Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-09-13 / 74. szám

— 294 —

ségben -sorra leszaggatta a hivatalos czimere- ket, azután pedig nekiment és rutul össze-vissza rongálta mindazok vagyonát, kik az utolsó választásoknál magyarbarát képviselőkre szavaztak

Zsidóellenes mozgalmak hire újabban Mohácsról, Mágocsról, Sárkereszturról és Hevesről érkezett.

Mohácson múlt vasárnap a földművesek és munkások nagy csoportban járkáltak az ut- czákon, énekelve a „zikczeni, zakczeni“ nótát s több helyen beverték a zsidók ablakait. Állítólag egy ablakból kilőttek a zavargókra ; a lövés azonban nem talált, s a tömeg minden nagyobb botrány elkövetése nélkül szétoszlott. — Mágocson több zsidót megtámadtak az ut- czán s elpáholták ; vasárnap este a korcsmából hazamenő fiatalság a zsidó házak ablakait beverte. A zavargást egy ottani zsidó földesur visszaadhatlau mondása okozta.

Sár kereszt uro n (Fehérm.) e hó 4-én este Wollner József regale-bérlő korcsmájában több földmives mulatott, s midőn már többet ittak kelleténél, a korcsmárosnak mindenét ösz- szetörték. Nagy Kálmán sárbogárdi szolgabiró 12 pandúrral megjelent a helyszínén és Sár- keresztur jegyzőjével és birajával egyesülten sikerült a zavargást csirájában elfolytauia. Három izgató elfogatott.

Hevesen pénteken reggel a középületeken és magánházakon „Üssed a zsidót!“ — feliratok voltak olvashatók. A hatóság rögtön intézkedett eltávolításuk felől.

A g a 1 i c z i a i lengyelek és ruthé- nek közti örökös viszálkodás a Szobjeszki- ünnepélyből újabb tápot meritett. A ruthének az ünnepélyen nem jelentek meg, a miért a lembergi lengyel lapok részéről heves támadásban részesülnek.

A Francziaország és China közti viszony ismét javulni kezd, úgy hogy bizonyosnak veszik a békés kiegyezést. Cseng marquis chinai nagykövet pénteken délután hosszasan értekezett Challemel-Lacour külügyminiszterrel. Ê barátságos jellegű értekezés folyamában Cseng marquis közölte amaz egyezmény alapelveit, melyet China Tonking és Anam ügyében Fran- cziaországgal megkötni hajlandó volna. Ez alapelvek, melyeket a franczia külügyér az Államban előállt uj helyzetre való tekintettel megfontolandónak talált, a következők: 1. China Anam fölötti suverainitásának kérdése egy tiszteleti jog később meghatározandó formájában nyerjen elintézést; 2. a határok oly módon rendeztessenek, mely esetleg bizonyos pontokon neutrális zóna felállítását is lehetővé teszi.

ről, aki a héten itt vendégszerepelt volna a népszínházban, ha a politika — —

Képzeljék csak !

Deszkasev ur este már benn ül öltözőjében és nyugodtan festette arczát, hogy csinos Jean Greni- cheux legyen a „Kornevilli harangok“-ban, midőn egyszer csak belép Evva Lajos igazgató s igy szól :

— Kedves Grenicheux, ön ma nem fog énekelni.

— Miért ? — kérdezi ez meghökkenve.

— Mert ön — e 1 г e к e d t.

— De én nem rekedtem el ! — dörgé ez vissza.

— De önnek el kell rekednie, mert a — rendőrség attól tart, hogy az ön Grenicheux-je ellen horvátellenes tüntetés fog történni, és betiltotta az ön fellépését.

— De hiszen az én Jeanora nem politizál, csupa ártatlan keringőket énekel.

Hiába ! — inondá Evva — Ön a zágrábi nemzeti színház tagja, és a rendőrség azt hiszi, hogy a horvátokat okvetlen megdemonstrálja. л ón nem vagyok horvát, én szerb szüléktől származott magyar ember vagyok ! — monda busán Deszkasev—Grenicheux, a kinek azonban mégis rekedtnek kellett lennie és letörülnie arczárói a festéket.

Ki hitte volna, hogy a horvát csőcselék ordito- zásától szegény Deszkasev fog megrekedni !

*

Még egyet !

I ál may Ilkából hir szerint báróné lesz.

Л népszínház tehát roszul felel meg hivatásának.

A népnek van építve és tagjai mind fölfelé gra- vitáinak. Tehát nem a népnek játszanak !

Már két primadonnája fogja viselni a bárói koronát.

Viseljék egészséggel és — sokáig !

Г.— 1.—

Az írek ismét kezdenek magukról beszéltetni. Folyó hó 7-éu volt Uj-Yorkban a dynamit-pártiak gyűlése, melyen mintegy kétszázan voltak jelen. A gyűlésen O'Donovan Rossa beszédet tartott, melyben többek közt azt monda, hogy az amerikai nép egy könyet sem ejtene, ha egész Angliát elnyelné a tenger. Az egyetlen mód Angliát engedékenységre bírni, a megfélemlités. A dinamit ott fogja találni Angolor zágot, a hol nem is várja.

A horvát pártok a horvát-kérdésben.

A horvát nemzeti párt szeptember 6-iki értekezlete a következő két poutban formulázta határozatát :

1. A tartománygyülési nemzeti párt 1883. szept. G-iki értekezletén egybegyült tagjai ezennel kijelentik, hogy a magyar-horvát kormány a királyi biztos kineveztetóse által legfőbb pontjaiban megsértette a Horvát-, Szlavón- és Dalmátorazágok alkotmányát, mely a Magyarország és a horvát-szlavon- dalmát királyság közt fennálló kétoldalú szerződésen alapszik. Kijelentik továbbá, hogy ők határozottan és megrendithetlenül az alkotmány és törvény alapján állanak és minden erejükből oda fognak törekedni, hogy az alkotmányos állapotok ismét visszatérjenek és a Magyarország és a liorvát- dalmát-szlavon királyság közt már előbb fennállott difíerencziák a haza érdekében törvényes utou csak akkor oldassanak meg, ha az alkotmányos állapotok a horvát, dalmát és szlavón királyságban ismét visszaállottak.

2. A magyar-horvát közös országgyűlésen lévő küldöttektől elvárjuk, hogy a nemzeti párt nyilatkozata értelmében a közös országgyűlésen szolidárisán fognak eljárni.

A Starcsevics-párt a legtöbb horvát városban a következő köriratot osztotta ki :

„Miután ő felsége, királyunk egy osztrák tábornoknak, hadparacsnokunknak maghatalmazást adott a magyar és horvát feliratú czimerek újból való kifüggesztésére, megnyugvással fogadjuk ezt. De hogy kedves testvéreink a magyarok lássák, mily szolgálatot teljesítettek nekünk, köszönetünket akarjuk kifejezni, és pedig következő módon : 1. A mint a magyar feliratú czimerek visszaállíttatnak helyökre, és az utolsó czimer is ki lesz függesztve, jel adatik, hogy az összes boltok bezárassanak, és mindjárt utána fekete zászlók függesztessenek ki minden házra. E gyászünnepély három napig tart éa minden házi urnák kezeskednie kell, hogy házában rend és nyugalom lesz. 2. Harmadik napon korán reggel a fekete zászlók beveendők, és mindjárt utána fekete-sárga zászlók tüzendők ki; amint ez megtörténik, a közönség ünnepi ruhában kilép a házakból, misére megy, minden templomban mise lesz, azután a magyar-horvát czimerek mellé uj czimerek függesztetnek, felírás nélkül, csupán osztrák kétfejű sassal ellátva. A közönség hajadon fővel, tömegesen fog résztvenni. A rendért mindegyik felelős. A kétfejű sas kifüggesztése alatt a közönségnek fel kell kiáltania: „Tartsa isten császárunkat, 1. Ferencz Józsefet !“

. A függetlenségi párt és a horvát kérdés.

I.

Értekezlet.

Az országos függetlenségi párt a legutóbb fölmerült liorvát-kérdés megbeszélése és a párt részéről e kérdésben határozat hozatala végett múlt csütörtökön és pénteken értekezletet tartott, melyen a pártból mintegy 35 tag jelent meg.

Mocsárg Lajos elnök megnyitván az értekezletet, fölemlíti, hogy több tag kérésére fontosnak találta és helyeselte, hogy a párt már most nyilatkozzék a horvát ügyben, mert méltán megvárja a közvélemény hogy felelősséggel tartozó képviselői ily fontos ügyben — nem várva, mig az országgyűlésen teljesebben kifejthetnék állásukat, véleményüknek kifejezést adjanak.

Helfy erre előterjeszti, hogy ugyanezen nézettől vezéreltetve, e hó 2-án néhányan összejővén, eszmecserét folytattak a horvát mozgalmakra vonatkozólag, és midőn egyfelől abban a nézetben találkoztak, hogy minél előbb a pártot értekezletre kellene összehívni, másrészről czélszerünek találták azt is, hogy az értekezlet elé, mint tanácskozási anyag, főkörvonalokban összefoglalva és írásba téve bernu- tattassanak azok a főbb pontok, melyek e magán megbeszélés alkalmával mint esetleges kijelentés tárgyai szolgálnának. E megbeszélés alkalmával ki

volt emelve első sorban, hogy a jelenlegi horvát mozgalmak is tanúságul szolgálnak annak a ténynek, hogy Magyarország fájdalommal nélkülözi függetlenségét, mert ime, mindaz, a mi ez ügyben történt, azt mutatja, hogy Magyarországnak saját állami területén kiütött mozgalmak megfékezésére úgyszólván mástól kellett erőt kieszközölni.

Kiemelték továbbá, hogy még a jelenlegi közjogi helyzetben sem juthattak volna ennyire a dolgok, ha nem követik vala a nagy horvát ábrándokat annyira előmozdító bosnyák politikát. Hangsúlyozták egyszersmind, hogy a kormány a kitört mozgalmakkal szemben késedelmet tanúsított, hibákat követett el s a még jelenleg fennálló alkotmányt is megsértette, holott pedig annyival inkább erélyes tevékenységre lett volna szükség, mivel a czimer- letépés is csak tünete annak a szomorú ténynek, ll°gy a gyűlölet egyenesen a magyar állameszme ellen és minden ellen, a mi magyar, van irányozva. Hozzá teszi ezek után Helfy, hogy ezekben saját nézetei is ki vannak fejezve és hogy a nyilatkozatban figyelembe kell venni, hogy az államellenes teudencziákra nézve Horvátországgal szemben, de egyszersmind a kormány elkövetett mulasztásai és hibái folytán a kormánynyal szemben is állást kell foglalni és az utóbbi szempontból szigorú felelősségét hangsúlyozni. Megjegyzi végül, hogy az említett magán megbeszélés alkalmából fölmerült nézeteknek főbb körvonalakban való összevonására Győry Eleket kérték fel. Kéri a Győry Elek fogalmazványának felolvasását.

GyÖry Elek megjegyezvén mindenek előtt, hogy a Helfy által említett okból csak is általánosságban tartott lehetőleg rövidre vont munkálat készítésére vállalkozott s azt úgy tekinti, mint a tanácskozás czéljából összeállított pontozatokat és kérvén az értekezletet, hogy azt is tegyék tanácskozás tárgyává, vájjon mily alakban történjék a nyilatkozat, előterjeszti és felolvassa ezen iratot.

Ebben röviden előrebocsátja a horvátországi ese- I ményeket s azután felsorolja a következőket :

Hogy t. i. a párt e mozgalmak alkalmából is fájdalommal érzi, hogy hazánk nélkülözi az önálló állami lót tényezőit, nem hallgatja el azonban, hogy a jelen közjogi helyzetben sem fejlődhetett volna ily fokra az elszakadási irányzat, a kormánynak szavazatokért alkudozó okkupáczionális politikája nélkül. A kormánynak annyival inkább kötelessége lett volna, midőn már ez az irányzat a magyar állam jelvényének megsértéséig, nyílt engedetlenségig jutott, teljes erővel eljárni, főleg mivel a magyar állam tekintélyének fentartásánál számíthatott minden magyar párt támogatására. A kormány azonban e helyett mulasztásokat követett el. Bécsben járt ta nácskozni, nem használta fel azokat az eszközüket sem, melyeket a jelenlegi közjogi helyzet nyújt s oly eljárást követett, mely sérti az alkotmányt. Mulasztást követett el, midőn az első zavargások alkalmával teljes erélylyel nem intézkedett, engedetlenséget tapasztalva, a szükséges lépésekkel ke- sedelmeskedett, végletekig engedve fejlődni a mozgalmat. Hiba volt, hogy a felmondott bánra bízták a végrehajtást. Megsértették a alkotmányt az által, hogy a magyar kormány a magyar állam belügyeire kivül álló minisztereknek engedett befolyást, királyi biztosnak hadügymiuiszternek alárendelt tábornokot és nem magyar állampolgárt neveztek ki. Ezeknél fogva a helyén maradt kormánytól elvárja a párt, hogy ne tegye tovább is koczkára Magyar- ország legszentebb érdekeit s az országyiilésen oda hat, bogy a kormány szigora felelősségre uonassék.

Szederkényi Nándor helyesli, hogy értekezletet hívtak össze és szerette volna, ha ez előbb történik valà. A mi a teendőket illeti, véleménye az, hogy még befejezetlen alcczió előtt állunk s igy be kellene várni, mi történik Horvátországban, s jelenleg csupán arra szorítkozni : hogy a kormány mulasztásait konstatáljuk, bizalmatlanságunkat és aggályunkat fejezzük ki és az országgyűlés kezdetén kell a további teendőket felvenni.

Krisztinkovich Ede úgy látja, hogy elég tény vau már előttünk, a mire nézve nyilatkozni kell és (el kell hívni az ország figyelmét s e tekintetben megfelelőnek találja, hogy abban a keretben mozogjanak, mely Győry előterjesztésében van körvonaloz- va. Az alakra nézve manifesztum kibocsátását tartaná czélszerünek.

Polónyi Géza úgy nyilatkozik, hogy nem elég elégtételt követelni, hanem azt is meg kellene mondani, hogy miben álljon az. Továbbá, miután Horvátországban az engedelmességet megtagadták s igy a horvátolc magok sértették meg a kiegyezési törvényt, az volna a párt föladata, hogy a horvát kiegyezés revízióját követelje és kifejtse, hogy az mily irányban történjék. Ki kellene továbbá jelenteni, hogy a párt helyesli a magyar feliratú czimerek kifüggesztését. Az alakra nézve felhívást tartana helyesnek és indítványozza, hogy annak szövegezésével egy három tagú bizottság bízassák meg.

Halász Géza azokba, melyek Győry előterjesztésében foglaltatnak, felvétetni kívánja a fiumei kérdés megemlítését is.

Tóth Antal nem helyesli Polónyi nézet ;t a revízió fölhozott okaira nézve, azt veszélyesnek tartja s ily nézetnek a nyilatkozatba való felvételét nem óhajtja.

Eötvös Károly pártolja a Győry által előterjesz-