Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-05-04 / 36. szám

ha biztos nyereségre számíthatnak, vagy az egyszer megnyertet kell megvédeniük.

Isten tartsa meg e jóravaló, derék s minden tekintetűén a székelyeken kivül talán páratlanul álló holland népet, mig oly itt röviden vázolt kiváló, fényes tulajdonokkal bír, a melyek közt nem utolsó az, hogy a magyarnak s közte a kálvinistának ismeretes jóakarója, támogatója és barátja 1

rr-A-3sr"ö“<3-*‘srMagyarosítás a népiskola által.

fÜodüla, 1882, május hó.

Ha idegen ajkú növendékeink hatéves koruktól tizenkét éves korukig csupán iskolai nevelésben részesülnének s nem kellene egyszersmind a családi nevelés befolyása alatt is állniok : merem állítani, hogy nemzetiségről pár évtized múlva szó se volna! Mert leszámítom ugyan, hogy minden ember már a születésénél valaminő képességet örököl, de általában mégis igaz, hogy olyanná leszünk, mint a milyenné nevelnek. Az is igaz ugyan, hogy a társadalom akárhányszor nagyobb nevelői hatással bir, mint maga az iskola s már nem egyszer nevelte ferdén az iskolából jó neveléssel kikerült ifjút. De mind ezek daczára sem tagadhatni, hogy a jó iskolai nevelésnek, ha még éppen jó családi neveléssel egészittetik ki, nyoma egész életünkben meglátszik s az élet bármely ferde állapotában is ki-kikandikál belőle. Csak fájdalom, hogy éppen itt van a baj. A legtöbb család bizon — tisztelet a kivételeknek — nem igen siet segítségére az iskolának s ha nemzetiségről van szó, pláne lerontani törekszik azt. S valljuk meg rögtön azt is, hogy nem kevés sikerrel. Nekünk talán még most a czélünk nem is lenne az, hogy egy nemzetből is magyart csináljunk. Ezt, legalább én úgy fogom fel — csupán a jövőre helyezhetjük kilátásba, csak az anyiszor hangoztatott állameszmébe kellene bele nevelnünk a kezünk közt lévő nemzedéket és a felnőttek leikéből kiirtani törekedni a balfelfogást, hogy az egy hazában lakó különböző nemzetek egymásnak ellenségei.

Erről ugyan a népiskolában még szó sem lehet, s ha valahol, úgy itt igazán érvényesíteni kell a paedagogiai elvet, hogy: ne tiltsuk meg növendékeinknek a lopást addig, mig a tolvajság fogalmával tisztában nincsenek. Csupán adandó alkalommal kellene szivébe csepegtetnünk, hogy egy haza gyermekei, tehát testvérek vagyunk s igy egymást szeretve kell hazánk érdekében küz- deuünk.

Igen természetes, annál jobb lenne, ha erre alkalom nem adatnék, de miután erre, ismerve némely nemzeti aspiratiókat, még számítanunk is alig lehet, szerintem a tanítónak az egyes tantárgyak és olvasmányok kezelésénél kellene úgy járni el, hogy növendékeinek lelkében a nemzetiség kérdése ne csak fel ne ébredjen, de meggyőződése ellentétben helyeztessék a szülői informatiok- kal s ha lehet, diadalmaskodjék felettük.

Nagy kívánság, nem tagadom és felette sok tanítói ügyességet tételez fel; éppen azért most még legyen elég annyi, ha belevezethetjük a magyar nyelv bírásába, akkora mértékben t. i., hogy beszéljenek folyékonyan és gondolataikat Írásban érthetően kifejezni tudják, s hogy kezeink közül ne a magyarok iránt való gyűlölettel kerüljenek ki.

Aliként ? erről akarnék e becses lapok igen tisztelt szerkesztőjének engedelmével nehány szót szolani.

Megvallom előre, hogy igen kicsinyes dolgokban keresem az eszközöket, vagy legalább annak látszik. De ám a népiskolától nagyszerű produktumokat úgy sem várhatunk ; azok csak hatásaikban nagyszerük. S mert növendékeink is még any- nyira fejletlenek, meg az egyes tudomány-ágak is csak oly kevés mértékben vannak képviselve iskoláinkban — mert többet felvenni nem is lehet — hogy általuk itélő-képességöket eléggé kifejteni s a nemzeti aspiratiok káros voltát beláttatni nem lehet : elégedjünk meg most még egyfelől annyival, ha minél többet beszélnek magyarul.

Az első és második osztály tantárgyait a beszéd- és értelemgyakorlatok alapján kell tanitani. En itt megkívánnám növendékeimtől az egész mondatban való felelést. Ezt a tisztán magyarajkunktól is követeljük, mennyivel inkább kell hát az idegenektől! De különösen adjunk előnyt az apró meseszeré erkölcsi elbeszéléseknek, melyeknek egyfelől még erkölcsnemesitő befolyásuk is van de másfelől alkalmat nyújtanak arra, hogy a gyerkek gondolatait saját szavaival fejezze ki. Egyetlen helytelenül szerkesztett mondatot sem fogadni el s még ügyelni a szavak magyaros kiejtésére is. H>zen a beszéd- és értelemgyakorlatok úgy is közös gyökér, honnan minden tantárgynak táplálkoznia kell, s ha nagy tért engedünk neki a nép iskolában, egyszersmind eleget is tettünk a modern paedagogia kívánalmának, hogy : minél kevesebb tankönyvet a népiskolába. Ai rt — hogy többet ne említsek — a nyelvtant és polgári jogokat minden tankönyv nélkül épen olyan sikerrel taníthatjuk, az már világos.

(Véjjr kiiv t c'ik.j

VEGYES HÍREK.

— Majális. A s.-szentgyörgyi ev. ref. egyházi dalárda fol>ó hó 7-én az úgynevezett „Erősoldal-kútja“ körüli erdőben majálist rendez. Ezen ifjúsági és népünnephez csatlakozni fognak a Sepsi- Szentgyörgy város területén létező népiskolák és tanodák összes tanuló ifjúsága, tanárai és tanítói. A majális programmja. a) Reggeli négy órakor ágyulövésekkeí adatik jel a gyülekezésre, b) A zenekar a főbb utczákon végig vonul, c) Pont öt órakor a tizedik ágyulövésre a nagy piaczon kezdetét veszi az ünnepélyes kivonulás a következő sorrendben: 1) A Mikó-tanoda énekkara és összes ifjúsága. 2) A polgári fiu-iskola énekkara és ifjúsága. 3) A szövő tanműhely férfi-növendékei és munkásai. 4) Az elemi fiúiskolák növendékei.

5) A zenekar. 6) A szövészeti tanműhely és női ipariskola. 7) A polgári leányiskola. 8) Az elemi leányiskolák növendékei. 9.) Az egyházi dalárda

10) A résztvevő közönség. A rendező bizottság gondoskodni fog a nagy közönség kényelméről és időtöltéséről; az erdő legkellemesebb helyein lombsátrak, asztalok, ülőpadok, laczikonyhák Aliitt itnak, rnindenik iskola és tanoda számára külön sátor állittatik. A tánczokat, gyermek és ifjúsági társasjátékokat szakértők fogják rendezni és vezetni. — Azok számára, a kik hazulról nem tarisznyálhat- nak, frissítő italok, csemegék és hidegételek jutányos áron áruitatnak. A különböző ifjúsági ének karok, az egyházi dalárda és zenekar felváltva fogják a közönséget mulattatni. Szóval oly ünnepélyes időtöltést szándékozunk rendezni a szép természet ölén, melyben városunk összes ifjúsága, az. előkelőbb osztály úgy, mint az összes polgárság nemes, ártatlan örömét és élvezetet találjanak. — A majálisra kijelölt területen a lövöldözés, fegyverhordozás tilos. -- Kedvezőtlen idő esetén május 7-éről a következő vasárnapra napoltatik el az ünnepély Ezen ünnepélyre a város területén lévő összes ifjúságot, előkelő osztályt és polgársá got, sőt a vidékről a tanulók szülőit és ügybarátokat tisztelettel meghívjuk. S. Szentgyörgy, 1882. május 3-án. A rendező bizottság.

— Az iparos olvasó-kör, melyről több Ízben tettünk említést, mull vasárnap nyittatott meg Kovács Gábor elnöklete alatt. Az olvasó-kör tagjaiul beiratkozott városunk iparosainak legnagyobb része s fősulyt fektet az egyesület az ipar-irodalomra. Ií szempontnak megfelelően készítették el az alapszabályokat, melyeket a közgyűlés elfogadott egyhangúlag. Az olvasókör helyisége a Nagy Elek-féle házban (csiki-utcza) kényelmesen van berendezve. Most már csak kitartást kívánunk a jóravaló egylet tagjainak.

— Várady Ferencz színtársulata megtartotta vasárnap utolsó előadását a „Szerelem vadrózsái“ kevésbé értékes bohózattal meglehetősen telt ház előtt. Várady igazgató ur lapunk utján fejezi ki a s.-szentgyörgyi közönségnek hálás köszönetét azon valóban meleg pártfogásért, mely ben a kis társulatot részesíteni szives volt.

— Cseh Emil s. szolgabiró ismeretes szomorú bántalmaztatása. — mint mai tudósításunkból látható, a háromszékmegyei közigazgatási bizottság gyűlésén tanácskozás tárgya volt. A megyei alispánnak ide vonatkozó jelentése kapcsán egy indítvány tétetett a czélból, hogy a pénzügyőröknek az oldalfegyver viselése szolgálaton kivül til- tassék. meg. Ezen indítványt a közigazgatási bizottság egyhangúlag magáévá tette s egyszersmind a belügyminisztériumhoz ez értelemben küldendő felterjesztésben indokolni fogja kérését. Azt hisszük, a közigazgatási bizottság igen helyes és méltányos kérésének meglesz a maga sikere, meit hogy a fináncz uraknak az old dán egészen oknélkül kotyog az az úgynevezett oldalfegyver, annyi bizonyos; s aztán egy egy melegvérű „sz.em- lész“ korcsmái vagdalkozásra használja fel, úti ex- empla docent.

— Kimutatás a háromszéki takarékpénztár 1882. április havi forgalmáról. Bevétel : Ivész- pénzáthozat a múlt hóról 6657 frt 70 kr 77 taka- réki betétből 11545 frt 98 kr. Befizetett váltókból 77625 frt. Befizetett előlegekből 390 frt. Befizetett kamatokból 2116 frt 09 kr. Befizetett illetékekből 530 frt 77 kr. Visszleszámitolt váltókból 5170 frt. Összeg 104035 frt 54 kr. — Kiadás: 75 takaréki betétre 14889 frt 65 kr. Folyó kamatokra 40 frt. Leszámítolt váltókra 78361 frt. Leszámítolt előlegekre 910 frt. Visszleszámitolt váltók kamataira 56 frt 30 kr. Kezelési költségre 2 frt 50 kr. Tiszti és szolgafizetésekre 168 frt 32 kr. Folyó számlára 127 frt 95 kr. Jótékony czélokra 40 frt. Postadijakra I frt 77 kr Készpénz készlet 9438 frc 05 kr. Összeg 104035 frt 54 kr. — Sepsi-Szentgyörgyön, 1882. április 29 én. Bogdán Arthur, pénztárnok. Vásárhelyi Samu, könyvvezető.

— Orvosi állomások Boszniában A császári és királyi közös minisztérium folyó hó 14-én kelt átirata szerint Boszniában 4 kerületei orvosi állomás pályázat utján fog újból betöltetni. Ezen állomások évi 1300 ezerháromszáz forint illetménynyel vannak egybekötve. A pályázók az orvostu- dori fokozat elnyerésének igazolásán kivül, a tiszti főorvosi vizsga, vagy az állatjárványtan és ál lat egészség rendőri vizsga sikeres letételéről és egy tiszti orvos által kiállított egészségi bizonyítványt kötelesek mellékelni, s végül egy szláv nyelv bírását igazolni. — Budapesten 1882. évi

— 143 —

ápril hó 22. A minszter helyett: Prónay József, államtitkár.-- Az unitárius eskü nem gilt. Akármilyen furán hangzik is, megtörtént az az eset, a miből az következnék, hogy az unitáriusok nem illetékesek törvényes esküre. Mint velünk Nagy- Ajtáról tudatják, B. Gy. ottani birtokosnak valami peres ügye volt a nagy-ajtai református tiszteles úrral. В Gy.-nek esküt kellett volna tenni törvényes formák mellett, a mire ő késznek is nyilatkozott, hanem általános bámulat közben tiltakozott ellene a tiszteletes, mivel B. Gy. unitárius. Az unitárius pedig tudvalevőleg egyetlen bütyök- ujját tartja fel az eskünél s a tiszteletes ur ezt kifogásolta. „Nem ér semmit az az eskü igy protestált — mert az unitáriusnak se vallása, se hite nincs, megesküdhetik akármire, az az ő lelkét úgy sem terheli, mert nincs neki — istene.“ Ezt a különös tiltakozást szóról szóra meg lehet találni a járásbíróság által felvett jegyzőkönyvben s a mi legkülönösebb: az egy kálvinista pap nyilatkozata volt. Furcsa!-— Sulferájnos. Antoni Albert szászvárosi szász kereskedőt az ottani járásbiró ,ág hetven forint pén/.birságra ítélte a miatt, mert sértőleg nyilatkozott a magyar koronáról. A dolog úgy történt, hogy a pénzügyőri fővigyázó figyelmeztette Antonit, hogy ha játszó kártyát akar árulni, szükséges egy kis táblát, készíttetnie, a melyen ezen felírás álljon: „Kártya-eladás“, és ezen táblát ki kell függesztenie. Ezen figyelmeztetésre a sulfe- rájnos ur igy felelt: „Azt nem fogom tenni,

mert a magyar koronával be nem piszkálom ajtómat, sőt ha a szomszédos ház enyém volna (szomszédságában van a „Magyar Korona“ vendéglő), a homlokán levő koronát is ledobnám. Még boltomban sem tűröm azt, a min magyar korona van; ha valamit magyar koronával találnának kereskedésemben, ingyen átengedem.“ Autóéi urat persze porba fogták és korona-ellenszenvének az emlitett pénzbírság lett a vége. A kir. ügyész nem volt olyan kíméletes, mint a járásbíróság és — fellebbezett az Ítélet ellen.

— “Czáj“ ur, izgatottságban. A képvi* selőház szombati ülésén, Herman Ottó megemlékezett a schulverein-ellenes tüntetésekről, elismerést fejezve ki a hazafias németek iránt. Volt a tisztelt háznak olyan tagja is, ki nem osztozik ez elismerésben, — „Czáj“ ur. Nagy hevülések közt hallgatta Herman Ottó beszédét, 3 végül izgatottan jelentkezék szólásra, „személyes kérdésiben. „Czáj ‘ urnák nincs olyan lépése, mely ne járatlanságról tanúskodnék; most is az elnök kellett hogy felvilágosítsa a derék sulferájnost, hogy e dolog nem „személyes ügy.“ Czáj Adoli tehát hiába mérgelődött ; és lesz már most újból panasz Brassóban és Nagyszebenben —■ a szász törekvések elnyomatása fölött.

— Képviselőválasztás. Maros-Ludason máj. 1 -én volt a képviselőválasztás. A kerület orsz. képviselőjévé Miksa Elek szabadelvüpárti választatott meg 501 szóval, — gr. Klebersberg Zdenkó 248 szavazata ellenében.

— Pályázat postamesteri állomásra Paraj- don (Udvarhelymegye) tiszti szerződés és 100 frt készpénzbeli biztositék letétele mellett. Évi járandóság: 180 forint fizetés, 40 frt irodai és 1500 frt szállítási átalány. Kérvények három hét alatt a nagy-szebeni postaigazgatósághoz intézendők. — Nagyszeben, 1882. április 25 A m. kir. postaigazgató : Eollért.

— Egy uj földesur látogató jegye. A

napokban egy újdonsült ősmagyar látogató jegyet csináltatott magának, azon utasítást adván, hogy a nevét igy nyomják ki: „Móricz de Hédervári.“ Az antiszemitikus hajlandóságú kőnyomó elkészítette és haza küldte a névjegyeket, melyeken ez állott: „Héderváry de Móricz.“ *-- A1-Tor járói egy csomó szinlapot küldtek Ьэ a „Színészed Közlönyének, mint a melyeket „A d'-breczeni és kolozsvári színház tagjaiból alakult Szikszay István és Kovács Jenő társigazgatók vezetése alatti társulat“ adott ki. E társulat voltaképp négy személyből áll : Szikszay

István, Szikszayné (volt Kuponovicsné) Laura, Kovács Jenő és ennek nejéből, kik mindanyian Vá rady Ferencz színigazgatótól váltak meg, mert már vérükben van a faluzás. Egy felvonásos darabokat adnak elő, a többek közt: Már alszik, A színésznő, Ha te úgy, én is úgy, Cselédcsiny, A fehér Othelló, stb. továbbá szavalnak, hegedülnek és tdinkón produkálják magukat, igy rontván nálunk a ina gyár színészet becsületét.

— Egy szegény leány története. Bosko Kaszap Erzsébet 16 éves szép leány volt s egyszer az a malheurja esett, hogy elvesztette a cselédkönyvét. Elment a r ndőrséghe/ hogy állítsanak ki neki egy uj könyvet. A dolog azonban lassan ment, s mikor a leány — mert nem tudott szolgálathoz jutni — nagyon sürgette, azt a tanácsot ab ák neki, hogy menjen Yáczra a h 1 született s ott szerezzen könyvet magának. Váczról meg Balassa-Gyarmaira Küldték, a hol az édesanyja született. Ide elment vele a testvére is, s elhelyezte egy ismerősnél, addig, míg* a cselédkönyvet kiállítják. Pár hét telt el s egyszer csak arról érte sül az anya, hogy leánya a Rókus-kórházban van. Csakugyan ott volt, a mire utána járt az anyja, megtudta, hogy mert nem volt nála semmiféle igazolás, a leányt átadták a főkapitányságnak. Mire