Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)
1883-04-01 / 27. szám
— 108 zott el onnan magával. A szépek elősorolása sok helyet foglalna el ; közönség egyáltalában annyi volt, hogy mind a tánczterem, mind az alatta levő étterem telve volt s szünóra alatt egy nagy rész nem kapott helyet az étteremben. Bátor életmentő. A dunapentelei révnél Baumgärtner nevű kulcsár akart átmenni f. hó 18-án a Duna túlsó oldalára. A kocsis azonban előbb a sáros kocsi letisztogatása végett behajtott a Dunába, de oly szerencsétlenül, hogy a lovak a mederbe léptek le, s nyomban elmerülve, a kocsit is felfor- ditották, a kocsis s a kocsin levő 12 éves lányka pedig a vízbe estek. Gyalus István tartalékos honvéd 8 a révbérlő fia azonnal segítségére sietett a veszedelemben levőknek s a kezében levő csuklyával találomra utánok nyúlt a szemeik elől eltűnteknek. Szerencsére a csáklya beleakadt a kocsis szűrébe, kit kihúzva a partra, Gyalus a lányka után nyomult, de ezt már oly messze besodorta a víz, hogy a harmadfélöles csáklyával sem tudta őt elérni, s már ő maga is oly veszélyben forgott, hogy alig tudott a partra kiúszni. Megszánta azonban a leányt s élete koczkáztatásával ismét utánna ment s ezúttal szerencsésebben, mert a csáklya beleakadt a lányka ruhájába s szerencsésen kihúzta a partra. A bátor megmentő is nagy veszélyben forgott, mert oly messze talált bemenni, hogy csakis egy Szabó nevű révészlegény segítségével tudott megmenekülni, ki egy póznát nyújtott be a már már szintén elmerülő Gyalusnak. Az Aetna, Európa legnagyobb tűzhányó hegye, két napi folytonos földrengés után 24-én kitölt. Tizennégy kráterből hányja a hamut, köveket és lá- vaait, mely egy kilométernyi szélességben vonul alá Nicolosi várost fenyegetve. A kitörés oly mérvű, minő ember emlékezete óta nem volt. A hegy körűi mintegy 500 négyszög kilométernyi terület több nap óta folytonos rázkódás alatt áll. Kénessav, mint a tüdövész gyógyszere. Dr. Kiér cher, a hírneves Liebig egyik tanítványa, azt a nagyérdekü fölfedezést tette, hogy a tüdő-gümőkór kifejlődését semmivel sem lehet jobban meggátolni, mint kénessav belégzésével. Kierchernek van Brook- lynban egy vegyészeti intézete, melyben nagyraeny- nyiségü ként égetnek el naponként. Ennek következtében a levegőben mindig sok kénessav van. Azalatt a 44 esztendő alatt, mióta e gyár fennáll, egyetlen egy munkása sem halt meg tüdőgümőkór- ban, sőt olyanok, kiknél e betegség kezdetleges stádiumban volt, rövid idő alatt meggyógyultak, egyszerűen a kénessav belélegzése következtében. E gyár és a benne dolgozó munkások mindenféle élőediek által okozott betegségtől, még a kholerá- tói is mentek voltak. A légcső-hurutban szenvedő egyének ott csakhamar meggyógyulnak. Kiercher azt ajánlja, hogy a tüdővészben szenvedő betegekét naponta legalább 2 órán át oly szobában kellene tartani, melyben naponta egy pár latnyi ként égettek el. Az első 8—9 nap alatt a beteg izgatott, sokat köhög, de azután a csillapodás és a gyógyulás időszaka következik be. A hires bordeauxi bort német lapok hire szerint olyan szőlőből sajtolják, mely — Törökországban terem. Drinápoly közelében pár évvel ezelőtt amerikai szőlővesszőket ültettek el; óvenkint 5 millió üveg bort szállítanak innen Bordeauxba, a hol azt a hires bort úgy csinálják, hogy — spiritusz- szál és magyar borral keverik. Tessék már most bordeauxit inni Î Váltóhamisitó herczeg. Lobanov-Rosztovszki fiatal orosz herczeget, ki váltóhamisítás miatt száműzetésre ítéltetett, a napokban szállították Pétervárról Moszkvába, a honnan tavaszkor Szibériába küldik száműzetésbe. Szép fiatal neje Feodorovna Jelisza- veta önkényt követi a száműzetésbe ; a herczeg moszkvai tartózkodása alatt ő is Moszkvában lakik, de a herczeget a tovább szállításnál nejének is fogolyként kell követni. A herczegnek a novgorodi kormányzóságban 25,000, a pszkoviban 7000 hold földje van és mégis váltót hamisított. Egy pasa története. Szadik раза, az ismert lengyel-tőrük tábornok, kit családi néven Czaykovszkynak hívnak, a „Ruszj“ moszkvai hírlapban a következőket beszéli el: Abdul-Aziz, az elhunyt szultán, különös kedvelője volt a kakasoknak, melyeknek az európai uralkodók, miniszterek, tábornokok, tudósok, valamint a saját minisztereinek és tábornokainak neveit adta. A szultán kakasainak száma napról napra növekedett, mert az uralkodó ugv intézkedett, hogy minden nagy ur, kit valami megbízással küldött egyik vagy másik országba, onnan köteles volt egy-egy kakast ajáudékul hozni. Egy ízben Mehetned ef- fendi alezredes Anatoliából gyönyörű szép kakast hozott, melyet Mehemed effendinek nevezett el a szultán. Ép ez időben a szultán igen haragos volt minisztereire: Fiiadra és Alira, megparancsolta tehát, hogy a „Fiiad“, „Ali“ és „Mehemed effemlrt-nek nevezett három kakast hozzák ősze. Tudvalevő, hogy három kakas nem fér meg egy helyen; támadt egy elkeseredett ka- kasharcz, melynek a vége az lett, hogy az óriás kakas : „Mehemed effeudi“ „Fuad»-ot megölte,, „Ali“-t pedig félholtra kínozta. Most egyszerre ismét kibékült az uralkodó minisztereivel, azonnal hivatta is hadügyiminiszterét. Mikor az előtte megjelent, azt kérdezte tőle a szultán: „Ki is küldte nekem azt a gyönyörű kakast?“ „Mehemed effeudi!“ — válaszolta a hadügyminiszter. A szultán egy darabig mélyen gondolkozott, azután megszólalt: „Ez az ember, ki oly bátor kakast nevelt, lehetetlen, hogy ne legyen maga is bátor ember. Mozdítsa elő s azonnal ezredessé nevezte ki a kakastajáudékozót. Egy más alkalommal Abdul Aziz Viktor Emanuel királyra haragudott meg. Rögtön szembeállította „Viktor Emanuel“-t és „Mehemed effendi“-t; természetesen ez utóbbi lett a győztes. Ekkor az ezredes tábornok lett és dandárt kapott. Később „Bismark herczeg“ is legyőzetett, „Mehemed“ pasa ekkor férik pasává lett és osztálytábornok. Nem sok idő telt bele és a hatalmas uralkodó összes minisztereivel meghasonlott és a győzelmes kakast most az egész minisztériumával szembe állította „Mehemed effendi“ legyőzte az egész minisztériumot és az osztály- tábornokra e győzelemért egész hadtest parancsnoksága bízatott. Mikor Húszéin Avni hadügyminiszter a villámgyorsan előmozdított tábornoknak az uj hadtest parancsnokságát átadta, azt kérdezte tőle: „Ön, vagy a kakasa fogja a hadtestet vezényelni?“ — „Sem én, sem ő, mert arra kérem a hadügyminisztert, mentsen fel állomásomtól“. — Fel it mentették A hadügyminiszter tartománykormányzóvá akarta kinevezni a pasát, de a szultán azt mondta: «Maradjon inkább mellettem s nevelje a diadalmas kakasokat.“ A mint ez a tábornok, úgy avaneirozott majd minden pasa. Ez volt az oka az 1877—78-ki szerencsétlen háborúnak, végzi Szádik pasa. Irodalom, művészet. Arany János összes müvei. A nagy költő műveinek teljes kiadásából, melyet Itáth Mór eszközöl, előttünk fekszik az első füzet. E kiadás Arany ösz- szes munkáinak első teljes diszkiadása, nyolez nagy nyolezadrétü vaskos kötetben, vagy 36 füzetben fog megjelenni a következő tartalommal; Összes kisebb költemények. — Toldi. Toldi szerelme. Toldi estéje. — Buda halála. Murány ostroma. Katalin. Szt. László. Első lopás. Keveháza. Bolond Istók. — Elveszett alkotmány. Nagy-idai czigányok. .Jóka ördöge. Kóbor Tamás. Elegyes darabok. — Prózai munkák. — Shakspere-fordítások ; Hamlet János király. Szentiván-éji álom. — Aristophanes vigjáté- kai. Egyes kötetek vagy füzetek külön nem kaphatók. Egy-egy füzet ára 60 kr. Az aláirók az ösz- szes 8 kötet vagy 36 füzet megvételére kötelezik magukat. Az utolsó kötethez vagy füzethez a költő arczképe fog mellékeltetni. A kötetek tartalma és beosztása a boldogult költő intézkedései szerint történt, kivel összes munkáinak teljes kiadása felett a kiadó már a múlt évben jutott megállapodásra. E „végleges kiadás“ korrektúrájára a lehető legnagyobb gond fordittatik, alapul vétetvén maga a nagy költő által revideált 1869. és 1872. két kiadás. A kiadó a vállalat jövedelmét Arany szobrának költségeire kívánja fordítani. Hasonló diszszel kiállított s ily teljes kiadás Arany müveiből, melyeknek sokszorosítási joga kizárólag Ráthra van ruházva, aligha fog ismét megjelenni s azért felhívjuk olvasóinkat, hogy az alkalmat ne mulassszákel Arany nagy szelleme összes,^hozzá méltó diszszel kiállított kincseinek megszerzésére. A most megjelent első füzet, mely 128 lapra terjed, negyvenhét 1847—51 közt irt kisebb költeményt foglal magában. Megjelent az „Ónügyvéd" 21. füzete, irta Knorr Alajos, kiadja itj. Nagel Ottó Budapesten; (a nemzeti színház bérházában.) E füzetben a szerző befejezi a sajtóügyi eljárás ismertelését, és áttér a közigazgatási beadványok tárgyalására, s legelőbb is ismerteti a községi kötelékbe való felvétel feltételeit és módjait, azután közli a magyar állampolgárság megszerzésére és elvesztésére, úgy az utazási engedélyekre vonatkozó szabályokat; tárgyalja a vallási ügyek körül az áttérést, a vegyes házasságiból és házasságon kívül nemzett gyermekek viszonyát, a vallás felekezetek egyházi szertartásait, ünnepeit, temetkezését és segélyezéseit illető szabályokat; közli a népiskolai közoktatására vonatkozó törvényes intézkedéseket; ismerteti a véd kötelezettségére vonatkozó szabályokat, és különösen tárgyalja a fegyveres erő alkatrészeit, a szolgálati kötelezettség tartalmát, a hadsereg kiegészítésének módjait a hadseregbe léphetés kellékeit; az ideiglenes mentesség eseteit, az önkéntes belépés módját, az egyéves önkéntes szolgálatra, a sorozás idejére az elbocsátásra és honvédségre vonatkozó intézkedéseket, ismerteti a hadmentességi dijakat illetőleg al - kötött legújabb szabályokat E dús tartalmú füzet] ára 30 kr. „Az Els: Magyar Általános Biztosító Társaság fennállásának negyedfélszázados évfordulóján“ czim alatt Porapéry János tollából díszesen kiállított füzetke jelent meg a Franklin Társulat kiadásában, mely a társulat 1858 — 1883-ki történetét adja elő vonzó modorban. A füzetke végén összegezve vaunak a társulat huszonöt év alatti bevételei és kiadásai, melyekből megemlítjük, hogy a bevételek 138.312 179 írt 68 krra, a kifizetett kártérítések 70.451.503 frt 70 krra rúgtak. Közhasznú és jótékony czélokra a társulat 170.649 frt 18 krt adott ki. A részvényeseknek nyereség fejében kifizettetett 7.708-800 írt. Hivatalos árfolyamok a budapesti áru- és értéktőzsdén, 1883. nuirez. 30-án Magyar aranyjáradék 6°/0 ........ Magyar aranyjáradék 4°/0 ....................................... M agyar papirjáradék ö°/0....................................... M agyar vasúti kölcsön............................................. Magyar keleti vasúti államkötvény, 1. kibocsátás Magyar keleti vasúti államkötvény, 11. kibocsátás Magyar keleti vasúti államkötvény, III. kibocsátás Magyar földtehermentesitési kötvény...................... Ma gyar földteherment. kötvény záradékkal . . Temes-bánáti földtehermentesitési kötvény . . Temes-bánáti földteherment. kötvény záradékkal . Erdélyi földtehermentesitési kötvény .... Horvát-szlavon földtehermentesitési kötvény . . Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény .... Magyar nyereménysorsjegy-kölcsön....................... T iszaszabályozási és szegedi sorsjegy . - . . Osztrák járadék papírban....................................... Osztrák járadák ezüstben....................................... O sztrák járadék aranyban ....................................... 1 860-iki osztrák államsorsjegyek............................ O sztrák-magyar bankrészvény.................................. M agyar hitelbank-részvény........................................ Osztrák hitelintézet-részvény.................................. Ezüst........................................................». . . . Cs. és kir. arany........................................................ 2 0 frankos arany (Napoleond’or)............................ N émet birodalmi márka . . ,............................ L ondon .............................................................................. 120.30 130.75 01 2f> 135.75 01 25 110.ot>.— 98 75 07 25 98.- - 07.25 98.50 90 97.75 ne 25 78.30 78.50 97 50 131 — 830. — 830.— 311.50 311.70 5.92 9 47 58.45 110 55 Felelős szerkesztő: Nagy Géza. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. :жжжжжжжжжжжжжжжж Beste Nähmafchine der Welt. r, ft КОМ, kipróbált EREDETI varrógépek , , , Ь г kaphatók BERNSTEIN Márk kereskedésében 60 írtért készpénzben, vagy 75 frt részletfizetésre havonkinti 5 írt törlesztés mellett. Ny. Bernstein Márknál S.-Szentgyörgyön.
