Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-02-19 / 15. szám

— 58 — A de^egácz ok határozatai. A hivatalos lap közli: ö császári és apostoli királyi felsége a ma­gyar delegácziónak következő határozatát legke­gyelmesebben szentesíteni méltóztatott. A magyar országos bizottság határozata 8 millió frtnyi rend kívüli hadi szükséglet tárgyában, azon katonai intézkedések keresztülvitelére, melyek a monarchia déli részében és a megszállott területen kitört ozgalom leküzdésére szükségesek lettek. I. ez i к к A közös minisztériumnak azon katonai intézkedé­sek keresztülvitelére, melyek a monarchia déli ré­szében és a megszállott területen kitört mozgalom leküzdésére szükségesek lettek, 8 millió forintnyi összeg, mint rendkívüli hadi szükséglet engedé­lyeztetik. II. czikk. A fennemlitett közösen fede­zendő rendkívüli hadi szükséglet összege 8.ooo;ooo frt, melyből a magyar kincstár terhére mindenek­előtt levonandó két százalék i6o,ooo írttal; a fen­nmaradó összegből, 7.840.000 frt, mely a törvény értelmében a birodalmi tanác ;ban képviselt király­ságok és országok által fedezendő, 70 százalék 5.488,000 frtot és a magyar korona országaira eső 50 százalék 2.352,000 frtot tesz. III. czikk. Ezen Összegnek elszámolása a megszállott területen lé­tező parancsnokságok, hadcsapatok és intézetek részére az 1882. évre megszavazott hitelekkel együttesen és a megfelelő czimek alatt történik. Kelt Bécsben, 1882. évi február hó 5. A bizottság elnöke Dr. Haynald Lajos s. k. bibornok, kalocsai és bácsi érsek. A bizottság jegyzője Baross Gábor. — 590. sz. A közösügyek tárgyalására a magyar országgyűlés és a birodalmi tanács részéről kikül­dött és általunk folyó évi január hó 28-ik napjára rendkívüli ülésszakra Bécsbe egybehívott bizott­ságoknak, 8 millió forintnyi rendkívüli hadi szűk séglet tárgyában azon katonai intézkedések ke­resztülvitelére, melyek a monarchia déli részében és a megszállott területen kitört mozgalom leküz­désére szükségesek lettek, hozott fentebbi határo zatát, közös minisztériumunk előterjesztése folytán az 1867. évi XII t. ez. értelmében ezennel jóvá- hagyjuk és megerősítjük. Kelt Becsben, 1882. évi február hó 6 án. Ferencz József s. k. Kalnoky sk. Bylandt s. k. altábornagy. Szlávy József s. k. Az orosz pánszláv mozgalomra vonatkozólag újabban több fontos hir merült fel. így Gacsinából írják egy berlini lapnak, hogy a pánszlávizmus a vezérlő orosz körökben mindinkább túlsúlyra ke­rül s az akczió elhatározott dolog. Csak azon pil lanatot várják, midőn Ausztria-Magyarországnak meg kell szállnia Montenegrót — s ekkor levetik majd az álezát. Arra számítanak, hogy az Ausztria Magyarország elleni háború esetében Freycinet helyét elfoglalja Gambetta, ki majd féken tartja Németországot. Gambetta 9 pánszlávizmus vezetői­vel egész a trón közeiéig naponkénti összekötte tésben van. — A levelező azt is jelzi, hogy szláv agitácziók történnek a Bánságban és román agi- tácziók Erdélyben. említettek után hadd álljon még itt is valami az összefüggés kedviért. Ugyanis, a római irodalom kezdetben semmi; a görögöktől veszik a rómaiak még abejöket is, tőlük tanulnak irni-olvasni ; már a pun háborúk korában az iskolákban a latin mel­lett görögül is tanulnak ; görög könyveket olvas­tak, görögül fogalmaztak, úgy hogy Cato korában a római ifjúnak görögül tudni egyértelmű volt a müveit neveléssel és finom Ízléssel; a görög my- tologia befolyásolja a rómait. Homér lefordítása egy görög' fogoly, Livius Andronicus által képezi a római müirodalom kezdetét s nem sokkal ezután Ç. Naevius és Plaums színmüvei görög eredetiek fordításai, vagy átdolgozásai után készülnek. Ró mában görög stoikusok, vagy epikureusok al­kotnak bölcseleti iskolákat; — Cicero görög beszédek után szónokol s a történet irók görög minták után indulnak. Végül, még a római műre mek-irodalom virágzó korának férfiai is g ö rög szellem befolyása alatt képezik ki magu­kat: a homéri legtökéletesebb naiv-eposz szolgál mintául Virgiliusnak az első mü-eposz megterem­tésére, s Horatiusnak az ő költészettani elméleté­re; hogy ő utánok a középkori keresztyén iroda lom áthidalóul szolgáljon az újkori müirodalom és civiiisatiora. A szellemi örökség mellett tehát a rómaiaknak jutott a szerencse és dicsőség, hogy ők vezdSssék az emberiséget s egyengessék előtte a/ utat „Helikon forrásához“; nekik jutott az a s/.ép szerep, hogy őrei legyenek az örök „szent tűznek“. Es a rómaiak sem „Helikon forrásához“ rósz. kalauzok, sem az örök „szent tűznek“ méltat­lan őrei nem voltak! Habár a római nép a görö­gök eszményi irányával és mü v é s z i ügyes- > égővel nem birt is, de valamennyi, eddig élt népek közt neki adatott amaz értele mi fogé­konyság-, hogy mások irodalmának, tudományá­nak és művészetének magas alkotásait és nemes javait magáévá tegye; neki egyedül volt oly mii- ér/éke, hogy az idegen alkotásoknak korszerű és nemzeti jelleget kölcsönözzön; neki egyedül volt elég kitartása, hogy azokat drága hagyomá nyok gyanánt őrizve más népek között terjessze s mintegy magvakul hintse el a jövendő késő nemzedékek számára. Mindez pedig csak azon ró­mai népnek sikerülhetett, mely szívós természettel, erővel teljes szelemmel birt, hogy minden idegent A délszláv felkelés. A lázadás 'színhelyén ez idő szerint kis szü­net látszott beállani A Krivoscziában az utóbbi napok alatt összeütközés nem volt, egyes közsé­gek pedig egész határozottsággal a megadás mel­lett nyilatkoznak. Számos krivoseziai Monteneg­róba iTu nekül, e menekülők egy részét a határon visszatartották, lefegyverezték s aztán Monteueg : róba internálták. Krivoscziában levő csapataink egy zárai sür göny szerint most főleg az e foglalt állások meg erősítésén fáradoznak ; ennélfogva folyvást erősí­tésre szánt anyagot, élelmiszert és más egyéb szükséges czikkeket szállítanak a tengerpartról a Krivosczébe. — A szállítmányok bántatlanul, mint a legbékésebb időben, mennek az illető pon­tokra. * J о van о vies altábornagy február 14 kl ke lettel jelenti, hogy a XVIII. gyalogosztály Mosz- lárból és NevesinyébŐl expeditiót indított útnak a zimjei fensikra és elrendelte a zimjei han, továb­bá Kula Bachtjevicza és Privoraez megerősítését s a már meglevő erődök jókarba helyezését. Za- gorjában, Ulok és Borke környékén és a susjeni- czai magaslatokon felkelők csoportosulnak és a közel fekvő helységekben rablásokat követnek el. Azon helyek szükebb területe, melyek őrségekkel bírnak és a főbb összeköttetések a katonák által biztosítva vannak. Krivoscziában a felkelők febr. 12-én Greben és Eedenicze közelébe akartak jutni, de kísérletük meghiúsult. 15 ikén a felkelők Ba kocs környékén gyülekeznek. A Csolyicze mel­lett fekvő erdő ég Greben és Eedenicze helyisé gek megerősítésén dolgoznak; mind a két pontot ágyukkal szerelik. Risanot lefegyverezték. A szerajevoi országos főparancsnokság je­lenti febr. 14-én éjj -1: Eocsa környékén febr 12. és 13-án csönd uralkodott. Trnova környékén mu­tatkoztak kisebb felkelő csoportok, a portyázó csapatok megjelenésekor azonban nagy sietve el tűntek. A harcztérről érkezett tudósítás szerint a felkelők Trnova körül febr 10-én 100 halottat és sebesültet vesztettek. — A ncvesinyei helyőrség parancsnoka 15-ki kelettel jelenti, hogy a 71. gya­logezredhez tartoz.ó Gombola közlegény, a ki febr. 7-én Jasena mellett megsebesült és a felkelők ál­tal elfogatott, febr. 11 én éjjel megmenekült és csapaljához Sztoláczba szerencsésen megérkezett. A berlini „Tribüne“nek még azt Írják Péter várról, hogy Odesszában, Kiewben, Moszkvában és más orosz helyeken bizottságok alakultak, me lyek önkenyteseket toborzanak és szerelnek fel a herczegovinai hareztérre. Belgrádból jelentik több angol lapnak, hogy a papok nyíltan izgatnak a herczegovinai lázadók részére. Pénz és fegyver gyüjtetik, melyet nagy mennyiségben küldenek át a határon a csatatérre. magába fogadhatott; de a nélkül, hogy azért vele született sajátságaiból kivetkőzött volna. S jóllehet a görögirodalom, tudomány és művészet eszményi hangja, alaki és szerkezeti tökélye az. elsajátítás és átültetés következtében csorbát szenvedett is: de azok, a mik általánosabb és maradandóbb ér­vényűek voltak, a gyakorlatias irányú római­ak tárgyalása és feldolgozása folytán biztos szi­lárdságot és maradandó tartósságot nyertek. Egy szóval: mig más, a tökély magasságig emelkedett népek, mint a görögök, cs ak az ideális világ légkörében mozogtak, s a minden­napi élet gyakorlati mezejére nem igen helyez kedtek ; addig a rómaiak leleményes eszes séggel és ügyes életrevalósággal mindazokat a gyakorlati életre tudták alkalmazni, miket a má­sok szellemvilágából elsajátítani és a maguk szel­lemvilágából megalkotni tudtak — de ismét a nél­kül, hogy az eszményiséget, mint ilyet, éppen az eszményiség jellegéből kiforgatták volna; sőt el­lenben anrak örök, maradandó mivoltát minden­korra biztosították. Ilyformán magától érthető, hogy a ró maiaknál tudomány és irodalom, eszmény és művészet nem szakadt el az élettől; s a tudós és a művész a társadalom közepette nem állott, mint különös fajú lény elszi­getelve, és nem az volt nagyobb tudós és na­gyobb művész, kinek szórakozottságánál és fan- tasztikusságánál csak ügyetlensége és élhetetlensé­ge szokott nagyobb lenni. Valamint az is magá­tól értetik, hogy a gyakorlati élet terén mi hasz nát lehet vermi oly tudománynak és művészetnek, melyek oly körülmények között fejlődtek ki s lettek testté és vérré, mint ahogy kifejlődtek, testté és vérré lettek a rómaiaknál, úgy mint a hogy még eddigelé egyetlenegy korban, egyetlenegy népnél sem; s melyek eredménye mindaz, mit a latin nemzet a ma is még mindig alapul és к utforrásul szolgáló költői, történelmi, jogi és természettudom á- n y i téren felmutathat.— Kérdésbe tegyem e tehát e pontnál is : ily népnek szellemi terméke, irodal­ma, tudománya és művészete megérdemlik e, hogy az „éhezőknek, ételül, a szomjuhuzóknak italul“ szolgáljanak. Feleljetek meg itt is magatok! Háromszékmegye törvényhatósági képvi­selő bizottságának 1882. febr. 13-én tar­tott rendkívüli közgyűlése. A gyűlést főispán ur ő méltósága nyitotta i meg azon körülmények felsorolásával, a melyek szükségessé tették ezen rendkívüli közgyűlés ösz- szehivását. Beterjeszti dr. Cseh Károly indítványát Brassómén у ének törvényhozási utón való meg­szüntetését s annak részben Háromszék, részben fiogarasmegyéhez csatoltatása tárgyában. Ennek tudomásul vétele után Forró Ferencz, kir. tan. alispán tette megjelentését. — A jelentés nem tartalmaz semmi oly lényegest, a mit regis- trálnuk kellene. Séra Tamás, árvaszéki elnök jelentéséből ki- jegyezzük, hogy jelen év január i én az árvalét­szám 9712 személy volt, a múlt évben elintézte- tett 7223 ügyszám, a gyámpénztár múlt évi be­vétele 74,728 fr. 53 kr. volt. Ezután a s/entesitett t. czikkek, minist, leira­tok és átiratok olvastattak fel. Ezek közül kiemel­jük, hogy a közgyűlés a szt. István szoborra az áll. választmány véleményezése alapján ioo forintot szavazott meg s javasolja, hogy a szolgabirák ut­ján gyűjtés rendeztessék ezen czélra. Belügyminiszter ő méltóságához kérelem in­tézi étik a megyei pénztárhoz 800 frt fizetéssel el­látott könyvvezetői állomás rendszeresítése tár­gyában. Felolvastatik a m. kir. állam építészeti hiva­talnak az 1882. évre összeállított közmunkaügyi költségtervezetéről az állandó választmány véle- ményes jelentése. A terjedelmes jelentésből, melyet az állandó választmány igazán szorgalmasan, figyelemmel dol­gozott át, — kiemeljük, hogy a jelen 1882. évre a bevételek főösszege teszen 57,000 frt 93 krt, a kiadások főösszege 79.259 frt. A jelentés felolva­sása után Székely Gergely indítványozza, hogy némely útvonalak, a melyek hadászati fontosság­gal birnak, adassanak át az államnak, minthogy a törvényhatóság azok fentartásához elegendő mun­kaerővel nem rendelkezik ; ezt annyival is inkább fontosnak tartja, minthogy az európai constella- tiók szükségessé teszik a hadászati utak jókarba hozását. Éhez képest kicsinyli a felvett összeget is Indítványa elfogadtatott. A székely nemzeti muzeum ügyére vonatko­zólag határoztatott, hogy kéressék, fel az ország­gyűlés, valamint a magy. tud. akadémia nyomtat ványainak a muzeum számára leendő megküldésé ért. Egyúttal kéressék fel vallás és közoktatás ügyi miniszter ur ő méltósága, hogy a múzeumun­kat évi dotatioban részesíteni kegj'eskedjék. Vég­re a közgyűlés megszavazza a muzeumőri fizeté­sen kívül a jelen évre is a 200 Irt. dotatiot, vala­mint elhunyt muzeumőr Vasady Gyula emlékére állítandó sírkő fedezésére fizetésének egy havi részletét. Ezzel kapcsolatosan megbízza az alis­pánt, hogy a járási szolgabirák és városi polgár mesterek utján gondoskodjék arról, hogy talált régiségek, természeti ritkaságok a muzeumőrhöz beküldessenek, egy szóval a muzeum gyarapítása szempontjából intéztessék felhívás a jelzett hivata­los egyéniségekhez. A bizottság tagjainak a muzeum érdekében a mai gyűlésen kifejtett hazafias buz- gósága igen szépen jellemzi a megye miveit kö­zönségét, egyúttal tanúsítja, hogy mennyire rosz- akaratuak voltak mindazon rágalmak, a melyek nek még a sajtóban is kifejezést adtak egyesek, csakhogy a megye közönségét indolensnek tüntes­sék fel tudományos intézetek pártfogása körül. Előadatott ezután a megyei szegénymenház életbeléptetésének módozatairól beterjesztett jelen­tése a kiküldött bizottságnak — s ezzel kapcso­latosan az állandó választmányé. Ezen vélemény alapján az alispán megbizatik, hogy terjeszsze fel belügyminiszter ő nagyméltóságához a bizottság azon határozatát, hogy a menházat a kórháznak orvosilag véleményezett helyiségeiben óhajtja el helyezni, s hogy a leirat szellemében tegye meg intézkedéseit a menház ügyében. Előadatott a megye alispánjának azon jelen tése, hogy az idei sorozás megyénkben márczius i-én veszi kezdetét. Az állandó választmány vé­leményezése folytán az alispán a közszolgálat ér­dekéből felmentetik a sorozáson való megjelenés­től, s a sorozó bizottság polgári elnökéül br. Apor Gábor közigazgatási bizottsági tag és tiszteletbeli megyei főjegyző választatik meg. A községi ügyek közül nagy eszmecserére adott alkalmat Gidofalva község képviselő testü­letének azon eljárása, hogy a korcsmárlási jogot szabadkézből 3 egymásután következő évre haszon­bérbe adta. A közgyűlés a sokáig tartó pro et contra vitatkozások után elvetette az állandó vá­lasztmánynak azon véleményét, hogy a szerződés felbontásával hirdessen nevezett képviselő testü­let nyílt árverezést a korcsmáriás bérbe adása iránt. E helyett a szabad kézből való kiadást je­len évre engedélyezendőnek véleményezi, annyi­val is inkább, mert a múlt évi bérletösszeghez ké­pest még nyereséget kapott. Több hasonló tárgy elintézése után a meghí­vóban kitett községi költségvetések nyertek még elintézést.

Next

/
Thumbnails
Contents