Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-05-06 / 37. szám
a lélekre befolyással legyen. Bár játékai sokszor komoly kimenetelűek voltak, mégis előttük a harçzra edzés, mint játék szerepelt. A történelmet tovább lapozva, a görögök hanyatlása után ily mértékben a játékot még csak a romai népnél találjuk. A rómaiak játékai csak utánzása a görög játékoknak. S ha összehasonlítást teszünk e két nép já- között, úgy találjuk, hogy ez utóbbiak játékai elnevezése alatt előbb a harczedzést, később a dicsőség vágyat és undok látványát látjuk. Előbb e nép harczra edzette ifjait, később megjelent a vadakkal való küzdés, mi minden emberi érzést megbotránkoztatott, s mely puszta kenyérkeresetté fajult azok kezében, kik előbb a harczot, s vele a dicsőséget szomjazták. A rómaiak játékai nagyon is azonosak a görögökével, miből bizton lehet következtetni, hogy csak utánzások. (Folytatása következik.) VEGYES HÍREK. Stefánia trónörökösné teljesen megbízható hírek szerint, remény teljes állapotban van. — Az uralkodóház örvendetes családi eseménye legfölebb négy hónap múltán bekövetkezik. Szinház. [Szerdán Gondinet „K é j u t a z á s“-a, egy 3 felvonásos kis vígjáték adatott. A darab hőse egy férj, kit a rendőrség megsértése miatt kétheti fogságra Ítélnek, de neje előtt eltitkolja s azt hazudja neki, hogy Olaszországba utazik. A menyecske azonban gyanakodni kezd, hogy férje nem magánosán utazott el és sürgönyileg haza rendeli. Persze, hogy a szegény férj nem jöhet, mig csak le nem telik büntetésének ideje. — Midőn hazatér, felesége nagyon hidegen fogadja ; titkolni akarja mindenkép, hogy nem volt Olaszországban, de minél jobban be akarja ezt bizonyítani, annál jobban magára haragítja feleségét, úgy hogy ezt épen az bé- kiti meg, mitől a férj legjobban rettegett : meg tudja, hogy férje be volt csukva. A szellemes kis vígjáték nagy derültségre hangolta a közönséget. Az előadók is mindnyájan igyekeztek megfelelni szerepüknek. Különösen megemlítjük Sárdit (Suzor), ki az elcsukott férj szerepét adta, továbbá Tóvöl- gyinét (Angélique), ki a féltékeny menyecskét, Biró Annát (Claudine), ki a szobaleányt játszotta ; azután Szombatfalvi Annát (Lucile), Ligetit (Hercule) s Lorándit (Bristol.) — Csütörtökön Rosen Gyula egy felvonásos vigjátékát, a „Csókot s Müller Adolf kis operettejét, a „Szerelmi varázsitalt“ láttuk. Amabban Kulinyi (Várdi) s Tóvölgyiné (Mari^neje), emebben Nyilas 1. (Rózsa), Lorándi (Péter) s Kulinyi (Karczosi) érdemelték ki a közönség elismerését. — Mindkét este folvonásközökben Nagy Jakab mutatta be páratlan tilinkó-játékát. Bámulatos technikával tud bánni azzal a hat lyuku kis fadarabbal, melyből duettet s üveghangot is képes kicsalni. Előadott népdalokat, lengyel nemzeti dalokat, azután előadta a szózatot, hymnust, velenczei karnevált, továbbá a hátszegvidéki oláh juhász dalát közelről és távolról hallgatva az utas által, s az erdélyi fülemülék énekét. Mind két előadáson kevés közönség volt ; de akik megjelentek, azok két feledhetlen est emlékével gazdagabbak. A csángó magyar egyesület vasárnap tartotta alakuló gyűlését, melyen beadattak a szavazatok Csűrre s Kis- és Nagy-Csergődre. Volt továbbá mintegy harmadfél vagy háromezer zsidó (1772-ben 554, 1791-ben csak 31.4 család) Gyulafehérvárott, Náznánfalván s Maros-Vásárhelytt, azután mintegy 40—50 ezer czigány (1772-ben 3.769 letelepült s 3949 félig települt család, ezenkívül vándor czi- gányok ; 1791-ben volt 11,610 család.) Erdély összes lakosságát e szerint 1766-ban 1.110.000 lélekre lehet tenni, melyből 61% oláh, 23%% magyar, 11%% szász, a többi vegyes kisebb nemzetiségű. A legutóbbi népszámlálás szerint Erdély Összes lakossága 2.084.048 lélekből állott, melyből oláh ajkú 54.6%, magyar ajkú 29%, német ajkú 9,8% volt. Ide azonban nincsenek beleszámítva a kapcsolt részek, nevezetesen Szilágymegye, Aradmegyének nagyhalmágyi járása, mely a feloszlatott Zaránd- hoz, s Szatmárnak nagysomkuti járása, továbbá Ivapnikbánya s még pár községe, melyek Kővár vidékéhez tartoztak. Ezekkel együtt az 1766-ki Erdély területén 1880 végén ezek voltak a nemzetiségi viszonyok : _________________magyar német oláh Összesen K irályhágón túli részek . . . 608.152 204.713 1.146.611 2.084 048 Szilágyság . . . 58.224 819 103.307 171.079 Nagy Halmágyi járás 235 56 15,043 15.021 Nagy Somkuti járás, Kapnikbánya stb. 3.695_______373 22.777 27.921 ös szesen ! 670.306 205.961 1.287.738 Beszélni nem tudó gyermekekkel . 690 000 212.000 1.326.000 2.299 069 vagyis százalékban 30% 9,% 57.,% Összehasonlítva az 1766-iki nemzetiségi százalékkal, a következő eredményt kapjuk : 1766. 1880. magyar 23%% 30% szaporodás 6%% német П% „ fogyás 2 Va „ oláh <11 „ 57-7 „ n 3% „ a tisztviselői karra. A választás eredménye a hétfőn délután 4 órakor tartott közgyűlésen hirdette- tett ki. Beadatott összesen 108 szavazat. Ebből legtöbb szavazatot nyert az elnöki tisztre Somsich Pál, alelnökségre Odescalchi A. s Kammermayer Károly polgármester. Igazgatósági tag 24 lett volna - választandó, de csak 23 kapott általános többséget. Ezek : Apponyi Albert gr., Czorda Bódog, Fuchs Gusztáv, Gerlőczy Károly, Horváth Gyula, Hojtsy Pál, Jókai Mór, Károlyi Tibor gr., Karsai Albert, Kerkápoly Károly, Királyi Pál, László Mihály, Nagy György, Prónay Dezső br., Prónay Gábor br., Schlauch Lőrincz püspök, Szilágyi Dezső, Szontagh Pál, Teleky Géza gr., Tolnay Lajos, Török József, Ugrón Gábor és Wahrmann Mór. Ezeken kívül még legtöbb szavazatot kaptak Kaas Ivor br. és Rákossi Jenő. Felügyelő bizottsági tagokká megválasztattak : Harkányi Frigyes, Lévay Henrik és Mendl István. A 24-ik igazgatósági tag s pedig gr. Bánffy Béla a hétfői ülésen egyhangúlag lett megválasztva. Somsich Pál köszönettel fogadta a megválasztatást, habár szándéka volt magát minden tisztség alól felmentetni. De barátai, kollégái kérték, hogy maradjon az ügy élén s ő engedett a kérésnek. Feltételül kiköti azonban, hogy tekintettel agg korára legyen neki megengedve, hogy esetleg a 3 év letelte előtt is leköszönhessen az elnöki tisztről. Nagy György kormánybiztos megnyugtató fölvilá- gositást adott a választmányim к a csángók elhelyezéséről és egészségi állapotukról keringő helytelen hírekkel szemben. Szavai mindenkit megörvendeztettek, ki már-már aggódni kezdett a csángók, úgy a betelepítettek, mint még inkább az otthon maradottak sorsa iránt. Mert egy kis csapat kisza- i kitásával a bukovinai cságó-kérdés megoldva nincs, | és az bizonyos volt, hogy a betelepítésnek puszta hire is annyira felzaklatja a szegény népet, hogy azt most már, midőn bízva biz szabadulásában s vagyonát is kótya vegyére adta, cserben hagyni nem lehet. Nagy György a csángó-bizottság hétfői ülésén olyan tervet mutatott be, mely a kormány jóváhagyását kivívta s mely minden reményt s óhajt kielégíthet. A terv azonban még nem való nyilvánosság elé, egyelőre annyi konstatálható, hogy immár a kormány abbahagyja eddigi hallgatag és e miatt természetesen baljóslatú magatartását s határozottan a telepítés ügye mellett foglal állást. A hétfői ülés egyik fontos eseménye az volt még, hogy a papság is akcióba lépett a csángók betelepítése ügyében. Schlauch Lőrincz szathmári püspök bejelentette, hogy Aradmegyében a borosjenői káptalani birtokon 30 csángó családot szándékszik letelepíteni. A hátramaradtak ügyében elhatározták, hogy Odescalchy herczeg küldessék ki behozatalukra* Odescalchy e megbízást szívesen elfogadta, s Szá- dcczkyvel Bukovinába elutazott. Nyomorgó grófi család. Gróf B—-y Árpád, egy tragikus eseményekben gazdag főúri család sarjadéka, a kinek nevét a közönség leginkább a lapok hirdetési rovatában előforduló „tyúkszem balzsamáról“ ismeri, már régebb idő óta nagy ínségben van. Eddig a fővárosban a roslély-utczai 9 számú házban lakott, a hol Grósz Adolf vondéglős neki, valamint a gróf 75 éves süket és vak sógornőjének és 26 éves vak leányának mindennemű támogatást nyújtott. Minthogy azonban a gróf nem tudta legutóbb házbérét sem fizetni, elsején kitették a laAz utóbbi évszázad alatt tehát nem az oláh, hanem a magyar elem viszonyai javultak Erdélyben 8 ennek más oka nem lehet, mint hogy a magyarság sokkal nagyobb szaporodási képességgel bir, mint az oláhság. A szaporodás ez volt a három nemzetiség közt : 1766. 1880. szaporodás százalékban átlag magyar 260.000 690.000 430.000 165% 1.4,% oláh 677.000 1 326.000 649 000 96 „ 0 84 „ német 130.000 212.000 82.000 63 „ 0.3Í „ A inagyok a szaporodási 1%.ességre nézve még akkor is az első helyen maradnak, ha az oláhok számát Benkővel 547.243-ra vagyis a bárczaságia- kat is beleszámítva, 560 ezerre teszük. Ez esetben az oláhok 137%-kal növekedtek, csakhogy nem száz tizennégy, hanem száztizenkilencz év alatt, s igy az évi átlag, mely a magyaroknál 1.45%, az oláhoknál még ez esetben sem több l16%-nál. Az erdélyi magyarság legszaporább része a szé- kelység. Mennyivel növekedtek e száztizennégy év alatt: arra nem találtam közelebbi adatokat? De azon körülmény, hogy Lebrecht 1794-ben 123. 085 lélekre teszi számukat, mig ma 380 ezeren vannak, mutatja rendkívüli gyors szaporaságukat. Nagyjában azt mondhatjuk, hogy a székelység 1766 óta meg- háromszorózodott, a megyei magyarság pedig megkétszereződött. Ha van a múltnak tanúsága, mely a jövőre is enged következtetni — s ki tagadná azt, hogy ne volna: akkor bízvást mondhatjuk, hogy Erdélyben a jövő — miénk magyaroké. Vagyon, intelligentia s nagyobb szaporodási képesség a mi részünkön van s ez elég alapul szolgál arra, hogy nehány évtized alatt a számbeli túlsúlyt is megnyerjük s áttörjük azt a phalanxot, melyet az oláhok sürü tömege képez az alföldi magyarság s a székelység között, kásból. B. még akkor eltávozott hazulról s azóta nem tért vissza, a miből azt következtetik, hogy tán öngyilkosságot követett el. Hozzátartózói a Ká- roly-kaszárnya folyósóján üldögélnek sírva. Emberbarátok megkönyörülhetnének ;a szerencsétleneken. A csángó szekeres gazdákat utjokban mindenfelé vendégszeretettel fogadják. April 28-án este- 9 órakor értek Felvinczre, hol megháltak s miután a legvendégszeretőbb ellátásban részesültek, másnap déli 11 órakor indultak Enyedre, hova d. u. 3 óra tájban érkeztek meg. A ki csak mozdulni tudott, mindenki kivonult fogadtatásukra. A megye határán Zeyk Dániel üdvözölte őket Alsó-Fehér- megye nevében, Kovács Gyula polgármester pedig a város nevében, mire az érkezők vezére Miklós János felelt. A város végén a Bethlen-főtanoda ifjúsága fogadta őket a hymnuszszal, mire Vájná Károly városi tanácsos tartott rövid üdvözlő beszédet. Este 8 órakor társas vacsora volt az óvoda helyiségeiben, vacsora után pedig táucz, mely csak éjfélkor ért véget. Másnap d. e. 10 órakor indultakéi Enyedről s Tövisen át, Ind szintén ünnepélyesen fogadták őket, Gyulafehérvárra mentek, hova április 30-án délután hat órakor érkeztek meg. — A városi küldöttség messze a város határa szélére eléjük ment. Megérkezésükkor a zenekar a „Szózatot“ húzta. Bevonulásuk után elszálMásoltattak, azután a sétatéri kioszkban vacsora és tánc/ rendeztetett tiszteletükre. Az általános lelkesedés- ban csal; az oláhok nem vettek részt. A gör. kel. esperest, midőn az elszállásoló bizottság hajlékot kért tőle egy csángó család részére, gorombán elutasította a bizottságot. Egy Munteanu nevű diur- nista pedig megtámadott egy hölgyet, mivel az adakozott a csángók részére. A csángók miután kedden reggel 9 órakor a székesegyházba mentek egy imádságra, 11 órakor tovább indultak —Hu nyadrriegyében is tárt karokkal fogadták őket. Fiskin megvendégeltettek s 200 frt úti költséget és egy hordó bort is kaptak a járási bi rí okosságtól. Déva határában roppant közönség ment eléjük. A város végén Apátliy László polgármester, a főtéren pedig Szőcs Sándor ref. lelkész üdvözölte őket. Mennyit repülnek a fecskék egy folytában ? Újabb észleletek szerint a fecskék egy folytában 130 mértföldnyire repülnek a tenger felett. Egy perez alatt 120 lábat tesznek meg, egy nap alatt pedig 400 mérföldet. A cyclon forgószélnek Mississipi és Georgia államokban a múlt héten véghezvitt irtíztató pusztításairól a következő részleteket írják még a lapok. A legelső város, melyet ért, Georgetown volt, hol ép isteni tiszteletet tartottak egy medhodista templomban. A szél íiz egész épületet romba döntötte, mikor az ember ráfuj egy kártya házikóra. A templomban időzők gyorsan lebuktak a padok alá, melyek alatt menedéket találtak a lerogyó tetőzet elől. Mindazonáltal meghalt nehány ember, többen pedig veszélyesen megsebesültek. A vihar lerontotta a négerek templomát is, a hol akkor szintén isteni tisztelet volt. Barnwell-Couutyban, déli Carolinában, e vihar egy erdővel benőtt mocsáros tájon 1000 rőf széles szalagot tört; az azon a vonalba eső területen olyan szabályszerűen földre terítette a fákat, mintha, csak utat akartak volna ott csinálni. Aberdeen városnak egy jobbára négerektől lakott elővárosát szintén romhalmazzá változtatta a cyclon. Bauregardban 31 halott és 30 életveszélyesen sérült volt a vihar után, Wessonban 22 halott és 31 sebesült. A zsebórák és a villamosság. Az eddig megtartott villamossági kiállításokon azt tapasztalták, hogy a látogatók zsebórája többnyire úgy elromlik, hogy egy órás sem tudja megigazítani. Most rájöttek, hogy miért romlanak el tulajdonképen azok az órák: aczélrugojuk ugyan is delejessé lesz, és ennélfogva csak úgy lehet az órát megigazítani, ha a rugót mással helyettesitik. Megjelent az „Önügyvéd“ 22-ik füzete. (Irta Knorr Alajos, kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten, a nemzeti szinház épületében). E füzetben befejezi a szerző a hadmentességi dijakra vonatkozó szabályok ismertetését és áttér az iparra vonatkozó törvényes szabályok közlésére, nevezetesen adja az ipartörvény szövegét és az ipar-bejelentvényeki e eső illetékek iránt fenálló intézkedéseket; ismerteti a találmányi szabadalom, az áru- és mustra-oltalom. és a hazai iparnak nyújtandó állami kedvezményekre, és a házaló kereskedésére vonatkozó rendszabályokat; közli az italmérési jog gyakorlását rendező szabályokat, különösen a szőlőtulajdonosok és bortermelők jogait saját termésű boraik elárusitására és a bejegyzett kereskedők borárulására nézve, a finomított szesztartalom italok mérésére, az italmérési jog megsértésére és az e tekintetben felmerülő panaszok mikénti elintézésére nézve; végre ismerteti a malomtartási jogot és közli a hengermalmi rendszabályokat. E dus tartalmú füzet ára 30 kr. E munkából még hátralevő két füzet május hóban fog megjelenni. — Jegyzők figyelmébe. Az illetékkiszabási hivatalhoz beadandó Haláleset bejelentési ivek kaphatók Hi r s c h Sámuel könyvkereskedésében Sepsi- Szentgyörgyön. Ara 20 Ívnek 30 kr.
