Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-02-19 / 15. szám

Szerkesztőségi iroda

Sepsi-Szfmtgyörgyön Csiki-utcza, Matheovícs-féle ház, hová

a lap szellemi részét illetó közlemények küldendők*

Kiadó hivatal:

EF^NST EÍN f/'.Á RK

könyvnyomdája tiová a hirdetések es előfizetési pénzek bérmentesen intézendok.

Д. hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő.

15. szám* * Sepsi-Szentgyőr^v 1882. Vasárnap, febmárll9.____________XII. évfolyam.

i

i

lap.

Megjelenik ezen *aP heteiként kétszer

csütörtökön és vasárnap

KLÓ FIZETÉSI FELTÉTEL Helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve

Egész évre Fél évre Negyedévre

6 frt — kr. 3 frt — kr I frt 50 kr.

Mirdetményekdija ;

3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Béiyegdij külön 30 kr. Nyílttól* sora *5 kr.

A független bírói karról.

и.

Sepsi-Szentgyörgy, 1882. február 16.

Az igazságíigyimniszter költségvetése általános tárgyalásánál mindazokat, melyeket dr. Csiky Kálmán országgyűlési képviselő tir a. birói függetlenség érdekéből megemlíteni szükségesnek tartott, alá irom. De mint azok egyike, ki azon testületnek tagja, nem tehetem, hogy némelyeket fel ne emiitsek, melyek arra, hogy a birói kar igazán független legyen, elmulhatatlan szükségesek.

Az igazságügyminiszter ur, a ki tagadhatatlan, hogy nagytekintélyű jogtudós, de ki az igazságszolgáltatás terén gyakorlati tapasztalatokat nem szerezhetett és a ki — noha a continens minden nevezetesebb városát körül utazta — aligha életében Czegléden túl utazott és igy aligha az országnak nagy részét látogatásával szerencséltette volna és igy nem ismervén az ország keleti részét, nem is tudhatja, hogy itt. a birói kar minő viszonyok között él. Nem tudhatja azt, hogy a bíróságok némelyike olyan helyen van elhelyezve, hol nemhogy felső tanintézetek, hanem jól berendezett elemi iskola sem létezik s e miatt az ilyen helyre elhelyezett hi ró kétségbeesések között van, hogy mit tegyen gyermekeivel. A fiúgyermeket, 15—40 kilóméter távolságra eső helységbe kell küldenie iskolázás végett ; a leány gyermeket vagy sehová s igy hagyni, vagy pedig az élőbbemhez hasonló távolságra kénytelen küldeni s ekkor a gyermekneveltetés a biró egész jövedelmét emésztvén fel, a biró fizetési ivével kénytelen az uzsorás kezébe jutni. Az ilyen hely nélkülözvén a miveit társadalom jótékony intézeteit, kaszinót, társalgó egyleteket stb., miután a bírónak nincs anyagi ereje, hogy lapokat és folyóiratokat járasson : vagy szellemi levegő nélkül sat.nyul el, vagy a korcsmák asztalai körül keres szórakozást s lassan lassan képtelenné teszi magát arra, hogy a független birói karnak tagja lehessen. És igy aztán bekövetkezik

a társadalomra nézve azon veszedelem, hogy a vizsgálati fogságtól nem annak kell félnie, a kinek semmi vagyona, — hanem a kinek vagyona van, rejtegetni keli, nehogy a társadalom betegei közül tudomására jusson annak, kinek hatalmában áll a vizsgálati fogság alkalmazása. Mert számtalan példák mutatják, hogy a közönséges lótolvaj könnyen szabadul, mig ellenben a gazdagabb emberre nézve akkor következett be ez, midőn már az illetőtől semmit se lehetett kapni.

Ha valamint a szabadságot dekretálni nem lehet, hanem hogy egy állam szabad legyen, szükséges ahhoz, hogy népei müveitek legyenek, úgy ha azt akarja a törvényhozás, hogy becsületes, képzett és független birói kara legyen, — akkor gondoskodnia kell arról, hogy az I. fokú bíróságok székhelyei oly helyeken legyenek, hogy eltekintve az emporiális szempontoktól, a biró múlhatatlan feltalálja mindazt, a mi társadalmi és cultural^ szempontból is szükséges; hogy díjazása olyan legyen, miszerint abból megélhetvén, ne kényszer,4- tessék uzsorásokhoz folyamodni. És végre legyen meg a bíróságoknál valamint felfelé, úgy lefelé is a függés, hogy igy, midőn azon birónak, ki egy egész éven át 8 —10 telekkönyvi darabot végez, ha az elnök a hátralékokra figyelmezteti őt, ne azt adja annak válaszul, hogy: „az éjszaka

r 0 s z и I aludtam“, hogy ezt hallva a munkára becsületes biró, ne jöjjön ez által ama meggyőző- j désre, hogy a munkás és a hanyag bíróra nézve ; nincs különbség a kormány előtt. Egy szóval, ha a kormány a fennebb elősorolt szempontokat irányadóknak tekinti, ha nevezetesen a bíróságok székhelyét oly helyekre szemeli ki, a hol a biró mindazt feltalálja, a mit a társadalomtól és kormánytól megkövetelhet ; ha oly szabályzatot állít fel, melynél fogva a munkás, becsületes bíróra nézve a munkátlan bíróval szemben előnyt biztosit, akkor nem kell a törvényhozásnak a birói függetlenség garantirozására paragraphusokat alkotni, mert a munkás, becsületes biró minden függetlenségi garantiák nélkül is független biró marad, mig ellenben a munkátlan és erkölcsileg bélyegzett biró száz meg száz függetlenségi paragrafusok mellett is mind fel , mind lefelé olyan biró lesz és marad, kire azon ideák, melyekről azok, a kik a képviselőházi) ui beszélnek, soha sem fognak valósulni.

Minthogy az igazságügyminiszter ur költség- vetésénél mind P 0 1 0 n y i Géza, mind dr. Csiky Kálmán országgyűlési képviselő urak egyaránt hangsúlyozták, hogy ideje annak, a mit az I. folyamodásul bíróságok székhelyére nézve 187 5-ben három évre teljesíteni ígért, ideje, hogy azt legalább a nyolczadik évben váltsa be és ezt az igazságügyi miniszter ur Ígérte, - nem láttam volna felszólalásomnak szükségét, ha mindketten a birói függetlenség szükséges biztosításával nem indokolják ; de mivel ezt tették, nem tehettem, hogy mi, a kik itt alant ez árnyékvilágban élünk és az ideák országának boldogságát nélkülözzük, ne figyelmeztessem, hogy a független hi » ói fogalom az árnyékvilágban olyan, mi megtörténhetik, hogy az ideák országában realizálható, de e földi országban azt par agraphusok к al biztosítani nem lehet és épen úgy fogalomnak marad, mint az Isten mindenható bölcsessége, a melyről sokat Írtak, többet beszéltek és beszélnek, de soha senki elfogadható- tag demonstrálni képes nem volt ; és igy a munkás, becsületes ember független biró volt felfelé és lefelé mindig, ellenben nincs oly törvényhozás és nincs annyi paragrafus, mely egy furfangos, rosz- akaratu emberrel szemben az igazságot biztosítani képes lenne. A mi pedig azt illeti, hogy felülről használtatik nyomás a bíróságokra és azért szükséges lenne a birói függetlenségről törvényt alkotni, ettől ne féljen senki, mert noha olykor-olykor ha szükség lerme is erre, soha sem alkalmazták és e tekintetben az igazságügyi kormányt inkább mulasztás terheli.

.... ly.

Mutatvány

Benke István tanvezető tanárnak f. hó 14-én elmondott ó-ciassica-ütteraturai székfoglaló szakértekezéséből.*)

— Két közlemény. —

I.

Ha végig futunk lelki szemeinkkel azon egyes, a s zel 1 e m V i 1 á gb a n teremtő i n d v i d ua 1 i t á- soknak belvilágán, kikről a latin mü-remekiro- d:*lom terén megemlékeztünk, úgy találjuk, hogy csakugyan igaza van az eszmék nagy emberének, az imént hivatkozott Hugó Viktornak, midőn a teremtő nagy szellemek feletti elmefuttatásában, töboek közt, ezeket mondja: „Vannak emberek, , kik az Oezeánhoz hasonlitanak, kiknek lelkűkben i lakoznak mindazok, mik egy Oczeán sajátságai, je- í lenségei és tüneményei szoktak lenni : egy fel ől, a tenger hullámai, dagálya és apálya, az évszakok és időjárások mérhetetlen folyamai, a szelek zúgásai, a vak sötétség s a tündöklő világosság, a tengerfenék tény észélete, az orkánok czikázó fellegei, a habok felett úszó sirályok, a csillagok csodás feltűnése millió világaikkal amaz ismeret len birodalomban, a számtalan méhrajként titokzatos zummogás, az a megnevezhetetlen sóhajtás, a fel-felmerülő szörnyek, a vad tánezok, az aggodalmak, a sziklák és zátonyok, a hajótörések, az egymáshoz ütköző hajók, a mélységben elterülő vér, az emberi és égi viharok vegyülete, — másfelől:

") E mutatvány az értekezés 2-ik ágából, onnan van véve,

• '«befoly-e a latin classicus irodalom a müveit népek mai kzd érni életére, s ennélfogva minő szerepe van a latin i odalom tanításának a gymnashimban» -- miután az értekezés első át?r kifejtette, bogy : «.minő tény-zők közrehatásával, kik fejlesztették a római irodá mat a cLssicitás eddig sehol utói rém ért mértékéig* Jévén a székfoglaló-beszéd függeléke <,a tanár szak-hivatása és eladata általában.*

a kellemes ünnepiességek, a vidám fehér vitorlák, a halászbárkák, a tengeri-harang zenéje, a pompás kikötők, a földről felszálló füstfelhők, a látóhatáron feltűnő városok, a viz és ég mély kéksége, az áldásos hűvösség, az egészséget árasztó tengeri fuvalat, a háborgás és nyugalom, a változhatatlan- bc'tn levő bámulatos, a szakadatlanul váltakozó egyhangúság nagy csudája, az örökmozgó mérhetetlenség űrtartalma és menyezete, a végtelenség, a határtalanság stb. stb. Mindezeket és egye beket is képesek ők befogadni lelkűkbe, szellemükbe; mindezeket és egyebeket is képesek ők befogadni lelkűkkel, szellemükkel, melyet nevezzünk el mi is g e n i a 1 i tá s n a k, őket magukat pedig génieknek, lángelméknek! Ilyenek voltak a vallásos esz ményiség terén a szentkönyvben egy Mózes, Jób, Jézsaiás, Ezékiel, János évan- gelista, Pál apostol, stb. a görög classicus világban eafy Homér, Socrates, Plato, Aristoteles, Eschylos, Sophocles, Euripides, Aristophanes, De mosthenes, Phidias, Praxiteles és mások; — a latin classicus világban, másokon kivül, mind azok, kiket Plautustól Tacitusig megemlítettünk s kiknek értékéből levon-e valamit, hogy ők mindannyian a görög szellemóriásoknak tanítványaiképpen s illetőleg azok szellemeitől inspiráltaknak tűnnek fel, de azonban úgy, hogy korukat századokkal megelőzve ezredekig világolnak fáklya gyanánt a sötétben tapogatózó, vagy alant járó emberiség előtt. Nem látjuk e Homér körül, mint nap körül, a legnagyobb plánétát, Virgiliust Aenei sével, ki mellé sorakoznak a többi ó és újkori plánéták, mint: Lucanus Pharsaliajával, Tasso

Megszabadított Jeruzsálemével, Aristo Dühöngő Rolandjával, Milton Elveszett Paradicsomával, Ca moens Luziadajával, Klopstok Messiásával, Voltair Henriásával, Zrínyi Miklós költőnk Szigetvár Ostromával, Vörösmarty Zalán Futásával s Arany János Buda Halálával. Hát a többi, mint: Dante, Michel-Angelo, Rafael, Rabelais, Cervantes, Sha I kespeare, Byron, Rembrandt, Hugó V., Kant, He I gél, Beethoven stb. nem a letűnt és élő korok hal

hatatlan geniejei, kik az eszmék birodalmának tulajdonosai és örökösei, s kik mestereiket, ha netalán felül nem múlták volna is, de méltán foglalhatnak velük egy helyet?1 íme, a nagyszellemek találkozása az Isten képére teremtett ember szellemi erejének legmagasabb gradusánál, mi nem más, mint az idea, az eszme, ennek művészi, megtestesített kinyomatával, vagy jellegével a tudományok és szépmüvészetek messze elágazó téréin! Ezek megemlítésével merészli-e valaki mondani, hogy nekünk, közönséges halandóknak, nem kell az idea után törekednünk s illeíőleg, hogy az ideahoz kalauzoló classikus rómaiaknak ma már nem vesszük semmi hasznukat, legfennebb a történet, vagy a régiség lomtárában van még helyük? Feleljetek magatok! Es Te megdicsőült szellem ! T e, e város, egyes patronusok s általában e megye székely népe után iskolánknak első nagy- a 1 ap it ója, halhatatlan Miké luire ! avagy nem azon lángelemék, azon villágszellemek lebegtek-e lelki szemeid előtt, midőn ez iskola fundamentumát innen elmozdithatatlanul letetted?! Legyen áldva lelked örök emléke a jelen és a késő nemzedékek által ! Legyen áldott szellemed emléke mindannyiszor, valahányszor ezen, a tudomány, irodalom s művészet számára s illetőleg az életre előkészítőül emelt szent pitvarban egy egy magasztos, Istentől ihletett bajnoknak, egy egy classicus genienek áldást és boldogságot árasztó lángszel- íemii igéit hallhatjuk, vagy azokra a tanulót taníthatjuk! Legyen áldott szellemed emléke mindezekért itt alant a te néped közt és odafenn a megdicsőült rokonlelkek társaságában! . . . E tartoztam kis apotheozis után menjünk tovább tárgyamnak azért meg nem szakított fonalán.

A mindeneket legbölcsebben intéző Gondviseléstől éppen csak a rómaiaknak jutott az a szerencse, hogy a régi polgárosodott s legközelebb a görög népek szellemi alko- tásait örököljék s az utókorra átruházzák. Es mily utakon jutnak ez örökséghez? a fennebb már