Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-05-04 / 36. szám

144 az asszony a főkapitánysághoz ment, már akkor a szegény leányt eltolonczolták — Váczra. Az anyja oda is utána sietett, de oda is későn érke zett, mert leányát akkorra már Balassa-Gyarmat Kié tolonczolták. Hz két hónap előtt történt, az­óta nem tudni semmit a szegény leányról. Vájjon mi lett belőle ? — Darwin önéletrajza. Egy külföldi lap a következő anekdótát beszéli Darwinról : Égy könyvkereskedő folyton alkalmatlankodott a nagy természettudósnál, önéletrajzot kérvén tőle. Egy­szer, midőn ismét sürgetve kérte, igy válaszolt Darwin : „Jól van, mindjárt magával viheti. Azzal átadott egy iratot, melyet a könyvkereskedő előtt irt. A könyvkereskedő tulboldogan, hálálkozva hagyta el Darwint s izgatottan rohan haza; otthon kíváncsisággal bontja fel a papirt, melyen e pár sor állt csak. „Az én nevem Charles Darwin, szü lettem 1809-ben, tanultam és tanulmányoztam, utaz­tam a világban és most tanulok tovább — A felesleges oldalbordás. Nehány nap előtt Berlinben egy nő egy hires orvoshoz ment, hogy szive táján érzett bántalmai ellen orvosságot kér­jen. Az orvos megvizsgálta s a azt találta, hogy a beteg, nem mint más közönséges halandó 12, ha­nem 13 bordával bir. Eddig azonban semmiféle szen­vedése nem volt a felesleges borda miatt. — A létért való küzdelemnek egy ekla­táns példáját hozza fel a „Fischerei Zeitung“, mely újabb bizonyítéka a Darwin által hirdetett tannak. Egy rujusi halász a minap egy 30 kiló nehézségű lazaczot fogott. Felnyitván belsejét, egy két kilót nyomó csukát talált benne, ezt is felbontván, egy karcsú pisztráng tűnt eiő, melynek gyomrában is­mét egy kis halacska volt. — Dolgorucky herczegnő a napokban há­rom gyermekével s unokahugával, a 13 éves Mes- cserszky herczegnővel Párizsbs érkezett és a „Hotel de Londresz“-be szállt. Kísérete, beleszá­mítva az angol és franczia nevelőnőt, xo személy­ből áll. Azonkívül magával hord a herczegnő há­rom pompás muszka ebet, melyek egyikét II. Sándor czár igen kedvelte. A herczegnő a legna­gyobb visszavonultságban él, s tizennégy napot szándékszik Párisban tölteni. — Kényelmes rabság. Már múltkor meg­emlékeztünk arról a példátlan, csakis Amerikához illő rabtartásról az elnökgyilkos Guiteaut iletőleg. Most uj adatot sorolunk a minap Írottakhoz. A gyilkos börtönének, helyesebben lakásának ajta­ján a következő felirat olvasható ; „Ezentúl nevem aláírását harmadfél dolláron (5 írt.) szerezhetni meg tuczatonkint, egy példány ára 25 cent (körül­belül 60 kr.), A ki még egy jelmondatot is óhaj­tana nevem mellé, mint pl.: „erős várunk az is­ten“, vagy „bízzunk a gondviselésben“, annak nem kell külön fizetnie semmit. Arczképem cabinet nagyságban, nevem aláírásával ellátva, egy dollár­ért kapható (még elég olcsón adja!), tuczatjával g dollárért. Ch. J. Guiteau.“ Most már ki is írhat­juk a börtönigazgató nevét, ki ezen üzelmeket meg­engedi, valószínűleg neki is kijár a tiszteletdijak- ból. Crockernek hívják. — A szelíd oroszlán. Moszkvában egyik első rangú színházban nemrég látványos dara bot adtak, melyben egy arab s egy oroszlán közti küzdelem is fordul elő. Az oroszlán meredek szik­lás helyen tör elő s az arab ott lövi le. Az orosz­lán szerepét Alexievics, a színház kiváló gimnasz tikusa vállalta magára és egy párszor rendkívüli produkcziókkal utánozta az oroszlánt s mulattatá a közönséget Egyszerre megbetegedett s eg> har madrangu színész vállalta magára a szerepet, ne­hogy a darab elmaradjon. Amint az oroszlán elő­törtet s az arab lő, oly jelenet fordult elő, amit a közönség nem is sejtett. A lövésre ugyanis, a szí­nész abban a hiedelemben lévén, hogy véletlenül igazán meg volt töltve az arab fegyvere és ő meg- van igazán sebezve, roppant jajgatva kiáltott fel : „Az egekre! Ne löjjón, mert meghalok!“ — Zajos hahota kisérte a halálra rémült oroszlán könyörgő szózatát. — Önkény télén öngyilkos. Egy tánczmes- terről, Marovszkykról, ki Párisban a csárdás pro­dukálásával gazdag lett s a minap halt meg, ér dekes adomát elevenít fel a párisi levelező. Egy íz­ben egy szabónak adósa volt s a szabó felfogadta, hogy két hétig is ott marad nála, de puszta, ígé­rettel nem hagyja magát kielégittetni. Markovszky tördelte a kezeit. Végre kibúvót talált. „Jól van“, monda komolyan, s azzal oda ült asztalához, ne­hány iv papirost metszett föl s az ablakokat igye­kezett vele beragasztgatni. A szabó kíváncsian nézte eleinte a tánczmester működését, de mindin­kább aggodalmasabbá vált helyzete, mikor az adós egymásra dobálta a kandallóba a fát és kőszenet. De azért még mindig visszatartóztatta félelme ki­fejezését és egy szót sem szólt. Markovszky mind ez előkészületeket megtevén, egy hasáb fát vett, tintával megá/tatta s a fehér falra nagy betűk­kel, a következőké t irta fel : „Senkit ne okozza­nak halálunkén! Meguntuk az életet! Mint test­vérek halunk meg s/éngöz által kivégezve!“ . . . A szabó eszeveszetten ugrott fel helyéről s töb­bet nem látták a tánczmester lakásának a kör­nyékén sem. — A költő boszuja. A zürichi „Holló“ fo­gadó ven lég könyvében van eg'y kis angol vers, amit bizonyosan sokan olvastak anélkül, hogy Író­ját sejtették volna. A vers igy hangzik: „Beware of the raven of Zürich, — Tis a bird of omen ill, With an ugly, unclean nest — And a very, very long bill.“ (Isten őrizzen meg benneteket a holló­tól, Nagyon csúnya ez a madár, Piszkosabb fészek nincs az övénél, — S, ah! milyen hosszú a szám Iája!) E vers szerzője Longfellow. Egyik svájczi utazásában Zürich e fogadójában lakott, s lakásá­val ép oly kevéssé voir megelégedve, mint a mi­lyen túlságosnak találta a számlát. Sógora és uti- társa Mr. Appleton unszolására irta a föntebbi versiket a vendégkönyvbe, anélkül azonban, hogy nevét aláírta volna. Irodalom, •— Mehner Vilmos kiadásában legújabban megjelentek : „Képes Világtörténet. Alapította Ribáry Ferencz. A középkor. Irt 1 Dr. Molnár Antal.“ 66 — 68 füzet. E három füzet is, mint előzői, különös gonddal szerkesztvék. A forrongó középkor kor­szakalkotó episodjai a keresztes hadjáratok, a szász dynastia véguralma, a Kelet beható törté­nelme (ami különös fontossággal bir ma, midőn a keleti kérdés megoldása felé közelget) stb. stb. képezik e füzetek tartalmát. Minden füzet számos gyönyörű képpel van iilustrálva, és pedig nagy­részt olyanokkal, melyek a megfelelő történelem­mel egykoruak. Miután ilyen munka a magyar könyvpiaczon sohasem volt, s azért is, mert min­den művelt ember előtt nagy hézagot pótol: ajánl­juk azt a közönség jóakaró figyelmébe. Egy fü­zet ára 30 kr, mely a kiadó nevére (papnövelde utcza 8. sz.) utalványozandó. A mü különben min­den könyvkereskedés utján megrendelhető. — 2. „A föld és népei“ (Europa) különös tekintettel Magyarországra; a legújabb források után dolgozta György Aladár. E mü — mely több mint 600 sikerült képet tartalmaz — a közműve­lődésnek valódi emeltyűje. A szer/ő rendkívüli lelkiismerettel s szorgalommal adja elő a népek tör­ténetét stb. Az előttünk fekvő füzetek (57—601 be­hatóan foglalkoznak a mesés Hollandiával, н saját­ságos Belgiummal, a szabad Svájczczal s Magyar- országgal. Hazánkra nézve különösen érdekes ké­pek diszlenek a füzetben úgy a jelen, mint az elő­ző korból. Nem ajánlhatjuk e müvet elléggé a ha­zai olvasó közönségek s könyvtárak, olvasó egy­letek, kaszinók Hegyeimébe. Egy füzet ára csak 30 kr. Megrendelhető a kiadónál, s minden könyv- kereskedésben. „A Magyar R égé n y-Cs a r n ok“ 16-ik íü/ete változatos, érdekes tartalommal jelent m -g. Első közleménye a „Libapóst a“, humoros elbeszélés Bulla Jánostól, tele a legegészségesebb humorral, Ezt követi a „Balaton szerelni'1“ czi nü gyönyö­rű költői czyklu-j VI. szakis a Miudszenty Gedeon­tól, — Doctor Castilló, érdekteszitő eredeti regény Golenich F.-től. — A „Sphinx“ rejtélye^ franczia elbeszélés. — Mozaik czim alatt ismeretterjesztő s mulattató apróságok s az Aprópénz feliratú humoros képek. — A rendkívül olcsó, díszes kiál­lítású s élvezetes olvasmányt nyújtó heti folyó­iratot melegen ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. Egy 2li-A—3 íves füzet ára csak 12 kr. Előfizetési ára egész évre 6 fet, félévre 3 frt. Hivatalos árfolyamok a budapesti ara- e$ érté kiöt s dón /882. május hó 2 úu Magyar aranyjáradék ........ 119.— Magyar vasúti kölcsön..........................................134.— Magy. kel. vasúti államkötv. I. kibocsátás 91.— Magy. kel. vasúti áilamkötv. II. kibocsátás no.— Magyar kel. vasúti államkötv. Hl. kibocs, 95.— Magyar földteher mentesítési kötvvény . 99.— Magy. földteherment. kötvény záradékkal. 97. — 'femes bánáti földteherm. kötv..........................98.— Ternes bánáti földteherm. kötv. záradékkal 97.— Erdélyi földtehermentesitési kötvény . . 98.— Horvát-szlavon földteherment. kötvény . . —.— Magyar szőlődézsmaváltsági kötvény . . 96.— Magyar nyeremény sorsjegy-kölcsön . . 117.— Ezüst ................................................................................................ C sászári és királyi arany . . ... 5.62 20 frankos arany (Napoleon’dor) . . . 9.54 Német birodalmi márka . .........................58.65 I Maczi árak Sepsi Szentgyörgyön /882. május /-én. ! legszebb .... . . 1 90 Bu/a közepes .... . . 9.45 gyöngébb . , . . . — — vegyes ..... . —.— Ito/.s legszebb ..... 5.80 [ közepes .... . . 5 50-0 Árpa legszebb , . . 5.40 ♦-Í közepes _____ J X o> Zab í legszebb ..... . . 3.20-C 1 közepes .... . . 3 10 Törökbúza . . . 5 __ Kása . . 0 30 W Borsó % . . 5.G0 Lencse , . . 10. Fuszulyka .............................. . . 4.40 Lenmag .... __e__ Burgonya ......................... . . 2.~ S Marhahús..................................... . . —-44 CC î­Lisznóhus .... . . —48 ьо 0 Juhhus............................... я Lagyu (friss) ...... Felelős szerkesztő: Múlik Jó/set. Kiadótulajdonos: Bernstein Márk. Árverési hirdetmény, A Gyertyánffy Albert-féle csődtömeg áru­készletének folyó évi április 25 éré és következő napjaira kitűzött árverezése a hitelező választmány határozata folytán folyó május lií> 22 éré és követ­kező napjaira lett elhalasztva. Az első két napon a 34,051 frt 84 krra be csült árukészlet csak egészben és csak a 30,000 forintnyi kikiáltási árért, vagy azon felül fog el árvereztetni. Az egész árukészletérti vételárnak egy harmada azonnal fizetendő le, mig a másik két harmadának lefizetése folyó évi julius hó 15-ig teljesítendő. Ha az árukészlet egészben el nem adható, — azonnali készpén/beni fizetés mellett a csapat-, tétel- és darabszerinti eladás következik. A közelebbi árverezési teltételek, úgy mint az árverezés alá kerülő áruknak jegyzéke is be tekinthetők Brassóban a kir. törvényszéknél, kir. közjegyző Nemes Péter árverezési biztosnál, vagy ügyvéd dr. Herell Henrik csödtömeggond- noknál. Az árverezés Brassóban, klastrom utcza, 6-ik házszám alatt a bukott ezég üzleti helyiségében fog megtartatni. 1—3 Ко vászna község a saját tulajdonát ©5» képező » 9 999 9 POKOMÍB nevű tükörfürdőt az 1882-ik évre folyó évi május lió 14-én délután 9 órakor | a község házánál nyílt árverezésen ha- *2® a község szonbérbe adja « « Bérleni kívánók az egy év alatt bővebb ismeretek szerzése után több évekre isög:- д!д egyezkedhetnek. — A feltételi pontok község házánál megtekinthetők. f •i* Kovászna, 1882. ápril hó. f Deák Albert, közs. jegyző'. » T !»»§••§«» A, M MÆ m -M. № mШШ,-lJS m.dtLM^MÆÆÆÆÆÆÆÆÆMMUÆÆJMJBÆÆÆÆ Л A „Magyar Újság“ minden párttól teljesen függet- ? len lap, a mely naponként terjedelmes és rendkívül ér- p dekes tartalommal jelenik meg; közöl politikai, táicza- és közgazdasági csikkeket; a „Napi hírek“, „Fővárosi ügyek“ Törvényszéki csarnok“, „Tudomány és irodalom“, „Színház és művészet“, „Tanügy“ stb. rovatokban pedig megbeszéli az éppen eloíorduló eseményeket. Ezen ki\ ül л megjelenik benne minden nap egy az országos eseménye­ket^ ismertető kép. Végül folyik benne két érdekfeszitő Előfizetési felhívás a, MagyarUjság cizTrrvü. regény is. . Előfizetési feltételek úgy vidéken, mint a fővárosban politikai képes napilapra. egész évre 12 frt, félévre 6 frt. negyedévre 3 frt, 1 hóra I frt. Előfizetni lehet minden postahivatalnál. A kiadóhivatal. Budapest, rostély-uteza, Károly-kaszárnya. a ww sí ш sa ;&-• шгш&ЖЯ£ЖЖШшшшгшшu' yomatott Bernstein Márknál Sepsi-Szeutgyörgyöu.

Next

/
Thumbnails
Contents