Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-04-29 / 35. szám

hasonlatosság van a mi hasonló elnevezésű játé­kunkkal. Ezt többen egyszerre, játszották. A játék­ához egy kört alakítottak meghajlított bambusznád­ból, mely a várat képezé s ebbe többen,' közel a kör belső felétől egy lépésnyire ellenfeleikkel szem­be, kik a körön kívül voltak, áll-tak fel. Midőn igy elrendezték magukat, egy bizonyos jelre az el­lenfelek annyira előhajoltak, bogy mindketten el­lenfeleiknek jobb kezét megfoghatták. A második jelre a játék kezdetét veszi s az lesz a győző, ki ellenfelét vagy ki a körön, vagy be a körbe tudja félkezével huzni. Ezen játék náluk nemcsak a felnőtteknél volt meg, hanem a gyermekeknél is, kik azt szülőjük­től eltanulva élvezettel folytatták. — Nagyon pri­mitiv és egyszerű játéknak tűnik fel, s mégis a já ték kellékednek megfelel, a mennyiben többen ve­hetnek részt benne és némi hasznot is — a test­edzést — profitirozták. — Ily nemű játék több voltak e népnél, melyekben élvezetet és hasznot ta­lált, s az igényük e téren ki volt elégítve. De ha egy meglehetős nagy lépést teszünk s egy sokkal czivilizáltabb nemzet szokásait s ezzel együtt e nemzetnek játékait megvizsgáljuk, úgy fogjuk látni, hogy még máig sem emelkedett egy nemzet sem azon magaslatra, melyen a játéktéren is a gö­rög nemzet volt. E nemzet játékai nagyon összefüg­gésben vannak a tornázással, úgy hogy annak a testre gyakorolt előnyös hatása jóval túlszárnyalja á szellemi hasznot, s igy inkább mint tornajátéko­kat lehetne tárgyalni. Bár nem akarom mondani, hogy a görögök játékai csupán a test fejlesztésére szorítkoztak, mert azok között voltak olyanok is, melyek a szellem fejlesztésére irányultak. Ha végig tekintünk egy olympiai játékon, melyet Peloponnesus egyik városában, Olympiában tartot­tak, s Pelops király állította fel, s később Lykur- gus törvényei által kötelezővé vált, el fogunk bá­mulni, hogy mily nagy visszaesés történt e téren. Tekintsünk át egy olympiai játékot, melyet a Kr. e. 776. évben kezdett a görög nemzet, s akkor következtessünk magunkra s ismerjük be, hogy még a játékban is volt oly nemzet, melyet mi még meg sem közelíthetünk. Az olympiai játékokat a hagyo­mány Szerint Herakles állította fel, melyek bár nem sokáig tartottak, de még sem enyésztek el egészen, mert egy hosszas félbeszakadás után a lures tör­vényhozó Lykurgus, kinek jelszava volt, hogy „ed- zed a testet s igy a lélek is erőssé lesz“, törvény­be iktatta az olympiai játékok minden 4-ik évbeni tartását. Ezen félbeszakadás után 108 évvel ké­sőbb jegyezték fel a görögök az Olympia első fu­tójának, Korebusnak nevét az olympiai lajstromba. Ez időtől fogva 776. Kr. e. számítják időszámítá­sukat is. E játékokat Olympiában vagy Pisa város­ban tartották, a melyek nem annyira a nép mulat- tatására, mint inkább az istenek tiszteletére s a tár­saság üdvének megnyerése végett voltak rendezve ; egyrészét tevék vallásos szertartások, mik formá­jukra nézve czirkuszi, bajvívó és színjátékokra, ide­jükre nézve határozott idejüekre, fogadásbeli és rend­kívüli játékokra osztattak. (Folytatása következik.) VEGYES HÍREK. A városi képviselőtestület népes és zajos ülést tartott ma délelőtt. A gyűlés, tárgyalta a földműve­lésügyi miniszter rendeletét, melyben a városi erdő használatát betiltotta. Nagy izgatotságot keltett Sorbán János javaslata, ki a városi tanács által az erdő használata felett űzött gazdálkodás s az igy befolyt pénzek megvizsgálására bizottság kiküldését indítványozta. Veress Gyula tiszti ügyész szükséges­nek tartja a vizsgálatot, melyet maga ellen is kért kiterjeszteni, s vádakkal lépett föl a városi ta­nács ellen. Nevezetesen vádolta a tanácsot, hogy a minisztériumhoz az erdő használatáról tett fel- terjesztésében nem liiven sorolta fel az adato­kat; csak két ezerre tette az eladott fák szá­mát, holott az több ezerre megy s azt állitá, hogy a múlt évhen egyetlen egy karó sem vágatott, holott köztudat, hogy J. D. még a betiltás után is vágta s ma is vágja a fái. — A közgyűlés egy öttagú bizottság kiküldetését határozta el, melynek tagjai Künnle József, Nagy Károly, Mélik János, Bogdán Emil és Benedek János, s azon uta­sítást adta nekik, hogy meghallgatván a vádakat, azokat vizsgálják meg s azok felől tegyenek jelen­tést a közgyűlésnek. Az érdekes gyűlésről lapunk közelebbi számában részletesebb tudósítást fogunk hozni. Szinház. E. Kovács Gyula kedden a „Lovoodi árvábban, csütörtökön „Egy nő vétke“ s „Egy férj vétke“ ez. darabokban lépett fel. Egyik darab sem olyan, melyben a lélek több nemű sajátságait kel­lenne kifejezésre juttatni s azokat összhangzásba hozni. Rochester lord, Dumond Henry s Beaudril- lard jellemét csak egy uralkodó vonás képezi s nem oly komplikált elemekből áll, mint Hamleté vagy Bánk báné, kiknél ép e miatt a művész leg­nehezebb feladatai közé tartozik az egye3 lelki álla­potokat érthetőkké tenni s az egyes lelki vonások kellő kiemelésével tetteiknek nem csak valószínű­séget, hanem szükségszerűséget is kölcsönözni. Egy Kovács Gyulának az iszonyú csalódáson átment s°e miatt magába zárkózó Rochester, vagy a boldog­ság derült világából egyszerre a leggyalázatosabb megcsalattatás keserű valóságára ébredő Dumond szerepével, vagy a kalandokat megkívánt s az en­nek következményeitől félő Beaudrillard komikus zavarainak ábrázolásával könnyű volt zajos hatast érni el. Művészete teljeségének feltüntetésére na­gyobb tért csak nehány jelenet nyújtott; igy a „Lovoodi árvá“-ban, midőn lassan kicsalja Eyre Jane (Szombatfalvi Anna) titkát, hogy szereti őt s „Egy nő vétké“-ben, midőn Alvarez árulását megtudja. A zajos tapsok és éljenek természetesen most sem maradtak el. Mellette megemlítjük még Szombatfalvi Annát (Eyre Jáne a „Lovoodi árvá“- bau) sTóvölgyinét (Duinondné „Egy nő vétké“-ben.) Szinház. Szombaton, április 28-án E. Kovács Gyula vendégművész ur utolsóelőtti felléptével és jutalomjátékául itt először adatik „Toldi Miklós,“ színmű 3 felvonásban, kardalokkal. Arany János remek eposza után irta Szigeti József. 1-ső felvo­nás: Anya és fiú. 2-ik felvonás: A budai temető­ben. 3-ik felvonás: Az igazság diadala. A második felvonás folyamában Toldi álma, fényes allegóriái képlet, melyek Toldi jövendő sorsát ábrázolják, gö­rög tüzfénynyel világítva. E. Kovács Gyula vendég­művész ur a t. ez. nagyérdemű közönség kegyébe ajánlja magát. — Előkészületül kiiüzetett: „Kis menyecske,'“ operette és „Hófehérke,“ látványos tündérrege; mindkettő itt először kerül színre. B. Bánffy Zoltán maros-tordamegyei főispán hét­főn d, e. 10 órakor fogja letenni esküjét. Nagy Jakab a nagyhírű tilinkómüvész Kézdi- Vásárhelyen játszik. Szerdán tartotta első előadását, melyen egy uj hangszert is bemutatott: az angol concertinát. A nagy bravourral tartott előadást a közönség megtapsolta. A másik előadás holnap va­sárnap lesz. Kézdi-Vásárhelyről városunba jő Nagy Jakab ur s szerdán itt is be fogja mutatni művé­szetét. Az élvezetes előadásra felhívjuk olvasóink figyelmét. Halálozás. Kán István és neje Könczei Borbála, mint szülők ; ívűn Irma férjezett Rápolthy Gáborné és Kán Jolán, mint forrón szerető nővérek ; és özv. Kán Gáborné szül. Pethő Zsuzsánna, mint elaggott busongó nagyanya, bánatdult kebellel jelentik egyet­len kis fióknak, fivéröknek, unokának, a karatnai ősi Kán-család egyik ága utolsó fiusarjának : К á n E n d r é n e k, gyermekkora 7-ik évében folyó év és hó 25-én estéli 11 órakor rohamos hagymázban (typhus) váratlanul történt ki múltát. A már néhai kedves kis halottnak kiszenvedett tetemei e hó 27- dikén d. u. 2 órakor fognak a helv. hitüek vallá­sos szertartásával a karathnai köztemetőbe őseinek sírboltjába örök nyugalomra elhelyeztetni, mely gyá­szos szertartásra minden rokonok, jó barátok meg- hivatnak. Béke poraira ! Karatlmán, 1883. ápril hó 25-én. Majláth meggyilkoltatásához. Konstatálva van, hogy az Albrecht uti bástyafal tövében talált kést Támedly Mihály kecskeméti-utczai vaskereskedő boltjában vásárolták a gyilkosok. A vizsgálóbíró szembesítette a gyilkossággal gyanúsított egyének­kel, de a szembesítésnek nem lett eredménye, mi­vel Támedly egyikben sem ismert fel olyant, ki üz­letében megfordult volna. Szerdán T. segédje Mar- garitovics Jenő szembesittetett a négy vádlottal, de ennek sem volt eredménye. A vizsgálóbíró előtt ki­jelentette, hogy a foglyok egyikében sem bir ráis­merni olyanra, ki az üzletben megfordult volna. A „P. H.“ tudósítója előtt azonban úgy nyilatkozott, hogy bár egész határozottsággal nem merné állí­tani, de előtte úgy tűnt fel egyike a magán czel- lákba zártaknak mintha azt látta volna a kecskemé­ti-utczai üzletben. S midőn a hírlapíró kérdezte tőle, hogy miért nem mondá el gyanúját a biró előtt is? ezt feleié: „Hát kérem ez — ez — ba­jos dolog! Emberéletről van szó s a mit biztosan nem tudok . . .£f „De hisz az ilyen nyilatkozat nem bir döntő hatással, s a bíróra nézve talán fontos­sággal bírhatott volna, a nélkül, hogy ön azért lel­kiismeretét terhelte volna.“ „TUjos az kérem . . .“ ismétlé megint a kereskedő seged. Hatos Sándor rablógyilkos katona-szökevényt hét­főn ítélte halálra Budapesten a katonai törvényszék s az ítélet szerdán reggel „hajtatott végre az Uj épületben. Ez volt a fővárosban az első haditör­vényszéki halálos ítélet, melynek végrehajtása zárt helyen történt. Sötét egykedvűségét, melylyel az Íté­letet végig hallgatta, megtartotta H.a siralomházban is. Midőn hétfőn szeretője meglátogatta és sirt, Ha­tos vigasztalta: „Ne busulj galambom, úgy se le­het már én rajtam segíteni.“ S midőn a leány el­távozott tőle, meghagyta, hogy többet ne bocsás­sák hozzá, nem szereti hallgatni a sírást. Hétfőn még folyton élczelt, de kedden már nagyon erőt vet rajta a lehangoltság. Délután Hémits József katonai segédlelkész ment hozzá. Hatos kelletlen, fásult hallgatással fogadta szavait, később ellágyult s az eléje tartott feszületet hévvel megesókolta. Es­tefelé levelet irt Edelsheim Gyulai főparancsnokhoz, melyben'kegyelmet kért. Midőn kérdezték tőle, hogy miért nem'bizta a kegyelem-folyamodvány megírá­sát valami hozzáértő emberre, azt válaszolta: „Már csak magam Írtam ; ha ez nem használ, akkor ugyan másé sem.“ A siralomházban egy három strófás verset is irt szomorú sorsáról s a „Körösi lány“ dallamára énekelgette. Az utolsó éjét imádkozással, szivarozással és alvással töltötte. Éjfélig a katonai segédlelkészszel beszélgetett s imádkozott, ekkor ruhástól a katonaágyra vetve magát elaludt, s moz­dulatlan álomban feküdt egész reggeli három óráig, midőn a porkoláb felköltötte s figyelmeztette, hogy itt az idő, készüljön az utolsó útra. Hatos gondo­san felöltözött, csinos fekete magyar ruhát vett ma­gára. Öt perczczel öt óra előtt tizenhat feltüzött szuronyu vadász ment érte a siralomházba s kisérte el a bitofáig. Itt Paulus őrnagy-hadbiró még egy­szer felolvasta a több ivre terjedő halálos ítéletet, mi nyolez percznél tovább tartott, az ítélet felol­vasása után előlépett két Este-ezredbeli hadnagy, teljes díszben, kik reggel 4 órakor lóra ülve sebes­vágtatva mentek Budára kegyelmet kérni az elitéit számára Edelsheim Gyulai főhadparancsnoktól. Csak az imént érkeztek meg s jelentették, hogy a főhad- parancsnok nem kegyelmezett meg. Ekkor a főhad- biró átadta Hatost Kozárek hóhérnak, kinek ez volt harrainczkettedik kivégzése. Az ítélet gyorsan vég rehajtatott s Hatos megszűnt élni. Halála után a jelenlevő pap beszélt azokhoz, kiket kíváncsiságuk vagy kötelességük az igazságszolgáltatás e tényének tanúivá tett. A holttest két óra hosszat függött a bitófán, mialatt a kaszárnyabeli legénységet csopor­tosan bocsátották be, hogy intő például megnézze a kivégzettet. Hét óra után Kozarek két legénye segítségével levette a holtat a bitóról, egy katonai betegszállító szerkérbe tette, mely legott áthaj­tatott Budára a katonai kórházba s onnét temették el a temetőbe a temető egy félreeső helyén, közel az árokhoz, hanttalan, jeltelen sírba. Egy konzul meggyilkolva. Ruscsukban, Matte о Facchini, ottani olasz konzult, feleségét és gyerme­két álarezos rablógyilkosok a legkegyetlenebb mó­don megölték. Az esetről következő részleteket ír­ják: Április 14-kére virradókig éjjel három álar­ezos ember lépett be a konzul palotájába. Miután a szolgaszemélyzetet megkötözték, a konzul hálóter­mébe mentek. Ez fölriadva álmából kiugrott ágyá­ból és segélyért akart kiabálni, de már e perezben odaugrott meléje az egyik gonosztevő, a ki szivébe mártotta tőrét. Erre a rablók bementek az asz- szony hálószobájába, megkötözték a szerencsétlent és revolvert szegezve homlokának, kérdezték tőle, hol tartja férje a pénzt ? Mikor a megrémült asz- szony ijedtében nem birt azonnal telelni, az egyik rabló fogta a bölcsőben alvó csecsemőt és úgy dobta a falnak, hogy a szegény kis gyermeknek ki- looscsant az agyveleje. A nő e szörnyű látványra elájult, s ekkor a gonosztevők elkezdték kikutatni a lakást. Mivel azonban pár órán és gyűrűn kiviil egyebe" nem találtak, bosszúságokban a nőt agyon­lőtték. A gaztettet csak reggel 11 óra felé fedez­ték föl. Azt hiszik, hogy a szolgaszemélyzet össze­játszott a rablókkal, de erről nincsenek közelebbi adatok. Borzasztó tűzvész. Stockholm közelében a Karls- krona erődben a napokban óriási tűzvész dühön­gött, melynél borzasztóbb Svédországban már rég nem volt. Egy kazamatában éjszaka 11 órakor is­meretlen okból tűz keletkezett s a nagy szól oly gyorsan hordta szét a lángokat, hogy rövid idő alatt egész házsorok égtek. A fellármázott legény­ség minden erejét megfeszítve iparkodott a tüzet elfojtani, de mire som ment. Két tengerész tiszt abba a terembe nyomult, melyben a pénztár volt, de már nem tudtak visszatérni és odaégtek. Két sor- ezredbeli tiszt és két közkatona megpróbálta ugyan kimentéseket, de már nem tudtak elég közel jutni és súlyos égési sebekkel borítva menekültek ki a lángtengerből. A legénységből mintegy harminczan súlyosan megsebesültek, úgy hogy többen közölök haldokolnak. Az éji őrség véleménye szerint a tűz vagy túlságos fűtés, vagy részeg katona vigyázat­lansága folytán támadt. A kár óriási. Irtózatos vihar dühöngött a hét elején az Egye­sült-Államokban s főleg Mississippi államban oly heves viharszerü forgószél volt, hogy roppant ká­rokat okozott. Beauregard várost szétrombolta s e városban 23 egyén vesztette életét, 19-en pedig megsérültek. Wessonban a vihar 27 házat rombolt el, a halottak száma 13, a sebesülteké 60. Össze­sen 383 ember esett áldozatul, közülük 83 meg­halt, a többi is jobbára életveszélyesen van meg­sérülve. Georgia államban busz ember vesztette éle­tét s kétszázan sérülést szenvedtek. Angolok bevándorlása Kolozsvárra. Mint erdélyi lapokban olvassuk, több angol család, melynek jó­szágai Írországban vannak, elhatározta, hogy Ma­gyarországba, még pedig Kolozsvárra költözködik. Ez elhatározás oka az, hogy az ir földbirtokok a féniek tolytonos zavargása miatt nagyon kis hasz­not hajtanak már. Egy angol család már meg is érkezett Kolozsvárra, a hova ezt 15 más angol család is fogja követni. Fatális sajtóhiba. Egy zenekritikus egyik müvé­ben agyba főbe dicsérte zeneszerző barátját. Időköz­ben azonban összeveszett vele ; de a munka már ki volt nyomtatva, a szövegen nem lehetett változta­tást tenni Csak a sajtóhibák megjelölése volt még hátra. Kapta magát s a sajtóhibákba belevette ezt is: „232 lap 13. sor. E helyett dr. Y., e zseniális zeneszerző és világhírű művész“ olvasd: „dr. Y., ez a korlátolt eszü kontár és ügyetlen dilettáns.“

Next

/
Thumbnails
Contents