Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-08-19 / 67. szám
dobálót elfogott. Erre a tömeg iszonyú orditozás között az elfogottak eleresztését követelte, a katonaság azonban támadásra vezényeltetek és a népre rontott, mely jajgatva száguldott a sétatéren át, üldözve a bakák által ; néhány perez múlva azután elcsendesült a sétatéren is. Jóval elmúlt már 12 óra, midőn a teljes csend és nyugalom helyre állíttatott. E napon összesen 46 elfogatás történt. Többen a dobálás közben meg is sebesültek, de ezek nem jelentkeztek és úgy látszik, ottjion ápoltatnak. Egy rendőrt véresre vert a zendűlő nép. Hétfőn a városi tanács rögtön összeült s egy felhívást tett közzé, melyben elrendelte, hogy a házak kapui este 8 órakor, a vendéglők és kávéházak 10 órakor bezárassanak; a családfőknek, munkaadóknak s iparosoknak személyes felelősség terhe alatt meghagyatott, hogy a munka bevégzése után családjuk tagjait s munkásaikat az utczára ne bocsássák. Az utczákon való csoportosulás 8 óra után megtiItatott. S végül felhívta a tanács a zsidókat is, hogy minden kihívó cselekménytől tartsák vissza magukat. A következő napok nyugodtan folytak le. Nagy- Szom hatban is nagyobbszerü tüntetés volt vasárnap. Több zsidó ablakait beverték, de mire a rendőrség megjelent volna, a tüntetők szétoszoltak. Cseklészen kisebb nagyobb csoportok vonultak végig az utczákon, tüntetve a zsidóság ellen ; zavargás azonban nem történt. Szereden a muukásnép fenyegető állást foglalt el a zsidóság ellenében, mire a szolga- biró katonaságot kért. Tüntetések a zsidók ellen és zavargások <D Magyarországon kívül is történtek. В é c s b e n kedden éjjel több kerületben a rendőrség röpiratokat talált, melyek az utczá- kon voltak szétszórva. Prágában Schwarzenberg bibornok érsek ötven éves jubileumát használta fel a csúcsé-, lék a zsidók elleni tüntetésre. A rendőrség közbelépett és két tizennégy éves subanezot elfogott. Rövid idő múlva töbh százra menő tömeg gyűlt Össze az altstadti Eingtéren és a Józsefváros felé vonult. Az oda kirendelt rendőrök szétoszlásra szólították fel a nagyobbrészt fiatalemberekből álló tömeget. Egy Рокоту nevű czipészlegény a rend rség ellen uszította a népet, sőt botjával ütéseket akart mérni a rendőrökre. Pokornyt, ki fején kardvágás által könnyű sebet kapott, elfogták. Erre a tömeg szétoszlott, miközben egy kereskedősegédet ellenszegülés miatt szintén elfogtak. Berlinben is volt zsidóellenes zavargás. Alkalmat erre az adott, hogy egy Preusz nevű zsidó ruhakereskedő kidobott boltjából egy munkásnőt, ki az ő és a Preusz fia közt történt verekedés miatt heves szidalmakban tört ki. A bántalmazott nő lármájára egy körülbelül 600 főre menő néptömeg, jobbára gyermekek és suhanezok, részben azonban a közeli utczák felnőtt szegényebb sorsú polgárai futottak össze. „Ki a zsidókkal!“ és „Tisza-Esz- lár !u kiáltások voltak hallhatók s Preusz boltjának ablakait a tömeg beverte Egy csapat rendőr csakhamar szétugrasztotta a tömeget. További kihágás nem történt. A zsidóellenes mozgalmak azonban legveszélyesebb mérvet most is I) é 1 - О г о s z országban öltöttek, igy Je к a t er i n о sz 1 á v- ban, hol a zsidóüldözésben főleg vasúti munkások vettek részt. A zavargások közben itt halál is történt; 10 személyt öltek meg és sokan megsebesültek, kik közül hét meghalt. A katonaságból 40 közember és egv tiszt sérült meg. A kifosztott zsidók, kiknek kára 150 ezer ezüst rubelre rug, a legnagyobb szükségben vannak. Számos zsidó kereskedő elhagyta a várost. A zsidó kereskedések mind be vannak zárva. — Jekaterinoszlávon kivüi J e 1 i- z a V etgradban is fordultak elő tüntetések, melyek szintén igen veszedelmes jelleget öltöttek. Szerbi á n а к Oroszországgal val ó végleges szakításának s a középeurópai hatalmak- j hoz való csatlakozásának nem csekély fon- i tosságu jelensége az, hogy a német császár I Milán királyt meghívta a Homburg mellett szeptemberben tartandó nagy hadgyakorlatokra. Hire jár, Rogy Milán a Délmagyaror- szágban tartandó hadgyakorlatokon is meg fog jelenni. Oroszországból ismét egy nihilista- társulat elfogatását jelentik. A rendőrség ugyanis nyomára jött, hogy Sz.-Pétervárott a Giicsmaja-utczában titkos nihilista gyül- hely van s egyszer épp midőn gyűlést tartottak, körülvette az épületet s valamennyi ott levőt elfogott. Múlt pénteken a titkos rendőrség egyik előkelő tagja ellen merényletet követtek el, mely azonban nem sikerült. Erre vonatkozólag egyik német lap a következőket írja : „A múlt pénteken a Katalin-boulevardon járókelők két kocsit láttak, gyorsan vágtatva, egymás után iramodni. A távolság a kettő közt alig volt ötven lépés Az első kocsiban egy férfi, a másodikban egy férfi és egy nő ült. Nem messze a Mastershaja-utcza sarkától a második kocsi utolérte az elsőt s ekkor a kocsiban ülő nő felemelkedve helyé- ről, egy nehéznek tetsző tárgyat egész erővel dobott az első kocsin ülő ur felé, de nem találta. A kocsi azon pillanatban megfordult s elvágtatott, még mielőtt az elá- mult néző közönségnek eszébe is jutott volna feltartóztatni. Az illető tárgy egy üveghenger volt, mely a földre esett, meg is gyuladt, de mielőtt explodálhatott volna, nehány bátor ember a tüzet elfojtotta, úgy hogy a hengert homokkal és földdel betemette. A 1 á z a d á s t S p a n у о 1 о r s z á g ban úgy látszik, sikerül elnyomni. Madridból érkezett hírek szerint a Seo de Urgel környékén táborozó fölkelők gyors futásnak eredtek az ellenük küldött királyi csapatok előtt s nagyobb részt a kis andorrai köztársaság irányában széledtek el. A „Times“ madridi tudósítója nem igen dicséri a lázadókat. Rendes körülmények közt — Írja — azért szokott a katona fellázadni, hogy harczoljon ; de a badajozi, santo-domingoi és seo de ur- u-eli katonai lázadások mintha csak azért О lettek volna szervezve, hogy a csapatok megfutamodjanak a királyi katonaság elől. Két erőd elől a fölkelő csapatok a katonaság közeledtekor nyomban általános futásnak eredtek, a lovasság pedig azzal tetézte az elkövetett baklövéseket, hogy a hegyek közé húzódott hol tudvalevőleg hasznavehetetlen a lovasság. Dr. Csiky Kálmán, Sepsi-Szentgyörgy város országgyűlési képviselője, ma délután érkezik meg választói közé s holnap délelőtt fogja tartani beszámoló beszédjét. Két évi munkálkodásáról ad számot, mely alatt szavazatával hozzájárult mindazon törvény meghozatalához, melyek a kormány kezdeményezésére a képviselőház elé kerültek. S e törvények száma rengeteg. Gőzerővel gyártattak a paragrafusok. A mennyiség ellen aligha lehet bárkinek is kifogása. Más kérdés azonban, hogy a minőség arányban van-e a mennyiséggel ? S e kérdésre már aligha lehet igenlőleg felelni. A legtöbb törvény csak ídeig-óráig való intézkedést foglal magában. Legvitálisabb szükségleteink megoldását évről évre halasztja a kormány. Szabadelvűnek nevezi magát, s a vallásszabadság törvénybe iktatásától folyton vonakodik. A polgári házasságra égető szükségünk volna ; ennek hiánya az egyetlen, de a legfőbb akadálya a keresztény és zsidó társadalom összeolvadásáuak. Mindjárt az emánczipáczió után be kellett volna hozni, de az Andrássy-kormány elmulasztotta s utána a többi is folytonosan halasztotta. — A Tisza-kormány nyolez éve, hogy fennáll s e nyolez év alatt nem ért rá, hogy annyi törvény közt ennek is helyet talált volna. Nagynehezen a múlt országgyűlésre megígérte; akkor kifogytak az időből s a mostanira maradt. De már a jelen országgyűlésből is két ülésszak elmúlt s a polgári házasság még mindig nincs törvénybe igtatva. A késedelem megboszulta magát; a keresztyénség és zsidóság ma szemben áll egymással Magyarországban, j Kinek a bűne ez? Az antisemitáké? Vagy a zsidóké? ' Azoké is, de bűnös az a kormány is, mely a pol- 1 gári házasság törvénybe iktatásának halasztkatlanságát nem tudta vagy nem akarta észrevenni. — A kormány mulasztásai közt ez nem áll magában. Ott a fiumei kérdés, mely szintén megoldatlan. Az idén kiküldetett ugyan egy regnikoláris bizottság, mely párszor ülést tartott s tanácskozott a horvátokkal, hogy miképen mondanának le ezek Fűimére tartott képzelt jogaikról. A horvátok nem mondtak le, a bizottság eredménytelenül oszolt el. Ott vagyunk, a hol voltunk. Ennek természetesen a horvátok makacskodása volt az oka. Erről a kormány nem tehet. De tehetett volna akkor, midőn a határőrvidék bekebeleztetett Horvátországba. A két kérdést össze kellett volna kötni, mint azt az ellenzék javasolta ; a kormány elmulasztotta, mert a horvátok szavazatára szüksége volt, s a fiumei kérdés ma is megoldatlan. — Ott a honvédség állapota. Annyi év óta csak az idén jutott eszébe a kormánynak, hogy fejlesztésére tegyen intézkedéseket. De csak az első lépést tette meg ; hogy a honvédség műszaki csapatokkal, tüzérséggel láttassák el, arra még jó ideig várnunk kell. Hogy pedig egészen önálló nemzeti hadseregünk legyen : arra a kormány mai politikája mellett nem is gondolhatunk. Nagy szabású törvényhozási intézkedések helyett morzsalékkal kell megelégednünk. — 8 mit tett a kormány pénzügyeink javítására? Semmit. Az adót emeli minden évben; az államjavakat egymásután eladja vagy zálogba veti : ennyiből áll pénzügyi politikája. De természetes is, hogy midőn lemondott a független magyar bankról s önálló vámterületről, akkor nem is tehet egyebet. De legalább némi látszatja volna. Hanem a deficzit azért megvan minden évben, meglesz a jövő évben is, daczára annak, hogy a kormánypárti sajtó nagy gnrral hirdeti, hogy a budget rendes keretében fedezni fogják egymást a bevételek és kiadások. Elhiszszük, hogy a majdan behozandó uj adók kipréselése melb'tt ennyire legalább eljutunk. Hanem hát szomorú vigasztalás ez, a midőn a íendkiviili kiadásokban 25—30 millió deficzit azért elmaradhatlan. De azt mondják, erőfeszítéseket kell tennünk, hogy a hadsereg készen legyen akkorra, midőn Oroszországgal jön a leszámolás órája. Való igaz; készen kell lennünk akkorra s az erőszfeszi- tésektől sem szabad visszariadnunk, hogy készek lehessünk. S hogy készülnek e nagy háborúra ? Beleverik a pénzt Boszniába s eszük ágában sincs, hogy az erdélyi szorosokat erősítsék. Bosznia kap vasutat, hanem a keleti széleken a stratégiai vasutak kiépítése továbbra is elmaradhat. — Bizony, bizony, abban a paragrafus halmazban, mely az országgyűlés utóbbi két évi működésének eredménye, a nemzet életbevágó szükségleteinek megfelelő törvényre alig akadunk egy-kettőre. A Székely Nemzeti Múzeumból. Oláh telepítések a Székelyföldön. (Folytatás.) V. Mi Rácz János, Fejér Vármegyében Kantafalván lakó nemes személy, és Kezdiszókben Vásárhelt lakó Bolyo Péter ugyan Város hűtős Nótáriussá, kik ez ide alabb megirt dologban két részről való bírált személyek vagyunk. Damus pro memória per praesentes significantes omnibus, qui bus coiiveuit, quod in hoc Anno praeseirti circa festum circum- cisionis Jesu Christi 1685. die 6. meusis January. Mikoron volnánk Kézdi székben Vásárhelt Nemzetes Albisi Barabás Gyeörgy ur házánál, jóvének mi élőnkben illyen két részről való személyek, úgy mint ab una már megemlített Barabas György ur, és Felesége Aszalós Susánna aszszony, ab altera verő Karácson János h'eleségivel Sipos Borbálával, és fiaival Tódorral, Simonnal, Jánossal, Istvánnal és Péterrel, és tőnek mi előttünk fen meg irt Bírált személyek előtt illyen örökös megmásolhatatlan contractust, illyen okon, mivel láttyák magoknak tehetetlen voltukat és gyermekeinek tápláltatások- ra, mostani szűk időhöz képest alkalmatlan voltokat, hogy azért mind magok, s mind gyermekeinek lehessen tápláltatásokban jobb secuiitások, adák és kötelezők magok szabad jó akarattyok szerént örökös Jobbágyságul az fen megirt Karácson János és Felesége két ágon levő posteritásaival edgyütt megirt Barabás Gyeörgy Urnák, Feleséginek és poste- ritásainak ; meg tekéntvén azért ut supra Barabás Gyeörgy Ur is szükséges állapottyokat, mivel magok életek táplálására alkalmatlanok, most de prae- senti ada magok és gyermekek táplálására két köböl búzát és két köböl hariskát, melynek az ára az elmúlt esztendőbeli egy köböl búzának árrával edgyütt faciuut in numero fi. tizennégy, sub hac conditione, mivel maga is mi előttünk fen megirt Karácson János élő nyelvel azt vallya, hogy senkihez maga feje kötve nintsen, mind. azon által ha casú quo előbbeni örökös Ura találtatnék Barabás Uramnál az fen megirt summát és ha ezeken kívül többet is, ezen coiPractusnak vigorával akar holott