Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-05-20 / 41. szám
41. szám. ‘ Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Demeter-féle ház, hová ? a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. : Kiadó hivatal: cBez ncJci n 91c áxA KÖNYVNYOMDÁJA, ^ ) hovái a hirdetések és ] előfizetési pénzek • bérmentesen intézendök. < Sepsi-Szentgyörgy, 1883. Vasárnap, május 20. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. NEMERE. ШсИЩш, társadalmi, §гёрт1а1цц, 14щегф1ещ$%Ы és ^сщаъМфшЫlaß. XIII. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Politikai szemle. Bár az országgyűlés mindkét háza ünnepi szünidejét élvezi : a lefolyt hét nem múlt el a nélkül, hogy bel ügyeink terén nehány fontosabb esemény ne történt volna. A dynasztikus hűség megelégedéssel vehette tudomásul, hogy a király jóváhagyta a budai királyi palota meguagyobbitásáról készített tervet. Az uj palota, melynek a mostani csak egyik szárnyát fogja képezni, mintegy 5 —10 év alatt készül el s belekerül öt-hat millió forintba, melyet a király fog fedezni a civil- lisztából.' Úgy látszik, hogy a külön magyar királyi udvartartás eszméje lassan ugyan, de utat kezd törni az udvarnál. Valóban ideje is. Tizenhat éve, hogy a nemzet kibékült királyával s Ferencz József feltette fejére Szent István koronáját ; de mindennek daczára vajmi kevés történt arra nézve, hogy a világ tudomást vehessen a magyar királyság léteiéről. A magyar király egészen eltűnt az osztrák császár mögött. A kiegyezés első éveiben, mig a mézes hetek tartottak, egy ideig azt lehetett hinni, hogy a magyar királyi udvar századokkal előbb .letűnt fényes napjai visszatérnek. Egyes ábrándozók szemeiben már Nagy Lajos és Mátyás udvara keit uj életre. A csalódás kevés ideig tartott. Az udvar csakhamar hátat fordított Budapestnek ; az uralkodó mind ritkábban kereste fői Magyarországot ; az udvar ünnepélyei, külfejedel- mek vendéglátása mind Magyarországon kívül, Bécsben, Ausztria fővárosában folytak le. Mintha nem is lett volna magyar király, ki egyenrangú az osztrák császárral, s nem lett volna Magyarország, mely egyenlő fele a Habsburg- lotharingi dynasztia monarchiájának. Pár év óta azonban mintha változás állt volna be! Az uralkodó és családja ismét gyakrabban kezd jönni Magyarországba, melyet eddig kerülni látszott, s a budavári palota kiépítésére tett intézkedések kedvező előjelei annak, hogy valahára az udvar is kezdi belátni, hogy véget kell vetni azon mellőztetésnek, melyben eddig Magyarország részesült. lalán az udvar is kezd figyelmessé lenni azon tünetekre, melyek Ausztriának elemeire való felbomlásának az előjelei. A német és szláv Ausztria évek óta elkeseredett harczban áll egymással, mely évről-évre hevesebbé válik. A két elem meglehetősen egyforma erővel rendelkezik. A szlávok számszerűit többségben vannak : de több nemzetre oszolnak, melyek mindegyike más-más c/élra tör ; a német elem egysége sokkal szilárdabb s az uralkodás hagyománya, nagyobb czivili- záczió, az uralkodó család eredete és érzülete az ő részükön van ; de a birodalom népességének alig egy harmadát képezik, úgy hogy a csehek magukban is megközelítik számukat. A hegemónia tudvalevőleg most a szlávok kezében van, a kik ki is aknázzák az uralkodás minden előnyét. A németek, kiket a századokon tartó uralkodás elkényeztetett, nehezen tudják elszivelni a viszonyok e megváltozását. Minden eszközt megmozgatnak az uralom visszanyerésére, de a mellett egy eszme kezd bennük meggyökeresedni. Ma még csirájában van, de a korszellem, mely az egynyelvű népek egyesülésére oly kedvező s a százados uralkodástól való elüttetés, logikai kényszerűséggel fogják nagyra növeszteni. Ez a nagy németség, a pangermanizmus eszméje. Ennek adott az osztrák partikulárizmussal szemben kifejezést az osztrák Schul verein 1 iiiczi közgyűlése ; s ez eszme, melyet előbb csak Schönerer bogarának s a bécsi diákok könnyen lángra lobbanó, de könnyen el is párolgó ifjúi lelkesedésének tulajdonítottak, ma már a Liriez környékéről beözönlő parasztok előtt tetszetőssé kezd válni s lelkesedik a „Wacht am Rhein“ hangjain s a fekete-vörösarany, a német nemzeti lobogón. A balkánfélszigeti vasutak csatlakozása és Budapesttel való összeköttetése, melyre nézve a „conférence à quatre“ a mult héten végezte be fáradalmas munkálatait, egy újabb tényezőt képez a pangermanizmus eszméjének az osztrák-németek közötti terjedésére. Minden esemény, mely az osztrák-németség egykori hatalmi állását csökkenti, újabb meg újabb előnyben tünteti fel előttünk a német egység képét. Pedig a konvenczió', mely biztosítva a nándorfehérvár-nis-szofia-tatárbazardsiki vonalat s a szaloniclii-mitroviczai vonalnak a Rigómezőn ebhez leendő csatlakozását, Budapestet közvetlen összeköttetésbe hozza Konstantinápolyival és Szalonichivel s a világkereskedelem egyik főpontjává teszi, fontos tényezőt fog képezni arra nézve, hogy Magyarország kiszabadíthassa magát Ausztria hatalmi köréből. Uj országbírónak gróf Cziráky Jánost emlegetik. A Czirákyak közt voltak hires jogászok, de János gróf nem azok közé tartozik. Sem kora, sem képessége nem olyan, hogy betölthetne azon fontos helyet, melyre Majláth any- nyi fényt árasztott. A szerb egyház nagy várakozással néz a közelebb összehívandó kongresszus elé. A világi és egyházi elem fog ott megmérkőzni. A világi elem küzdelmét és czéljait nagyon gyanús szilibe hozták a magyarság előtt Miletics és társai, s megszerezték a rokonszenvet Angye- lics törekvései számára Ptdig azoknak a világi elem teljes kiszorítása az egyház kormányzatából s a legmerevebb hierarchia felállítása, s hogy e küzdelemben a felek korántsem úgy állnak egymással szemben, hogy a papság magyarbarát, a világi elem pedig magyarellenes, mint azt nehány magyar lap, mint pl. a „Pesti Napló“ gondolta: kiviláglik Angyelics titkárjának Radies Emíliának müveiből, melyeket a legdühösebb magyarfaló szellem lengi át A jelek azt mutatják, hogy a világi elem érzelmeiben nagy átalakulás történt az utóbbi években s kezdenek a magyarsággal kibékülni ; mig a papság saját érdekét tartva szem előtt, kiaknázni igyekezett a magyaroknak az omladinisták elleni hangulatát s magyar barátságot színlelt a nélkül, hogy ezt valóban érezte volna is. Kiviláglik ez a,, újvidéki „Szrbszki Narod“ ból, mely a mérsékeltek s a patriarcha közlönye. É lap határozottan ellenzi azon néhány magyar lap által ajánlott tervet, hogy a kongresszus Budapestre hi vassók össze. A szerb lap szerint a kongresszust másutt, mint a pa- triarcha székhelyén vagy Karlóczán, nem lehet megtartani ! Hihetőleg attól félnek a patriarcha körében, hogy a világi elem állítólagos ma- gyargyülölete Budapesten szótfoszlik s másfelől Radicsék valódi érzelmei is napvilágra találnak jönni. A harmadik egyetem ügyében összehitt értekezlet múlt csütörtökön és pénteken tartotta utolsó üléseit. A csütörtöki ülésen beszélt dr. Jeuey Viktor, ki a harmadik egyetem felállítását nem a budapesti egyetem tultömóttségének csökkentése miatt, hanem a tudományos verseny érdekében óhajtja; azután dr. Eokmayer Ágost és dr. Kautz Gusztáv, kik a fegyelem fentartása s a tanároknak a vizsgálatokkal való nagy megterheltetése tekintetében a tultömöttséget határozottan fenforgónak látják ; a harmadik egyetemet nemzetünk tudományos színvonalának emeléséből óhajtják; s Felméry Lajos, ki az egyetemi tulnépesség legfőbb okozójának az érettségi vizsgák mai rendszerét tartja ; a harmadik egyetem felől pedig oda nyilatkozik, hogy oly egyetemért, minő jelenleg a kolozsvári, lelkesülni nem tud. A pénteki értekezleten beszéltek dr. Herman Ottó, Lánczy Gyula, dr. Eitz Géza, dr. Kiss Áron és dr. Szilágyi István, kik mind a mellett nyilatkoztak, hogy a harmadik egyetem felállítása szükséges, és beszélt Hunfalvi Pál, ki egy nagyon üdvös óhajtás mellett, hogy t. i. az egyetem működő tanárai kötelességüknek ismerjék tudományszakukból tankönyveket kiadni, azon furcsa és gyerekes kívánságnak is kifejezést adott, hogy addig mig képviselők, ne tanárkodjanak a különösen ne tartozzanak a fal’bontó ellenzékhez, mert ez az ifjúságot demoralizálja. Hároinszékmegye közgyűlése május 15-én. (Folytatás és vége). Sér a Tamás árvaszéki elnök az árvaszék tevékenységéről jelenti továbbá, hogy a gyámhatóság alá tartozó örökösök hagyatékáról az átadási végzéseket s az illetékkiszabási hivatalokhoz küldendő hagyatéki kimutatásokat az árvaszék adta ki ; a hol ingatlan hagyaték is volt, a járásbíróságok hoztak átadási végzéseket, ezek keresték meg a telekkönyvi hatóságot a tulajdonjog bekeblezése végett s állították ki és küldötték meg az adóhivatalokhoz a hagyatéki kimutatásokat. Ez évben a kézdi- vásárhelyi járásbíróság megtagadta a gyámhatóság utján tárgyalt hagyatékok utáni hagyatéki kimutatás elkészítését az 1881. évi XXXIV. t. ez. 4. §-sa pontja alapján. Mivel az árvaszék úgy vélekedett, hogy e törvény rendelkezése csak ingó hagyatékokra -alkalmazható : ez ügyben felterjesztést tett a belügyminiszterhez, melyre azonban válasz még eddig nem érkezett. Az árvák és gondnokság alattiak épületeinek tűzkár elleni biztosítására hat évre szerződés köttetett az első magyar általános biztosító társulatnál, melynél fogva a biztosítások mérsékelt díjért, de csakis ott fognak eszközöltetni. Miután az ingóságok eladásából befolyó pénzek az összesített gyámpénztárban kezeltetnek, az in- g itlanok pedig telekkönyvezve vannak és haszonbérbe adás által jövedelmeztelek : uj leltárak azok költséges kiállítása miatt a számadáshoz nem készíttetnek el, hanem ezen árvaszéknél bevett gyakorlat szerint az első számadás alapját a leltár, ingóságról való árverezési jegyzőkönyv és haszonbéri szerződés képezik, melyek alapján meghatároz- tátik, hogy a gyám által felszedett pénzek az árvaszékhez a gyámpénztárba való beutalás végett beadassanak s az azutáni években csak a felszedendő évi haszonbérről kell számadást beadni ; a haszonbérből csak a folyó költségekre szükséges pénz hagyatik a gyámnál a következő számadás rendén leendő elszámolás kötelezettsége mellett; a többi pénz a gyámpénztárba beköveteltetik s be nem fizetés esetén a szolgabirák által hajtatik föl, vagy pedig tiszti ügyész utasittatik a végrehajtás foganatosítására. Számadás be nem adásáért való felhivásos per esetében vagy más adós ellen is a vagyoni biztosítás akként eszközöltetik, hogy árvaszék az ingatlanok megjelölése mellett zálogjogi előjegyzésért bélyegtelen megkeresvényben a telekkönyvi hatóságot megkeresi és a bekeblezési illeték számszerű meghatározása mellett az illetékkiszabási hivatalt azon illeték felhajtására fölkéri s egyúttal tiszti ügyészt a per megindítására felhívja. A gyámpénztár állásának kimutatása. A múlt év; bevétel volt: 1881 ről átjött készpénzben 8410 frt 49 kr, s kötelezvényekben tőkében 208.680 frt, 1882. folyamán kamatokban volt a bevétel 15.937 frt 26 kr, visszafizetett tőkékben 25.410 frt, árvák részére beutaltatott 56,177 frt 55 kr, 1883-ről kamathátralékul kimutattatik 98 frt. Ezek összege tesz 314.713 frt 30 krt. A kiadás; magán kötelezvényekre kiadott tőkék összege 236.470 frt, visszafizetett kölcsöntőkék 25 410 frt, árvák kielégítésére kiadatott tőkében 43.279 frt 29 kr,kamatban 1602 Irt 22 kr, 1881. évi tartalékalapra 2636 frt 79 kr, 1882. évi kamathátralék 98 frt, együtt 309.496 frt , ,!() kr, melyet a bevételből levonva, 5217 frt készpénz jött át 1883-ra.
