Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-01-21 / 7. szám

lesz beírva. Melynek kezdetét két gyalázatos államcsíny, Brumaire 19. és deczember 2-ika, végét pedig a franczia nemzet megalázása. Waterloo és Sedan jelöli. Л kormány az állam biztonsága ellen elkövetett merényletért -Jeromost elfogatta, mit a nemzetgyűlés jóvá hagyott A viharos ülésen egy radikális kéuviselő Floquet, kit először az 187(>-iki párisi világkiállítás alkalmával kezdtek emlegetni, midőn a világkiállítást meglátogató II. Sándor czárnak oda kiáltotta: „Éljen Lengyelország!“ — azt indítványozta, hogy a Franczia- országban egykor uralkodó családok tagjai Francziaország, Algír és a gyarmatok területéről száműzessenek s minden politikai jogtól megfosztassanak. A nemzetgyűlés kimondta az indítvány sürgősségét, mely a Bourbon család egyenes és Orleans ágának 23 tagját, a Bonaparte család császári ágának 7 tagját sújtaná.

Mig a köztársaság bent az országban elejének teljes hatalmát érezteti azokkal, kik a szabadságot annak megdöntésére akarják felhasználni, azon tartózkodó állással is készül felhagyni, melyet Freycinet óta tanúsított az egyp- tomi ügyekkel szemben. Az a fogás, melylyel Anglia a jogairól való látszólagos lemondása mellett Francziaországot ki akarta szorítani Egyptoinból, nem sikerült. A vasárnap szétküldött : ngol körjegyzéket, mely az eddigi közös ellenőrzés helyett egy az alkirály által kinevezendő pénzügyi tanácsadót hoz javaslatba, ellenszenvesen fogadta a franczia kormány. -„A Nílus partjain szerzett jogainkat, törvényes érdekeinket [és hagyományainkat törekedni fogunk megőrizni“ — monda Ducleec a nemzetgyűlés hétfői ülésén.

T ö r ö к о r s z á g b ó 1 ezúttal komoly összeesküvés hírét hozta a táviró. Vasárnap a szultánt nehány cserkesz meg akarta gyilkolni. Az Összeesküvést egy nő elárulta s midőn a cserkeszek már közel voltak a szultán termeihez, az albán testőrséggel találták magukat szemben. A harczban, mely kifejlődött, az összees küvők leverettek, több cserkesz megöletett.

A Balkán félsziget egyéb részeiből is zavaros állapotot, jeleznek. К e 1 et-R u m éli a török lakossága, mely különben nagyon csekély a bolgárral szemben, felkelésre, készül. A felkelés

őslakosai-e az oláhok Erdélynek? >

II.

Előbbi czikkiinkben reá mutattunk azon fölötte fontos körülményre, hogy a római uralom idejéből egyetlen egy városnév sem maradt fenn Erdélyben.

A római városok helyén ma magyar, szláv, vagy német elnevezésű városok emelkednek, igy és pedig többnyire az illető hely szláv nevén nevezik azokat az oláhok is. Ez világosan mutatja, hogy a római uralom feladása Daciában a római elem teljes kipusztulását vonta maga után. Mert a helyneveket egyik nép a másiknak adjr át; három négyféle népelem is következik egymásra s a helynevek fennmaradnak akkor is, midőn az a nép, melytől erednek, régesrég elenyészett már.

S az oláhok mégis azt mondják, hogy ők Traja- nns daciai légióitól származnak.

Pedig nemcsak hogy egyetlen egy maradványát nem bírják felmutatni helyneveikben a rómaiak daciai uralmának : de sőt annyira idegenek az egykori daciai területen, hogy alig van Erdélyben város, lain vagy folyó, melynek rendes magyar vagy szász nevén kívül speczialis oláh neve is volna. S ez a helynevekben rejlő történeti bizonyíték másik oldala.

Erdély nevét az Ardealt, Szászvárosét az Ores- thU, Szászsebesét a Sebist. Kőhalomét a Koluilmut, a Segesvár melletti Fehéregyházét a Ferihazot, Yaj- da-Hunyadot a Ilinyedorát; Felkenyérét líunyadban a \ iuyereát. Erzsébetvárosét vagy Ebesfalváét az Ibásíalut , Székét a Szikut, Somogyomét a Smiget, Maros-Akna- Fjvárét az Ujoarat, Tövisét a iyiust, Héderfájáét Kis-Ivüküllőbeu a Iíidrifaleut a Szász-Régen mellett! Radnótfajáét a Jernofajet, Töldvárét Brassóban, Bogarasban és Szolnok-Dobo- kában a Tekliorát, Maros-\ ásárhelyét, a Kolozsme- gyei Gyere- s a két Szolnok-dobokai Oláh-Vásárhe- lyét az Osorhejt sat. sat. a magyarok, Szebenét a a Sibint, Baromiakét a '\ urmlokot, a Kőhalom melletti fehéregyházét a Gyiszkrikét, \ eresmartét Brassómegyébe‘11 a Rotbavut, a Nagy-Sink melletti Újvárosét a Noistadut sat. a szászoktól vették át.

S a hol a magyartól és szásztól eltérő nevet használnak, az sem oláh, hanem szláv. Szláv Gyulafehérvárnak az oláhoknál használt neve, a Belgrád, Éjegyházé a Xokring, Fenyőfáivá^ Szebenmegyében

azonban komoly következményeket vonhat maga után, mert a határ mentén török csapatokat vonnak össze. Albániában fejetlenség uralkodik; a hotti törzs kénye-kedve szerint bán a török hatóságokkal. Legutóbb lefoglalta a skutarii katonai parancsnokság által Tuziba a helyőrségnek küldött élelmi szereket s csak azon ígéret mellett adta ki, hogy semmiféle fogyasztási aóót nem tizet a Skutariból jövő árukért.

Oroszország ismét egy kolosszális hazugsággal lepte meg a világot. A folyó évi költségvetésben kiadás és bevétel 7 781 j millió rubelre van elő irányozva. Hogy aztán a bevétel nem lesz e vagy száz millióval kevesebb a múlt évben 670 millió volt: nem tud juk ; liánéin azt már tudjuk, hogy az előirányzat. szerinti kiadás ekképp előálló többletének fedezésére az európai pénzpiaczon nem száz, hanem tiz millió rubelt sem igen fog kapni. Egy pár év még s Oroszország pénzügyed versenyezni fognak Törökországéval vagy Egyiptoméval vagy a nagy foradalom előtti Francziaországéval.

Gróf Wimpiíen levele Hirsch báróhoz.

„Báró ur! Ha Ön e levelet veendi. csak habozva fogja azt felbontani, mert sejteni fogja tartalmát. Ne féljen azonban szemrehányásoktól. Midőn én az ön sziveskedései által magamat lassan körülhálóz- tat ni engedtem, nem gondoltam, hogy önt rósz és bűnös szándékok vezérlik. Majdnem észrevétlenül vitte ön az én jellemgyöugeségemet a becstelenség lejtőjére. . . Hazám engem kevésbbé szigorúan Ítélne meg, ha tudná azt, mily okosan járt el ön a mellett. Ön engem rászedett és pénzével megfogott. mint Damad és Mahmud Nedim pasákat és mint gr, (itt gróf Wimpffen három kiváló osztrák- magy. diplomatát nevez meg. Közbeszólás: ßeust, Zichy s Schwegel) s minket honcsalókká tett, hogy azok mellett a milliók mellett, melyeket ön a török-sorsjegy birtokosoktól elvett, Törökországban újabb milliókat nyerjen. A mit tettem, halálom födözze föl, és igy akarok bűnhődni. Már maga azon körülmény, hogy az osztrák-magyar nagykövet önmagát végezte ki és egy levelet hagyott hátra Hirsch bárónak, elégséges lesz arra, hogy a közvéleményt az igazi nyomra vezesse. Csak erőlködjék ön, a bécsi és párisi napilapokat ujabbi áldozatokkal az ön érdekei mellet működtetni. Halálom el fogja halványítani az ön millióit itt Parisban úgy, mint ott Bécsben. Berlinben különben se voltak önnek társai ; pedig Berlin

a Brad, Diode Tövis mellett a Streme, Váraljáé Hunyadban a Gredistye, Küküllő és Fekete-Ügy fo- lyoké a Tirona és Csernavoda. Más helynevekben, hol a magyar elnevezés is szláv eredetű, az eredetibb szláv alakot tartották meg ; igy nevezik Kolozsvárt — mely név mellesleg megjegyezze, Zala- és Vasmegyében is feltalálható — Klusunak, Vízaknát Oknának, Toroczkőt Treszkunak, Alvinczet Vinicának, Magyar-Gorbót Kolozsmegyében Girbeu- nak sat. Az oly nevek, mint Szerdalielyé a Mierkur, a kiskíiküllőmegyei Teremi-Ujfalué a Szátu-nou. Kü- kiillőváré a Csetatya-da-balta, a ritkábbak közé tartoznak s ezek is részben a magyar elnevezés egyszerű fordításai, mint p. Mierkur.

Erdély helyneveiben tehát találunk magyar, szász és szláv eredetünket s egyik a másiktól kölcsönözte a helyneveket, igy a ■ magyar a szlávtól Zalatnát, Szolnokot, Beszterszét vagy p. Háromszéken Ko- vásznát, Zágont, Gelenczét s a gelenczei Szaladárt, Volált, Papolezot, Esztelneket, a lemhényi Velenczét, a több községben feltalálható Pilis és Piliske hegycsúcsokat sat., a szásztól Szebent, Bongátot, Rozsnyót, a szláv a magyartól Belgrádot, lefordítva saját nyelvére Gyulafehérvárt, a szász a magyartól Broost (Szászvárost) Schäss-burgot (Segesvár) sat. Az oláhnál nem találjuk ezt a kölcsönös viszonyt; az csak vett át helyneveket, de egyiknek sem adott,

Ez a tény, melyet semmiféle krónika- és monda- gyártással meghamisítani nem lehet, ékesen beszél. Azt mondja, hogy midőn a magyarok betelepedtek Erdélybe, találtak itt szláv о kát, kiknek emlékét széliében hirdetik az Erdély minden részében feltalálható szláv eredetű helynevek, de oláhokat nem. Mert ha találnak, a latin nyelvnek épp úgy nyoma marad a helynevekben, mint a szlávnak ; Gyulafehérvár nevét, ha építésekor itt vannak az oláhok, ezek is épp úgy le tudták volna fordítani saját nyelvükre, mintázok a szlávok, kiktől aBelgrád nevet átvették, sőt nem is kellett volna a lefordítással vesződniük, az Álba Júliát készen kapják a kanczellariától ; de még a szászok sem találnak itt latin nyelven beszélő népet, mert különben a szász városok három nyelvű elnevezésében ép úgy szerepelne az oláh nyelv is, mint a mennyire nem szerepel most,

S a helynevek nemcsak Erdélyre, hanem Romániára nézve is hasonló vallomást tesznek. A két

most az európai szárazföld fővárosa és a középeu- rópai keleti politika központja. Röviddel ezelőtt még Berlin mi ránk hivatkozott a keleti vasúti kérdésben, mert nem tudta az, hogy az osztrák-magyar nagykövetségek Konstantinápolyban és Páris- ban pusztán ügynökségei Hirsch bárónak és majd- nem sikerült önnek a famózus egyezségi üzletet Bleich - röderrel létrehozni. Most Radowitz, a mennyire őt ismerem, gondoskodni fog, hogy Németország Konstantinápolyban önállókig járjon el, s különösen a vasutügyben határazottan az ön — a mint ön maga is tudja, képtelen — követelései ellenében állást foglalni fog. Kálnoky grófhoz az utolsó órában egy átalános jelentést tettem ezen ügyről, a mely ügyet mi mindig az ön ügyének tekintettünk, holott az a mienk volt. Ha én bécsi nagykereskedő lennék, már rég nyilvánosan bevádoltam volna az osztrák-magyar diplomácziát ; mert ez 12 év óta ön által az ön érdekében befolyásoltatni engedi magát, noha egyedül ön az, a ki vaspályáinknak a török vaspályákkal való csatlakozását hátráltatja. Hangolja halálom a német birodalmat szegény hazám iránt legalább némileg engesztelékenyebbé ; Berlinben joggal komolyan neheztelhetnek reánk, mert mi Németország bizalmával és befolyásával az ön érdekében Konstantinápolyban visszaélni készültünk. En meghalok, hogy lelkiismeretemnek eleget tegyek ; és Ausztria-Magyarország nagy követe nyílt utczáu fogja önmagát megölni, hogy az egész világ előtt beismerje bűnét. A mit a becsület parancsol és lelkiismeret követel, ön előtt ugyan elejétől fogva ismeretlen volt, talán mivel ön az ön Talinudjáf mint egy Tartuffe magyarázta. De a mai pénzfejedelmek legelvnélküliebbjét is utói fogja érni a ne- mezis. Rövid idő múlva semmi se lesz többé az öné abból a kétszáz millióból, a melyet ön a török vasúti üzletből kipréselt és ön is meg fogja találni biráját, mint az ön barátja és társa Bontoux. Paris, karácsony este, 1882. Wimpffen.“

Sc])8Í-SzentoyörjO'v várost keddi kdz- gy ülése.

Sepsi-Szentgyörgy város képviselőbizottsága folyó hó И én kedden tartotta gyűlését, melyen a tagok teljes számmal jelentek meg.

Császár Bálbit polgármester felolvasta a múlt évről szóló jelentését A jelentésből megemlítjük, hogy az 1882-ik évre előírt 37,108 írt 97 kr. adóból 34,715 frt 7 kr. jött be. A majorsági javakból 34 ezer frt volt a város bevétele. Aggodalmát fejezi ki, hogy a város folytonos fejlődése a jelenlegi szervezet mellett, midőn egy tanácsosi állomás törül tetett s a békebirúi teendők a városkapitányra nehezednek, a munka annyira össze fog halmozódni, hogy annak megfelelni nem képesek.

oláh fejedelemség, Oláhország és Moldova legjelentősebb, legrégibb helyeinek elnevezése vagy szlfyv, vagy török-tatár, vagy magyar eredetű. Mint Erdélyre, úgy a két fejedelemségre és részeire sem volt az oláhoknak saját elnevezésük. Bukovina és Moldva neve szláv; azaVlach, Yalachia vagy magyarosan oláh név is; a magyarokról ered a Havaséi ve vagyis a „havasokon túli föld“ név, mely az okmányokban „partes Transalpinae“ névvel vau visszaadva; az egykori magyar uralom hagyományát képviseli a bukuretí prímás által egész a mai napig használt Ungro-Vlachia név; Bessarabia egy uralaltáji népnek, a böszörményeknek emlékét tartja fenn, mint azt egy fiatal magyar tudós, dr. Rethy László meggyőzően kimutatta. Es nincs oláh eredetű név egy is a fejedelmi székhelyek és fővárosok között. Moldova egykori fővárosának, Szucsaváuak neve ruthén, Jassyé vagy Jászvásáré jász-magyai, Oláhország főhelyeié Bukaresté, Tirgovistó és Kra- jováé bolgár, Bukovina mai fővárosáé Czernoviczé ruthén eredetű; Besszarabia fővárosa pedig — az oláh krónikák szerint e tartomány az Aurehanus idejében visszamaradt Ősrómai Bessaraba családé lett volna — vagy a tatár Akkerman, vagy a magyar Neszter-Fehérvár, vagy a szláv Belgrád név alatt emlittetik.

A hagyomány tehát, úgy amint az a helynevekben jelentkezik, melyekhez hamisító kezek nem férhettek, széliében az egész egykori Dacia területén s az о láb ság által lakott földön mindenütt arra vall, iiogy szláv, magyar, szász török-tatár valamennyi előbb tűnt lel, mint az oláh. Az a bélyeg, melyet e népek a mai oláhlakta földre reányomtak, mindenütt régibb jellegű, mint az oláhoké. Az a Hunyadmegye, meíy egyik védbástyája lett volna oláh írók szerint a Daciában visszamaradt római elemnek a népvándorlás viharai alatt, telistele van szláv és magyar emlékkel s minél régibb időkre megyünk vissza, e két jelleg amiál inkább kidomborodik. S az oláhok, kik itt őrizték meg rómaisá- gukat. veszni hagyják rómaiságuknak minden emlékét : az egykori dák főváros Sarmisegethusa, melyet a hódi tó rómaiak a nagy császár tiszteletére Úlpia Trajaimnak neveznek el, szláv — jegyezzük meg jól, szláv elnevezést: „Gredistye“ nyer a dákró m ti ivadéknál.