Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-03-12 / 21. szám

zott volna ki vagy Szemes ur azon nézetet táplálná, — hogy К о vászna Sepsi-Szentgyörgygyel szemben versenybálok rendezésébe igyekeznék bocsátkozni; a mai anyagi érdekek mérlegbeveté- sével, józan felfogás azt meg nem engedheti.

Hanem t. Szemes ur azért, mert a kovásznai bálteremben nem fér el 600 ember, nem zárja ki, illetve nem helyes logika azt következtetni, hogy ne lehetne lCovásznán is oly csinos bált rendezni, mint Szentgyörgyön, sőt a mint tények is igazolják, mostanában oly sikerült bálok voltak, hogy bizony, nem vált voina szégyenére akárme yik kisebb városnak. A mi a selyem ruhát illeti, nem áll, hogy csak selyembe lehet Kovásznára bálba járni; voit nagyon sok nem selyem és mégis csinos toilette.

Faita G—.

Emlékirat

a brassóinegyei hét falu küldöttjeinek Budapesten 1881. évi deczember bó 14—23. napjain tett eljárásáról.

(Folytató és vége.)

A fennebbi törekedés előadásomból is min denki meggyőződést szerezhetvén a hétialusi népek százados pereinek jogosultságáról, szükségszerűségéről, a szegény népnek egyedül létezhetését biz- tdsitú közvagyonának megmentése iránt; a köny- nyebb összenasonlitás érdekében ide iktatom a törvényes meggyőződésem szerint, lehető törvényes intézkedés indokolt egyszerű fogalmát a következőkben.

A m. kir. kormány és pártkülonbség nélkül az országgyűlési képviselők, miután úgy a képtvise- lőházhoz, valamint a különböző kir. minisz érint mok, közigazgatási és kir. biróságkohoz beadott hiteles kö/.okmányok, tanú vallomások, királyi adomány- és kiváltság-levelekkel bizonyltom, miszerint :

a) A fíétfaluk területe ősi időktől fogva szabad, minden úrbéri kötelékektől ment, a szász földhöz hasonló szabad tulajdona lakosainak.

b) Brassó város közönségnek soha a 7 faluk területén allodiális birtoka nem volt, földesúri ja vadalmáknak s legelő havasoknak csak erőszakos foglalás utján lett használója.

c) Az erdőket 1856. év május 2 án és 1876 őszén erőszakkal foglalta el ; eddig is az erőszakolt havasok élvezetét megfizette s ilyennek gyakorlatától ki van zárva.

d) A hét faluk lakosai csak a fejtőli adózás és a Törcsvára, meg a birodalmi szélhelvek őrzé se körüli katonai szélőri szolgálatok teljesítésére valának kötelezve.

e) A határaikon található magánbirtokaik, valamint községi erdők és legelők felett hat századot meghaladólag 1856. évig szabadon rendelkeztek.

f) 4111 hold HI. IV. és V. osztályú rósz minőségű összes szántóik termékeiből, valamint eddig úgy ezután is nagy népességük s még nagyob koz- és magán terheik folytonos fokozódása mel lett, máské it meg nem élhetnek, családjaikat fenn nem tarthatják, hanem ha mint 1212 évben ltezdő- leg e mai napig minden erdőket, legelőket és közhelyeket, mint egyedüli jövedelmi forrást és alapot, kirekesztve Brassó város befolyását, kezelik, kezeltetik és saját hasznukra értékesítik.

II. Endrének 1211, 1222. Ulászló király 1500, évi adomány- illetőleg kiváltságlevele az ápr. 3.

r. 82. czimébe bevett 1771. évi szerződés 6. pontja, az 1778 évi február 18 iki 200. számú cs. kir. legfelsőbb határozat; 1780. évi ápr. 5-iki kir. és főkormányszéki szabályrendelet X. és XI. §§-bun is megerősítést nyert határozat; az 1776. évi julius 18-iki 5375. kir. főkormányszéki rendelet ; 1787. évi 4328, 1812, 1768. számú erdőtörvény 25 utósza kasza és 1844. évi márczius 8-ki szám alá a kir. főkormányszékhez tett jelentés, az 1873 évi augusztus 25-iki, 1874. évi deczember 19 iki 2213. szamok alatt a hosszufalusi kir. járásbíróság által eszközölt tanúvallomások alapján ; az 1764. évi. az 1791. évi 27. t. ez. álcái törvénynyí emelt regulativum pimetumok III. szakasza 5. pontja utó szavai ; az 1846 7. évi V. törv. czikk 2.ij-a ; az 1848. évi IV. t. ez. 4. § a, az 1850. évi január 10 iki 3787. szá mu belügyminiszteri rendelet; az 1854. évi junius

21-iki úrbéri ny. parancs 44 — 47. és 5Ó- §§, meg az 1871 évi 53. ez. 70. §, szabályainak megfelelő- leg törvényhozásaira kimondják és elfogadják a következő

határozati javaslatot ;

A brassómegyei Hétfaluk, Illetőleg Bácsfalu, I ürkös, Csernátfalu, Hosszufalu, Tatrang, Pürkerecz* és Zajzon községek belső és külső határaikon levő beltelkek, folyók, legelők, szántók, kaszálók, és erdőkre {nézve, melyek Brassó város községe vagy a nemzet községnek, mint ilyenek, birtok- iveiben, telekkönyveiben felsorolva vannak, érintetlen maradván a kölcsönös vásárszerződés ered rnénye, a szabad közönségek osztatlan vagyonának nyilvánittatnak,|beszüntetettnek[nyilvánitattván Brassó város közönségének nevezett közönségek elleni birtokrendezési s az erdők felosztására intézett pőréi,

Pávai Vájná Klek,

h. ügyvéd,

az érdekelt községek ügyvivője.

a világosságot annyira felfogják, miszerit a többiek alig láthatnak.

b) A jelenlegi nő-ipariskola helyisége a növendékek nagy száma miatt egyszersmind lakó szoba is, minthogy a többi rendelkezésünkre állóhelyiségek kizárólag íháló szobákul szolgálnak, melyekben már az ágyak annyira tultömötten vannak, miszerint egészségi szempontból se lehet ezen állapotot továbbra is fentartani, mely okoknál fogva ajánlom a mélyen tisztelt közgyűlésnek, kegyeskedjék egy női ipariskola építésére 2400 frtot az 1882-iki költségvetésben felvenni.

Ezen tanhelyiség a telken a főépület balszár nyára volna építendő s a jelenlegi női ipariskola helyisége hálószobának volna berendezendő.

If. Minthogy a női foglalkozásokban, de különösen a háztartásnál a szabászat elkerülhetetlenül szükséges, bátorkodom a mélyen tisztelt közgyűlésnek ajánlani, hogy a női ipariskolánál jelenlegi heti 24 szabászati óra szám apasztassék le 20 órára azon megjegyzéssel, miszerint a fennmaradó heti 4 órán a szövészeti növendékek a szabászat egyszerűbb nemeit megtanulhassák.

III. A jelenlegi női ipariskola, mint ilyen, a kívánalomnak meg nem felel, minthogy az kellőleg felszerelve nincsen, minthogy az csak három varró és három kötőgéppel bir, továbbá nincsenek míg a következő gyakorlati munkák tanítása behozva.

a) Szalma- és sásfonás, kalap- és szotyor készítés.

b) Csipke verés.

c) Virágkészités.

d) Géphimzés. Ezen szakok kiegészítési részét képezik a női foglalkozásoknak, melyeket az egyesület női ipartanmühelyében okvetetlenül tanitani kell, ha csak a jelenlegi szűk korlátok között maradni nem akar.

(Folytatása következik.)

LEVELEK.

Kovászna, 1882. márczius 7.

Tekintetes szerkesztő ur !

Becses lapjának f. évi február 23. számában egy közlemény jelent meg a kovásznai casino- bálra vonatkozólag, melyre t. szerk. ur becses enge- delmével egy pár sorban kénytelen vagyok reflektálni. Nem tudom, minő elv által vezéreltetett Y ur azon körülmény írására, de, a mint én tapasztaltam, nagyon is személyes érdekek lehettek capacitasok; mert czíme a közleménykének ugyan „Kovásznai bál“, de Y ur mindenről ir, csak a bálról nem magáról.

Megfejtette Y ur, miért lett Kovásznán sikerült és fényes bál, ugyanis „a régibb bálrendezők a jó hírnevét megállapították a kovásznai kaszinó bálnak“. Tisztelt Y ur, nem is akartuk mi magunknak vindicálni azokat a hajdani érdemeket, s valóban nagyon bámultam, midőn engem és Deák J barátomat, mint érdemes rendezőket kiemelt. Ha éppen rendezői érdemekről vau szó, nagyon sajnálom, hogy Y. ur megfeledkezett a vidéki rendezők, névszerint Domby Domokos, Domokos Ákos, Incze Kálmán, Solyom Tamás, Vájná István és Vájná Imre urakról, kik széles körű ismeretségük, s szívélyes közreműködésük folytán eltekintve az Y ur által fejtegetetett régi jó hírnév tői, nagy garantiát nyújtottak a bál minden tekin tetbeni sikerére. Korlátolt felfogásra mutat politikának, vagy, mint Y. ur irta, „csinos fogásnak“ tekinteni azt, hogy az estély védnöknőjét a meghívóba beletettük.

Az sugárzik ki belőle, mintha a grófné ő nagysága tiszteletre méltó személyét masculum kép igyekeztünk volna személyesíteni, ez már a cambinátió és ezélzás netovábbja Hát t. Y. ur, ha családi gyász miatt a grófné ő nagysága meg nem jelenhetett is, nem találta tekintélyén alulinak a házi asszonyi tiszt elfogadását és nemde, különösen vette volna ki magát, ha ő nagysága becses nevét a meghívóból kifeledtük volna.

Örülni tudunk azon körülmény felett, hogy Y. ur egyoldalú ismeretét gyarapithattuk, ha valóban nem volt tudomása ez ideig arról, hogy a bál védnöknőjét a meghívóba bele szokás tenni. Orbai intelligentiája jelentékenyen volt képviselve; a kik el nem jöttek, azok se részvétlenségből nem jöttek el, hanem gátlólag föllépett körülmények által lettek akadályozva.

A szó szoros értelmébeni csinos női füzért Török Margit urhölgy ő nagyságával van szerencsém szaporítani. A bálról magáról, ezúttal hallgatok; mint ködfátyol máig is kedves emlékben lebeg az abban résztvevők előtt; olyan vo't, mint egy tündén álom, sokan tették ezt a megjegyzést: „oh bárcsak tartott volna a böjt első napjáig!“ Ha a tek. szerkesztő ur megengedte, hogy Y. ur a ko vásznai bált a pávai bállal egy katego iába helyezte, engedje meg, hogy szintén a „Nemere“ fentebb jelzett számában Szemes ur által tett nyilatkozatára is egy rövid észrevételt tehessek.

Megengedem, hogy valaki nyilatkozhatott elismerőleg a kovásznai bálról a „Keletben“, de nagyon sajnálom, ha az emlitettt qzikkből az sugárVEGYES HÍREK.

— Ehrenberger Antal ezredes, a sepsi • szentgyörgyi méntelep parancsnoka áthelyeztetett Mezőhegyesre s uj állomását folyó hó 20-án el is foglalja. Ehrenberger ur általános tiszteletben ál lőtt nálunk; lekötelező bánásmódja, nyájas modora maga és családja részére közszeretetei és becsülést szereztek meg. Epen ezért a derék katonatiszt távozása érzékeny veszteség a társadalom nak. Leljen uj állomásán hasonló megelégedést, mint a minővel, — hisszük, innen eltávozik.

— Asepsi-szentgyörgyi harmadik patika felállítása tárgyában a múltkor összeült egészségügyi bizottság a jelenvolt orvosok szakvéleménye folytán kimondotta, hogy egy harmadik gyógyszertár létesítésének szükségessége nincs indokolva. Ugyanezen értelemben hozott ma határozatot a városi közgyűlés is 30 szavazattal 12 ellenében.

— Maros-Vásárhelyről Írják nekünk, hogy Sztupa Andor szolid igazgató jól szervezett szintársulata a közönség osztatlan tetszését megnyerte. Eddigelő 56 előadás volt s ток a negyedik bérlet járja a közönség örvendet ;s pártfogása mellett. A közönség tetszését különösen Kövesy Sarolta k. a. és Kazaliczky Antal nyerte meg, a kiknetc játéka egyaránt felülemelkedik a közönséges szinvonalon. A közönség kegyét egyik sem birja inkább, mint a másik. Egyik helyi lap azonban személyes sérelemből, Kazaliczkynek egy nem helyeselhető tulerős polémiája miatt, szintén nem helyeselhetőleg üldözőbe vette Kazaliczkyt s a lap minden számában érdemtelenül piszkolódik vele; a közönség — elég igaztalanul — a Kövesy Sarolta k. a, iránti kedvezésnek tudja be; mert a két elsőrendű tag — eléggé sajnálatos — rósz viszonyban van egymással a kuliszákon kívül, a mi elvégre nem is tartoznék a közönség elé. E 'miatt azonban megtörtént azon hallatlan eset, hogy a primadonna és a hős szerelmes mellett külön pártok állnak és tüntetések történnek igen gyakorta. Mírczius 7 én Kövesy k. a. jutalomjátókán, „Gauthier Margit“ előadásán is a kölcsönös tüntetések és piszegetések nem maradtak el. Kövesy k. a. számos és szép virágcsokrai és emlékverse mellett Kazaliczky is kapott ugyanez alkalommal emlék- verset, gyönyörű eleven virágcsokrot és egy nagy babérkoszorút. Dicsérettel említjük fel, hogy mindkét elsőrendű tag eiitéli a tudtokon és beleegyezésükön kivül meg-megujuló tüntetéseket, melyeknek végét csak az szakíthatná, ha a helyi lap megszűnnék méltatlanul üldözni Kazaliczkyt.

— Atlyukgatott ezüstpénz. Átlyukgatott, vagy más módon megc-onkitott ezüst váltópénz a közpénztáraknál egyátalában nem fogad- tatik el. Ily váltópénz csupán csak a fémbeváltó hivatalban értéke-fithető, még pedig kilónként 36 írttal, m nélfogva egy 10 kros pénzdarabra mintegy 3-5> egy 20 krajezárosra pedig 7 krajezár esik a mi 65°/0 veszteséget jelent. ,

— Földrengés Mosony-Szt Jánosban. E hó 4-dikén este 9 óra 5 perczkor erős földrengést éreztek. A földrengés három másodperczig tartó lökésben nyilvánult. A lökés iránya délről északnak tartott. E rengés oly nagy volt, hogy az emberek kifutottak házaikból.

— Az angol királynő elleni merénylő, Mac Lean személyéről és előéletéről összegyűjtött

ad.ltokból most már kétségbevonhatatlanul kitűnik, hogy Mac Leant nem politikai indokok ösztönözték a merényletre. Soha semmiféle politikai clubhoz nem tartozott, és soha nem beszélt politikáról. Az a háziasszony, kinél legutoljára lakott, azt mondja, hogy Mac Leannak színházi hajlamai vannak és sokszor szavalt „Hamlet“ és Machet“- bői. Jelleme nagyon hasonlitLefroyéhoz, az angol vasúti gyilkoshoz. Kihallgatása alkalmával nagy ravaszságot és következtetési képességet árult el; a tanukat folyton azon vallomásra igyekezett bírni, hogy pisztolyával lefelé ezélzott. Azt is kérdezte egy tanútól: „ugy-e örültem, mikor meghal* lottam, hogy a királynő nincs megsérülve?“ Azok, kikkel együtt lakott, azt mondják, hogy Mac Lean sokszor beszélt bizonyos irodalmi munkáról; azt is mondá, hogy egy füzetet irt a kivándorlásról, s ezt elküldte Harcourt miniszternek. A miniszter egy hivatalnokot küldött hozzá saját fogatán, s a kivándorlási törvényt azután meg is változtatták. Sokat beszélt dologházakról, sokat tudakozódott a királynőről, életmódjáról és tartózkodási helyéről. Egy londoni törvényszéki orvos azt írja, hogy Mac Lean atyja azon kéréssel keret ti őt meg 1874 ben, hogy fiát nyilvánítsa őrültnek, mert azzal fenyegete, hogy megöli. — Az orvos azonban nem talált elégséges alapot arra nézve, hogy Mac Leant egy tébolydába küldethesse. — Mac Lean napbarnított arczu, szilaj kinézésű, rövidre nyírott hajú, alacsony hom’oku 27 éves fiatal ember. Magassága öt és fél láb. Egy londoni orvos azt mon- dá, hogy Mac Leannak már atyja is őrült volt.

—-Robbanó kalapok. A moszkvai vám hivatalban már régóta hever nehány, úri kalapokkal megrakott láda, mert a czimzett lakását, illetve kilétét nem lehetett kitudni. Végre is felnyitották és tartalmát átkutatták. A vizsgálás közben egy hivatalnoknak feltűnt néhány kalapnak nehézsége. A bővebb szemlélet után meggyőződtek, hogy a bélés közeiben robbanó anyag volt elhelyezve, mely az erős^öbás következtében felrobant.