Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-02-16 / 14. szám

14. szánig Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők* Kiadó hivatal : JSehnstein J&írk könyvnyomdája hová a hirdetések es előfizetési pénzek bfcrmentesen intézenddk. Sepsi-Szentgyörgy 1882. Csütörtök, február 16. A. hirdetmények és nyiltte- rek dint előre fizetendő. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászai lap. к ti)11 " biratalas XII. évfolyam. Megjelenik ezen lap heten­ként kétszer csütörtökön és vaa&rn^p ELŐFIZETÉSI FELTÉTEL Helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve Egész évre Fél évre Negyedévre 6 frt — kr. 3 frt — kr I frt 50 kr. Hirdotinényekdija : 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora 1$ kr. A független birói karról. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. február 12. Az igazságügyi miniszter költségvetésének ál­talános tárgyalásánál felszólalt képviselők közül P о 1 0 ny i Géza ur a többek között erősen hang­súlyozza a bírói függetlenséget, és a bírói függet­lenség garantiája szempontjából indokul hozza fel az e1ső fotyamodásu bíróságok székhelyeinek a tör­vényhozás által leendő beczikkelyezését, mintha ez lenne a bírói függetlenségnek egyik próbája. 18G9-től fogva mai napig sokat Írtak s an­nál többet beszéltek a bírói függetlenségről, de többnyire, a kik Írtak vagy beszéltek erről, az el­mélet terén mozogtak. Midőn volt igazságügyi miniszter Horváth Boldizsár 1869 beu a bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvényjavaslatát a képviselőháznak benyúj­totta, szeme előtt lebegett a’ franczia igazságszol­gáltatásnak független bírói kara; szemű előtt le­begett a franczia ügyvédi kar, azon Franeziaor- szág egyik legmiveltebb és tudományosan képzett ügyvédi kara, mely föladatának tartja az igazság­szolgáltatás ellenőrzését a szó szoros értelmében Midőn e magyar Ciceró a képviselőházban a ma­gyar független b rói kar hivatásáról leszel, a képviselőháznak csaknem minden tagja a tartott beszéd hatása alatt Magyarország független bíró ságát megtestesülve látta és büszke öntudattal adott kifejezést azon meggyőződésnek, hogy Ma­gyarországnak, mint jogállamnak az igazságszol­gáltatás grantiája, a bírói kar meg van teremtve. S maga az összes magyar kormány és a képvise­lőháznak legkitűnőbb tagjai is azon meggyőződés­ben éltek, hogy az annyiféle nemzetiségből álló Magyarországnak számára meg lesz teremtve ez által egy testület, mely a magyar államnak min­den viszontagsága között egyik és hatalmas bizto­sitéka lesz. A bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvény sanctiót nyert ; a bírák kineveztettek ; de midőn az összes birói kar létrejött, azok, a kik ebben a Horváth Boldizsár független bíróságát keresték, keserűen csalódtak, mert miután olyan anyag, a milyen a Horváth B. birói karához szükséges va- la, feltalálható nem volt : kineveztettek a bírák a megyei birói karból, s létrejött az uj birói kar nagyobb fizetéssel, részint a franczia független bí­róság qualificatiojával nem biró megyei gentryből, részint az iíjabb, minden tapasztalás nélküli jog­végzett nemzedékből, és részint a Bach-korszakból fen maradt elemekből. Ezen független birói kar alig hogy elhelyez­kedett, miután nagyobb részint azok közül nevez­tetett ki, a kik a kormány politikáját helyeselték, igyekeztek minden alkalmat felhasználni arra, hogy birói függetlenségükről a nagy publikum előtt kéz­zel fogható bizonyítékot mutassanak. Kokettirozni kezdetlek az akkori közjogi ellenzék férfiaival és igen jól esett, ha egyszer-máskor egyik-másik te­kintélyesebb pártember a központon, vagy a me­gyékben, vagy az ellenzéki lapokban néha néha felemlítette valamelyikét és hangsúlyozta ilyen vagy amolyan alakban egyik, vagy másiknak birói függetlenségéts az ilyenek hogy rögtön kézzelfoglia- tólag demonstrálják is, miszerint ők független bírák, siettek társadalmi összejöveteleknél, választásoknál előszóval kifejezést adni annak, hogy noha ők az állam szolgálatában állanak, de azért ők független kirák s mint ilyenek, tiltakoznak az ellen, hogy őket bárki a kormánypárthoz számitsa. Némelyik azonban , hogy függetlenségének annál nagyobb bizonyságát szolgáltassa, opponál és opponált az elnökének, kritizálja nyilvános helyeken a törvény­hozó testület működését, kifogásolja a justis minis­ter képességét s aztáu caudidál miniszternek egy­egy Funyogit. Ha már a törvényszéki elnöknek független birói qualificatiója -hátrányára egyebet fel nem hozhat, felveti legalább azt, hogy még ma is magyar nadrágban és kordován csizmában jár. A jó igazságszolgáltatásnak tehát nem a szo­rosan vett birói függetlenség garantiája oly érte­lemben, mint a hogy nálunk praetendálják és a hogy Polonvi Géza ur is képzeli, hanem garanti­ája, ha a miniszter igyekszik a jobbak közül a a legjobbakat kiválasztani ; a melyhez egyébiránt egy kis szerencse is kell, mert ha például : mikor az első folyamodása törvényszék ajánlata a legjobb erőket öleli fel, akkor annak mellőzésével az or­szággyűlési képviselő urak pressiojának enged és mellőzi a törvényszék előterjesztését s midőn a tör­vényszéki ajánlatban a nepotizmus legarczátlanabb befolyása nyer kifejezést, akkor minden informatio mellőzésével a törvényszéki ajánlathoz ragaszkodik — és igy aztán lesznek olyan bírák, a kik bírák ugyan, de nem azon bírák, a milyeneket Horváth Boldizsár 1809-ben Ígért Magyarországnak. Hogy a jelenben a birói kinevezéseknél a kor­mány választásait nem lehet egészen szerencsések­nek mondani az igazságszolgáltatás érdekéből, az kétséget nem szenved, de igenis szerencsések vol­tak többnyire a kinevezései’ azon szempontból, a milyenből Polonvi Géza m* óhajtja látni a birói kart, azaz hogy a biró most, akár dolgozzék, akár ne dolgozzék, akár teljesítse1, akár ne, birói köte­lességét, kérdőre ne vonattassék se alulról, se fö­lülről : ilyen biró elég van s ezekkel szemben az országnak nagy része elégületlen, de ezekkel bizo­nyára Polonyi Géza ur is- elégületlen lesz, midőn kormányra jut. Azért hát a birói kart jelenben elég függetlennek tartjuk s ha még függetlenebbek lesznek, igen sok lesz a jóból. Ennyit kívántunk ezúttal megjegyezni, azon­ban elmondjuk észrevételeinket azokra is, a miket d r. C s i к у К álm á n képviselő ur elmondott az igazságügyi költségvetés tárgyalásánál, a következő számban. ......................ь A délszláv felkelés. Szérűjévé, febr. 12. Focsa környékén e hó 4-ke óta folyton ütközetek vannak. Katonáink kö­zül több, mint 30 megsebesült. A harezban az 1. és 75. sz. ezredek vettek részt. — Konstatáltatok, hogy a felkelők soraiban feltűnő sok a monteneg­rói. Itt a hangulat igen nyomott. Cattaró, febr. 12. A legelső sebesültek meg érkezése után rögtön kilencz polgárból álló bi­zottság alakult. A cattarói városi hatóság pedig kiáltványt bocsátott ki a lakosokhoz, melyben azok hazafiságára hivatkozva felszólítja őket, hogy ere­jükhöz mérten adakozzanak a sebesültek részére. Itt látszólag felette nagy öröm uralkodik az osz­trák csapatok győzelme felett; azok, kik eddig a felkelőkhöz szítottak, meglehetősen meg vannak verve. Mindjárt az első összeütközés után nehány foglyot kisértek vissza Verhováczról. Több nő, kiket férjeik elhagytak (a felkelőkhöz csatlakoz­ván), a katonai hatóság parancsára Lutába beleb- beztetett. Úgy hírlik, hogy a felkelők száma tete­mes. Legújabban érkezett hírek szerint Ledenice és Veljeselo között száznál több felkelő hever te- metetlenül. Bécs, febr. 12. A szerajevói országos főpa­rancsnokság jelenti febr. 11 én este 6 órakor. A Focsából kémszemlére kiküldött hadoszlop, mely két zászlóalj és két ágyúból áll, a február cj-diki éjét Szujeczno nyugati részén töké. Másnap kora hajnalban az oszlop 300 felkelővel, kik Dinicsics és Budun közt nyomultak elő, vívott harezot és miután megerősített állásaikból kivetette, egészen Mreziozáig űzte őket vissza. Katonáink közül febr. 9 én egy és 10 én két ember sebesült meg. A fo- csai helyőrségnek kémszemlére kiküldött második oszlopa Brumából Slatinán és a jósári karaulán át Casnicába indult, mert az a hir jött, hogy ott felkelők állanak; az oszlop azonban csak egy ki­sebb számú csapatra bukkant, mely a katonák megjelenésekor megfutamodott. Az oszlop délután 4 órakor érkezett meg Cajnicába. — A Zelaznica völgy felső részein tanyázó felkelők február 9 én éjjel nagyszámú erősítéseket kaptak a Traskavica Planináról, nevezetesen a Vratte-szorosból. Február 10-én reggel fél 7 órakor a felkelők nagy csoportokban vonultak lefelé a trnovai ma­gaslatok délnyugati lejtőin. Trnovából az 51. számú sorgyalogezred egy zászlóalja és a 62. számú gyalogezred egy százada vonult ellenÖk. Csakha­mar harcz fejlődött ki, mely délután fél 2 óráig tartott és a felkelőknek a Trascavica Planina irá­nyában történt megfutamodásával végződött. — A lázadók közül húszán elestek, köztük két trno­vai lakos ; sebesültjeiket, kiknek száma mintegy 40 re rúghat, magukkal hurczolták. Katonáink kö­zül egy altiszt elesett és négy katona súlyos sebet kapott. A csapatok igen bátran harczoltak. Arlow ezredes ezredének második zászlóaljá­val este megérkezett Trnovába és átvette a trno­vai csoporthoz tartozó csapatok fölötti parancs­nokságot. — Csapataink vesztesége a február g-én Ledenicze, Ubalac és Vejeselo körül vívott har- ezokban : A 3. tábori vadászzászlóaljból elesett : Scharmüller szakaszvezető ; súlyos sebet kaptak : Niemayer és Distinger vadászok ; könnyű sebet kaptak: Püchler százados, Habinger, Wattinger, Gresínger, Meisinger és Fragner vadászok A 14. számú gyalogezredből elesett Bloier gyalogos; súlyos sebet kaptak : Bohn százados, Frischauf őrvezető és Bruckner gyalogos ; könnyű sebet kaptak : Winternitz főhadnagy, Schöftner tizedes, Bachberger őrvezető és Königberger, Eichinger, Hofer és Prandl gyalogosok. A képviselőiig febr. 9-iki tartott üléséből. Cs.ky Kálmán beszéde. Napirend: az 1882. évi állami költségvetés részletes tárgya’ása és pedig az igazságügyi tárcza. Csiky Kálmán: Polonyi beszédjére meg­jegyzéseket téve, védelmébe veszi az egyházi bí­róságokat, különösen az erdélyi protestáns és uni­tárius egyházi bíróságot, s kétségbe vonja, hogy a Polonyi által felhozott esetek úgy történtek volna meg, mint előadta. Elvileg elismeri külön­ben, hogy az egyházi bíróság elavult intézmény, azonban abból, hogy máig fennáll, nem akar vá­dat képezni az igazságügyminiszter ellen. Azt sem tartja helyesnek, hogy a társadalom sülyedéseért a miniszter tétessék felelőssé. E sülyedés mélyebb bajok következménye. Egész társadalmunk az át­alakulás proczesszussában van jelenleg, uj eszmék, uj intézmények, uj elvek, uj emberek, eddig szo­katlan és ismeretlen vágyak, törekvések mozdít­ják elő és pedig rohamosan mozdítják elő azon forrongást, mely ép úgy megragadta a társadal­mat, mint az uj bort a forrás. Nem lehet azonban tagadni, hogy van ezen dolgok előidézésében a politikának is része, csakhogy nem annak a poli­tikának, mely a kormány részéről inauguráltatik, hanem része van azon politikának, melyet előidéz a kevéssé előrelátó türelmetlenség, a viszonyok­kal meg alakudni nem tudó, szenvedélyesség, gyak­ran az eszmékért túlságosan idejekorán rajongás (Úgy van! a jobb oldalon) és egyszersmind azon tiszteletnek megszűnése, melylyel a társadalom ez­előtt a törvényes tekintélyek iránt viseltetetett. (Úgy van! a jobb oldalon) Es ez a politika, azok­ról a padokról a (szélsőbaloldalra mutat) gyakrab­ban lett hangoztatva, mintsem, hogy ne konsta­tálhatná, hogy azon politikának nagyobb része van ezen bajok előidézésében, mint a kormány politikájának. (Helyeslés a jobb oldalon.) — Nem vonja kétségbe a szélső ellenzék férfiainak tiszta­ságát, érzelmük nemességét, de azt kétségbe von­ja, hogy elveiket, melyeket kimondanak, minden­kor úgy alkalmaznák a meglevő viszonyokra, hogy a viszonyokat a kellő mérlegelés tálezájába vetették volna bele. De nemcsak épen a szélső ellenzéket vádolja ezzel, hanem vádolja egyenesen az egész társadalmat. Egész társadalmunk keresz­tül kasul át van hatva oly eszméktől, vágyaktól, törekvésektől, melyek semminemű arányban nin­csenek erőinkkel és viszonyainkkal, nemcsak arányban nincsenek, hanem gyakran egyenesen ellenkeznek átöröklött szokásainkkal és a mi ősi erkölcseinkkel. Mindezekben rejlik a baj. Azt tartja társadalmi bajaink nagy okának, hogy nagyon is kapkodunk mindenért, a mi uj eszme, vagy a mi annak látszik lenni, hogy hajánál fogva rántjuk elő, a ki nem próbált eszmét és hányszor kell megfizetnünk a drága tanpézt s a mellett elvesz­tettük az időt és fáradságot is. (Helyeslés a jobb oldalon). A gyógyszer, melyet társadalmi bajaink

Next

/
Thumbnails
Contents