Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-09-16 / 75. szám

Hírlapírók véàazentje. Л hírlapírók számára az „Italian Times“ szerint a pápa közelebb külön véd- szentet akar kinevezni. A katho’ikus sajtó e patro- nusa szalézi szent Ferencz lesz. Az egyesült államok elnökét elakarták rabolni. „Courrier des Etats Unis.“ szerint hatvanöt tagból álló banda alakult oly őzéiből, hogy a hatalmas északamerikai köztársaság elnökét, Arthurt elfogja, a hegyek közé viszi és 500,000 dollár váltságdíjat követel érte. Egy fiatal ember, ki a baudához csat­lakozott, a tervet feljelentette a rendőrségnek, mely azonnal megindította a nyomozásokat. Cholera. Az utóbbi 24 óra alatt Alexandriában 5 és a tartományokban 87 személy halt meg cho­ie rában. A lengyelek és Lengyelország. Száztizenkét ev­vel ezelőtt Lengyelország még egy 765.000 négy­szög kilometer területű és 13 millió lakosságú nagy birodalmat képezett; ma Lengyelország nincs, de a lengyel nemzet él s ma sem adta fel a reményt, hogy Lengyelországot vissza lógja állítani. 1772-ben osztozott meg a három hatalom Lengyelország fölött ; Oroszország kapta Fehér Oroszországnak felét, u. m. a polocki. vitepski és mcislavi vajdaságokat (a mai vitepski és mohilevi kormányzóságok) vagyis mint­egy 109.000 nsz. kilométer területet 1.800.000 la­kossal ; Poroszország kapta nyugati Poroszországot s a netze-kerületet (a mai nyugati Poroszföld és Posen egy része), összesen 34,000 nsz. klratr. terü­letű s 600.000 lakossal biró földet; Ausztria kapta Vörös-Oroezországból Galicziát és Lodomériát, vagy­is 70,000 nsz. klmtr. 2.700.000 lélekkel biró terü­letet. 1793-ban Oroszország és Poroszország ismét megosztoztak az 540 000 nsz. kilométerre leszálli • tott Lengyelország fölött; Oroszország Fehér- és Vörös Oroszország megmaradt s 250.400 nsz. kilo­méterre terjedő és 3 miiló lakossággal biró részeit, u. m. a minszki, kamienici, polski — braclavi s novgorod — volinski vajdaságokat (a mai Minsk, Podolia s Volhynia), Poroszország pedig az 58,300 kilométernyi s 1.200.000 lakosságú Nagy-Lengyel- országot (poseni. gneseni, siradi, ravai és lencyci vajdaságok) és Cujaviát (brzestyi és inovlaci vájd.) V. a mai Posent, s Oroszország kaliszi és piotrkovi korín., továbbá Danzig és Thorn városokat kapta. Lengyelország most már nem volt nagyobb 241,300 négyszög kilométernél, melynek mintegy 31/4 millió lélekből állt lakossága. 179G-ban ezt is fölosztotta a három hatalom maga között ; Oroszország kapott 140,600 nsz. kilométert 1.200.000 lakossal (a vil- nai, trockyi és bresci vajdaságokat, vagyis Litvá­niát, a mai vilnui, grodnoi és kovnoi kormányzó­ságokat), Poroszország 54,800 nsz. kilométert 940 ezer lakossal (a varsói, plocki, bielski és bialystocki vajdaságokat, vagyis Masoviát, a mai varsói, plocki, euvalki és lomszai kormányzóságokat) s Ausztria : 45.900 nsz. kilométert 1.100,000 lakossal (a krak- ; kői, sandomiri és lublini vajdaságokat, vagyis Kis- í Lengyelországot, melyet az osztrákok Nyugoti Ga- licziának neveztek el.) A tilsiti béke után 1807-ben Poroszországtól elezakittatott Nagy-Lengyelország keleti része, továbbá Cujavia és Masovia, mely te­rületeket a poroszok Déli- és Uj Keleti Poroszor­szágnak neveztek el s ezen 97,000 nsz. klméternyi s 2 millió lakosságú területből alakíttatott a varsói herczegség. 1809 ben a bécsi béke után hozzá csa- toltatott még Kis-Lengyelorezág nagyobb része (a sandomiri és lublini vajdaságok), továbbá Lodomó- riából a volt chelmi vajdaság, s az igy megnagyob­bodott varsói herczegség területe most 126,000 nsz. kilométerre terjedt s 3x/a millió lakossal birt. 1815- ben a bécsi kongresszuson e területet „lengyel ki­rályság“ név alatt Oroszország kapta s 1868-ban teljesen beolvasztatott Oroszországba. Az egykori Lengyelország ma igy van felosztva a három ha­talom közt : Ausztria bírja Galicziát (78,496 nsz. kim. 5.913,170 lakossal), Németország Posent (28 ezer 952 nsz. kim. 1.700,000 lakossal), Oroszország Kongresszusi Lengyelországot (127,316.5 nsz. kim. 7.219,077 lakossal) és Orosz Lengyelországot, más­kép Nyugoti Oroszországot, vagyis : Litvániát (grod­noi, kovnoi és vilnai kormány/. 120,890 nsz. kim. 3.003,245 lakossal), Fehér-Oroszországot (minski, mohilevi, vitepski korúi. 171,105 nsz. kim 2.882,492 lakossal) és Vörös-Oroszországot (Podolia és Volhy­nia 113.630 nsz. kim. 3.590,031 lakossal), tehát összesen 532,941 négyszög kilometer területet 16 millió 694,845 lakossal. Az egész Lengyelország te­hát 640,389 nsz. kilométerre terjed 24 308,958 la­kossal, melyből 9.060,000 lengyel, 6,570,000 ru- thén, 2.810,000 fehér orosz, 2.670,000 zsidó, 1.650,000 litván, 1.390,000 német, 132,000 nagy­orosz, 12,000 oláh, 14,000 tatár, cseh, észt, czi- gány, örmény, stb. Háziurak okoskodása. Első háziúr a lakójához : „Uram ! mától fogva a mi utczánkban megszűnik a tramway-közlekedés, nem lesz tehát lakása olyan zajos, mint eddig ; ez eléggé indokolja, hogy ház- bérét évi 100 forinttal felemelem.“ — Másik házi­úr : „Uram ! mától fogva házam előtt tramway közlekedik; ezért 100 forinttal felemelem házbérét.“ Lakó: „Hogy-hogy?“ — „A kocsik épp a házam előtt mennek el, s ön akármikor felülhet rájuk. E kényelem megér 100 forintot ! Nézd meg ! „János ! — szól az úr inasához — menj a vasútra s nézd meg, mikor indul az utolsó j vonat?“ — János két óra múlva visszatér. — „De az Isten szerelméért ! — szólítja meg türelmetlenül várakozó gazdája — hol ténferegtél olyan sokáig?“ János: „Igen soká kellett várnom, de most már hála Istennek, elment az utolsó vonat!“ A szivarozás nem ártalmas. „Hogy a dohányzás a látási képességre hátrányos volna, — szólt egy gimnázium igazgatója — még nem tapasztalhat­tam ; sőt ellenkezőleg : ha este városunk kapuja előtt sétálok, az első osztályú tanulók, kik a falak mögött havannait szívnak, már ezer lépésről meg- j látnak !“ Tetszik neki ! A Balkán félszigeten nemrég le­folyt koronázás alatt a király a diszhölgyek egyi­két megkérdezte : hogy tetszett neki a koronázási ünnepély ? „Oh telség ! — válaszolt elragadtatva az udvarhölgy — nagyszerűen mulattam ! . . bár­csak nemsokára megint lenne koronázás.“ Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1883. szept. 10-én. j Magyar aranyjáradék 6°/0 ......................................118 75 M agyar vasúti kölcsön............................................137.60 Magy ar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás . 90.75 Magyar keleti vasuti államkötvény, II. kibocsátás . —.— Magyar keleti vasúti államkötvény, 111. kibocsátás . 90.50 Magyar föklteheriuentesitési kötvény.......................99.— Magyar földteherment. kötvény záradékkal . . . 98.— Temes-bánáti földtehermeutesitési kötvény . . . 98.60 Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 97.75 Erdélyi földtehermeutesitési kötvény........................... 98 60 H orvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . 99.— Magyar szó'ló'dézsmaváltsági kötvény.....................97,-­Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön.................................113.50 T iszaszabályozási és szegedi sorsjegy.......................—.— Osz trák járadék papírban............................................ 78 28 Osz trák járadák ezüstben....................................... 79.— Osz trák járadék aranyban............................................ 99 25 18 60-iki osztrák államsorsjegyek.......................................133.50 Osz trák-magyar bankrészvény....................................... 837,— M agyar hitelbank-részvény................................... 293.— O sztrák hitelintézet-részvény.............................. 293.— Ezüst....................................................................................—.— Cs. és kir. arany.............................................................. 5.5(! 20 frankos arany (Napoleond’or).................................. 9 50 N émet birodalmi márka . . ...............................................58,40 L ondon.........................................................................................120.10 Magyar aranyjáradék 4°/u.............................................80.95 Magyar papirjáradék 5°/u............................................. 85 70 Felelős szerkesztő: Nagy Géza. Kiadótulajdonos-: Bernstein Márk. Árlejtési hirdetés. A léczfalvi ev. ref. egyházközség tem­plomán végzendő kőműves munkálatokra árlejtés liirdettetik, mire nézve határnapul folyó évi szeptember hó 16-ikának dél­előtti 9 órája tűzetik ki. Felhivatnak áriejteni kívánók a megjele­nésre, azon hozzáadással, hogy a 100 frt kikiáltási ár 10°/c-át készpénzben bánatpén­zül letenni tartoznak. Az eredmény feletti határozatot az egy­házközség magának tartja fenn. Léczfalván, 1883. szeptember 9. Az ev. ref, kebli tanács. Æ I © Valódi, kipróbált s a leg­jobban ajánlható eredeti HOWE-féle gyárt­mányok.-es$3— Forgalomban több mint 40,000 darab. © A legtöbb kiállításon Cl © © У kitüntetett, 11 érmet nyert ^ s általában az egész világon a legjobbnak elismert I HO WE-féle varrógépek « & Iszsipb-Eitóls: I « « « Bernstein Márk kereskedésében Sepsi-Szentgyörgyön w 60 írtért készpénzben, vagy 70 frt részletfizetésre liavonkinti 5 frt törlesztés mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents