Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-07-08 / 55. szám
— 218 — dott el a szörnyű járvány, az menekült. Az egészségügyi tanács elhatározta, hogy a lakosság sátrakban helyezendő el s hogy a ragály által meglepett városnegyed részben fertőztele- nittetni, részint elhamvasztatni fog. A zárvonalban elhelyezett csapatok parancsot kaptak, hogy a zárvonalon átlépni akarókat iőjje le. De a város elzárására kiküldött csendőrség nagyon rósz helyzetben van ; a szabadban tanyázik, a hol nincs jó ivóvize, és folyton ki van téve a forró nap hevének. Nagyon kétes, vájjon ki birja-e majd állani ez iszonyú helyzetet. Az angol kormány Cyprus szigetén, Máltán s Gibraltárban vesztegzárt rendelt el. Fiúméban az Egypt,ómból érkező hajók tíznapi vesztegzár alá helyeztetnek. Háromszékmegye közigazg. bizottságának julius havi gyűlése. (Vége.) Komáromi) Andor tanfelügyelő jelenti, hogy a tanítás junius végén a megye területén minden iskolában befejeztetett. A törvényszerű 8 havi tanidőt minden iskola pontosan kitartotta, sőt némelyik meg is toldotta. A tanítás eredménye általában véve kedvezőmik mondható. Dicsérettel emlékszik meg a dálnoki s a kovásznai iskoláról, hol a tanítók szép sikert mutattak fel s a gondnokság is kiváló buzgalmat tanúsított. Sajnálattal jelenti azonban, hogy a tankötelesek nagy része a két iskolában nem volt elég pontos. Általában véve azonban az iskolák látogatása kedvezőbb vöt az idén, mint a megelőző években. Kiemeli még a sepsi-szent- györgyi polgári fiúiskola vizsgáját is, hol daczára annak, hogy az idén felszerelt lakatos tanműhelyben a munka csak márcziusban vehette kezdetét, a tanulók mégis szép előhaladást tanúsítottak. E tanműhely egyedüli az országban s mint ilyenhez, a legszebb remények lüződnek. Felemlíti még gr. Zichy J. és Jágócsi Péterffy J. látogatását is, kik meglátogatva a helybeli iparos iskolát, azt igen kedvező állapotban találták, hol az iparos tanulók 3 osztályba beosztva, megfelelő oktatásban részesültek. Ebben legfőbb érdeme a főispán urnák van, de osztakoznak vele a tanítók Is, kik a csekély fizetés daczára is kitartó buzgalommal végezték a tanítást; felhozza azután, hogy Kézdi-Vásárhelyen 300 iparos tanuló van, kik eddig semminemű oktatásban nem részesültek. A szervező értekezlet^ azonban itt is, mint Sepsi-Szent györgyön sikeVesen végződvén, a jövő tanévben mindkét városban meg fogják kezdeni az újon szervezett ipariskolák működésűket. Szabó Károly zágoni volt tanító 1G éven alóli árváinak a közoktatásügyi minisztérium 50 frt évi segélyt utalványozott. Dr. Antal Mihály megyei főorvos a megye egészségi állapotáról jelenti, hogy az a lefolyt hóban kielégítő volt. A megye területén előfordult betegségek leginkább a légző szervek és hurutos bánhalmaiból állottak. Ezenkívül roncsoló toroklob észleltetett Al- Torja, Kurtapatak és Oroszfalu községekben s hasi hagymáz Al-Torján. A himlőoltás az alispán intézdedése folytán megkezdődött s jelenleg is tart. szép nem volt, sőt majdnem komor; ajkait erős bajusz födte s büszkeség- és szenvedélytől izzó sötétkék szemeit szűkén összenőtt szemöldök-ivek körözték. Óla merengve pillantott egyik képről a másikra. — Igen, azok mind előkelő tagjai voltak a nemes Brevall családnak ; valamennyien keskeny metszésű arczaikon viselik a hasonlatosságot, mindeniknek ajka daczosságra mutat s mindnyájoknak szemeiben ül a szerencsétlen sors kinyomata. — Ivó poharak, koczka, játék és könnyelműség. Most megmozdul a barna ajtó sarkaiban, s Joachim urfi fehér keze int feléje. Az öreg báróné kerek erkélyszobában ült magas faragott támlásszékben, drága czoboíyprém szegély- zetü fekete bársony ruhában; nyaka körül ősi aranyláncz volt fűzve s fejét komoly özvegyi főkötő fedte. Isten hozott, Óla ! — szólt mosolyogva. — Lépj közelebb és segíts kedvenczemen. Joachim némán nyujtá Ólának az eltört rozmaring-tőt, s a szemfényvesztőim, miután kezet csókolt az agg úrnőnek, a virágot vékony ujjai közé vette. Ezen nem lehet többé segíteni, — mondá zavartan, — egész a gyökeréig el van hasadva; kár a szép törzsért, gazdagon virágzott. De hadd kísértsem meg, hátha idővel újból helyrejő í — foly- tatá, mialatt a virág lágy héját serényen forgatta ujjai között s lemetszette a megpattant ágacskákat. A csúcsos, boltíves ablakok közül zúgott a szél és egyes esőcseppek nagyot koppanva ütődtek az ólommal kiczifrázott ablaktáblákhoz. (Folytatása következik.) A miklósvári mmg üresedett orvosi állomást dr. Zaiszler Nándor foglalta el. A megyei „Ferencz József kórházban“ a múlt hóban ápolás alatt volt 39 beteg és pedig 30 férfi s 9 nő. Meggyógyult 14, javult 5, gyógyithatlanul távozott 1, meghalt 1, ápolás alatt maradt junius végén 12 férfi s 6 nő, összesen 18 beteg. Műtét volt 1. Az áillat egészségügy nem volt kielégítő. Takonykór előfordult egy esetben, lépfene és ebdüh kőt esetben. Ezenkívül a folytonos esőzések miatt takarmányhiány állt be s a rosszul táplált szarvas- marhák közül sok hullott el hevenybéllobban. Nádor y Nándor kir. mérnök a múlt havi közlekedési viszonyokról a következőkben adja elő jelentését. A brassó-ojtozi országút mindenütt jó, a GO—64. kilóméter közti szakasz is a száraz időjárás következtében kielégítő s még a nyáron leendő újra építése ügyében intézkedés történt. A magyaróshegyi útszakasz kiépítése folyton halad. A földmunka elkészült, az alapépítmény, kavicsolás és a műtárgyak építése pedig folyamatban van. Az építési összegből eddig 23.500 frt használtatott fel. Az államutakra szükséges uj hidak építése felől a közlekedésügyi minisztérium még nem intézkedett. A kavicsszállitást az országút 17 — G9. kilóméter hözti szakaszán két vállalkozó már megkezdte. A 67—97. kilóméter közti vonalra azonban, hova a megye volna kötéles szállítani, még eddig egyetlen egy halom sem vitetett; miért is félni lehet, hogy az idén a múlt évinél is inkább hátrálékban fog maradni a megye. A múlt évben kihordott 300 halom kőből az év elején 147 halom felaprittatott, a többi még töretlen. A mérnöki hivatal kötelességének tartotta az alispán urat erélyes intézkedések tételére felkérni, de mind ez ideig nem lett eredménye. A megyei utak állapota, kivéve, hogy különösen a nyén bodza-krasznai utón sok a rósz hid, általában véve jő. A folyó évre előirányzatba vett hídépítések csak a szükséghez mérten egyenként vagy kisebb csoportokban adattak ki s nem egyszerre, mint más években. A kavicsszálitás vállalat utján junius 25-én ada tott ki, de szállítás eddig még nem történt. Tompa Albert közgazdasági előadó a megyének a jelen évi második negyedben levő közgazdasági viszonyairól jelenti, hogy az őszi gabonák igen csekély kivétellel szépek s csakis a sepsi-alsójárásban mutatkozott eddigelé a rozsda kis mértékben ; korai kapás veteinények s tavaszgabona a legtöbb helyen elég szépek, a később vetettek azonban hátramaradtak. A gyümölcstermésben a május 23 ki havas eső nagy kárt tett. A takarmány mennyisége kielégítő, betakarítását azonban a folytonos borult és esős időjárás nagyban akadályozza. A szarvasmarhák közt az erdei betegség (vérvizelés) igen sok községben uralkodott, mely miatt sok el is pusztult. E baj majdnem minden évben, csaknem mindenütt egy időben szokott jelentkezni, s mivel a rendelkezés alatti állatorvosok nem elégségesek a baj gyógykezelésére, szükséges volna jövőre a földművelésügyi minisztérium közvetítésével minden községet ellátni a szükséges gyógy-eljárási utasítással 8 szigorúan kötelezni a községeket minden egyes eset sürgős bejelentésére, hogy oda, hol a betegség tömegesebb és veszélyesebb természetű, állatorvos legyen kiküldhető. Jelenti továbbá, hogy a földmivelésügyi minisztérium az ő fölterjesztése következtében utasította a kulturmérnökséget, hogy a talajvizek által igen sok károsodást szenvedett Észtéinek és Kurtapatak községekben a talaj javítása végett még a nyáron helyszíni szemlét tartson. Indítványozza, hogy a törökbuzát, melyet az idén a szokott időnél legalább is 2—3 hétel később vetettek, október 15-ike előtt ne legyen szabad leszedni ; egyes esetekben a községi elöljáróság indokolt kérésérea szolgabirák adhassanak csaka jelzett időnél korábban eszközlendo kukoriczatörésre engedélyt. Ez indítvány azon módosítással fogadtatott el, hogy a kukoricza október 15 ike előtti törése ugyan nem tiltatik meg, de figyelmeztetik a gazdaközönség, hogy várja be, mig a kukoricza megérik s akkor szedje le. A sepsiszentgyörgyi és kézdi-vásárhelyi polgármestereknek meghagyatott, hogy az ezen városokon keresztül vonuló nem megyei utakat kavicscsal javíttassák ki. Panasz merült fel, hogy a közmunkára kirendeltek közül többen későn érkeznek s részben munkaképtelenek. Elhatároztatott, hogy az utmunka vezetésével megbízott uíbiztos midig köteles igazolni, hogy a megjelentek szabályszerű utmunka-kötelezett- ségeiknek — egy napra 10 órai munkát számítva — eleget tettek-e? s hibák fölmerülése esetén azonnal tartoznak jelentést tenni. Kérelem intéztetett a közlekedésügyi miniszerhez, hogy módosítsa azon rendelkezését, melyben meghagyja, hogy a közmunkakötelezettek közül a távol helyiségbeliek a pénzzel való megváltásra szoritas- sanak, s a távol lakóknak a közmunka helyére és visszateendő utazásaik ideje beszámitassék. Köpeczen és a szomszédos községekben a disznók közt ragályos betegség ütött ki, melyben 100 darabnál több disznó hullott el. Az alispán utasitta- tott, hogy intézkedjék a ragályos betegség konstatálása s az orvosrendőri teendők ügyében, mivel a Sepsi-Szentgyörgyön székelő állatorvos a miklósvári járásban mindig meg nem jelenhet, másutt is el lévén foglalva, s igy azon községek sok kárt szenvednek. Kossuth levele Bereg vármegyéhez. Különösen tisztelt alispán ur ! Bereg vármegye tisztelt közönsége kegyes megemlékezésre méltatva a véletlennek azon szeszélyét, hogy daczára életem viharos rázkódtatásainak, a 80 I évet eléltem : nagyra becsült üdvözlő levelében túlbecsüli a munkarész értékét, melyet azoknak sorában teljesitettem, kikre mint olyanokra hivatkozik, a kik „legázolt nemzeti létünk visszaszerzését tűzték ki életük feladatául.“ A nemzeti ébredés, melynek legtevékenyebb szakába az én közéletem is bele esett, nemcsak egyes kijelölhető személyeknek, de még csak nem is egy nemzedéknek müve volt. A történelemnek megvan a maga természetszerű folyamata, melynek irányát s útját a történelmileg fejlődött létérdek szabja ki. Talán nem élek vissza a nyújtott alkalommal, ha szabadságot veszek magamnak emlékeztetni, hogy mi kútfőből származtak, s miként jutottak elevenen átérzett felismerésre azon szükségek, melyek hazánk történelmének folyamát az 1848-ki átalakulásra vezették. A múltak emlékezete, a jelen tanulsága, a jövendő számára. „Meminisse juvabit.“ Azon történelmi lejleményü szükségek keletkezésének eredete ama régi időbe esik, midőn két nagyhatalom közé szorított hazánk az oligarchia féktelensége által erőtlenségbe sülyesztve, a keleti szom széd hatalom nyomása ellen, a nyugoti szomszéd hatalomban vélt támaszt találhatni. Elfogadta a nyugati szomszéd-uralkodót saját uralkodójává, de nemzeti létének s állami függetlenségének biztosítása végett, nemzeti léte, állami függetlensége tiszteletben tartásának feltétele alatt fogadta el, A tapasztalás nem igazolta a számítást. A keleti hóditó uralma nyomasztó volt, de csak katonai megszállás, nem törökösitett, nemzetiségünket, nemzeti jellegünket sértetlen hagyta, a lelkiismeret szabadságát nem vette üldözőbe, s legyen nagylelkűség, legyen tapintat, vagy legyen indolen- czia, a magyar politikai intézvényeket nem bántotta; arra, hogy Magyarországnak akár meghódolt, akár souzerenitása alá került részeit saját birodalmával összeolvassza, soha még csak kísérletet sem tett. A nyugati pártfogó ellenben egyenesen ezt akarta, kivetkőztetni Magyarországot állami önállásából, s a szomszéd patrimoniális tartományokkal egyenlő lábra helyezve, oly egységes családi birodalmat alapítani, melyben a hatalom a czél, a népek csak eszközök; ez volt országlási maximája nemzedékről nemzedékre. A szegény magyar nemzet cseberből vederbe lépett; védőt keresett, nyomorítóra talált, még pedig olyanra, a ki Európában az ellenreformáczió világi feje is lévén, politikájában az egyházi reak - ezióra is támaszkodott, mint ez ő reá; kéz kezet mos. Innen a kényszerűség, hogy nemzetünknek nemcsak polgári és vallási szabadságáért, hanem nemzeti és politikai léteiéért is küzdenie kellett századokon át. A magyar nemzet pedig arra van kárhoztatva, hogy örökké résen álljon egy oly idegen befolyás támadása ellen, mely léteiét fenyegeti, annak természetes fejlődésében meg kell akadnia, s mert megakadt, hátra vettetik. — Minden veszteglés hát- raesés. Ez volt a magyar nemzet sorsa. A kor haladt, a magyar maradt ; — maradt, mert létének fenntartásáért küzdve („a mi mindig s mindenhol jót s rosszat konzerváló küzdelem“) önmagából nem fejlődhetett.. Pedig nemzetet, még ha akarná is valaki, nem lehet parancsszóra fejleszteni. — Nemzet csak önmagából fejlődhetik. Ez törvénye a szerves életnek. Ezer meg ezer évek tapasztalását foglalta néhány szóba Buckle Henrik, midőn azt irta, hogy semmi nagy politikai javítás, semmi nagy, akár törvényhozási, akár végrehajtási reform, nem került ki soha és sehol az országló hatalom kezdeményezéséből. Ez tökéletesen igaz; s a dolog kulcsa abban van, hogy az országló hatalmak mindig saját hatalmi érdeküket tartják szem előtt, kezdeményezéseik hátterében tehát különleges czélok lappangnak, melyekre a kezdeményezett reformok, segédeszközül vannak számítva. Még szerencséseknek mondhatók azon nemzetek, melyeknél az ily javítási kísérletek háta mögött lappangó hatalmi czél csak abszolutizmusi vágyak körül forog, hazánkban az országló hatalom minden reformkisérete századokon át, a magyar házzá független államisága ellen intézett megannyi támadás volt. így például, ha azon reforminditványokat elfogultság nélkül vizsgáljuk, melyeket a gyászos emlékezetű I. Leopold a XVII-ik század végén Kolo- nics által előterjesztetett, nem tagadhatni, hogy voltak köztük jók és igazságosak is: ott volt többek közt az osztályKülönbség nélküli közteherviselés elve is, melyet csak másfél század múlva si-
