Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-07-08 / 55. szám

A sepsi-szentgyörgyi önk. tűzoltó-egylet pa­rancsnoksága a helybeli lovas gazdaközönség tudo­mására hozza : hogy tűz esetén a szerkocsinak a vészhelyére szállítása- s onnan visszahozásaért azon lovas gazdának, ki a rúd mellé két lovat befog, 5 frtot, annak pedig, ki elöl fog be 2 lovat, 3 frtot ad saját pénztárából. Sepsi-Szentgyörgy, 1883. jul. 3-án. A parancsnokság üléséből : BarthaBéni, segédtiszt. Halálozás. Révay Jusztina Derzsi Istvánná és gyermekei : Berta, Lőrincz, Ilona, Giza és Emma ; Révai Dénes és neje Pálfy Zsuzsánna és gyerme­keik : Ilona, Borbára és Berta ; Révay Lajos és nejo Császár Emma és gyermekeik : Lajos, György és Endre; Révay Pál és neje Pataki Feodora; és Révai Borbára a maguk, számos unokák és roko­nok nevében megszomorodott szivvel jelentik, hogy a kedves jó anya, szerető' nagyanya Ujszékelyi Ré­vay András né szül. Szüvérfy Rozália nincs töb­bé: életének 73-ik, özvegységének 10-ik évében f. hó 6-án délután 6 órakor szivszélbüdés következ­tében megszűnt élni. A csendes, zajtalan életű, jő családanyát a szeretet é i fájó kegyelet kiséri sirjábá ! Temetése folyó hó 8-án délután 2 órakor lesz az ev ref. lelkészi laknál. Nyugodjanak a megfáradt porrészek csendesen a szeretet fájó emléke mellett! Sepsi-Szentgyörgy, 1883. julius 7-én. Tisza-Eszlár. Három napi szünet után hétfó'n ismét hozzá fogott a nyíregyházi törvényszék a tisza-eszlári bünper tárgyalásához. Miután Eszter eltűnése felöl a múlt csütörtökön befejeztettek a tanúkihallgatások, a törvényszék megkezdte a bün­per második részének, a bullacsempészet ügyének kiderítését. Hétfőn legelőbb is a dadai hulla fel­találására vonatkozó hivatalos iratok olvastattak fel, azután ugyanennek körülményeire nézve tanu­kat halgattak ki. Kihallgatták a dadai kerülőt Vá- radi Andrást, Oláh Györgyöt, ki az oláhokkal együtt húzta ki a hullát a Tisza füzeseiből s azután je­lentést tett a dadai elöljáróságnak, és Litvai Józse­fet. Nagy visszatetszést keltettek Eötvösnek Oláhhoz a női közönség minden előleges figyelmeztetése nél­kül intézett kérdései, melyek olyan kényes termé­szetűek voltak, hogy a hölgyek nagyobb része pi­rulva távozott el a teremből. — A tanuk ki­hallgatása után Smilovics Jankelt, a huüacsempé- szet egyik részesét vezették elő. Smilovics általános ellenszenvet keltett. Visszataszító külsejű, rendkívül hosszú arczu, vörös hajú és szakálu pajeszes lengyel­zsidó, ki a magyar nyelvet tótos dialektussal beszéli. Vallatásából olyas dolgok derültek ki, hogy az el­lenszenv iránta nem indokolatlan. Hihetetlennek látszott, hogy ez az alantos értelmi fokú ember, ki maga dicsekszik lépten-nyomon saját bárgyuságá- val, olyan szövevényes történetet tudjon kigondolni, mint a mit tavaly elbeszélt a vizsgálóbíró előtt és a mit később visszavont. Ebben részletesen el van sorolva, hogy kitől vette át a hullát és meny­nyit fizettek szállításáért. Smilovics sehogysem akar visszaemlékezni vallomásaira. Az elnök ekkor elő­vette a jegyzőkönyvet és kezdette olvasni. A vád­lott felelete az volt, hogy kihallgatása alkalmával ráijesztettek. Mikor a jegyzőkönyvet felvették vele, állítása szerint egészen magán kívül volt, mert a vizsgálóbíró és környezete kényszerhelyzetbe hoz­ták. A jegyzőkönyvbe vett vallomások azonban annyira részletesek és logikus sorrendben következ­nek, hogy az elnök figyelmeztette vádlottat e kö­rülményre, mely sehogysem vág egybe mostani val­lomásának természetével. A vádlott némi habozás után azt mondta, hogy a vizsgálóbíró felolvasta előtte Hersko vallomását, ő pedig egyszerűen igen- lőleg felelt rá. Utóbb bevallja, hogy kínozni nem kínozták, de azért vallott, mert félt, hogy kínozni fogják. Az elnök újból figyelmeztette a részleteiben is egybefüggőleg bemondott vallomására. A többi közt Smilovics azt is elmondta, hogy hol állottak meg útközben és vettek zsemlét. Smilovics azzal akarja magát kivágni, hogy az egész történetet úgy gon­dolta ki. Tehát előbbi vallomása szerint Hersko ta­lálta ki a bemondott mesét, utóbb pedig a maga számára vindikálja a szerző dicsőségét. A meseköl tésre ,ugy kapott inspirációt, hogy látta Vogel Amsei kmoztatását Lökön. Smilovics egyébiránt ál­lítása szerint mindig félt, pedig visszataszító arcza inkább megátalkodóttságot, mint gyávaságot árult el. Az elnök azt a jegyzőkönyvet is felolvasta előt­te, melyben a törvényszék előtt is megerősítette vallomását Smilovics ekkor is félt, noha beis- meii, hogy ismételten mondotta el az ismert köiülményeket. Az elnök kérdésére, hogy mért nem vonta vissza vallomását ekkor, azt felelte, hogy megelégelte a rab életet. Aztán újból oda korigái ta ki magát, hogy Hersko füle hallatára mondotta el vallomását, azért egyeznek meg egymással. Smilo- vicz veszélyes dilemmába kezdett már bonyolódni, mikor segítségre ment Heumann, kérdezve, hogy nem voltak-e már előbb olyan szembesítések, me­lyekről nem vétetett jegyzőkönyv? Smilovics hir­telen rámondja: „voltak“ ; a vizsgálóbíró sokszor éjjelente vallatta, sőt részt vett a törvényszék előtti szembesitésnél is. Ez Eötvöst felszólalásra késztette Bary ellen, kit a törvényszék elé kér idéztetni s addig is kizárni a közönségből. Az elnök kijelen- tését, hogy inig valaki a tárgyalási teremben tisz­— r220 — tességesen viseli magát, kizárni nem lehet, éjenzés- sel fogadta a közönség. Ezután zavartalanul folyt a tárgyalás, de Smilovicsra nézve kedvezőtlen ered­ménynyel, mert a Grosz família, melyre hivatkozik, hogy nála hált és étkezett volna, semmit sem akar róla tudni. Grosz felesége, fia s leánya bevallották, hogy nem is ismerik Smilovicsot s náluk sohasem volt. Smilovics személyisége egész kihallgatása alatt olyan benyomást tőn, mely egész előadását valót- lanszinüvé teszi. Még a zsidóságra is x-ossz benyomást gyakorolt folytonos hazudozásaival. — Kedden első tanú volt Herskó Dávi I tutajos, egy ronda kinézésű, visszataszító ktilsejü rusznyák zsidó. Egy szót sem tud sem magyarul, sem németül, csak az ismei’etes zsidó-jai’gont beszéli és rusznyákul. Rusznyák tolmács közvetítésével hallgatják ki. Hers­kó tavaly a vizsgálóbíró előtt tatt vallomását most az utolsó betűig visszavonja; e visszavonást azzal indokolja, hogy a vizsgálóbíró, kir. ügyész, csend­biztos akkor erővel csikarták ki tőle azt a vallo­mást; ütötték, verték, kínozták. Most tehát mindent tagad, nem tud semmiről ; ő nem látott s nem hal­lott semmit, nem vett részt semmiben. Érdekes, hogy mit mond Herskó a hírhedt viz-torturáról. Köztudomásúlag tavaly az a hir járta be több lapot, hogy Herskót a vizsgáló bíróság vízzel kí­nozta s azzal erőszakolt ki tőle vallomást. Herskó Eötvös kérdésére, ki hosszasan fagatja, azt állítja, hogy akkor a vizsgálóbiróság fenyegetésére másfél liternyi vizet volt kénytelen meginni. Kisül azután, hogy szomjas is volt, nem is egyszei-re itta meg a vizet, hanem apródonként s úgy ütötték, hogy meg sem érezte. Ez is folytonosan emlegeti, hogy azért vallott, mert nagyon meg volt ijedve. Feltűnést kelte.t Eötvös elszólása, kérdezvén Herskótól, tud- ta-e, hogy a kormány titkos kémei jártak a vizs­gálat után Lökön szimatolni? E kémek eljárásuk­ról jelentést tettek Eötvösnek Ezután Matej Ignácz tanúskodására került a sor, ki szintén egy buta kinézésű rusznyák legény; tutajos. Vallomása nagyon terhelő a zsidó tutajosokra; körülményesen elmondja a hullausztatáe ismert részleteit; szembesitettvén Herskóval, ki vele szemben is megmarad tagadása mellett, Mátej minden vádját fentartja vele, vala­mint Smilovicscsal szemben is. Elmondja, hogy Smi lovics Jankel adta át Herskónak a hullát Tárkány- nál. Kötélen húzták be a partról és a tutaj alá dugták. Herskó hallgatásra bírta azzal, hogy sok pénzt ígért. Összesen 56 frtot adott, melyet Matej egy tokaji zsidónál helyezett el. Tisza-Ladány alatt pénteken éjjel látta, hogy Herskó egy zsidó asszony­tól ruhát vett át. Herskó ekkor elővonszolta a tu­taj alul a hullát és együtt öltöztették fel. A fel­öltöztetett hullát Herskó ismét a tutaj alá dugta. Matej megjegyzi még, hogy Herskó a hulla kiál- hatatlan bűze miatt falevéllel tömte be orrát. A festékes kendőt Herskó még csak Eszlár alatt kö­tötte a hulla [kezére. A festéket a hulla markába , szorította. A védő ügyvédeket s különösen Eötvöst egészen kihozta sodi*ából Matej vallomása. Különö­sen Eötvös annyira megfeledkezett magáról; hogy végül indulatosan inzultálta a hallgatóságot, hogy ez tanítja be a tanukat. E szavakra roppant zugás tört fel a közönség részéről: „Gyalázat!“ „zsidó tanukra nincsen szava!“ „vesztegetett ember mer * így beszélni?!“ „Bérenczek, zsidópénzzel a zsebük­ben, sértegetik a becsületes embert!“ s más sér-, többnél sértőbb szavakkal adott kifejezést a közönség felháborodásának. Oláh gyerekeskedések A „nagy“ István moldvai vajda emlékszobrának Jászvásárban minap történt leleplezése nem csak Gradisteano bombasztikus to- asztja által híresedet el, hanem az ottani ellenzék naiv boszuja által is. Egy í'észük ugyanis kibérelte az összes bérkocsikat 8 kii’ándult már az ünnepély előtti napon a környékre, úgy, hogy a polgármes­ter kénytelen volt a legnagyobb sietséggel a szom­széd városokból rekvirálni kocsikat. Az ellenzék másik része pedig külön vonaton az nap hagyta el a várost, mikor a király oda érkezett. A tigul- frumosi állomáson találkozott a különvonat a királyt vivő vonattal, mire az ellenzék férfiai megjelentek a vaggon-áblakokuál s a mint a királyt meglátták, kalapjaikkal integetve hurráztak és ellenkező irány­ban mentek tova a vonattal. Végül ugyanaz nap, melyen a szoborleleplezés történt, Cuza herezeg sír­jára pompás koszorúkat helyeztek. A Székely Nemzeti Muzeum a napokban Zajzon Ferenc/, székely-udvarhelyi ref. lelkész úrtól 50 kötet könyvet kapott ajándékba. Az ajándék becsét nagyban emeli azon körülmény, hogy 10 kötet régi magyar nyomtatvány is van benne. Az 1711 előtti magyar nyomtatványok napról napra ritkulnak; mily becsesek lehetnek egyes ily régi munkák, bármily rósz álla­potban vannak is fentartva, mutatja az, hogy a Szabó Károly „Régi Magyar Könyvtárában“ felsorolt 1780 inti közül 193 egyetlen egy példányban sem maradt fenn, 609 mű pedig csakis egy példányban. A Zajzon ur által ajándékozott 10 kötet régi magyar nyomtatvány 11 miiből áll, ezek: 1. Mi­hályi«) János: Hét Praedicatio az Isten fiainak örök életek­ről. Bártfa, 1622. 2. Iváldi György: Vasárnapi praedikáeziok és 3. Innepi predikácziók. Posony, 1631. Érdekes följegyzés benne, hogy egyik tulajdonosa 1659. október 29-én 5 talléron vette; ugyanez följegyezte, hogy: „Anno 1659 Thordan lak- tomban futásunk lön az Törökök bejövése miatt die 22 No- vemb.“ Egy másik tulajdonosa Komjátszeghi Pál 4 frt 20 dé­nárt adott e könyvért. 4. Margitai Péter : Temetéskorra való Praedikatiok. Debreczen, 1644. E munka meglehetős ritka ; Szabó Károly négyet talált belőle, kettő ezek közül is cson­ka. A mi példányunk ép. 5. Geleji Katona István: Váltság Titka. I. rész. N. Várad, 1645. 6. Czcglédi István: Barathsagi Dorgálás. Kassa, 1663. 7. Hátai B. György: Lelki Próbakő. Szeben, 1666. 8. Apafi Mihály fejedelem: M. Fr. Wendelinus- nak a Keresztyen Isteni Tudományról Írott két Könyve. Ko­lozsvár, 1674. E példány Bethlen Eleké volt, ki Bornemisza Anna fejedelemasszonytól kapta ajándékba 1674. szeptember­ben Gyulafehérvárott. 9. Szatlimár-Némethi Mihály: A négy Evangélisták szerént való Dominica. Kolozsvár, 1675. 10. U- a. Halotti Centuria Kolozsvár, 1683. 11 U. a. Dominicalis Praedikaciók. Kolozsvár, 1686. Rózsavölgyi és Társa zeneműkereskedésében Bu - dapesten újabban ismét két zenemű jelent meg. Egyiket, melynek czime: „Ibolya Csárdás“, szerző Beer Antal. Ara 60 kr. A másik: „Lili-Keringő (Valse de Lili.)“ Hegyi Aranka kisasszonynak ajánl­va. Szövegét Kacziány Géza irta, kinek néhány csinos költeményében és szellemes tárczaczikkében lapunk olvasóinak is volt alkalma gyönyörködhetni. Ének hangra és zongorára szerző Bánfi Sándor. Ara 1 frt. Mindkét zenemüvet zongorázó olvasóink fi­gyelmébe ajánljuk. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1883. jul ins 7-én Magyar arányjáradék 6°/0 ............................................. Ma gyar vasúti kölcsön................................................... Magyar keleti vasúti államkötvény, 1. kibocsátás Magyar keleti vasúti államkötvény, II. kibocsátás . Magyar keleti vasúti államkötvény, 111. kibocsátás . Magyar földtehefmentesitési kötvény............................ Ma gyar földtéherment. kötvény záradékkal . . . Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . Erdélyi földtehermentesitési kötvény............................ llorvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . . Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény........................... Mag yar nyereménysorsjegy-kölcsön............................ T iszaszabályozási és szegedi sorsjegy . - . . . Osztrák járadék papírban............................................. Osztrák járadák ezüstben....................................... Osz trák járadék aranyban ............................................ 18 60-iki osztrák államsorsjegyek.................................. Osztrák-magyar bankrészvény......................• • • M agyar hitelbank-részvény • ........................................ Osz trák hitelintézet-részvény........................................ Ezüst . . . ; .................................................................... C s. és kir. arany . . • '............................................. 20 frankos arany (Napoleond’or).................................. N émet birodalmi márka • • ».................................. L ondon ................................................................................... Ma gyar aranyjáradék 4°/0............................................. Magyar papirjáradék 5°/0.................................« ■ 11 9.75 137.75 91.50 114 — 99.25 100 — 98.50 99.— 97. — 99 — 98. — 98,— 114 — 109.— 78.40 79.— 99— 135.— 835,— 295.— 296.10 5.66 9.49 58.45 119.95 89.40 86 85 Felelős szerkesztő : Nagy Géza. Kiadótulajdonos : Bernstein Márk. % *■ . . ■к Az első magyar sörfőzde-részvénytársulat Kőbányán a a brassói raktárait mindig készletben levő márcziusi söröket elismert kitűnő minőségben, hordókban 25 és 50 literenkint eredeti árakon, de kiváltképen az ugyanitt eszközölt töltéseket Sörös üvegek cserében elfogadtatnak. Csomagolás a hozzám küldendő vagy általam adandó ládákban az eredeti árban pontosan elmtéztetik. Kaszik Antal, (6_6) a kőbányai I-ső magyar sörfőzde­V ; részvénytársulat képviselője Brassóban. до» Levelek és táviratok „Kőbányai sörraktár Brassóban“ czim alatt kéretnek. é* Ny. Bernstein Márknál S.-Szentgyörgyön.

Next

/
Thumbnails
Contents