Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-05-10 / 38. szám
38. szám. se Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Demeter-féle ház, liová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: oB гг m 1г in 01 Cci гк KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. A hirdetmények és nyiltte- rek dija elére fizetendő. XIII. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer : csütörtökön és vasárnap, Előfizetési ér helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 írt — kr. Fél évre 3 frt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért ü kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. j dositás felett szoktak először szavazni. Л sza vazás eredménye egész az utolsó pillanatig kétséges volt. Először felállással szavaztak, de nem lehetett, kivenni a többséget. Ékkor 10 tag kérelmére névszerinti szavazás történt. A módosítást elfogadták 33-an, nem fogadták el 37-en s igy az eredeti szöveg csak 4 szótöbbséggel ment keresztül. A pénteki ülésen a részletes tárgyalást is befejezte a főrendiház. Nagyobb vita nem volt, hanem annál több módosítási javaslat, különö- I sen Román Miron nagyszebeni metropolita ré- I szérűi, ki majdnem minden szakaszhoz nyújtott be módosítást, de a melyekből egyetlen egyet sem fogadtak el. А к ép viselő ház múlt kedden elfogadta a csendőrség kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot. — Szerdán többféle tárgyat intézett el. Letárgyalta s minden észrevétel nélkül elfogadta a fiumei kikötőben építendő kőolaj-kikötő-me- dencze létesítéséről szóló törvényjavaslatot. Elfogadta továbbá az 1880-ik évi közösügyi zárszámadás szerint Magyarországot terhelő tartozás fedezéséről, az 1882. közösügyi költségek fedezésére Magyarország által pótlólag fizetendő összegről s az első magyar-gácsországi vasútra vonatkozó 1871. és 1875. évi törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. — Ezután a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló javaslat került tárgyalás alá, mely ellen Irányi enm.lt, szót, határozati javaslatot nyújtva be a végből, bogy a kormány utasittassék uj törvényjavaslat beterjesztésére, mely kiterjeszkedik az általános közigazgatási bíráskodásra. A ház azonban elvetette Irányi inditványát s nagy többséggel elfogadta a törvényjavaslatot részletes tárgyalás alapjául. Pénteken a ház letárgyalta a törvényjavaslat 12 első szakaszát s belekezdett a 13. § tárgyalásába, mely hosszabb vitát idézett elő. A vita a körül folyt, hogy a pénzügyi köz- igazgatási bíróságnál a fakultativ szóbeli közvetlen eljárás hozassék-e be, vagy sem ? Az igazságügyi bizottság, melynek javaslatát Teleszky István védelmezte, amazt ajánlntta ; Hegedűs Sándor előadó pedig a pénzügyi bizottság szövegezését, mely nem kívánja behozni a szóbeliséget. Felszólalt azután Szilágyi Dezső s utalva arra, hogy egész Európában pénzügyi ügyekben is szóbeli eljárás alapján van rendezve a közigazgatási bíráskodás, pártolja az igazságügyi bizottság javaslatát, de a szövegezéshez módosítást nyújt be. Szapáry Gyula gr. nem járulhat az igazságügyi bizottság javaslatához, mert az nagy terheket róna a kincstárra, a mennyiben nem 4—6, hanem 40—60 bíró alkalmazásáról kellene gondoskodni. A szombati ülés legelső tárgya a miniszter- elnöknek az országgyűlés munkarendjéről tett nyilatkozata volt, mely után a pénzügyi bíráskodásról szóló törvényjavaslat tizenharmadik szakaszát tárgyalta tovább a képviselőház. — Lázár Ádám az igazságügyi, Éles Henrik és Literáthy Ödön a pénzügyi bizottság javaslatát pártolják s ezzel a vita befejeztetvén, Hegedűs és Teleszky előadók zárszava után a ház nagy többséggel a pénzügyi bizottság javaslatát fogadta el. Letárgyaltatok még 14. szakasz, mely után Pauler igazságügyminiszter válaszolt Komjáthy Bélának az Ebergényi-féle ke- gyelmezési ügyben hozzá intézett iuterpelláczió- jára s Kállay János interpellálta a bel- és közlekedésügyi minisztert a Nyíregyházán felállítandó vámsorompó iránt. Ezzel az ülés véget ért. Háromszékmegye közigazgatási ülése május 8-án Háromszékmegye rendes havi közigazgatási ülését kedden, május 8-án tartotta meg Potsa József főispán elnöklete alatt. Az ülés megnyitása után Forró Ferencs alispán felolvasta április hóról szóló jelentését, melyből közöljük a következőket : Márczius bő 19-étől április 19-ig a sorozással lévén elfoglalva, hivatalos teendőiben b. Apor Gábor főjegyző helyettesítette. A hadjutaléki kiróvás Hároinszékmegyére volt 393 fő, ehhez számítva a múlt évi hátralékot, az egész jutalék tett 460 főt. Ebből tényleg kiállíttatott 379, hátralék maradt 81 Politikai szemle. Ritka jelenetek színhelye volt a múlt héten a középiskolai t.javaslat tárgyalása alkalmával a főrendiek háza. Hogy egy törvényjavaslat tárgyalása majdnem egy egész hetet betöltsön ; hogy a vita élénk s emelkedett hangon tartassék s már-már a szenvedély hangjába átcsapjon ; hogy a szavazás is érdeket tudjon kelteni : ez oly ritkaság a magyar országgyűlés felsőházánál, mely méltán meglepett mindenkit. A katholikus főpapok egymás után keltek fel s a törvényjavaslat alkalmából, melyet többnemü kifogásaik daczára is mindnyájan elfogadtak, egy kis kulturharczfélét rögtönöztek. A protestáns ultvamontanizmusnak a képviselőházban hallatott szava visszhangot keltett a főrendiházban. A törvén}javaslat általános tárgyalása a múlt szerdai ülésen fejeztetett be. A részletes tárgyalásnál mindjárt az első szakasz heves vitát idézett elő. A törvényjavaslat szerint a gym- nasiumnak és reáliskolának az a feladata, hogy az ifjúságot, magasabb, általános műveltségre juttassa s a felsőbb tudományos képzésre előkészítse. E szakaszt a főrendiház bizottsága oda kívánta módosítani, hogy a középiskoláknak az a feladata, hogy az általános műveltséget „valláserkölcsi alapon“ készítsék elő. A módosítást Császka szepesi püspök indokolta, hangsúlyozván a valláserkölcsi nevelés fontosságát. A módosítást Tisza miniszterelnök elleneste ; megjegyezte, hogy a nevelés nem az iskola, hanem a család dolga s ha a család nem nevel, akkor az iskola minden fáradsága hiábavaló. A módosítás szavazás alá bocsátása oly zavart idézett elő, minőre aligha van példa főrendiházunk évkönyveiben. Egyszerre többen is beszéltek, mialatt szakadatlanul szólt az elnöki csengettyű. A zavart az a kérdés idézte elő, hogy vájjon a törvényjavaslat szövege vagy a bizottsági módosítás tüzessék-e ki előbb szavazásra ? Végre az elnök azon megjegyzése döntött, hogy eddig mindig a bizottsági móA „Nemere“ tárczája. AL LANT. — Sveiczi életkép. — Elbeszélés francziából, Berquin után. (Folytatás.) Először írni, olvasni tanított, azután gyönyörét találta abban, hogy énekemet tökélyesitse s engem kedves hangszerén, a lanton gyakoroljon ; de nem szorítkozott csak az ének- és zenei leczkékre, hanem emlézt^tett velem jelesebb költőink válogatott müveiből, mint kedvencz tárgyaiból és e szerint egyszerre művelte bennem a szivet, a lelket és Ízlést. így lett ő nekem hat éven át szorgalmas tanítóm és nevelőm, a nélkül, hogy valami jutalmat várt volna fáradhatatlan gondozásáért és kitűnő tanításáért ; úgy tapasztaltam, hogy ő elég jutalomnak érezte mindig azon megnyugvást, mely a jótettekből fakad fel a kebelben. Mindazon kedves foglalatosságok között soha nem tudtam számkivetni lelkemból sem apám hajlékának, sem gyermekkorom játszótársának, Louisenak emlékét, melyek gyakran előtérbe lépve, uralkodtak minden érzéseimen s melyekről némelykor szivbeli fájdalommal beszéltem jóltevőmnek. Egykor, épen május első napján 1878-ban — nem feledem el soha — nevelőm korán felkelt és elhívott, hogy reggeli sétáján követném ; elvezetett, közönyös tárgyakról beszélgetve, ezen nagy begy legmagasabb csúcsára, hol én akkor legelőször jelentem meg életemben. — Valentin ! - - igy kezdette beszédét — botol- tölteni a kötelességet, melyet magamra vállaltam az ég előtt, midőn téged gondjaim a'á vedelek. Tudom, hogy te mennyire sohajtozol és vágyódul szivedben a te hajlékod felé ; nem volt más czélom a te nevelésedben, mint az, hogy te azt egykor visszaszerezhesd. Ezennel innen meg akartam neked mutatni szülőföldedet : nézz le, ott van ; de megtiltom, hogy oda menj addig, mig apád házának ura nem lehetsz. E végre neked ajándékozom lantomat, megtanítottalak azon játszani és annak kíséretében szabályosan, ügyesen énekelni ; utazz ! Mindenütt, a hol te hallatod magadat, a nélkül, hogy igényeket táplálnál, a legelső fogsz Enni az utazó hang- szerészek és énekesek között. Lantod hozzád vonzza a hallgatókat : pénzben nem fogsz szűkölködni, de légy takarékos és bölcs ; midőn elég gazdag le- szesz, jere vissza hazánkba és vásárold vissza ősi hajlékodat. Feszült figyelemmel hallgattam nevelőmet ; szivem hevesen dobogott ezen beszédre s megtelt örömmel és reménynyel. Lafont ur ezután megölelt, könnyek között szivéhez szorított; ezek voltak ottlétem alatt a legelső könyek, melyeket láttam szemeiben, és azok valami különös benyomást gyakoroltak rám. Ezután megtértünk és haza mentünk a legnagyobb hallgatásban. Másnap reggel napfelkeltekor el kellett válnom jóltevőmtől, miután a leggyöngédebb utasításokat kaptam tőle és két aranyat utazásom megkezdésére. Csaknem négy év alatt átutaztam Franczia-, Német- és Olaszországot erdei pásztor-öltözetben s hajamat oly hosszú fürtökben viselve, mint ön jelenleg látja. Azt tapasztaltam, hogy ezen viselet különössége igen sokat segített művészi eredményeimnek, főkép a nagy városokban. Kevés ur és gaz d.ig ember van, ki annyi gyönyörrel utazzék, mint én utaztam ; mindenütt a legnagyobb kitüntetéssel fogadtattam, még a legfénylőbb, a legelőkelőbb körökben is. A városokban konczerteket rendeztek, melyekben én voltam a legünnepeltebb művész s tódult a hallgatóság, hogy lantomat és énekemet hallgathassa ; falukon lakodalmakba hívtak s tánezokat rendeztek, hogy lantom hangjára tánczolhassanak. Több városban a legelőnyösebb ajánlatok tétettek, hogy ott maraszthassanak s némelykor csaknem el is szédültem egy perczig a fényes ígéretekre ; de mihelyt atyám hajlékára gondoltam, a szerencsének mindezen fénylő ígéretei, kilátásai rögtön elhomályosultak s nem maradt a legszívesebben tervezett ma- rasztás egyébnek, mint hiú álomnak. Még mindig édesen emlékszem, hogy minő kedves érzet fogta el szivemet mindannyiszor, midőn egy hegy magas ormára jutottam Kerestem szemeimmel mindig a falut s képzelmem atyám hajlékát fedezte föl abban. Lelkem mindig e képpel foglalkozott s megkísértettem érzelmeimnek hangot adni ; ime a következő vers az, mely ezen ihletett- ség között született lelkemben : Jó atyámnak egyszerű hajléka, Iliv tanúja első gyönyörimnek ! Idegen föld messze határiból — Te vagy. hová sohajim repülnek. Az ifjú hárs, a mely téged árnyal, Es a hegység, az egyszerű helység — A te szelíd és kedves képedet Bús szivembe mélyen nyomja mindég. Városokban láttam én előttem Megnyílni a büszke palotákat ; Te vagy, atyám kis hajléka, mégis. Moly Írét ölti bennem a vágyakat.
