Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-03-12 / 21. szám

miniszter kijelentette, hogy a hiány első sorban a papirjáradékból lesz fedezendő, — az életbelép fedendő petroleumadóból, a vámtarifa revíziója folytán származó jövedelmekből, valamint a szeszadó emeléséből csak annyiban, a mennyiben ezek még ez év folytán életbeléptethelők lesznek.

А кőlieéíívetési törvényjavaslat, melyet Sza- páry gróf p'nzügymini-.zter a képviselőház elé terjesztett, az 1882. évre a következő mérleget álla pitja meg -, _

Összes kiadások 328.228,281 frt Ö szes bevételek 301.967.214 frt Hiány 26.261,067 frt

A pénzügyi bizottság által benyújtott mérleg a következő volt :

Összes'kiadások 325.656,881 frt Összes bevételek 299.455,214 irt Hiány 26 201 667 frt

Az eltérést főleg a herczegovinai lázadás okozta kiadás, 2 612,000 frt magyarázza myg, mely tétel ugyanakkor, mint a kö/ös activákból származó bevétel a fedezetben is szerepel.

A költségvetési törvény ez alkalommal azon újítást tartalmazza, hogy a kiadások és bevételek és az abból eredő hiány együttesen és számszerűleg van feltüntetve.

Külföld.

A délszláv felkelés színhelyéről érkező hírek szerint a Krivovjében levő csapataink az összes erősítést és elszállásolási munkálatokat befejezték. Most éjjel nappal az okkupáit pozicziókhoz vezető utakon dolgoznak s mihelyt ezekkel is elkészülnek, folytatni fogják a hadműveleteket Egy cattarói tudósítás szerint a Krivosje egészen el van zárva, s ha Montenegró őszinte volna, akkor a fölkelők csakhamar nagy zavarba jutnának. De mivel akkor léphetik át a határt, a mikor akarják, mindég elláthatják magukat élelemmel. Ugyanez a tudósítás jelenti, hogy a hatalmak Montenegróhoz intézett felszólításának, hogy szigorú semlegessé gét kövessen, addig nem Tesz foganatja, mig azt Oroszország nem parancsolja. Montenegró Oroszországból kapja rendeletéit. Ha Oroszország nem óhajtja a békét, akkor süket füleket találnak a hatalmak felszólításai Montenegróban.

A szeri» királyság kikiáltásra vonatkozólag Becsből jelentik, hogy az ottani mérvadó köröket a királyság proklamálása nem lepte meg, sőt Szerbia e lépésre talán bátorittatott is Úgy fogják fd a szituácziót, hogy a szerb királyság létrejötét a monarchiánk iránti barátságos politika eredményezte s azt hiszik, hogy a teljesen önálló szerb királyság féltékeny lévén függetlenségére, azt Oroszféle szitui villany és bengáli tüzek színes fényében és mindennemű nevezetes lámpák kifigurázott képmásai világították be előttük a népes utat. Varan- gyos békák, disznók, baglyok és mindenféle szörnyetegek élénkítették a lámpák, amúgy is elég változatos .sokaságát.

Iszonyú türelem és megfeszített képzelet kellene ahhoz, hogy mindama oolondságokat, melyek ezen alkalmakkor végbe mentek, leirni tudjuk ; - - annyit a’.ónban megjegyzek — nem szavajátszó egyének észrevétele folytán — hogy bizony a római farsangon is meglátszik a sülyedés, a végel- gyengülni kezdés szomorú képe, és őszintén szólva, meg nem foghatom, hogy még mindig vannak oly bolondok, a kik messze földről ide fáradnak, hogy itt aztán össze dobassák magukat a csőcselék által mindenféle poros virágcsokrok és gipsz borsókkal. Hanem hát utóvégre is; „kinek mi a passiója D — a szerént cselekedjen.

lg' n érdekes pontját képezte még a farsangnak a „via Nationall“ kivilágítása. 20 lépésnyi távolságban egy-egy iv volt felállítva 200 gázlánggal, — az első ivén Olaszország czimerével, a mi igen ügyesen volt gázlángokból szerkesztve. A 40 iv úgy nézett ki, mint egy hatalmas tüztunnel, túlsó végén nagyszerű csillaggal. E széles utón csak úgy hemzsegett az érdemes maszk közönség. Caligula palotájának romjai előtt a hajdani állami börtönök leomlott és kitisztitott terén a nehéz rabbilincseiket csörgető rabok sóhajtásai helyett vidám zene mellett, bor- és tánczdühtől kisugárzott párák szálltak fel a csillagos égbe ama két, e czélra épült színkörből, melyek a nemzetközi borkiállítás nyitott csarnoka előtt emelkedtek ; távolabb árkádiai „verkli“-hangok mellett mutatta be az olasz „cokler“ bokros tudományos művészetét s a menageriák veszett vadállatai hörögő böm- böléseinek szingazdag hangpompájába a vig zene kari ütemes hangok belevegyülvén, oly kellemes harmóniát képeztek, hog'y alig vártuk a pillanatot, melyben az eltávozásnak kellemes órája üssön.

Elég az hozzája, hogy ma már megint a csendes, erényes (?) város Róma; lezajlottak a farsang vig napjai a hotelek és szoba-kiadók nem kis szomorúságára. Sok ezer idegen hagyta el a várost, megszűnvén az ok, a mely ide kötötte őket

Gyjifje Jenő.

országgal szemben is megvédelmezi, s emanczi pálni fogja magát a pánszláv áradattól. Kétséget sem szenved, hogy a szerb királyságot az összes hatalmak elismerik s első sorban el fogja azt ismerni Ausztria-Magyarország.

Szerbia rangemelkedésének mindenesetre van okunk örvendeni és azt tőlünk telhetőleg támogatni, mert — mint egy bécsi távirat jelenti, Mi- jatovics szerb miniszter ottani tartózkodása alatt egy előkelő személyiség előtt úgy nyilatkozott, hogy abban az esetben, ha Oroszország és Ausztria-Magyarország között kitörne a háború, Szerbia az utóbbi oldalán harczolna.

E nyilatkozatnak még nagyobb fontosságot kölcsönöz az a Ivr, hogy a királyság proklamálá- sától a szerbeknek a panszlávista póráz alól való emanczipálását várják, a mi az uj királyságnak monarchiánkhoz való viszonyát csak erősítené és tartóssá tenné.

üroszo» szágból több fontos hir érkezik. Legnagyobb érdekkel bírnak természetesen a Szko belyev tábornok ügyére vonatkozó táviratok A tábornokot egy szentpétervári távirat szerint megérkezésekor már várta a czári meghívó, melylyel Gacsinába rendelték. A tábornok a meghívásnak azonnal engedelmeskedett és márcz. 5 én este jelentkezett a polotában. Azonnal a czár elé vezették, a ki hosszabb kihallgatáson fogadta. A be szélgetésről diplomácziai körökben különböző hírek keringenek. Egyet bizonyos gyanánt állítanak. E szerint Szkobelyevnek Gacsinából való távozása után a czár azonnal külön futárt küldött Berlinbe egy saját kéziratu levéllel Vilmos német császárhoz. A sürgöny tartalmáról senki sem tud bizonyosat.

Több más távirat a föntebbivel ellentétben csak későbbre jelzi a fogadtatást, és azt mondja, hogy a czár Szkobelyevet egy időre valószínűleg jószágaira fogja küldeni. Giers államtanácsos és Ignatiev gróf szintén jelen lesznek a kihallgatá son és- Giers hir szerint elégtételt fog kapni, a nélkül, hogy a dolog válságra kerülne. Egy másik távirat azt közli, hogy Szkobelyev tábornokot megfosztják a minszki negyedik hadtest parancsnokságától, de megkapja helyette a turkesztán hadtestet. Szárnysegédi rangját továbbra is megtartja.

A „P. L1.“ Berlinből egy táviratot közöl, mely szerint Ignatiev és Giers között éles meg hasonlás tört ki, mely e két államférfinak együttműködését ugyanazon kormányban továbbra néz ve teljes lehetetlenné tette. - E hir nagyfontos Sággal bír azért, mert Giers távoztával Ignatiev kétszínű és monarchiánk ellen irányuló befolyása növekednék, a mi bi/.ton a viszonyok kedvezőtlen alakulását eredményezné.

Szegényedünk.

Háromszék, 1882. márczius hó.

II.

Ám de az aratás roszul sikerült : A gabona

léha lett, nem ereszt; jég járta meg a határt vagy a ragya tette tönkre a búzákat, s azt az átkozott adót még most is kezdik sürgetni. (Bezzeg az az adófelügyelő ur nem oly becsületes ember, mint Ignácz ur !) Bár csak a; interes: tudja András gazda megfizetni Ignácz urnák; a tőke maradhat továbbra. — De hát miért az interest is? Ignácz ur most sem tágít emberszeretetétöl, ő vár ezerszer szívesen. Hozzá írják tehát a kamatot a „derék “- hez. Ha az isten az idén megvonta az áldást, majd ád jövendőben. Ez meg fog bírni még egy kevéssel nagyobb adósságocskát is.

Es ez igy megy néha éveken át, melyek folyamán az kezd András gazda előtt ki-kivillanni, hogy ő tulajdonképpen nem magának, hanem lg nácz urnák keresi munkájával a kenyeret ; végre pedig egészen kiderül, hogy belekerült az Ignácz ur zsebeibe mindenestől, — a honnan aztán nincs menekvés.

Hogy ez őrs'.ágban minden ember vallás- és nemzetiségi különbség nélkül megtalálja a maga tisztességes kenyerét azt őszintén óhajtjuk. De hogy a magyar ősi birtokot, melyet párduezos Árpád vérrel szerzett számunkra, Izrael nyúl bőrös unokáinak p á 1 ink á é rt jusson kezökre, az szégyenteljes bcszuság-érzettel tölthet el minden becsületes magyart.

Pedig igy les; a számítás n dküli falusi gazda áldozatjává a kér élhetetlen polypnak, az uzso rának, a pálinkának égető szerelme miatt.

Valóoan, az ember elborzad, ha egy kis számítást tesz, hogy mi tömérdek pálinkát fogyaszt el egy alig 8—9 száz lélekböl álló község is. — Ismerünk községet — és pedig olyat, hol idegen fogyasztók nem jelennek meg — hol a szeszárul- hatási haszonbér fejében több forint fizettetik, mint a hány lélek lakja a községet. Tessék ehhez hozzá adni azt a hasznot, mely a becsületes zsidó korcsmárost rövid időn meggazdagitja, a mit a szeszfőző nyer s a mibe neki is az előállított pá linka kerül. Higyjük el, hogy adófizetés nélkül se lenne csoda, hogy a községi lakosok nagy része tönkre megy.

Sokszor hangsúlyozták a szesz ipar fölvirág zását, mely a nemzet jólétét nagy mértékben van hivatva emelni. A szeszgyárakba fektetett töke nemis

mondható holt tökének ; gazdaggá teszi a tulajdonost és sok munkásnak ad kenyeret, azonkívül mint nagy gabonafogyasztó intézet, őrzi a gabonát az árak alácsökkenése ellen. De tekintve, hogy minden szeszgyár egy egy Pandora-féle szelencze, melyből az alsóbb néposztályra az erkölcstelenség undok köde száll s mely annak vérét szivja ki, testi ?s anyagi életét teszi tönkre, — el lehet ez iparral szemben bátran mondani : timeo Danaos et dona ferentes.

Ez iparágnak szerfeletti virágzását kívánni: annyi, mint a nép erkölcsi és anyagi siilyedését ohctjtani. S hogy nálunk minden egyéb hasznos ipart annyira túlszárnyalta ez : biz a nem nagy nemzeti dicsőségünkre szolgál. Egy biztos eszköze a nép elsatnyulásának, kiszivattyuzásának. Az a mod és eljárás, mely szerint annak oktalan élvezetét az önhaszonlesö korcsmárosok bőséges hitel nyitása által terjesztik s az előre nem vigyázó nyomom falusi embert az uzsora körmei közé kergetik — méltán büntetendő kihágás.

Ezért üdvözöljük az uzsora törvényjavaslatot, a mely mégis csak gátat fog némileg vetni azon gazdálkodásnak, mely oly szembetűnően nyilatkozik különösen a falusi kicsiny gazdák tönkrejutá- saban, s csak azt óhajtanók még benne látni, hogy a törvény minden pálinkakontó felhajtásáról a kezét vissza fogja tartani.

így £át vettetnék azon különös, de nem ritka esetnek, hogy az élelmes kocsmáro.s erőszak kai is rátukmálja hitelbe pálinkáját a szegény emberre, azon remény fejében, hogy majd ezen módon zsebebe kerítvén azt, szolgáló jobbágyává teszi vagy birtokába ül bele.

Vannak ezen kívül más okai is a szegénység és nyomor terjedésének, mint az oktalan fényűzés, a mely hódításait az egyszerű falusi lakosok között is messze terjesztette ; a perlekedő természet, mely vélt jogaiból nem enged, mig a dob meg nem szólal háza előtt stb, de ezekről ezúttal hall gátunk. Legyen elég ennyi annak jelzésére, hogy nem az állami terhek nyomják le a népet a szegénység porába, hanem azok, a miket a nép vigyázatlanságból önmaga rak vállaira. S ha ez az eddigi mérvek szerint fog továbbra is fokozódni, akkor be fog telni a jóslat: elvész az én népem, minthogy tudomány nélkül való.

n. s.

A háromszéki háziipar-egyesület.

Binder Lajos ipari felügyelő jelentése.

(Folytatás.)

Hogy az iskolánál nagyszámmal levő nővén dékek, külünösen pedig a kezdő növendékek a kelő útmutatásban részesüljenek, továbbá az esti órákban legyen egy egyén, a ki a szövészeti tanműhely növendékeinek a különböző munkákat megmutassa és azok készítésébe bevezesse, ez okból az egylet Albu Mari növendéknek ebbili fáradságáért a havi ellátási 6 frt 20 krt fedezi.

Az egyesület nő pariskoláját segélyezte a lefolyt évben első sorban a nagyméltóságu földmi- veiési, ipar és kereskedelemügyi minisztérium, to vábbá az elméleti oktatások létesithetése szempontjából a nagyméltóságu vallás és rközoktatás- ügyi minisztérium, ki is kegyeskedett minden elméleti óráért az illető tanerőknek 50 krt utalványozni. Segélyezte Háromszékmegye törvényhatósága, mely is megszavazta az ipartanitónö évi 300 frt fizetését, és végre hozzájárult a s. sztgyörgyi jótékonyczélu nőegylet, adván 100 frtot nevezett iskola anyagszükséglete fedezéséül.

Van szerencsém a mélyen tisztelt közgyűlésnek egész tisztelettel jelenteni, miszerint a női ipariskola a lefolyt 1881. évben készített 851 frt il kr, eladott 445 frt 97 kr értékű munkát.

Készmunkában van 456 frt 58 kr. Készpénzben van 259 frt 74 kr. Berendezésben van 534 frt 64 kr. Anyag készlete 310 frt 66 kr. Összesen 1561 frt 62 kr. Szenvedő vagyona : Szövészeti tanműhelynek 62 frt 26 kr. Egyleti pénztárnak 107 frt 26 kr. Sándor István féle anyagokért 102 frt 43 kr. Összesen 271 frt 95 kr. Levonva a cselekvő vagyonból a szenvedő vagyont, van az intézetnek 1289 67 kr értékű vagyona.

VIII. Érdekes lesz jelenteni a t. közgyűlésnek, miszerint a lefolyt évben részt vett a női ipariskola a budapesti női-ipartárlaton, mely tárlat bíráló bizottsága ez iskola bemutatott tárgyainak czélirányos, haladást jelző pontos, ügyes előállításáért ezüst éremmel tüntette ki s annak ügybuzgó tanítónőjét Lőrinc/ Eliz k. a. az iskola jeles ve/etéséárt közreműködő ezüst éremmel jutalmazta meg.

Ezekben voltam bátor alázatos jelentésemet a női ipariskola lefolyt évi működése eredményére vonatkozólag elmondani. Most legyen szabad a mélyen tisztelt közgyűlést a következőkre tiszteletteljesen figyelmeztetni s kérni, hogy jövendőre a következő s alapos okokkal támogatót indítványomat kegyeskedjék elfogadni.

I. Jelentésem előbbeni pontjaiban többször emlitém, miszerint az intézet helyisége igen szűk, most azonban azt is állítom, hogy a növendékek nagy száma miatt nem is czélirányos, minthogy

a) Nem eléggé világos, s a három kötő- és három varrógép, melyek közvetlenül a 3 ablak mellettt vaunak elhelyezve £* többi növendékektől