Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-01-21 / 7. szám

sen tódultak az egyházba, a kik pedig még nem voltak tájékozva felőle, azokat a harangok ünne­pélyes kongásán kivid a mozsárlövések tették fi­gyelmessé, melyek uj ének vezérünket üdvözölték bi­rodalmát elfoglandó díadal-utjában. A kis templom meg is telt hívőkkel, mely kivételes esethez bizo­nyára sokkal járult az énekvezér beigtatása; hanem mégis egy szebeni élezés szász szavaival élve: „so­kakat láttunk, a kik nem ml tűk ottu, pedig jelen kel­lett volna lenniük, mert hát ők tulajdonképen „belső emberekkiknek hiánya egy ily ünnepély alkalmá­val legalább feltűnő leomlott, ha valaki távollétük­kel törődött volna; ezen urak tudniillik a balpárt (a mester választás ellen hevesen protestáló pres- byterium és csekélyszámu hívei) nyakasabb emberei valának, kik az által vélték megmutatni, hogy „el­ten állunk halál if/'-1, mikép ez alkalommal sokat mon­dó távollétükkel tüntetve, padjaikat üresen hagy­ták. Egy anekdotát juttat ezen bravour-stikli eszünk­be, azt tudniillik, mikor a ttizec' menyecske papucs­kormánya alatt görnyedő férjét jól megdögönyözve, beültette az asztal alá; a gazda azonban l'elsőbb- ségének tudatában elkezdett szepegni. mire az asz- szony rákiált: „ellialgatsz-eV;‘ „Csak azért sem ! meg­mutatom, hogy ki az ur a háznál!“ — feleselt visz- sza a férj és sirt tovább. [gy a szemerjai balpárt is ! Visszatérve azonban a beigtatási ünnepélyre, — megérdemli, hogy kissé hosszadalmasabban megem­lékezzem róla. Elősz.ör is Demes Béter helybeli lel­kész lépett a szószékre s fejtegette az ünnepély ozélját és fontosságát. Egyszerű szavakkal hiven ecsetelte egy énekvezér szerény bár, de magasztos hivatását, rámutatva ezen állás fény- és árnyolda­laira s mindazon akadályokra, melyekkel uj meste­rünknek megküzdenie kell; egyszersmind béketü- résre, engedelmességre és felebaráti szeretetne in­tette őt, mely fegyvereket használva, győzedelmes­kedni fog a felmerülendő akadályokon. „Legyen fe­ledve — úgymond — az elmúlt viszálykodás, for­dítsunk hátat a múltnak, s te kedves szolgatársam szeretett atyánkba, csak törj előre tövissel borított rögös utadon, melyen czélod felé vezet nemes hi­vatásod.“ Ezután fölhívta az uj énekvezért, hogy mutassa be magát az egyházközségnek, melynek szeretetéhe és jóakaratába ajánlva őt, a szószéket átengedte Györbiró Sándornak. Ez meghatottál! kö­szönte meg az egyházközség bizalmát, mely őt ezen állásra méltatta, s ígérve, hogy erejéhez képest tö­rekedni fog nehéz feladatának megfelelni, kérte, hogy fogadjuk őt szeretettel és jóakaró barátság­gal. Beszédében hangsúlyozta, hogy békességben, egyetértésben remél működhetni s in spe békejob­bot nyújtott ellenfeleinek, kérvén mindnyájokat, hogy támogassák nagy feladatában. „Remény és aggály közt bocsátom gyenge sajkámat a most már tiszta, tükörsima tengerre, — monda — remélve, hogy csendesen, zavartalanul juthatok révpartra ; másfelől aggódok, hogy gyenge sajkám zátonyra akadhat vagy a vízben rejtőző szírieken szétrombol- tátik, mielőtt biztos kikötőt érhetnék.“ Szép beszé­de után megható imában hívta segélyül a Minden­hatót, mely után a kórus az „Erős várunk nekünk az Isten“ elzengésével zárta be az ünnepélyt, hátra lévén még az ünnepélyes eskü letétele, mely után az istenitisztelet véget ért. A teraplomajtóban még a tiszteletes és Györbiró tartottak rövid beszédet, mindkettő megemlékezvén az elmúlt viszálykodások­ról s remélve, hogy ez a jövőre nem lesz kihatás­sal, kiemelték, hogy legyen feledve a múlt s éljünk békességben és egymás közti szeretetben. Sokszoros éljenkiáltás kisérte a zárszavakat s aztán a közön­ség szétoszlott. Átestünk hát ezen is. Hizelgek magamnak, hogy dorongomnak is része volt abban s az is egyik lép­csőfok volt, melyen Györbiró vasárnap a szószékre lépett. Kívánom, hogy elfoglalt állomásán soká ma­radjon és töltse be fontos és magasztos hivatalát mind a maga, mind az egész egyházközség megelé­gedésére és örömére. Adja isten ! Bocsássa csak bátran sajkáját a vizre, s ha a most viz alatt ólál­kodó hydrák fejüket felütik: sújtsa főbe őket evező­lapátjával, melyet kezében tart a hatályra emelke­dett törvényben. Egyébiránt óhajtóm azt is, hogy a még áskálódó ellenzék fegyverei épen úgy mond­janak csütörtököt, mint a vasárnapi ünnepélyen puf- fogtatni akaró B. L. atyánkfia pisztolya. Dorong. VEGYES HÍREK. „Temetés“. így hívják nyomdai nyelven a sajtó­hibák azon boszantó nemét, midőn a betűszedő va­lamely szót kihagy. Fájdalmas szívvel tudatjuk ol­vasóinkkal, hogy e sorsot mi sem kerülhettük ki. Csütörtöki számunk báli tudósításában esett meg rajtunk az a malheur, hogy a szedő épp a bál ki­rálynőjének nevét „temette el“. Egy aljas pasquill tartja pár nap óta városun­kat izgalomban, melyben valamely a becsületből teljesen kivetkőzött riipők ■— piszkos iratát az éj sötétében több helyen elszórva, — városunk több általánosan tisztelt tagja ellen a legbecstelenebb tá­madást intézte. Az oly alávaló módon megsértettek számára szolgáljon némi elégtételül az a megvetés, melyet minden becsületes ember kell hogy érezzen e üTlí'd merénylet iránt. S ha van súlya a köz­megvetésnek, érezni fogja azt az ismeretlen tettes még a névtelenség fátyola alatt is, mert a félelem, hogy gaz tette kitudódik, nem fogja őt nyugadni hagyni. A sspsi-szentgyörgyi önk. tűzoltó-egylet folyó hó 13-án rendezett bálja alkalmával felülfizettek: Bogdán Istváné о nagysága mint bálanya 40 irtot Kelemen Lajos ügyvéd 5 frt. Málnási Antalné í frt. Szabó István 2 frtot, Gál István albiró, Kosztyán Győ­ző v. kapitány, Málik József szerkesztő, NVellmann Sámuel vendéglős, Hank István, László Istvánná, Benedek János kir. közjegyző, özv. Kupferstich Ja- kabné, Sebestény Sándor árva sz. ülnök, Bartha József adótárnok, Csutak János kereskedő, Molnár György, Bál Dénes asztalos, Külöp Jánosné, Bara­bás Ferenc/, gyógyszerész, Szász Izsák ügyvédjelölt, tiszt. Révay Lajosné, gróf Kálnoki Imre l — 1 frtot, Kis Dénes 50 krt, László Mihály 50 krt, Rákosi Ma­rika 20 krt. Összesen i»8 frt 20 kr. Kisorsolásra tárgyakat adtak: Binder Lajos kir. ipar felügyelő 1 drd. aranynyal és 1 drb. ezüsttel átszőtt asztalterí­tőt 35 frt értékben. Benedek Jánosné Nagy Vilma ő nagysága 1 rend ezüst fonalu nagy- és kézelő­gallért 5 frt 50 kr é., Hauser Zigmond 1 pár iii- lönfüggőt 5 frt é., Bogdán Arthur 1 drb. szivartar­tót 4 frt é., Berkeczi János 1 drb. holyaglámpát 3 frt é., Deák András kereskedő 1 pár korcsolyát 3 frt é.. Fogolyán Kristóf 1 doboz illatszert frt 50 kr é., Adler Henrik 1 drb. éreztintatartót és egy szivarvágót 3 frt, é., Csutak Gyula kereskedő 5 drb. diszkosarat 6 frt 50 kr é., Fülüp János 1 drb. vizmeritő kanalat l frt 20 kr é., Lengyel Já­nos 1 doboz theát 1 frt 20 kr é., Nagy Leona к. а. 1 gyümölcsös kosarat 1 frt 20 kr é., Fábián Gy. 2 drb. kávéöntőt 2 frt é,, Beteg Bálint gyógysze­rész 1 üveg kölnivizet Ï frt é., Mélik János keres­kedő 1 üveg glyezerin olajat és 2 üveg haj kenőt 1 frt 50 kr é., Bartha Jözsefné ő nagysága 1 csomag éjjeli társalgót 1 frt é. Az összes báli bevétel 342 frt. Kiadás 115 frt 81 kr, marad tiszta bevétel: 220 Irt 19 ki'. Mikor ezen szives adakozásokat nyil­vánosságra hozzuk, nem mulaszthatjuk el a legme­legebb köszönetünknek adni kifejezést. Ezen valóban meglepő áldozatkészség, melybon a nemes adako­zók a tűzoltó-egyletet részesiték, ez alkalommal is, újabb bizonysága annak; hogy városunk lelkes pol­gárai mily nemesen tudnak érezni és áldozni a köz­ügy oltárán. Fogadja ezt az egylet további buzdí­tásul emberbaráti feladatának teljesítésében, hogy érdemelje ki ezután is a vész pillanataiban sikeres működése által az egész város közönség osztatatlan elismerését. Végül nem hagyhatunk említés nélkül egy szép jelenetet a bál kezdetéről, ugyanis: Bog­dán Istvánná о nagysága, mint bálanya 9 órakor jelent meg a tánezteremben, kit az egylet tagjai sorakozva ovatíoval fogadott, a zenekar a „Rákóczi indulót“ játszotta, mialatt Benedek János főparancs­nok egy szép virágcsokorral lepve meg a bálanyát, a számára készített helyre vezette. A nemes lelkit úrasszony ezen kitüntetést meg is érdemelte, kit mindenütt ott látunk az elsők között, hol áldozat­ról, nemes tettről van szó. Fogadja e helyen leg­melegebb köszönetünket és elismerésünket az egy­let számára tett szép adományáért. A rendezőség, Gyárfás Jenő városunk szülötte, „Tetemre hívás“ czimii nagy festményét, mely a műcsarnok 1881-iki kiállításán a társulati dijat nyerte és mely a bécsi nemzetközi mükiállitáson is oly nagy feltűnést kel­tett, tudvalevőleg a magyar nemzeti múzeum kép­tárának ajándékozta. A nagy festményt a héten csomagolták ki, de felállítása alig lesz a jövő bét előtt eszközölhető, mert az értékes keret a szállítás alatt megsérült. Házasság. A magyar nemzeti múzeumot meg­szállta a házasodási kedv. Dr. Madarász Gyula ál­lattan segédőr csak a minap váltott jegyet Ligeti A. képtári őr bájos leányával, csakhamar követte őt dr. Tergina Gyula régiségtári segédőr, most újabban dr. Hampel József régiségtári őrről olvas­suk, hogy kedden jegyet váltott Pulszky Polixéna kisasszony nyal, Pulszky Ferencz múzeumi igazgató bájos és ritka műveltségű leányával. Keleti testvéreink hazatelepitése tárgyában ked­den délután ülés tartatott Szontagh Pál elnöklete alatt a képviselőház I-ső számú termében. Az ügy megindítása, illetőleg a teendő lépések foganatba vétele képezvén az értekezlet tárgzát, általában el­fogadtatott Próuay Dezső bárónak az az indítványa, hogy első sorban a kormány kérendő fel aziránt, minő utón és módón, és minő állami hozzájárulás várható s általában minő alapon lenne a hazatele- pités eszközlendő. Budapest rohamosan emelkedik a világvárosok közé. Lakossága két év alatt negyvenezer lélekkel szaporodott, Mig 1881. elején 360.550, a katonaság­gal együtt 370.7G7 volt, ma már a polgári népes­ség száma 401.360, a katonasággal pedig mintegy 410—412 ezer. Száz év alatt tehát, megtízszere­ződött lakossága. 1782-ben még csak 40.778 volt, 1812-ben 70.219; 1827-ben 78.056, 1837-ben 106,000, 1842-ben 127.818, 1851-ben 178.062, 1864-ben 187.000, 1870-ben 280.009, 1876-ban 309.208. Nyilvános számadás. A bikfalvi önkéntes tűzoltó társaság saját pénztára javára tánczestélyt rende­zett, mely. a kedvezőtlen körülményeket tekintve, fényesen sikerült. Nemcsak a helybeli ifjúság, ha­Ny. Bernstein Márknál S.-Szentgyörgyön. nem a vidékiek is szép számmal jelentek meg. El- árusittatott összesen 169 drb jegy á 50 kr. Felül­fizettek : a minden jótékony czélt előmozdítani kí­vánó tek. Temesvári János ur 5 frtot, Simon Samu ur 5 irtot, tek. Temesvári Miklós ur 3 frtot, Zol- táni Istvánná úrasszony 1 frtot, Tölgyes István ur 1 frtot, Kőim fivér urak 1 Irtot, Fejes Lajos ur 1 irtot, Bántó László ur I frtot. Széplaki Dénes ur, Pál Ferencz ur, id. Pál Istvánná úrasszony, Kovács András ur, Bál Andrásné úrasszony, Tölgyes Ferenc/ ur, Csekc László mérnök ur, Kovács Dénes tanító ur, Zajzon János tanító ur, Bene Lajos ur 50—50 krt. Bedő György ur 30 kr, Báljános József ur 30 kr, Csákány Albert tanító ur 10 krt. Az összes be­vétel jegyekből és fel ül fizet esek bői 111) frt 20 kr. A költségek levonásával, mely 35 frt 14 krt tesz, marad tiszta jövedelem 75 frt 6 kr. Fogadják mind­azon egyének, kik megjelenésükkel tánezestélyünk díszét szívesek voltak emelni, valamint azok is, kik nemcsak megjelenésükkel, hanem feliilfizetéseikkel is szívesek voltak egyletünk pénztárát gyarapítani, egyletünk hálás elismerését és forró köszönetét. — A rendezőség. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1883. január 1!). Magyar aranyjáradék 6°, „ . . . 118.20 Magvar aranvjáradék 4° .................. 85.Bf) Magyar papirjáradék 5°/u . . . 84 66 Magyar vasúti kölcsön .... 184.50 Magyar keleti vasúti államkötvény. 1. kibocsátás 89 50 Magyar keleti vasúti államkötvény. 11. kibocsátás . 109.50 Magyar keleti vasúti államkötvény. 111. kibocsátás . 94.— Magyar földtehermentesitési kötvény 98 Magyar földtekerment. kötvény zára dókkal . . . 95. Temes-bánáti földtehermentesitési ki ötvén v . . . 97..— Temes-bánáti földtehermeut, kötvény záradékkal. . 95. Erdélyi földtehermentesitési kötvén \ Horvát-szlavon földtehermentesitési 1 kötvény . . • 98.50 Magyar szölö'dézsmaváltsági kötvén\ 97.50 Mag var nyereménysorsjegv-kölosön 113.50 Tiszaszabáh ozási és szegedi sorsjegy 109.50 Osztrák járadék papírban . . . 7(1 75 Osztrák járadák ezüstben . . . 77.25 Osztrák járadék aranyban . . . • 95 50 18(jö-iki osztrák államsorsjegyek . 125.50 Osztrák-magyar bankrészvény . . 835.— Magyar hitelbank-részvény . . . 271. Osztrák hitelintézet-részveny . . . . . , , 281.20 Ezüst..................................................---.-TT O s. és kir. arany............................ 5.08 20 frankos arany (Napoleond’or) . 9 50 Német birodalmi márka . . , . 58.66 Bondou .................................................. • • . • • . 119 55 Felelős szerkesztő : Nagy Géza, Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. Szám 346. 1883. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a kézdi-vásárhelyi kir. törvényszék 3563/1882. szá­mú végzése által kőröspataki Botár Albert végre­hajtató javára sztiványi Bartha Mária, Julia, Anna és ifjú Opra András ellen 310 frt tőke s járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával 1882. november 11-én biróilag lefoglalt és 58o írtra becsült sertések, borjuk, ökrök, pamlag, szé­kek, asztal és ágyakból álló ingóságok nyilvános ár­verés utján eladatnak. Mely árverezésnek a 3207./ 1882. p. ez. kikül­dést rendelő végzés folytán a hely színén, vagyis Szentivány község házánál leendő eszközlésére 1883. év február hó 6-ik napjának délelőtt 9 órája ha­táridőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg : hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ez. 107. §-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak, Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. ez. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Sepsi-Szentgyörgyön, 1883. január 18-án. E- Biró Béla, kir. bírósági végrehajtó. IOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO Hirdetmény. g Házi-kender ős lenfonala- о kai kisebb-nagyobb mennyi- § ségben méltányos áron be- § vált Binder Lajos ipari felügyelő, Sepsi-Szentjyörgyön. Petrás-féle ház. ЭО000300300000000300000(

Next

/
Thumbnails
Contents