Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-05-20 / 41. szám

104 — egész testök súlya a bakkon nyugszik s az ugró a i levegőben van, egyet füttyent, mi mintegy jel arra nézve, bogy úgy átment felette, mint a szél. Az elsőt követi a második, harmadik és igy tovább, mig az utolsó átugrott; ekkor az első bakk ugrik a rajta átugrottakon, kik ugrásuk után 5—10 lépésnyire az elsőhöz hasonló állásba helyezik magukat. A játék igy tovább-tovább halad. Ilyen mulatságosnak látszó játékhoz tartozik a „bukvencz“ kerítés, befogó és stb. stb.; a melyeket mind rendre nem szándékom tárgyalni, csupán a két fentebbit, mint typikusabbakat. (Vége következik.) VEGYES HÍREK. Nagy záporeso volt városunkban tegnap és teg­napelőtt délután. A csütörtöki, a mily gyorsan jött, ( oly hamar el is múlt. Kevéssel öt óra előtt kez­dődött, villámlással és dörgéssel kisérve, s hat óra felé már ismét kiderült az ég. Tovább tartott s hevesebb volt a tegnuap délutáni. Már egy óra után sötét fellegek kezdtek tornyosodni délnyugut felől s lomhán terjeszkedtek az égboltozaton, kél három után megeredt a zápor s félóráig szakadat­lanul esett, mintha öntenék, miközben villám villámot, mennydörgés mennydörgést ért, s csak­hamar patakokban folyt a viz az utczákon. Félóra múlva megszűnt a zápor, de kisebb mértékben több­kevesebb megszakítással egész estig esett. Számadási kivonat Iláromszékmegyének az 1882. évi közigazgatási és gyámhatósági költségeiről. Be­vételek: Állami javadalmak az 1882-ik évre 3G308 frt. Állami pótjavadalmazás az 1881. évi hiány fe­dezetére 600 frt. Korábbi évekről téritményi köve- teléskbe 396 frt 21 kr. Visszatérítésre előlegezett összegből 1882-re 147 frt 66 kr. Korábbi évekből felmerült rabélelmezésből 28 frt 48 kr. Számadási időszak alatt előlegezett rabélelmezésből 8 frt 80 kr. Fekvőségbeli jövedelem 1882-re 11 frt 50 kr. Főösszeg 37500 frt 65 kr. Kiadások: 1881-ről át­jött többlet kiadás 777 frt 317з kr. Megyei tiszt­viselők rendes fizetésébe 28248 frt 34 kr. Tiszti mellékjárulékokba 1747 frt 30 kr. Szolgaszemély­zet rendes fizetésbe 1740 frt. A szolgaszemélyzet inellókjárulákaíba 700 frt. Az összes közígazg. és gyámhatósági hivatalokhoz szükséges mindennemű irodai kellékek, nyomtatványok, könyvkötői munka- dij és tűzifa árába 3082 frt 67Va kr. Felhasznált és elszámolt utazási költségekre 252 frt 78 kr. Épü­let fentart.ási és bútorzat javítási költségbe 140 frt 65 kr. Rabélelmez si és ürszékek takarítási költ­ségébe 191 Irt. Előre nem látott és felhasznált költ­ségekre 674 frt 32 kr. Ugyanily czimen megtérí­tés feltétele alatt 851 frt 5 kr. Főösszeg 38405 frt 43 kr. Az 1883-ik évi ápril 10-én tartott ál landó választmány által megvizsgált és az alispáni irodában közszemlére kitett részletes és okmányolt számadásból kiadatott. Sepsi-Szentgyörgyön, 1883, ápril 19-én. Forró Ferencz, kir. tan. alispán. Forró Béla, megyei számvevő. Arviz. A múlt szombaton délben megeredt és egész másnap reggelig tartó eső miatt nemcsak a Torja vize, hanem a Feketeügy, Kovászna vize, Csernáton pataka és Kászon vize is megáradt. A Feketeügy különösen Páké, Barátos és Czofalva közt tett pusztításokat. — A kantai árvíz ügyében lvézdi-\ ásárhely város tanácsa tegnap, pénteken ülést tartott s elhatározta, hogy Iláromszékmegye alispáni hivatalát sürgősen megkeresi az alispáni hivatal által ezelőtt mintegy 15—20 nappal a kézdi alsó járás szolgabirájához intézett s mindeddig elin­tézést nem nyert leirat foganatosítása végett, mely­ben meghagyja a lorjapatak mieiébbi szabályozá­sát. Hogy az ügy minél gyorsabb megoldást nyer­jen, Molnai Dénes városkapitányt személyesen le- küldte Sepsi-Szentgyöigyre. Az alispán azonnal eré­lyesen intézkedett s megrendelte a Kézdi alsó já­rás szolgabirájának, hogy 48 óra alatt Alsó-Torja közönségét rászorítsa arra, hogy a Torja pataka rendes medrébe tereitessék vissza. Reméljük, hogy Petim István szolgabiró ur oda fog hatni, hogy ezen ügy Kézdi-\ásárhely város kantai része lako­sainak megnyugvására kielégítő megoldást fog nyer­ni. A kantai áivizről a „Székelyföld“ a következő­ket írja, melyeket múltkori közleményünk kiegészí­téséül közlünk. Kézdi-Vásárhely város kanta-részi lakosai szomorú pünkösdre virradtak. A Torja vize a szombaton délután lehullott esőtől akkor éjjel annyira megnőtt, hogy az egész Kantát elöntötte Ily nagy árvíz még soha sem volt itt. Némely he­lyen a padlásra menekültek, másutt az asztalok és ágyak tetején reszketve tölték az éjét. Éjnek ide­jén még segély sem érkezett sehonnan. A rendőr­ség nehányad magával igen keveset segíthetett Em­berélet nem esett áldozatul, de több sertés és egy ló az istállóba toluló vízben megfult. Sokaknak ap­rómarháját, szerszámait ragadta magával az ár. Az ár még vasárnap reggel is oly nagy volt, hogy a róni. kath templomba gyalog elmenni nem lehe­tett. A város között négy hidat vitt el. A Szent- Délek felé vivő megyei utat annyira megrongálta, hogy két szekér egymást nem kerülheti el.° Ha gyors intézkedés nem történik, ez útvonal helyre- állítása ezerekbe fog kerülni. A Kászon vize két inogjei utat lombolt szét s botrányos lassúsággal történnek helyreállításuk. Szentléleknél a közlekedés lehetetlen. Hasonló árvíz volt Csernátonhan és Torján is. A kár mintegy 100 ezer forintra tehető, melylyel a kis patakokat szabályozni lehetett volna a maga idejében. Köszönetnyilvánítás. Nem mulaszthatom el, hogy Kézdi-Vásárhely város s különösen az oly nagyon sújtott Kanta városrész nevében a nyilvánosság te­rén is hálás köszönetemet ki ne fejezem nagys. Forró Ferencz kir. tanácsos és alispán urnák a Torja-patak .szabályozása ügyében s ez által a múlt szombat- és vasárnap-éji katasztrófa ismétlődheté- sének megakadályozására tett gyors és erélyes in­tézkedéséért. Sepsi-Szentgyörgy, 1883. május 18. Molnár Dénes, Kézdi-Vásárhely város kapitánya. A kóbor czigányok különösen sokat alkalmatlan- kodnak Kézdiszékben. E czigányok jobbára Csikból jönnek. Csikmegye alispánja intézkedhetnék, hogy a községek törvénytelenül ne adnának ki nekik igazoló jegyet s ekkép megakadályozhatná, hogy ne járjanak faluról falura, hanem maradnának egy helyen. Sajzon községben folyó május hó 11-én állanló postahivatal nyittatott meg, melynek kézbesítési kerületét Zajzon, Pürkerecz ез Tatrang községek képezik. A székely-keresztúri szekérversenyen a sebes­ségre irányzott versenynél nemesitett kocsilovakkal az első dijat Haller József gróf nyerte el, verseny­társa nem volt. Ugyancsak nemesitett lovakkal a kitartásra irányzott versenynél Kapcza Tamás nyert. Lovai a 8 kméter utat 35 p. és 4 mp. alatt futották be. Versenyeztek vele Jeddi Lajos és gr. Haller József. Székely lovak versenyén sebességre irány­zott versenynél Szilágyi Tóth Ferencz, Székely Já­nos, Ilyés János, Ágh Mihály és Zakor Jóska fut­tattak. Az első dijat Székely János, (8 kméter 15 p. 36 mp.) a másodikat Ágh Mihály (15 p. és 45 mp.) nyerte. A kitartásra irányzott verseny, melyben Macskási Sándor és Simó János vettek részt, nem volt ugyan érdekfeszitő annyiban, a mennyiben két díjra két versenyző pályázott; mindazonáltal ez a verseny volt az egész szekérversenyben ugyszólva a legfigyelemreméltóbb, az örvendetes sikernél fogva, mit a versenyzők egyike kitűnő székely lovaival fel tudott mutatni. Tudniillik Macskási Sándor szeke­rével a 20 kilométernyi utat 53 perez és 29 má sodpercz alatt tette meg ; ez az eredmény annál nagyobb figyelemre méltó, minthogy a pálya hegy­nek ment, tetemes emelkedéssel ; egy ilyen terré­numon 20 kilométer távolságot kevesebb mint egy órányi idő alatt megtenni, ez az illető versenylo­vaknak, melyek tiszta székely fajták voltak, kiváló kitartásáról tesz tanúságot. A verseny teljesen Gyár­fás Domokos fáradságainak gyümölcse, ki évek óta fáradozik a lótenyésztés emelésén s az által, hogy időt, utat nem kiméivé, személyesen választja ki a fedező méneket, oda vitte Udvarhelyinegye lóállo­mányát, hogy ma már egy jóravaló faj állott elé. Egy szolgabiró botrányos kapzsiságáról ir az „E—-k.u Gagyi Lajos etédi derék székely gazdát egy gyermeknek élte veszélyeztetésével való meg­mentéséért ezüst érdemkereszttel tüntette ki a ki­rály. Midőn Gagyi nemes tette a miniszter tudomá­sára esett, elrendelte a nyomozást, hogy valójában az eset úgy történt-e? Szentkirályi Árpád szolga­biró küldetett ki a nyomozás megejtésére, ki an­nak eredményét beterjesztvén, a nemes emberbarát Gagyi Lajost felhívta, hogy a kiszállásának napi diját és fuvarilletékét fizesse meg. Gagyi felebbe- zett az alispánhoz a szolgabiró zsarolása ellen. Az alispán a szolgabiró követelését érvénytelenné. A szolgabiró fellebb folyamodott. A kapzsiság ilyen nyomorult tényét elég elmondanunk, hogy mindenki megalkothassa sújtó Ítéletét azon egyén felett, a ki azért valakit megfizettetne, hogy emberéletet meg­mentett. Ilyent még a Falu Jegyzőjében még Nyu- zóról sem olvasunk; de azért Udvarhelymegyében megtörtént. Válasz a „Katholikusok Ébr&djetsk“ czimü röp- iratra czim alatt egy orsz. képviselőtől Szűts és Társa könyvkereskedésében Budapesten egy röpirat jelent meg, mely tagadja azt, mintha a közélet te rén a protestánsok oly domináló állást foglalnának el, mint a „Katholikusok Ébredjetek“ ez. röpirat ál­lítja. Van nemzeti kormányunk, van országos par­lamentünk, de nincs katholikus vagy protestáns parlamentünk. Vannak politikai pártok, de nincse­nek felekezeti pártok. Mindegyik pártban vannak katholikusok és protestánsok vegyesen. A minisz­terek közül csak három protestáns, öt pedig kath., a hat államtitkár közül négy kath., s csak k6ttő prot. ; A főispánok túlnyomó többsége katholikus. Nem igaz tehát, mintha a prot. álláspont a katholikus rová­sára érvényesülne. A füzet tartalma : Tájékozásul. Pártélet és felekezetiesség. Parlament és a katho­likus képviselők. Protestáns kormány-e a Tiszakor- mány ? A. kath. politika exigentiái és a Tiszakor- mány. Mi következik tehát mindebből ? — Ara a füzetnek 30 kr. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1883. május 9-én Magyar aranyjáradék 6°/0.................................120,10 Magyar aranyjáradék 4°/0.................................138.— Magyar papirjáradék 5°/0 ...................................91.— M agyar vasuti kölcsön.......................................113.— Magyar keleti vasúti államkötvény, I. kibocsátás . 98.50 Magyar keleti vasuti államkötvény, II. kibocsátás . 100.— Magyar keleti vasuti államkötvény, III. kibocsátás . 98.— Magyar földtehermentesitési kötvény .......................98.— Magy ar földteherment. kötvény záradékkal . . . 97.-­Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . . 99.— Temes bánáti földteherment. kötvény záradékkal . . 99.— Erdélyi földtehermentesitési kötvény ......................97.— I lorvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . * 114.— Magyar szó'ló'dézsmaváltsági kötvény............................111.— Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön..................................78.65 Tiszaszabályozási és szegedi sorsjegy . - . . . 79.— Osztrák járadék papírban .......................................99.— O sztrák járadák ezüstben........................... 133.— Osz trák járadék aranyban.................................... 840.— 1860-iki osztrák államsorsjegyek.................................. 304 -­Osztrák-magyar bankrészvény............................... 307.40 Magyar hitelbank-részvény.................................... 309.70 Osztrák hitelintézet-részvény..................................—•— E züst...............................................................................—•— Cs. és kir. arany..................................................... 5-06 20 frankos arany (Napoleoiul’or)......................... 9.50 N émet birodalmi márka . . ........................................ 58 50 L ondon....................................................................................119 85 Felelős szerkesztő: Nagy Géza. Kiadótulajdonos : Bernstein Márk. 00000000090000000OOOOOOOOI о 8 Borok. о о 300 erdélyi veder 1879. évi, § 600 „ „ 1882. ö kitűnő minőségű n О О о о jutányos áron kapható bolkácsi (kis-küküllőmenti) bor« о 8 Leonhardt Andrásnál Bolkácson. IOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOI © I Valódi, kipróbált s a leg­jobban ajánlható eredeti HOWE-féle gyárt­mányok. Forgalomban I több mint 40,000 darab.-------^ TV. • A legtöbb kiállításon ф kitüntetett, 11 érmet nyert s általában & I az egész világon a legjobbnak elismert HOWE-féle varrógépek Bernstein Márk kereskedésében Sepsi-Szentgyörgyön 60 írtért készpénzben, vagy 70 frt részletfizetésre havonkinti 5 frt törlesztés mellett. I I® I Ny. Bernstein Márknál S.-Szentgyörgyön.

Next

/
Thumbnails
Contents