Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-05-27 / 43. szám
43. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1S83, -.Vasárnap, május 27, XIII. évfolyam. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Demeter-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: 9tU-b4 KÖNYVN YOMDÁJ A, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. %сИЩа1, Ыгт<Ыщ §%ё}утШщ1, ЦщегфецщгЫ ы И\(щагй(НгиИ Uip. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Politikai szemle. Az országgyűlés befejezte pünkösdi szünidejét s mindkét háza hétfőn tartotta az ünnepek után első ülését. A képviselőház hétfőn és kedden ülésezett ^btentelmi ügyeket tárgyalt. Első volt Simo- nyí^ván mentelmi ügye, melyben, a járásbiró nem csatolván kérvényéhez az előnyomozati Írásokat, a ház elrendelte ezen iratok pótlását. — Pázmándy Dénest a szombathelyi törvényszék a Vasmegye ellen állítólag elkövetett becsületsértés miatt kéri a háztól ; a mentelmi bizottság azonban úgy találván, hogy itt zaklatás forog fenn, kiadását nem ajánlja s a ház a bizottság javaslatát észrevétel nélkül elfogadta. — Egy kis zsidó-vitát idézett elő Is- tóczy mentelmi ügye, melyet Cséry Kálmán budapesti sajtóügyi vizsgálóbíró a „12 röpirat“ 10-ik számában „Az elzsidósodott Magyarország“ czimü közlemény miatt sajtóper megin- dithatása végett kér felfüggeszteni. A bizottság Istóczy kiadását ajánlja. Szalay Imre ellenzi, mert a czikkben nem foglaltatnak olyan állítások, melyek tettleges izgatásra irányulnának, sőt azok igazságát mindenki érzi és tudja. S nem kell feledni, hogy Istóczy szereplése már is eredményteljes volt annyiban, hogy az uzsorások üzelmei utolsó időben nagyrész- ben megszűntek s a birtokelárverezések is szünetelnek. Hermann Ottó nem tartja helyesnek oly modorban tárgyalni a kérdést, mint az előadó és Szalay tárgyalták. A kérdés csak az, vájjon forog-e fenn a jelen esetben zaklatás vagy sem ? E felett van a ház hivatva Ítéletet mondani. A bizottság jelentésében e szó : „zaklatás“, elő sem fordul; és pedig ennek konsta- tálása lett volna hivatása. Egész Magyaror szág tudja, hogy itt három éve jelenik meg egy folyóirat, melynek czime „12 röpirat“, mely az első számtól a legutolsóig folytonos következetességgel izgat a zsidóság ellen. Honnan van, hogy ezen irodai mi vállalatnak csak egy czikke vétetik üldözés alá, midőn ez csak egy láncz a sorozatban ? Nagyon közeli a gyanú, hogy az üldözés azért nem indult meg korábban, mert akkor Istóczy a kormánypárt padjairól támogatta a kormányt. Vagy lát a bíróság ezen ügyben bűntettet s akkor maga az egész rőpiratsor is bűntettet foglal magában, vagy ha ebben nem látja a bűntettet, akkor ne javasoljon a háznak olyan dolgot, mely Magyarország bíróságait kompromittálja. A ház Dániel előadó felszólalása után Istóczy mentelmi ügyét felfüggesztette. Kedden hét kép viselő mentelmi ügye tárgyaltatott. Mednyánszky Árpád b. és Verho • vay Gyula mentelmi joga, amazé egy létre nem jött párbaj ügyében, ezé sajtóügyben, nem függesztetek fel, ellenben felfüggesztetett a Páz- mándy Dénes párbajában résztvetteké : Pázrnándyé, Békássy Gyuláé és b. Prónay Gáboré, továbbá Verhovay Gyuláé hírlapi kauczió ügyében. Napirendre került még Incze József mentelmi ügye, kit a miklósvári járás szolgabirája a nélkül, hogy a képviselőháztól Incze mentelmi jogának felfüggesztését kérte volna, 100 forint pénzbírságra s esetleg 10 napi elzárásra Ítélt, A bizottság itt a mentelmi jog megsértését látja s azt javasolja, mit a ház el is fogad, hogy a belügyminiszter utasittassék a szolga- biró ítéletének hatályon kívüli helyezése és megtorlása iránt. A mentelmi ügyeken kívül még a ház elé került a hazatelepített csángók ügye is, kiknek érdekében Irányi Dániel egy indítványt terjesztett be, melyben a kormányt utasittatni kívánja, hogy a keresetképtelen csángókat segélyezze, s megtegyen mindent, a mi az uj telepitvényes községek megmaradására és életképes fejlődésére megkivántatik ; továbbá a telepítés feltételeiről s módjairól s a nyújtandó állami kedvezményekről törvényjavaslatot ter- jeszszen a ház elé. Literáty Ödön igazságügyi bizottsági előadó benyújtotta az igazságügyi bizottság jeleutését a keresztyének és izraeliták közti polgári házasságról szóló törvényjavaslat tárgyában. Az ülés végén Irányi interpellálta az ipar- és keresk. minisztert az iparos gédek és tanonczok s a gyári munkások helyzetének érdekében. A főrendiház hétfői ülésén a honvédtisztikar kiegészítéséről s a Ludoviceumról, a szerdáin a pénzügyi közigazgatási bíróságról s a kincstári telepesek elzálogosításáról szóló törvényjavaslatokat tárgyalta le és fogadta el minden vita nélkül. A lefolyt hét politikai eseményei közt kiváló helyet foglal el К ál lay Béni közös pénzügyminiszternek múlt vasárnap a magyar tud. akadémia nagygyűlésén tartott értekezése. Az értekezés tudományos jellegű, de a politikai tendencziát sem nélkülözi. Azon szerepről szól, mely Magyarországra vár Kelet és Nyugat közötti helyzeténél fogva. A Kelet és Nyűgöt gondolkozásmódja és világnézlete közt évezredek óta fennálló különbség kiegyenlítésére, a nyugati czivilizáczió Keleten való terjesztésére a legtöbb kelléket bennünk magyarokban találja fel. Valóban igaza van Káliáynak. Csakhogy azon szerepnek, mely ránk vár, a mai viszonyok között, midőn még saját érdekeink felett sem rendelkezhetünk szabadon ; midőn sem önálló külpolitikát, sem önálló gazdasági politikát nem követhetünk ; midőn nincs nemzeti hadseregünk, nincs önálló pénzügyünk; midőn saját kulturális szükségleteinkre sincs elég pénzünk, s a deficzit évről-évre emelkedik : akkor azon szerepnek még nem érkezett el az ideje. Elébb önmagunkat kell felszabadítanunk az idegen érdekek nyomása alól s csak akkor leszünk képesek gyakorolni Keletre azon befolyást, mely geográfiái helyzetünknél és sajátos, keleti és nyugoti vonásokból vegyült jellemünknél és kultúránknál fogva megillet bennünket. A szászok kezdik belátni, hogy a magyar nyelvre szükségük van, mert annak pontos tudása nélkül majdnem lehetetlen szolgálni a népnek és hazának, mig tudása egy eszközzel többet nyújt az életre, hogy előhaladhassanak. A nagyszebeni evangélikus egyház múlt héten tartott konferéncziájában foglalkoA „Nemere" tárczája. Albona Klára. — Beszély. — (Folytatás.) Ezután egy keveset még beszélgettünk, miközben felemlitém neki Ígéretét. Azonnal kész volt ezt teljesíteni, s felszólítva, hogy menjünk a szabadba, nehány perez múlva a kis kert egyik lombos fája alatt ülénk. — ígéretemet beváltom és elmondom a történetet, — szólt barátom. — Valóban, le fogsz ez által kötelezni engem ! — szólék Kevés idő múlva igy kezdé az elbeszélést * * % „Spanyolhon fővárosában, Madridban élt egy tisztes család, melynek tagjai voltak : Albona Richárd és neje, leányukat Klárának hívták. E család anyagi állása meglehetős vala ; Albonának volt Madridban egy gyára, mely neki sok jövedelmet hajtott. Klára jó nevelést nyert, minek következtében több úri családnál megjelenhetett Ritka szépséggel áldá meg őt az ég s e mellett még jó szívvel is. Minden, mi gyöngéd nemének rendeltetéséhez tartozott, nagy mértékben megvolt benne, de természete életének már első öntudatos napjaitól kezdve inkább a buskomolyságra, mint derültségre volt hajlandó, s épen ez tévé szerénységét. Társalgási modora kedves és megnyerő volt, — szóval valódi eszménykép. Szülőinek Klára valódi bálványa lett, annyira szerették. A kis család boldog volt, mert anyagi állása is jó vala ; nyugalmát sok éveken keresztül nem zavarta meg semmi. Ezen boldogságnak véget vetett egy rendkívüli esemény, mely teljesen feldúlta a család csendes nyugalmát. Az említett gyár vezetője ugyanis nagymérvű sikkasztást követett el, minek következtében a gyár megbukott. E csapás a legroszabb következményeket vonta maga után. Albona Richard minden vagyonát kénytelen volt eladni, hogy az adósságokat ki tudja egyenlíteni s a katasztrófa tönkre juttatá az Albona családot. De Klára további neveltetéséről a szülők még e csapás közben sem feledkeztek meg; elhatározták, hogy Klárát az alcalai zárdába fogják küldeni. — Vele e határozatot csak akkor tudatták, midőn már mindenről gondoskodva volt, mire egy nőnek a zárdában szüksége van. Egy szép tavaszi nap, midőn Klára virágait ön- tözé s azok közül a gyomot tisztította ki, atyja igy szólitá meg : — Kedves leányom! tudhatod azt, hogy ily zilált pénzviszonyok közt nem vagyok képes neveltetésedet itthon folytatni. En gondoskodtam jövődről. Te még e hó közepén el fogod hagyni a szülői házat. — De atyám — szólt Klára — el akarsz üldözni magadtól, ki úgy szeretlek téged? •— Hallgass meg leányom. Te az alcalai zárdába fogsz menni, a hol további nevelésedről már gondoskodva van. — Es örökre el kell hagynom titeket ? — Oh nem, csak is addig, mig eléred a tizennyolcé; évet, s akkor ismét ölelheted szüléidét, kik téged mindig szeretni fognak. Vagy ha meg fogod szeretni a zárda magányát, úgy örökre el fogsz I hngy ni bennünket. E beszélgetés után két héttel Klárát szülei karjaiba dűlve találjuk, szemei könynyel telvék. Most búcsúzik a kedves szép leány szüleitől. Atyja erkölcsi oktatással akarja vigasztalni, de szavai oly busán hangzanak, hogy azok még jobban meggyen- gitik Klára szivét. Hangos zokogás közt kisérték ki Klárát az ott várakozó kocsihoz. Még egy szülői ölelés, egy csók és — a kocsi tova robog, viszi a család bálványát. Klára egy agg nővel ül a kocsiba, ki vigasztalja a bus leányt. Ezen nő az alcalai zárda fejedelemnője, ki Madridba jött némi dolgok elintézéséért. Albona Richárd tudva ezt, kérelmet nyújtott be hozzá a Klára neveltetése ügyében. Kérelmére kedvező válaszul azt kapá, hogy a fejedelemnő magával fogja elvinni. így történt az, hogy még az alig tizenhat éves leány megvált a szülői háztól. Kora reggel indultak el, s már estére elérkeztek rendeltetési helyökre, Alcalába. A zárda egy félreeső utczában van, melynek magasra épített falai négyszöget alkotnak. Egyik fala az utczára néz, melynek ablakai vasrostélylyal vannak ellátva. A kapu erős tölgyfából készült, mely mindig zárva van, s csak a kapu nielleti csengettyű hangjára nyittatik fel. Belül még zordabb kinézése van ezen épületnek. Benne siri csend uralkodik ; csak reggel, délben és este zavarja egy kis harang a mély csendet, mely imára hívja a zárda lakóit. Midőn Klára megérkezett, a fejedelemnő egy külön czéllát (szobáeska) jelölt ki számára, melynek bútorzatát egy ágy, egy szék, egy térdeplő és egy kis szekrény, melyben a mosdó készülék állt, tevék. A térdeplőn imakönyv van. A falakon több szent képek függnek. Ablaka a kertbe nyílik, melyen az
