Nemere, 1883 (13. évfolyam, 1-104. szám)

1883-03-29 / 26. szám

26. szám Sepsi-Szentgyörgy 1883. Csütörtök, márczius 29.___________XIII. évfolyam. : : Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön \ Domcter-féle ház, hová ; ; a lap szellemi részét illető ) . közlemények küldendők. ;■ Kiadó hivatal: \ vn-sl'e i rt- ©ICát/L KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és ] \ előfizetési pénzek > • j bérmentesen intézendők. < ■ A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. £ V-1 £ Megjelenik ezen lap heten- kiut kétszer : csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár ; helyben házhoz hordva, I vagy vidékre postán küldve: ( Egész évre G frt — kr. j Fél évre 3 frt — kr. \ Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért G kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Előfizetési felhívás „NE M°E R E“ tizenharmadik évfolyamának második negyedére. Előfizetési ár : Egész évre......................6 frt — kr. H áromnegyed évre . . . 4 frt 50 kr. Félévre............................3 frt — kr. Negyed évre......................I frt 50 kr. E gy hóra............................— - frt 50 kr. K ülföldre egész évre . . 8 frt — kr. Az előfizetéseket, melyek legczélszerübben postautalvány mellett eszközölhetők, kérjük mielőbb megtenni, hogy a szét­küldésben fennakadás vagy zavar ne történjék. Előfizetési pén­zek Bernstein Márk könyvnyomdájába, mint kiadótulajdonos­hoz intézendők. A „Nemere“ kiadóhivatala. Politikai szemle. I. Mire e sorok napvilágot látnak, bukovinai véreink első csapata megindult haza felé. Ne­hány nap múlva ezer erőteljes, küzdelmekben meged/ett, a nemzeti öntudattól áthatott ma­gyarral fog szaporodni az Л1 vidék népessége, s ha lesz elég hazafiasság a kormányban magá­évá tenni keletre szakadt testvéreink betelepí­tésének eszméjét, nem sok idő múlva egy hu­szonegy mérföld hosszú erős magyar határőr ség fog alakulni az Al-Duna mentén, hol négy­száz év óta, mióta a török kipusztitotta az ot­tani magyar lakosságot, Bécs atyai gondosko­dásából mindenféle nép, német, szerb, oláh, bolgár, spanyol, franczia, hazát találhatott, сэак a magyar nem verhetett gyökeret. Nem­zetiségünk erősítése Dél-Magyarországban égető szükség s bűn volna elszalasztani a mostani alkalmat, midőn a keleti magyarokban mind nagyobb hullámokat ver az Anyaországba való visszaköltözés vágya. Legalább is százezerre megy azoknak a száma, kik, ha a betelepítés ügyét a kormány venné kezébe, a magyarság előretolt előőrsei lehetnének a nemzetiségek A „Nemere“ tárczája. Száll az iáő. Száll az idő röpke szárnyon Es a, semmiségbe vész ! Mint egy futó, csalfa álom, Úgy tűnik föl az egész. — Változó a sors felettünk, Holnap dobhat már tovább Onnan, hol ma kivetettük Életünknek horgonyát. Nincs talán, ki visszanézvén. Ajkán sóhaj nem lebeg ; A szerencsés szól: „tetézném Boldogságom, üdvemet !“ Л szép iljukort sovárgják Es siratják annyian, Nem tépték elég virágát, Pedig annyi, annyi van ! Száll az idő ! és a drága Gyermekórák oda mind, S elhajított játékára A gyermek búsan tekint. A szerelem tündér, rózsa- K er tjén csakúgy átrepül ; Nem figyel, ha álmadozva Ottan két szerelmes ül, Akkor jajgatunk utána, Az idő ha messzetünt; Ha a szív reménye, álma Szótfoszoltán könyezünk. kompakt tömege által veszélyeztetett pontokon A társadalom, mely az első felhívásra nehány hét alatt megííü^erezte a betelepítés legsür­gősebb községeinek fedezésére kért húszezer forintot, áthatva a czél fontosságának tudatá­tól, sokat tehet ; tesz is ; de a teendők egy nagy része a kormányra vár. Majd megválik, hogy akkor, midőn nem Bécs parancsait kell végrehajtania, sőt annak ellenére kell tennie, lesz-e elég erély és hazafiasság benne a fölme­rülhető nehézségekkel szembeszállani. Hogy mennyire nem szabad elszalasztani a kedvező alkalmat, mely nemzetiségünk erősíté­sére vezet, arra elég intő jel az a vad gyűlö­let, melyet egyfelől az oláhok, másfelől a hor- yátok tanúsítottak most újabban megint a ma­gyarok ellen. Az oláhok még csak nmgelégesz- nek a magyar nyelv iránti ellenszenv kifeje­zésével, mint Nagy-Szebenbén tették, a liorvá- tok vagy legalább egy részük azonban kész lenne ismét a reakczió karjaiba vetni magát s eszközül felhasználtatni a magyarok ellen. Ennek a magyarokra agyarkodó pártnak a phantasmagoráit ismerteti meg a világgal egy Triesztben „Ausztria és a lmrvát kérdés“ czim alatt közelebb megjelent röpirat, mely nem kevesebbet kiván, mint hogy Horvátországból, Szlavóniából, Dalmácziából, Boszniából, Hev­ez égövi nából, Krajnából, Karinthiából, déli Sty- riából s Isztriából egy délszláv birodalom ala- pittatnék, melynek központja Zágráb s vezér­népe a horvát. S ennek fejében a horvátok lemondanának a parlamentarizmusról és sza­badságról, mely úgy is* felesleges. A horvát czár abszolút uralkodó lehetne s a horvátok segítségével ura lehetne a Balkán félszigetnek. S az a birodalom, mely fölött a Ilibsburgok uralkodnának, ismét visszanyerné előbbi nevét az „Ausztria“-t s ennek kebelében foglalna helyet az igy kifundált Nagy-Horvátország. II. Mig a horvátok egy uj szláv birodalomról álmadoznak, azalatt a hadsereg német jellegé­nek megőrzésére egy uj intézkedés történt. Boldog, kinek életében Egy oly nyugvópont jutott, Melyhez tovasiettében Lánc zol hatja a futót. Nemo. Visszaemlékezések 1848 -49-ből. Hova lett az első székely ágyú ? A kis Háromszék, midőn elhatározta, hogy utol­só csepp vérig fogja magát védelmezni, mindenün­nen körül vétetett az ellenségtől. Brassó, Ilid vég s Heydte által a Iíika felől többszörösen megtámad- tatott, noha Heydte támadása Köpecznél az önkén­tesek által mindannyiszor visezaveretett ; a sok oláh és szász csontváza, kik a Rika alatt elvérzet­tek, tanúskodik a háromszéki székelyek vitézségé­ről. — Még csíki székely testvéreink is ellenünk voltak, kik a határon kordont húztak s ezen ol­dalról is elzáratánk. Végtére Gedeon osztrák tábor­nok küldetett ellenünk nagy táborral, mely a szom­széd Prázsmárra telepedett le, honnan megadásra és fegyverletételre komolyan felszólittatánk. Minden felől körülvéve, beláttuk, bogy a nagy erőnek ellentállani képesek nem leszünk. A fegyver­letétel feltételei fölötti alkudozások végett tehát Prázsmárra biztosok küldettek, s több napi egyez­kedés után végtére is a megadás, és„, lefegyverzés feltételei megállapíttattak, oly formán, hogy az ágyú rögtön adassék át; a lefegyverzésre és fegy­ver átadásra három nap tiizetet ki. Philippovics táborszernagy rendeletet ad ki, hogy a közös hadseregbeli tisztek szolgálaton kívül is a német nyelvet használják. E rend­szabály egyelőre csak a cseh tiszteknek szól, ámbár a prágai „Politik“ értesülése szerint a többi parancsnokló tábornok is hasonló rende­letet bocsátott ki. Az angol kormány figyelmét az Írek elleni intézkedés veszi most leginkább” igénybe. A rendőrséget mindenfelé szaporítják, különösen Londonban, Liverpoolban, Glasgowban s Wool- wichban. Sir William Harcourt miniszter ja­vaslatot tett, hogy minden a rendőrséget el­vonó nyilvános előadás, látványosság és ünne­pély Írország tökéletes paczifikácziójáig beszüu- tettessék. Liverpoolban a munkaadók kezdik az ir munkásokat elbocsátani. Belfastban kez­detét vette az ir hazafi szövetkezet 13 tagja ellen indított pör tárgya'ása, kik azzal vádol- tatnak, hogy az ir köztársaság megalkotására s a nem kedvelt földesurak, bérlők, birák és államhivatalnokok meggyilkolásárá törekednek. Albánia és Montenegró közt ismét egy újabb viszálkodás magva vetetett el. Vrbicza Istvánt, Vrbicza Masa volt miniszter és vajda fivérét Skutariban agyonlőtték. Vrbicza törökbuzát ment vásárolni Skutariba ; katonai kísérettel volt, mindamellett, midőn a városba ért, egy csapat albán reá rohant, többet megsebesítet­tek s őt megölték. Mihelyt az esemény hírét megtudták Montenegróban, kétszáz ember vo­nult Itjekából Skutari felé, a török helyőrség azonban megakadályozta a városba való benyo­mulásukat. Egyébként is nagyon bizonytalan állapot uralkodik Albániában. A dibrai kerületben a közrend és biztonság újabban komolyan veszélyeztetve van. A mo- nasztiri katonai parancsnok hasztalan szólította fel a vidék törzseit, hogy jöjjenek össze Dib- rában s beszéljék megvele a módokat a türhet- len állapotok megszüntetésére, egyetlenegy sem jelent meg. — Proseccoo falu lakói több mi- ridita csendőr által támogatva megrohanták Hassan Cadia mattiai vagyonos ember tanyáját De ember tervez, isten végez!!! Bem apó Ko­lozsvár felé közeledvén, Prázsmárra futár érkezett., ki által Gedeon tábornok rögtöni visszaindulásra szóllíItatott fel és igy a lefegyverzés elmaradt és csakis az abroncsos ágyú maradt az osztrákok ke­zében. Ennek feláldozásával, lett Háromszék az in­váziótól megmentve. Ki tudja, hol és melyik fegy­vertárban diszlik most a dicső első székely ágyú? Osztrák proklamácziók elkobzása. A magyar hazában az önvédelem szervezésére az előkészületek megtétetvén, ide Háromszékre is Né­meth László és Berde Mózsa küldettek ki mint kormánybiztosok. Gyakran tartatott közgyűlés ; egy ily alkalommal a közgyűlésben hire futamodott, hogy Zsombori huszár ezredesnek egy nagy csomó proklamáczió érkezett a postán. A nélkül, hogy va­laki intézkedett volna, az egész gyűlés nekiindult, rohamosan megtámadta az ezredesi lakot, betódult az irodába, hol az adjutáns főhadnagy Lőrincz Jó­zsef épen a csomag felbontásával foglalatoskodott. A nép kiragadta az egész nagy proklamáczió cso­magot és felvitte a közgyűlésbe ; ott felbontatván a csomag, abban Puchner erdélyi főparancsnok fel­hívása volt a székely nemzethez, melyben felhiva.t- nak a székelyek, hogy a forradalmisták ellen fegy­vert fogjanak és azt gyökerében elnyomják. Úgy tudóm, hogy ezen felhívásokból nem is ke­rült aztán egy sem a nép közé.

Next

/
Thumbnails
Contents