvényszéknek adtak át; ezek a pör lefoly- táig vizsgálati fogságban maradnak. A Száva mellékén azonban folyton terjed a lázadás. Mecsencsaniba a kerületi hatóság Lu- kacsevics tisztviselőt rendelte ki a zavargások lecsilapitása végett A kiküldött a fölkelőket fejszékkel, fütykösökkel, handsárral és pisztolynál föl fegyverkezve találta a község háza előtt.. Hallgatni nem akartak rá, sőt egyenesen neki mentek, úgy hogy Lazics hely. bíró lakására kellett menekülnie. A tömeg azon hitben, hogy Lukacsevics és a zsandárok a magyar zászlót akarják fölhúzni, körülvette házat s már-már bekövetkezik a támadás, mikor Kla- darics elöljáró a dühöngő nép közé lépett, a horvát trikolort fölmutatta s kijelentette, hogy neki nincsen másféle zászlója. De a tömeg azért még mindig követelte a magyar lobogók kiadását. Elöljárónak esküt kellett letenni, hogy magyar zászlója nincsen. Erre a községházára mentek. A parasztok akkor már odakisérték Umeticsből is a lelkészt s ezt az elöljárókkal és a kerületi kiküldöttel együtt bezárták a községi fogházba. — Délután 3 órakor három zsandár érkezett Kosztajniczából s Lázics kertjén akartak átlo- pózni, hogy az e községben levő zsandárokat kiszabadítsák. Fölfedeztek őket s több mint 500 ember rohant rájuk. A zsandárok lövöldözni kezdettek, de elvégre sem maradt számukra más menedék, mint a futás. A parasztok Kre- sevo faluig a hegyekbe kergették őket. A vad üldözés egy óra hosszat tartott. Azalatt a Lazics házában fogva levő községi zsandárok megtudták, mi történik társaikkal. Azonnal elhagyták a házat s az utczai csőcseléken átvágták magukat. Este Kosztajnicából négy vagyonos polgár ment át Mencsencsauiba s az napra sikerült is rendet csinálniok. A mecsencsaniak azt adták fölkelésük okául, hogy az adó miatti zaklatás elviselhetleu, meg hogy magyar nyelvet és zászlót kényszerítenek rájuk ; a nép — mondják — hű a királyhoz és a hazához, de a magyar uralom nem kell nekik. Kosztajnicában egy elfogottnál nagyobb pénzösszeget találtak, melynek eredetére nézve megtagadott minden felvilágosítást. Az 1882. évi zárszámadás, mint a „Nemzet“ jelenti. teljes 1) millióval kisebb detiezitet mutat, mint a menny i abudgetben elő volt irányozva. A budget szerint ugyanis 55 millió frt lett volna ez évi hiány, a valóságos hiány azonban (csuk ? !) 46 millió. Tudvalevő dolog, hogy az 1881. évi zárszámadás 7U millió deficzittel végződött. A „Nemere" tárczája. Arany ismeretlen költeményei. Az „Egyetértés“ vasárnapi számában egy 1848- iki ponyvairodalmi terméket ismertet dr. Kerékgyártó Elek, melynek czime : „A lelkes jászok és kunok elindulása 1848.“ (Nyom. Debreczenben Te- legdi Lajosnál.) Az egész müvecske négy levélből ) áll s négy költeményt foglal magában, melyek kő- | zül kettőt A. J., kétségkívül Arany János 1 irta. — Midőn e két költeményt közöljük, egyszersmind felhívjuk olvasóink figyelmét a régebbi ponyvairodalmi termékekre, melyek épp azért, mert senki sem tartotta valami nagy becsben, napról- napra ritkábbakká válnak s nem egynek közülök, még a közelebbi időkből is — miként az említett müvecskének is — irodalmi в könyvészeti értéke van. A Székely Nemzeti Muzeum az ily liányt- vetett könyvecskéket nagy köszönettel fogja venni. Arany két költeménye itt következik : I. életiïnk eg'sr l^alámnlr. „Muzsika szól : dörög a menny, Bömböl a szél nagy keményen, Zimankó gyűl a hazára : Egy életünk egy halálunk : A veezólylyel szembe szál lünk ! OsszerÖffent rácz, csel), német, Hogy felfalja ezt a népet, Ezt a népet, a kit itten Ezer éve tart a/, isten. Egy életünk, egy halálunk: A bitanggal szembe szültünk. Ezor éve, nem ma — holnap, Türjük itt, csak úgy lakónak, Es ehol, még feiiilfordul! Ki a házból ... a pitvarból ! Egy életünk, egy halálunk : Jaj nekik, ha mi kiállunk! Itt élodött, hi zott rajtunk, Mellé ült, ha kitálaltunk, Zsírunk ette, vérünk szopta, Hogy testvérünk, azt hazudta. Egy életünk, egy halálunk : A czudarral szembe szál lünk ! ()s apánk jól földhöz verte, De azt, látom, elfeledte; Most megint feltörte ingét, De mi vágjuk földhöz mindég. Egy életünk, egy halálunk : Jaj nekik, lia síkra szállunk ! Azt mondják: nincs magyar haza, Holló! de nem addig van a’; Nem lesz magyar, az meglehet : De titeket még eltemet. Egy életünk egy halálunk, Szép hazánkért kardra hányunk. II. legszebb ■virág'. „Szép virág a rózsa, hát még a bimbója! Mert az ég harmatja mindennap mosdatja; Szép virág a, szűz lány innepnapra kelve : De legszebb virág a haza szent szerelme. Nem terem a kertbe’, a fekete földbül, Sem a virágágyból soha ki nem zöldül : Csak terem az épen az ember szivében, Az ember szivének legislegmélyében. A gyökere pedig vértől nedvesedik, 11a lankadni kezd is, vérrel öntözgetik : Öntözzük, locsoljuk ezt a szép virágot! Ez gyümölcsöz nekünk édes szabadságot.“ Csevegjünk. — Karczolat. — Csevegjünk ! . . De ugyan miről ? . . Hiszen a kedélyek ma már annyira le vannak hangolva, mint ama hárfa kopott húrjai, melyet mint szent Dávidtól hátrainaradt ereklyét őriznek az örök városiján. A komoly arc/.ok egész özönét találod az utczán lesütött fővel tovahaladni, s az „adjon Isten !“-t is csak robotból mondjuk egymásnak. Bizony, nem is csoda, ha meggondoljuk, hogy milyen gyenge volt az idén az isten áldása. A búza „kupori“ szemű és mégis méregdrága; a rozs keveset „ereszt“ s az is gyenge ; a törökbuza, az épen semmi s a mi van is, csak annyinak ha elég. hogy jövőre a nevét el ne feledjük. S mindezekre ráadásul még a horvát atyafiak „makranczoskodása !“ Csoda-e hát, ha arczunk komoly s hangunk elnémult, mint a nem tudom hovávaló harang V Ugyan kinek volna kedve ilyenkor mulatni, vígan lenni ? ! Hanem mindezeknek daczára van nekem — azaz engedelmet kérek ! -— édes mindnyájuknak egy páratlan vig kedélylyel megáldott ismerősünk, halálunk, sőt mindennapi vendégünk, kinek kedvét, sem a rósz időjárás, sem a horvát lázadás el nem
