Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-08-19 / 67. szám
67. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1888. Vasárnap, augusztus 19. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Demeter-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és előfizetési pénzek hérmentesen iatézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. NEMERE. рИЩш, társadalmi,#зépjr és Щ(ца2<М§гаЫ lap,. XllI. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : esütörtökön és vasárnap. Előfizetési ér helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve • Egész évre 6 ,frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr.-X Politikai szemle. Magyarország Zágrábban oly sérelmet szenvedett, melyet, ha az állam nevet meg akarja érdemelni, megtorlás nélkül nem hagyhat. A nagy horvát ábrándok árja kicsapott abból a mederből, melyben haladva eddig csak mosolyt kelthetett ; ma már nem elégszik meg a nyelveléssel vagy a csendes ábrándozással, hanem tettlegességekbe ment át. Letépik a magyar czimert s lábbal tapossák. A „Pozor“ czimü lap már napok óta izgatott e czimerek ellen, melyeket Dávid zágrábi pénzügyigazgató nem régiben függesztett ki a közös hivataloknál. A mi a horvát urakat annyira sértette, az az volt, hogy a horvát mellett a magyar nyelv is helyet mert foglalni e czimerek feliratánál. A „Pozor“ izgatásai megtették a kivánt hatást. Néhány nap óta estéuként a^Guudulics-utczában levő pénzügyigazgatósági épület előtt nagy néptömeg gyűlt össze, mely kedden este már zavarogni kezdett. A rendőrök s a városkapitány csillapítani kezdték, de a tömeg gunynyal s fenyegetésekkel viszonozta a figyelmeztető szavakat. Majd kövekkel kezdte dobálni a felügyelő közegeket, mire ezek kirántották oldalfegyvereiket és ütni-verni kezdték a tömeget, mely eszeveszett futással menekült, de a másik oldalon ismét összegyülekezett és mintegy 200 főnyi csapattal erősbödve, az épület elé visszatért s folytatta a fenyegetőzést és kővel haji- gálást. Csakhamar megjelent azonban egy szá- i zad gyalogság és szuronytszegezve tisztította | meg az utczákat a zavargó tömegtől. Számosán megsebesültek, köztük többen súlyos sérülést szenvedtek, sokan pedig elfogattak. Másnap délután megújultak a zavargások. Három óra felé egyszerre nagy néptömeg jelent meg a pénzügyigazgatósági épület előtt, a magukkal hozott létrákon többen fölmásztak és valamennyi hivatalos czimert leszakítva, az utczára dobták, hol azokat a aéptömeg roppant lárma és kiabálás közben lábbal taposta. Egyszersmind a meglepett őrség ellentállása daczára, a kétemeletes épület valamennyi ablakát beverték. Ugyanezen idő alatt egy másik tömeg a felsővárosba, Dávid pónzügyigaz- gató lakásához ment és az ott levő két hivatalos czimert is letépve, lábaival taposta és ott is valamennyi ablaktáblát bezúzott. Innen a tömeg a Gaj-utczába, a rendőrségre sietett, hol az elfogottakat őrizték ; ezeket erőszakkal kiszabadította, miközben az ablaktáblákat s a kifüggesztett vörös lámpát itt is összezúzták. S mindez megtörtént a nélkül, hogy a nagy számú közönség köréből, mely fel s alá hullámzott az utczákon, találkozott volna valaki, a ki a zavargókat csillapította volna. A magyar áll^e^oaét ma büntetlenül lehet Zágrábban megsérteni, senki sem védi azt. Kiváncsiak vagyunk, hogy a Tisza-kormány, melyet erélyesnek mondanak, mily elégtételt fog szerezni a szenvedett sérelemért. A horvát ábrándok már veszélyessé kezdenek válni a magyar állameszmére nézve ; Nagy-Horvát- ország nem csak Starcsevics bogara többé, ha nem a mérsékelteket is magával ragadta ezen fantazmagória áramlata. Itt az ideje, megértetni a horvátokkal, hogy Magyarországot büntetlenül megsérteni nem lehet, s bevágni az útját azon a magyar állameszme ellen tervszerűen űzött folytonos izgatásoknak s provo- kálásoknak, melyeket tovább már nem tűrhetünk. Vagy elégedjenek meg a horvát urak azzal, a mit a „fehér lap“-ra Írtak; vagy ha Zvojnimir birodalmát akarják visszaállítani, hát akkor Magyarország is fogja tudni, hogy annak a birodalomnak a határai a Száván és Kulpán innen nem terjedtek. A zavargások a fővárosban teljesen megszűntek. Á vidéken azonban több helyen tüntettek a zsidók ellen. Legnagyobb mérvet öltött a tüntetés Sopronban, hol már zavargásba ment, át. Vasárnap ugyanis, mint a „Sopron“ irja, este 7 óra után a nép a Papréten tömegesen seregeim kezdett, majd valaki elkiáltva magát : „Éljen Istóczy ! Verjük be a zsidók ablakait!“ megkezdte a dobálózást. Elébb Wiener vendéglős ablakait zúzták be a torna-utczában, innen a fegyvertár-utczába mentek, hol Franki Ignácz házát, ki ellen a legnagyobb ingerültség volt tapasztalható, kezdték bombázni. Egy negyed óráig dobták az ablakokat, úgy, hogy egyetlen sem maradt épen, azalatt úgy az orthodox, mint a neolog zsinagóga ablakait is beverték. 9 óra volt már, midőn elősietett a rendőrség, azonban ily nagymérvű zavargással szemben teljesen tehetetlennek bizonyult. Az elfogottakat a közönség csakhamar kiszabaditá a rendőrök kezei közül, mit borzasztó zaj és érthetetlen rivalgáa követett. Féltizig már az egész várost bejárta a nép. Ezalatt beverték az ezüst utczában lakó összes zsidók ablakait, továbbá a magyar- utczábau, a halász- és Pálfi-utczában lakók ablakait is. A legnagyobb pusztítást azonban az új- és a fegyvertár-utczában követték el. Midőn a rendőrség látta, hogy a tömeggel nem bir, közel 10 őrakor, megkereste a már készletben levő katonaságot. Ekkor vonult ki egy század szuronyosan Biedermann főhadnagy vezetése alatt, mely az utczákat kitisztította. A zavargók elfutottak, de ellenkező oldalról ismét gyülekeztek és újra elkezdtek garázdálkodni ; a torna-utczában Wiener vendéglőjét már feszegetni kezdték pokoli kiabálások közepette. Csakis a megjelent őrjáratnak köszönhető, hogy az ajtókat föl nem törték. É közben vonult el zeneszóval a kanizsai zászlóalj. Utánna és előtte a nagy néptömeg, melyhez a zavargók Müller P. háza előtt csatlakoztak. A merre a menet elvonult, utánna a zsidók ablakait és közbe keresztényekét is mind bedobálták. 11 órakor a Müller háza előtt rivalgó tömeg egyszerre fölkerekedett és az Flrzsébet- utcza sarkához vonult Nelky háza elé, hol elkezdte Rosinger boltját döngetni és az ablakokat mind beverte. Itt egy negyedóráig za- jongtak, törtek, és zúztak, mialatt az időközben egy egész zászlóaljra szaporodott katonaság három oldalról körülvette őket és három A „Nemere" tárczája. Fővárosi levél. Budapest, augusztus 15. (Thaisz jelentése. — Az üvegesek, suszterek és pékek. — Sem fiának fortélya.) L’ordne régne à Budapest. Ezt a jelentést tette tegnap Thaisz Elek főkapitány Tisza Kálmánnak. Budapesten rend uralkodik. Hat estén át dominálhatta az utczákat a kloa- kák söpredéke, a mob, melynek léteiéről csak most szerezhettünk magunknak tudomást. Lámpa- és ablaküvegek csörrenése hirdette, hogy a lebujok kiokádták lakóikat, s hogy a mob feles számmal van fővárosunkban képviselve. Istenem! milyen vad, elzüllött, hitvány alakok kerültek felszínre ! Az embernek szerae-szája elál- lott a rémek láttára s el nem képzelhette magában, hol veszi magát ennyi tisztességes ember között enoyi nyomorult, ennyi kivetendő. Hát bizony megértük, hogy ez a csőcselék alig pár száz lépésnyire a rendőrségtől kifosztotta, kirabolta a boltokat és fosztogatni kezdte békés polgárok vagyonát. Nem keressük, hogy milyen jelszó alatt cseleked- ték, de akár filo-, akár antiszemita legyen valaki, szégyenfoltnak tekinti a magyar fővárosra nézve, hogy a csőcselék hat éjjelen át uralkodott a magyar főváros fölött, ellentállt a rendőrségnek és csaknem összekapott a katonasággal. * Azt még csak értjük, ha az a sehonnai naplopó örömmel ragadja meg az alkalmat, hogy háborítsa a nyugalmat, hogy lopjon, raboljon. Még azt is ki tudom magamnak magyarázni, ha az üveges segédek köveket szednek fel az utczáról s bedobálják az ablakokat. Szegények az ősz közeledtével már nem remélhetnek jégverést, mely mesterségükre hajtaná a vizet, — hát maguk látnak hozzá, mondván : segíts magadon s törd be az ablakokat ! De még azt sem tartom valami nagyon különös dolognak, ha a suszterinasok csapnak fel a világosság prófétáinak s beverik az ablakokat. Mert hát az apró üvegcserepek is hozzájárulnak a czipőipar felvirágzásához. Hanem egy körülményt sokáig nem voltam képes magamnak kimagyarázni : mit akartak a péklegények? Mi hasznuk lehet ezeknek az ablakok be veréséből ? Hiszen emiatt csak nem fog a kifli ára feljebb szállani. Hosszabb fej törés után rájöttem végre a Kolura- bustojásra; — hogy bizony ezeknek a tisztelt czimü pék uraknak aligha van — síi tn i való j uk. Azt hiszem, ez a leghelyesebb megoldása e szörnyű rejtélynek. * Hanem hát természetesen volt sok komikus oldala is ennek a hat estének, melyek a kardlapozást szörnyen divatba hozták. így feljegyezte a krónika Sem egy utódjáról, a ki jelenleg a Stáczió-utczában szatócskodik, hogy a kravállok szörnyen ráijesztettek s hogy egész kétségbe volt esve, mikor a fosztogatásról s betörésekről hirt vett. Futott is fel egyenesen a főkapitányhoz, hogy bocsásson neki rendelkezésére legalább egyetlen szál Mihaszna Adrást, mert ő másképen tönkre van téve, földönfutó koldus lesz stb. stb. A főkapitány nem segíthetett a siránkozó szemi- tán ; rendőreire neki szüksége van, ha még annyian volnának is ; — azonban megnyugtatta a szatócsot, hogy csak menjen haza, ne féljen semmit, ha baj lesz, hát majd ott lesznek a rendőrök is. A zsidó azonban tudta, hogy mennyit remélhet a rendőrségtől s egy cseppet sem volt megnyugtatva. Kapta hát magát és a következő fortélyra vetemedett : vett egy — feszületet és azt tette ki boltja kirakatába, elrettentő például azoknak, akik a kövek dobálásában találtak passziót. De biz’ ez a fortély sem használt, mert másnap reggelre mégis be volt verve valamennyi ablaka. No de hál' Istennek, most már túl vagyunk ezen is ; a söpredék eltakarodott és — l’ordre regne à Budapest. Hevesi József.
