Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-04-29 / 35. szám

hasonlatosság van a mi hasonló elnevezésű játékunkkal. Ezt többen egyszerre, játszották. A játékához egy kört alakítottak meghajlított bambusznádból, mely a várat képezé s ebbe többen,' közel a kör belső felétől egy lépésnyire ellenfeleikkel szembe, kik a körön kívül voltak, áll-tak fel. Midőn igy elrendezték magukat, egy bizonyos jelre az ellenfelek annyira előhajoltak, bogy mindketten ellenfeleiknek jobb kezét megfoghatták. A második jelre a játék kezdetét veszi s az lesz a győző, ki ellenfelét vagy ki a körön, vagy be a körbe tudja félkezével huzni.

Ezen játék náluk nemcsak a felnőtteknél volt meg, hanem a gyermekeknél is, kik azt szülőjüktől eltanulva élvezettel folytatták. — Nagyon primitiv és egyszerű játéknak tűnik fel, s mégis a já ték kellékednek megfelel, a mennyiben többen vehetnek részt benne és némi hasznot is — a testedzést — profitirozták. — Ily nemű játék több voltak e népnél, melyekben élvezetet és hasznot talált, s az igényük e téren ki volt elégítve.

De ha egy meglehetős nagy lépést teszünk s egy sokkal czivilizáltabb nemzet szokásait s ezzel együtt e nemzetnek játékait megvizsgáljuk, úgy fogjuk látni, hogy még máig sem emelkedett egy nemzet sem azon magaslatra, melyen a játéktéren is a görög nemzet volt. E nemzet játékai nagyon összefüggésben vannak a tornázással, úgy hogy annak a testre gyakorolt előnyös hatása jóval túlszárnyalja á szellemi hasznot, s igy inkább mint tornajátékokat lehetne tárgyalni. Bár nem akarom mondani, hogy a görögök játékai csupán a test fejlesztésére szorítkoztak, mert azok között voltak olyanok is, melyek a szellem fejlesztésére irányultak.

Ha végig tekintünk egy olympiai játékon, melyet Peloponnesus egyik városában, Olympiában tartottak, s Pelops király állította fel, s később Lykur- gus törvényei által kötelezővé vált, el fogunk bámulni, hogy mily nagy visszaesés történt e téren.

Tekintsünk át egy olympiai játékot, melyet a Kr. e. 776. évben kezdett a görög nemzet, s akkor következtessünk magunkra s ismerjük be, hogy még a játékban is volt oly nemzet, melyet mi még meg sem közelíthetünk. Az olympiai játékokat a hagyomány Szerint Herakles állította fel, melyek bár nem sokáig tartottak, de még sem enyésztek el egészen, mert egy hosszas félbeszakadás után a lures törvényhozó Lykurgus, kinek jelszava volt, hogy „ed- zed a testet s igy a lélek is erőssé lesz“, törvénybe iktatta az olympiai játékok minden 4-ik évbeni tartását. Ezen félbeszakadás után 108 évvel később jegyezték fel a görögök az Olympia első futójának, Korebusnak nevét az olympiai lajstromba. Ez időtől fogva 776. Kr. e. számítják időszámításukat is. E játékokat Olympiában vagy Pisa városban tartották, a melyek nem annyira a nép mulat- tatására, mint inkább az istenek tiszteletére s a társaság üdvének megnyerése végett voltak rendezve ; egyrészét tevék vallásos szertartások, mik formájukra nézve czirkuszi, bajvívó és színjátékokra, idejükre nézve határozott idejüekre, fogadásbeli és rendkívüli játékokra osztattak.

(Folytatása következik.)

VEGYES HÍREK.

A városi képviselőtestület népes és zajos ülést tartott ma délelőtt. A gyűlés, tárgyalta a földművelésügyi miniszter rendeletét, melyben a városi erdő használatát betiltotta. Nagy izgatotságot keltett Sorbán János javaslata, ki a városi tanács által az erdő használata felett űzött gazdálkodás s az igy befolyt pénzek megvizsgálására bizottság kiküldését indítványozta. Veress Gyula tiszti ügyész szükségesnek tartja a vizsgálatot, melyet maga ellen is kért kiterjeszteni, s vádakkal lépett föl a városi tanács ellen. Nevezetesen vádolta a tanácsot, hogy a minisztériumhoz az erdő használatáról tett fel- terjesztésében nem liiven sorolta fel az adatokat; csak két ezerre tette az eladott fák számát, holott az több ezerre megy s azt állitá, hogy a múlt évhen egyetlen egy karó sem vágatott, holott köztudat, hogy J. D. még a betiltás után is vágta s ma is vágja a fái. — A közgyűlés egy öttagú bizottság kiküldetését határozta el, melynek tagjai Künnle József, Nagy Károly, Mélik János, Bogdán Emil és Benedek János, s azon utasítást adta nekik, hogy meghallgatván a vádakat, azokat vizsgálják meg s azok felől tegyenek jelentést a közgyűlésnek. Az érdekes gyűlésről lapunk közelebbi számában részletesebb tudósítást fogunk hozni.

Szinház. E. Kovács Gyula kedden a „Lovoodi árvábban, csütörtökön „Egy nő vétke“ s „Egy férj vétke“ ez. darabokban lépett fel. Egyik darab sem olyan, melyben a lélek több nemű sajátságait kellenne kifejezésre juttatni s azokat összhangzásba hozni. Rochester lord, Dumond Henry s Beaudril- lard jellemét csak egy uralkodó vonás képezi s nem oly komplikált elemekből áll, mint Hamleté vagy Bánk báné, kiknél ép e miatt a művész legnehezebb feladatai közé tartozik az egye3 lelki állapotokat érthetőkké tenni s az egyes lelki vonások kellő kiemelésével tetteiknek nem csak valószínűséget, hanem szükségszerűséget is kölcsönözni. Egy Kovács Gyulának az iszonyú csalódáson átment s°e miatt magába zárkózó Rochester, vagy a boldogság derült világából egyszerre a leggyalázatosabb

megcsalattatás keserű valóságára ébredő Dumond szerepével, vagy a kalandokat megkívánt s az ennek következményeitől félő Beaudrillard komikus zavarainak ábrázolásával könnyű volt zajos hatast érni el. Művészete teljeségének feltüntetésére nagyobb tért csak nehány jelenet nyújtott; igy a „Lovoodi árvá“-ban, midőn lassan kicsalja Eyre Jane (Szombatfalvi Anna) titkát, hogy szereti őt s „Egy nő vétké“-ben, midőn Alvarez árulását megtudja. A zajos tapsok és éljenek természetesen most sem maradtak el. Mellette megemlítjük még Szombatfalvi Annát (Eyre Jáne a „Lovoodi árvá“- bau) sTóvölgyinét (Duinondné „Egy nő vétké“-ben.)

Szinház. Szombaton, április 28-án E. Kovács Gyula vendégművész ur utolsóelőtti felléptével és jutalomjátékául itt először adatik „Toldi Miklós,“ színmű 3 felvonásban, kardalokkal. Arany János remek eposza után irta Szigeti József. 1-ső felvonás: Anya és fiú. 2-ik felvonás: A budai temetőben. 3-ik felvonás: Az igazság diadala. A második felvonás folyamában Toldi álma, fényes allegóriái képlet, melyek Toldi jövendő sorsát ábrázolják, görög tüzfénynyel világítva. E. Kovács Gyula vendégművész ur a t. ez. nagyérdemű közönség kegyébe ajánlja magát. — Előkészületül kiiüzetett: „Kis

menyecske,'“ operette és „Hófehérke,“ látványos tündérrege; mindkettő itt először kerül színre.

B. Bánffy Zoltán maros-tordamegyei főispán hétfőn d, e. 10 órakor fogja letenni esküjét.

Nagy Jakab a nagyhírű tilinkómüvész Kézdi- Vásárhelyen játszik. Szerdán tartotta első előadását, melyen egy uj hangszert is bemutatott: az angol concertinát. A nagy bravourral tartott előadást a közönség megtapsolta. A másik előadás holnap vasárnap lesz. Kézdi-Vásárhelyről városunba jő Nagy Jakab ur s szerdán itt is be fogja mutatni művészetét. Az élvezetes előadásra felhívjuk olvasóink figyelmét.

Halálozás. Kán István és neje Könczei Borbála, mint szülők ; ívűn Irma férjezett Rápolthy Gáborné és Kán Jolán, mint forrón szerető nővérek ; és özv. Kán Gáborné szül. Pethő Zsuzsánna, mint elaggott busongó nagyanya, bánatdult kebellel jelentik egyetlen kis fióknak, fivéröknek, unokának, a karatnai ősi Kán-család egyik ága utolsó fiusarjának : К á n E n d r é n e k, gyermekkora 7-ik évében folyó év és hó 25-én estéli 11 órakor rohamos hagymázban (typhus) váratlanul történt ki múltát. A már néhai kedves kis halottnak kiszenvedett tetemei e hó 27- dikén d. u. 2 órakor fognak a helv. hitüek vallásos szertartásával a karathnai köztemetőbe őseinek sírboltjába örök nyugalomra elhelyeztetni, mely gyászos szertartásra minden rokonok, jó barátok meg- hivatnak. Béke poraira ! Karatlmán, 1883. ápril hó 25-én.

Majláth meggyilkoltatásához. Konstatálva van, hogy az Albrecht uti bástyafal tövében talált kést Támedly Mihály kecskeméti-utczai vaskereskedő boltjában vásárolták a gyilkosok. A vizsgálóbíró szembesítette a gyilkossággal gyanúsított egyénekkel, de a szembesítésnek nem lett eredménye, mivel Támedly egyikben sem ismert fel olyant, ki üzletében megfordult volna. Szerdán T. segédje Mar- garitovics Jenő szembesittetett a négy vádlottal, de ennek sem volt eredménye. A vizsgálóbíró előtt kijelentette, hogy a foglyok egyikében sem bir ráismerni olyanra, ki az üzletben megfordult volna. A „P. H.“ tudósítója előtt azonban úgy nyilatkozott, hogy bár egész határozottsággal nem merné állítani, de előtte úgy tűnt fel egyike a magán czel- lákba zártaknak mintha azt látta volna a kecskeméti-utczai üzletben. S midőn a hírlapíró kérdezte tőle, hogy miért nem mondá el gyanúját a biró előtt is? ezt feleié: „Hát kérem ez — ez — bajos dolog! Emberéletről van szó s a mit biztosan nem tudok . . .£f „De hisz az ilyen nyilatkozat nem bir döntő hatással, s a bíróra nézve talán fontossággal bírhatott volna, a nélkül, hogy ön azért lelkiismeretét terhelte volna.“ „TUjos az kérem . . .“ ismétlé megint a kereskedő seged.

Hatos Sándor rablógyilkos katona-szökevényt hétfőn ítélte halálra Budapesten a katonai törvényszék s az ítélet szerdán reggel „hajtatott végre az Uj épületben. Ez volt a fővárosban az első haditörvényszéki halálos ítélet, melynek végrehajtása zárt helyen történt. Sötét egykedvűségét, melylyel az Ítéletet végig hallgatta, megtartotta H.a siralomházban is. Midőn hétfőn szeretője meglátogatta és sirt, Hatos vigasztalta: „Ne busulj galambom, úgy se lehet már én rajtam segíteni.“ S midőn a leány eltávozott tőle, meghagyta, hogy többet ne bocsássák hozzá, nem szereti hallgatni a sírást. Hétfőn még folyton élczelt, de kedden már nagyon erőt vet rajta a lehangoltság. Délután Hémits József katonai segédlelkész ment hozzá. Hatos kelletlen, fásult hallgatással fogadta szavait, később ellágyult s az eléje tartott feszületet hévvel megesókolta. Estefelé levelet irt Edelsheim Gyulai főparancsnokhoz, melyben'kegyelmet kért. Midőn kérdezték tőle, hogy miért nem'bizta a kegyelem-folyamodvány megírását valami hozzáértő emberre, azt válaszolta: „Már csak magam Írtam ; ha ez nem használ, akkor ugyan másé sem.“ A siralomházban egy három strófás verset is irt szomorú sorsáról s a „Körösi lány“ dallamára énekelgette. Az utolsó éjét imádkozással, szivarozással és alvással töltötte. Éjfélig a katonai segédlelkészszel beszélgetett s imádkozott, ekkor

ruhástól a katonaágyra vetve magát elaludt, s mozdulatlan álomban feküdt egész reggeli három óráig, midőn a porkoláb felköltötte s figyelmeztette, hogy itt az idő, készüljön az utolsó útra. Hatos gondosan felöltözött, csinos fekete magyar ruhát vett magára. Öt perczczel öt óra előtt tizenhat feltüzött szuronyu vadász ment érte a siralomházba s kisérte el a bitofáig. Itt Paulus őrnagy-hadbiró még egyszer felolvasta a több ivre terjedő halálos ítéletet, mi nyolez percznél tovább tartott, az ítélet felolvasása után előlépett két Este-ezredbeli hadnagy, teljes díszben, kik reggel 4 órakor lóra ülve sebesvágtatva mentek Budára kegyelmet kérni az elitéit számára Edelsheim Gyulai főhadparancsnoktól. Csak az imént érkeztek meg s jelentették, hogy a főhad- parancsnok nem kegyelmezett meg. Ekkor a főhad- biró átadta Hatost Kozárek hóhérnak, kinek ez volt harrainczkettedik kivégzése. Az ítélet gyorsan vég rehajtatott s Hatos megszűnt élni. Halála után a jelenlevő pap beszélt azokhoz, kiket kíváncsiságuk vagy kötelességük az igazságszolgáltatás e tényének tanúivá tett. A holttest két óra hosszat függött a bitófán, mialatt a kaszárnyabeli legénységet csoportosan bocsátották be, hogy intő például megnézze a kivégzettet. Hét óra után Kozarek két legénye segítségével levette a holtat a bitóról, egy katonai betegszállító szerkérbe tette, mely legott áthajtatott Budára a katonai kórházba s onnét temették el a temetőbe a temető egy félreeső helyén, közel az árokhoz, hanttalan, jeltelen sírba.

Egy konzul meggyilkolva. Ruscsukban, Matte о Facchini, ottani olasz konzult, feleségét és gyermekét álarezos rablógyilkosok a legkegyetlenebb módon megölték. Az esetről következő részleteket írják: Április 14-kére virradókig éjjel három álarezos ember lépett be a konzul palotájába. Miután a szolgaszemélyzetet megkötözték, a konzul hálótermébe mentek. Ez fölriadva álmából kiugrott ágyából és segélyért akart kiabálni, de már e perezben odaugrott meléje az egyik gonosztevő, a ki szivébe mártotta tőrét. Erre a rablók bementek az asz- szony hálószobájába, megkötözték a szerencsétlent és revolvert szegezve homlokának, kérdezték tőle, hol tartja férje a pénzt ? Mikor a megrémült asz- szony ijedtében nem birt azonnal telelni, az egyik rabló fogta a bölcsőben alvó csecsemőt és úgy dobta a falnak, hogy a szegény kis gyermeknek ki- looscsant az agyveleje. A nő e szörnyű látványra elájult, s ekkor a gonosztevők elkezdték kikutatni a lakást. Mivel azonban pár órán és gyűrűn kiviil egyebe" nem találtak, bosszúságokban a nőt agyonlőtték. A gaztettet csak reggel 11 óra felé fedezték föl. Azt hiszik, hogy a szolgaszemélyzet összejátszott a rablókkal, de erről nincsenek közelebbi adatok.

Borzasztó tűzvész. Stockholm közelében a Karls- krona erődben a napokban óriási tűzvész dühöngött, melynél borzasztóbb Svédországban már rég nem volt. Egy kazamatában éjszaka 11 órakor ismeretlen okból tűz keletkezett s a nagy szól oly gyorsan hordta szét a lángokat, hogy rövid idő alatt egész házsorok égtek. A fellármázott legénység minden erejét megfeszítve iparkodott a tüzet elfojtani, de mire som ment. Két tengerész tiszt abba a terembe nyomult, melyben a pénztár volt, de már nem tudtak visszatérni és odaégtek. Két sor- ezredbeli tiszt és két közkatona megpróbálta ugyan kimentéseket, de már nem tudtak elég közel jutni és súlyos égési sebekkel borítva menekültek ki a lángtengerből. A legénységből mintegy harminczan súlyosan megsebesültek, úgy hogy többen közölök haldokolnak. Az éji őrség véleménye szerint a tűz vagy túlságos fűtés, vagy részeg katona vigyázatlansága folytán támadt. A kár óriási.

Irtózatos vihar dühöngött a hét elején az Egyesült-Államokban s főleg Mississippi államban oly heves viharszerü forgószél volt, hogy roppant károkat okozott. Beauregard várost szétrombolta s e városban 23 egyén vesztette életét, 19-en pedig megsérültek. Wessonban a vihar 27 házat rombolt el, a halottak száma 13, a sebesülteké 60. Összesen 383 ember esett áldozatul, közülük 83 meghalt, a többi is jobbára életveszélyesen van megsérülve. Georgia államban busz ember vesztette életét s kétszázan sérülést szenvedtek.

Angolok bevándorlása Kolozsvárra. Mint erdélyi lapokban olvassuk, több angol család, melynek jószágai Írországban vannak, elhatározta, hogy Magyarországba, még pedig Kolozsvárra költözködik. Ez elhatározás oka az, hogy az ir földbirtokok a féniek tolytonos zavargása miatt nagyon kis hasznot hajtanak már. Egy angol család már meg is érkezett Kolozsvárra, a hova ezt 15 más angol család is fogja követni.

Fatális sajtóhiba. Egy zenekritikus egyik müvében agyba főbe dicsérte zeneszerző barátját. Időközben azonban összeveszett vele ; de a munka már ki volt nyomtatva, a szövegen nem lehetett változtatást tenni Csak a sajtóhibák megjelölése volt még hátra. Kapta magát s a sajtóhibákba belevette ezt is: „232 lap 13. sor. E helyett dr. Y., e zseniális zeneszerző és világhírű művész“ olvasd: „dr. Y., ez a korlátolt eszü kontár és ügyetlen dilettáns.“