Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-11-26 / 95. szám
— 378 tvjavaslatra adandó szavazatát a miniszter felvilágosításaitól teszi függősé. Ernuszt után Ráday Gedeon grót honvédelmi miniszter emelt szót s alapos felvilágosításokat adott a tvjavaslatra vonatkozólag, melyeket a ház nagy figyelemmel hallgatott meg. Itt az idő előrehaladottsága miatt a tárgyalás megszakittatotts s a másnapi ülésen foyfuttatott. A képviselöház 21-iki ülésében folytattatok a köz- tisztviselők minősítéséről szóló törvényjavaslat részletes tárgyalása. Az ülés elején több apróbb ügy intéztetek el. ma mulatta be az elnök a tapolezai választókerület 117-t polgárának a képviselőházhoz intézett s Istóczy által benyújtott kérvényt is, melyben a zsidók egyenjogúsításáról szóló 1807. WIl. tcz. eltörlését kérik. A kérvény kiadatott a kérvényi bizottságának. A napirenden levő törvényjavaslatból következett a 0. szakasz, mely a községi és körjegyzőkre nézve a középiskola hatodik osztályának vagy a kereskedelmi, vagy a katonai iskola bevégzését követeli. Hosszabb vita után e szakasz elfogadtatott, valamint Dárday azon módositványa is, hogy necsak a községi jegyzőnek, hanem a segédjegyzőknek minősitvénye is az egész országban érvényes legyen, ha 3 évig működtek azon törvényhatóság területén, melytől a bizonyítványt nyerték. A következő §§-ök változatlanul elfogadtattak egészen a 0. §-:g, melynél Dárday azon módositványa fogadtatott el, miszerint az országos állatorvosoktól nem kívántatik az éretségi vizsga, hanem csak „az állatorvosi oklevél és két évi állatorvosi gyakorlatnak, vagy két évi vesztegintézeti szolgálatnak, azonkívül pedig az állategészségügyi rendészet terén való jártasság kimutatása.“ A képviselöház november 24-én letárgyalta részleteiben az általánosságban elfogadott katonai törvény. Az államvasut érdekében kötött szerződések tárgyaltaitok s György Endre előadó és Tisza miniszter- elnök nagy hatással beszéltek. A ház vahimenyi pártja hozzájárult a szerződés megerősítéséhez. A közoktatás állapotáról a válás- és közoktatás- ügyi miniszter által az 1880 N |. évre vonatkozólag szerkesztendő jelentésből az- 1. füze? kiosztatott a képviselőháziján. E füzet a „népoktatási tanügy állapotát“ tiin- fel 1 elő. E nagyérdekit műből egyelőre a következő adatokat közöljük: Tanköteles (fi—lő éves) volt 1069-ben 2.284,731, 1880-ban 2.097,490 é-t 1381-ben 1.119,075. Tényleg iskolába járt 18fiá ben I. I 2ö I I ő=ő0 42°/0 ; 1880-ban 1 fi 19,fi92 = 77.21%; 1881 hu 1.006,337 = 78.1 1%, A mi az iskolák számának visz my át, a községek számához illeti : • 1369 ben volt: 1830-ban volt: IBSbhen volt: község. . . . 12,757 község. . . . 12,814 község . . . 12,726 iskola .... 13,798 iskola .... 15,825 iskola .... 15,922 Magyarország lő,922 népiskolájának lentartására 10.043,010 frf, ford it tatot! (1879-ben 3.700,123 írt). Ebbe a tanítóknak adott természetbeni lakás ogyenérkíink, a kik mint gazdasszonyok legalább is országos hírnévnek örvendünk ; a kiknek főz tét még a király is megehetne! Ha, ha, ha! ilyent nem látott sem Tolna, sem Baranya! S ugyan mit is lehetne nekünk a konyháról mondani V! Talán bizony éjjen a ránt'spiritás- tól fogunk leczkét kapni? Ah, ah!“ Bocsánat t. hölgyeim, ha félbe szakítom kegyeteket; de kénytelen vagyok ezt tenni, különben aligha a végére jutnék egész reggelig is ; jjodig tessék elhinni, minél hamarább szeretnék ezen páczból, a melybe bele másztam, kivergődni, már csak azon oknál fogva is. hogy a szép szemek villámaiban gyönyörködhessem, (mert hát az oly szerencsétlen rövidlátó llótások, mint a, milyen vagyok magam is. még a villámok széjjségeit is csak a közelből élvezhetik). Kegyetek t. hölgyeim, azt hiszik, miután egész otthon vannak benne, hogy a. konyha, hogy erről semmi, érdekest sein lehet mondani, hogy az semmi fontossággal nem bir. Csalódnak! Minden nagynak, nemesnek alapja a konyha. Л társadalmi és családi béke legfőbb alapját szintén a konyha képezi. Már Seneca igy kiált fel: „egy .éhező nép sem az értelemre nem hallgat, sem méltányosság által magát. mogszclid.ttetni, sem pedig valamely kérés által magút más irányba vezetettni nem engedi!“ S napjainkban is a nihiliamusnak, a sociálismusnak. az írországi, az antiszemitái mozgalmaknak és annyi sok más nagy és kis bajnak az alapját az éhező gyomor, vagy is más szókkal a konyha képezi. 8 kegyetek közül is t. hölgyeim, azok, a kiknek véletlenségből zsörtölődő férjekhez van szerencséjük (mert hát nem csak nagymamák és anyósok, de férjek is vannak zsörtölődök), tudni lógják, hogy igen sokszor mily nagy fontosságú a zsörtölődés megszüntetésére, a házi béke helyreállítására a konyha: egy jó ízletes szájíz szerinti ebéd hány ha rag vő férjét teszen bárány szelíddé, békés családatyává? ! De t, hölgyeim, midőn én jelen elmélkedésem tár- gyául a kony hát választottam, azt csak egészségű"vi •szempontból tettem; tehát csakis, mint a családi eg-C/.- ség egyik faktoráról fogok erről szólani. (Folytatása következik.) teke nincs bele tudva, holott az is tetemes össeget képvisel, s kétségtelenül a tanügynek hozott áldozat gyanánt fogandó el. Az iskolák jentartására szolgáló jövedelmek forrását tekintve származott: az egésznek hány s „-ka 1-ör. 15,901,488 fit értékű ingatlan vagyonból . . 2- nr. 5.205,374 frtnyi tőke- pénz kamataiban . . . 3- т', tandíjból mindent ösz- szevéve .......................... 4- er, állami segélyezés ezi- mén ............................... 5- ör. községi segélyből mindent beletudva .... 6- or. egyházi hozzájárulásból .................................... 7- er vegyesforrásu bevételekből ............................... 1.098.810 írt 344,066 Vt 1,183,825 fit 793.595 fit 3-671,337 fi t 2.690,311 fit 655,666 írt W-32% — 3.23 „ 14 00 „ • 45 „ 33-56 „ -- 25-28 „ — 6 16 ,, összesen . , 10.643,610 írt — 100 .. A népiskolák kiadásai következőleg oszlottak meg Kiadatott: 1. a 19.304 rendes tanító javadalmaként . . . 7 841.924 írt azaz 73 61° ,, 2. a 2720 segéd tanító javadalmaként ... 669.492 „ 6-27 „ 3. fűtésre, tisztogatásra, javitásokra..................... 803,046 „ П " 54 „ 4. tanszerek és eszközökre 134.579 „ » 1-27 „ 5. szegény gyermekek segélvezésére . . . DitjOo i .. 0-93 6. egyebekre ..................... 1.104.232 „ „ 10-38 „ összesen . . 10.648,610 „ — 100 „ К ii l f ö 1 d. Giers orosz külügyminiszter ugyancsak nem látszik azzal törődni, hogy miként van a sajtó utazásáról értesülve. Minden lap azt jelentette, hogy az orosz külügyminiszter Berlinből egyenesen Becsbe jő Kálnoky gr. meglátogatására, s ma már azt távirják Berlinből, hogy Frankfurton és Bázelen át Olaszországba utazik. Kálnokyval tehát csak visszautaztáhan fog találkozni. Pétervári liirok szerint Giers a czár parancsa folytán ment Varzinba. Giers elutazása előtt hosszasabban értekezett a czárral, ki — mint Írják — minden áron fenn akarja a békét tartani, hogy az orosz hitel s a belföldi forgalom rohamos csökkenése fel legyen tartóztatható s a deíiczit további növekedésének eleje véle' sé'c. Az orosz külügymininiszter utazásának békés jellege által szült nyugodt hangulatot nagyon megzavarjak az Oroszországból érkező hírek. Egy pétervári távirat szerint ugyanis Ignatiev a napokban a czár által fogadtatott, montenegrói orosz követül pedig Hitrovo neveztetett ki. a kiről tudva van, hogy Ausztria-Ma- gyarország ellen a legellenségesehb indulattal viseltetik. Más részt Oroszország hadi készülődéseiről folytonosan érkeznek hírek. A „Moszkovszky Telegraph“ azt Írja, hogy az orosz hadsereg még ez év folyamán négy önálló nagy hadseregre, és pedig északi, nyugati, déli és keleti seregre lóg felosztatni. Két sereg, melynek hadi létszáma öOO.OOO harezos, békeállománya pedig 200.000 ember, állandóan Közép- és Nyngat-Oroszor- szágban lesz elhelyezve. Л nyugati hadsereg ellenben az osztrák határ mentén lesz mint figyelő hadtest 80.000 főnyi állományban felállítva. Meghízható hírek szerint, Oroszország hadi tengerészetinek fejlesztésén is nagy crélylyel dolgoznak. Bulgáriából ismét sűrűn érkeznek jelentések az ott garázdálkodó rablóbandákról, melyeknek kétségkívül nagyobb politikai jelentőségük is van, a mennyiben a bulgáriai mohamedán lakosság elnyomását, sőt az országból kivándorlását eredményezik. Erre különösen a bulgáriai hatóságok eljárása kényszeríti a mohamedánokat; a bulgár hatóságok ugyanis a rablóbandák garázdálkodásaiért a mohamedán falvakat okozzák, s ezek lakosságát minden kitelhető módon sanyargatják. Szóval a mohamedán (‘lemet Bulgáriából minden áron igyekeznek kiszorítani, mi mellett a bolgároknak az a hasznuk, hogy a törökök által hátrahagyott telkeket s gazdaságokat potom áron megvásárolják. Szerbiában Milán király ellen elkövetett-merénylet óta nagy figyelmet fordítanak a radicalis pártra, a mely párt nagyon socialista színezetűnek látszik. A radicalisok a tisztviselőket, szatrapáknak és vérszomja- zóknak nevezik, küzdenek a hadsereg ellen, szóval minden tekintélyt ijmrkodnak megdőliteni. A közvélemény azoban — mint Belgrádból írják — most már követeli a korma,nytól, hogy minden intézkedést tegyen meg a törvényesség megingott alapjának megszilárdítása végett. A tanárok, a papok, a tanítók és a fiatalabb tiszviselők közé belopózott socialismusnak — Írják — hadat köteles üzenni az állam és következetesen végezni vele. A szerb kormány lapja a — „Yidelo“ — is határozottan fellép a „szerb forradalmárok“ ellen s igy kiált fel: „le a Markovicsiakkal, a kiknek prog- rammjuk : nekünk mindegy, ki legyen az ur Szerbiában, Milán vagy Ferencz József, mi minden dynastia ellen vagyunk!“ A nevezett lap azt követeli a kormánytól, hogy e forradalmár elemek ellen erélyesen lépjen fel, ha a belbékét és saját tekintélyét a külföldön fenn akarja tartani. Hazafiatlaiiság-e? Tudatlanság-e ? — 1882. nevember 22. Fogadjunk, hogy a szélsőbal nem tudja, mi a ha- zatiság. Mert ha tudja, annál rosszabb reá nézze. Mindig könnyebb vád az, ha azt mondjuk róla : tudatlan, mintha azt mondjuk: hazafiatlan. Már pedig, ha most a (lejegáeziónális viták alatt tudta azt, hogy mit. akkor a hazafiatlanságot öntudatlan követte el. A szélsőbal;, sajtó ugyanis nagyképii öntudatlan- súggal megy neki diplomaeziánknak, és korholja azt, a miért] hogy nem veszi észre, mi történik keleten, az az, hogy a munka hatalmasan, készül ellenünk. Ausz- tria-Mngyarország ellen ugyan, honnan a, készülődés fő. c/.élja Magyarország, mely a szláv egységnek épen úgy útját állja, mint a hogy Lengyelország útját állta, s igy Karthágó leveretése nem volt Kómára nézve fontosabb, mint Oroszországra nézve Lengyelország és most Magyarország leverettetése és beszüntetése. A mi tehát ebben a nyilatkozatban bámmulatos, az: hogy a sajtó, mely diplomáciánknál ezeket a dolgokat jobban tudni igyekszik, hogy tehette azt, hogy mikor a közös hadügyminiszter, hogy birodalom ármádiáját oly karba helyezhesse, hogy az az ármádia Magyarországot megvédelmezni képes legyen, hogy akkor a szélsőbali sajtó azt mondja rá: Nekünk nem kell hadsereg felszerelés, nekünk katonai akadémia kell. Jól van uraim, monda a hadügyminiszter, ha azt a katonai akadémiát a szükség oly sürgősen fogja kívánni, a mily sürgősen most a hadsereg rendezését kívánja, hát meg lesz az is. Most azonban a hadsereg- szerelése sürgősebb, Nem! kiáltá az orosz készülődéssel ijesztgető sajtó : Nekünk katonai akadémia kell ! De hát minek? A muszkának? Előbb helyezzük magunkat a lehető leghatalmasabb harczképes állapotba, mikor aztán majd a katonai akadémia is meglehet De most . . . Nem! Nekünk katonai akadémia kell! De uraim! A diplcmácziát különös okok kényszerítik arra, hogy mindenek előtt a. hadseregre gondoljon. Nem! Nekünk katonai akadémia kell! Fraim! Nem mondhatom itt el, hogy. .. Nekünk katonai akadémia kell !... Hát beszélj vele. Beszéljen valaki az ilyen ellenzékkel. Lehet itt más egyebet tenni a szavazásnál? Hanem bezzeg, a mint a delegácziók bevégződtek jön a szélbali sajtó az ő nagy képével, és kezdi a mi diplomfieziánkat korholni, hogy miféle dijilnmáczia az olyan, melynek mig az orosz készülődésekről, s azon készülődések ezéljairól sincs tudomása, hanem folyton a béke reményeivel altatja magát. Hogy a hadügyi (dó- adók nem tudtak egyebet, mint a köztünk és Oroszország kö/t fennálló jó viszonyról beszélni, s ime a jó viszony abból áll, hogy az orosz csak meg akar semmi- siteni bennünket . . . Ez aztán a snrega dolog. Es te igen tisztelt ellenzéki sajtó, a te nagy keltőddel és a te minden tudóságoddal, miért nem világo- gositottad fel a közönséget, hogy a hadügyi előadók nem mondának igazat, vagy, hogy a te szavad járásával beszéljünk, hát hazudnak: mert a béke soha sem volt kétségesebb, mint most. Hiszen Oroszország készül kézzel-lábbal. De persze, ha az ellenzéki sajtó ezeket beszéli, akkor azt mondja neki a közönség, hogy: és te rijtők, te a hadsereg szerelése helyett mégis az akadémiát sürgeted? mikor az orosz készülődések leginkább Magyar- ország ellen irányulnak, és a közös hadügyér arra, hogy a birodalom ármádiáját Magyarország védelmére felszerelje, csak harminc/ perczentct kér tőletek, a 70 jjcj* czentet jiedig a birodalom másik fele adja, hát ti haza- fiságból még azt a 30 perczentet is megtagadjátok ? Na hiszen kell nekünk a ti elvszilárdságtok, éppen most van rá a leg- és legnagyobb szükségünk. A szélbab sajtó azonban megtette, hogy az újabb orosz készülődésekről egy kukkot sem tudván, nem beszélgetett róla. Egyébiránt még ha tudta volna, még akkor sem szólt volna, mert nem agitálhatott volna a költségvetés ellen, mig most idején valónak látja előállni és tudatlansággal, rövidlátással vádolni az osztrak- magyar diplomácziát, mely a hadsereg szerelésének daczára a békéről beszélt, holott ki kellett volna neki mondania nyíltan, hogy az orosz ellen készülünk!!) Hát most mikor mindezeket szemügyre veszi és átgondolja az ember, azt higyje-e. hogy tudatlan, vagy azt. hogy hazafiatlan? Méltóztassék neki e két föltevés közül választania. Mert ha oly körülmények közt, hogy az orosz készül és pedig Magyarország ellen készül, ezt tudva, a költségvetést megtagadni, hazafiatlan-
