Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-11-26 / 95. szám

— 379 — Ság; azért tagadni pedig meg, mert a hadügyi elő­adók nem hirdették nyíltan, hogy a készen levés miért szükséges? Tudatlanság. Most a dclegácziók után álla1 pedig elő azzal, hogy: nem! Hiszen az orosz háborúra készül és te, Osztrák-Magyar diplomáezia, ezt még nem is tudod? Nagy fokú bárgyuság is. Tessék pedig bebizonyítani, hogy nem úgy van. Hogy tehát én egy ilyen pártnak kezébe adjam a haza sorsának intézését? Olyat nem hegedült még, vagy talán már nagyon régen is elhegedülte Szent Dávid. A Petőfi-szobor koszomi. A lapok meghozták a névsort, azon intézetek, egy­letek, magánosok hosszú névsorát, a melyek a Petőfi- szobor koszorúiból emlékül megőrzés végett szerencsések voltak kaphatni, némelyik egész tuczat számra. Végig olvastam ezen névsort, s a végén fájdalmas nyilalás czi- kázott át szivemen, azon hitvány hustömegen, a melyet közönséges nyelven szívnek neveznek; azon hosszú név­sorban benne foglaltatik minden intézet, az egyetlen egy „Székely Nemzeti Muzeum“ kivételével. Pedig bi­zony-bizony maga Petőfi aligha legelsőnek épen ezt nem tette volna. Hiszen épen ő énekelte: Föl székely ! nézz szembe az ellenséggel! Ki néz vele szembe, ha nem a székely ?“ továbbá : „Nem mondom én, előre székelyek! Előre mennek úgy is, hős fiuk; Ottan kíván harczolni mindegyik, Hol a csata legvémesebben zug. Csak nem fajult el még a székely vér! Minden kis cseppje drága gyöngyöt ér!“ Melyik néptömcgről énekelt még igy a lángszint költő? és mégis, egyedül csak a székegységről s ennek múzeumáról feledkezett meg a nagytekintélyű szobor­bizottság ? ! Hát még most is ott állunk, hogy ott a központ­ban országos nagy tekintélyű férfiak, a kik a világ leg­vadabb népeit is ismerik, még csak tudomással sem bírnak arról, hogy Magyarországnak is van egy zuga, ott a távol keleti határszélen, a hol magyarul imádják az istent ? ! Vagy talán, mert koldusok vagyunk, s igy nem járulhattunk százezrekkel a szobor létrehozásához, azért mellőzt ettünk? De hát önhibánk, hogy koldusok vagyunk? Nekünk mindig a nehezebb fele jutott; éltünket, vérün­ket áldozva mindig a közös haza érdekében, nem halmoz­hattunk kincset kincsre; elég volt, ha élhettünk, hogy a veszély idején testünkkel fogjuk fel a nemzeti csapást. S aztán meg: a közös hazának, annak a nagy Magyarországnak, mindig mi voltunk a logislegmosto- háhb gyermekei: még a jó szászoknál is lOOOszer mos­tohább. felületünkről még ma is csak more pátrió jut­hatunk ki. 8 talán a szobor-bizottság is ezért mellőzött minket? a koszorúk, ha nem gyorsan, vasúton, szál­líttatnak, elhervadnak. Leltet ! csak azt jegyeztük meg, hogy azon nép, melyről Petőfi azt énekelte, hogy ezen ttép vérének : „Minden kis c'sepje drága gyöngyöt él-“ nagyjai emlékének megőrzésében is kegyeleles tud ma­iadni. Dr. Cs. K. A brassói iparos so^ódrk egylete. Brassó, 1882. .november 22. A földmivelő és iparos osztály alkotják a társa­dalom zömét. Ezen alkotó részek fejlődöttségéről téte- .(‘ztetik lel a többi tényezők jóléte, boldogsága, más- lelol az államhatalom ereje és tekintélye ; szükség azért mindkét irányban, úgy a, nyerstermelő, mint az alkotó ipáios szamara annak biztosítását feltételező intézmé­nyek előállításáról gondoskodni, ha akaratunk minden óhajtásával egy boldogabb korszak létesítése iránt re­ményt akutunk a serdülő nemzetekben ébreszteni. L/.en leltogus szolgált alapul a brassói iparos if­jak általános önképző- és belegségényező egyletének megalakításátn, melynek alapszabályai f. évi június 18-an .jfiufi j. szám alatt lettek a nm. magyar királyi bel­ügyminisztérium által megerősítve. Miután a kézi ipar terjesztése és emelése iránti érdeklődés az újabb időben fontos tárgyát képezi úgy a napi sajtónak, valamint a társadalomnak, méltán megérdemli, hogy mi is a brassói ipar érdekében a helybeli jparos-ifjak elhanyagolt társadalmi helyzetével t üzetesebben fog 1 alkozz un к. „ 4й *paros-segédek száma Brassóban, kik a külön­böző ipurmühelyekbeii foglalkoznak, GUO—700 között váltakozik, s ezek kétharmada magyar, a többi idegen ajkú*, Annyi fiatal erő, ily pezsgő élet minden nemesebb г/él kitűzése nélkül elsatnyuljon, megbocsáthatatlan biiu vojt eddig is< -Dicséretükre legyen azonban mond- wt, ipaios-ífjaink szine-java azonnal megérté az ő hely­zetük jgvitásara megindult mozgalmat, gyorsan a szer- vezkedeshoz hittak, к a le^sziikségeseb) » eszközökkel fel­színeivé magukat, működését az egylet f évi október hó J -én biztató remények között megkezdette. Az önképző és betegsegélyező egylet egyik népes gyűlésében inditványoztatott, hogy az egylet fölötti fő­védnökséget méltőságos gróf Bethlen András brassó- megyei főispán ur ő nagyságának njanlaná fel. Az üd­vös indítványt a fiatal segédek nagy örömmel fo­gadták és a hozott határozat értelmében jelen hó 0-án Kászony István egyleti elnök vezetése mellett egy több tagú bizottság tisztelgett a gróf főispán urnái, kifejt­ve, az egylet szükségessége mellett annak czélját és azon benső tiszteletet és ragaszkodást, melylyel a gróf j főispán ur magas személye iránt viseltetik, kérve, ke­gyeskednék ezen jó irányú egylet fölötti fővédnökség j elfogadása által azt kegyes. pártfogására méltatni. Mire í a gróf főispán ur igen lekötelező szívességgel kijelenté, hogy: az iparügy emelését hazafiul kedves kötelessége­mnek tartom, és a fiatalság egylete, mely hivatva an­nak irányáry közvetlenül befolyni, minden időben szá­míthat pártfogásomra, és a felajánlott fővédnökséget készséggel elfogadom. Midőn a fennebbi kedvező körülményt fiatal pol­gártársába tudomására hozom, egyletünk érdekében szükségesnek tartom azon óhajtásnak kifejezést adni, hogy tegyük magunkat azon magas pártfogásra minden időben és körülmények között az alapszabályokban kö­rül irt czélok és ennek rendületlen megtartása által ér­demessé. Közelebbi ülésében az egylet egy alakuló ünne­pélynek karácson alkalmával leendő megtartását hatá­rozta el, mire nézve az előkészületek annak rendje sze­rint kezdetüket vették. Az ünnepély programja deczem- ber közepén fog kibocsáttatni, épen azért ezen körül­ményre jó eleve figyelmessé teszem a nagy közönséget az eddig Brassóban az iparos segédek részéről soha. még nem hallott szellemi élet első zsengéjének bemu­tatására. Nemkülönben a különböző irányú ipartársulatok mellett, fennálló segéd-egyleteket az elnökség átratilag hívta fel a csatlakozásra, miután azok sem a társa­dalmi igényeknek, sem az önsegélyezés követelményei­nek szervezet’e.iségök következtében megfelelni képtele­nek, hiányozván mindeniknél az e czélra nélkülözhetlcn alapszabályok, lévén e tekintetben egyedül a régi ezéh- rendszerből fenmaradt gyakorlat irányadó. Úgy a magyar polgári kör, valamint az iparos ifjak önképző és bctegsegélyző egylet tagjai számára a karácsoni idő alatt alábbi népszerű felolvasások fognak megtartani. November 20-án estéli 8 órakor: Arany János élete és munkáinak ismertetése. Előadja Orbán Ferencz, igazgató ur. November 25-én estéli 8 órakor: Székely Mózes bős halála Brassó mellett. Előadja nagyságos Koós Fe­rencz, kir. tanfelügyelő ur. November 27-én: A fa és a faipar. Előadja tok. Nagy Gyula, kir. erdőfelügyelő ur. Deczember 2-án: Egyptóm ismertetése és az ott lezajlott háború, Előadja Baráczy Sándor, főgymnasiumi tanár ur. Bizalommal, az üdvös mozgalom terjedésében ve­tett reménynyel nézünk iparos segédeink komoly törek­vései elé, kívánva sikert és áldást munkájokra. Csia István. egyleti alelnök. Harmadik kimutatás a Székely Nemzeti Muzeum f. évi gyarapodásaim1. I. Érmeket kaptunk Autal Gero (l ujabbkori réz) és Bába Bál gyom. tanulóktól (2 ujabbkori réz), ifj. Botos Istvántól (1 réz), Dobay János aradi gyógy­szerész úrtól (4 ezüst s 25 ujabbkori réz), Deák Anna kisasszonytól Gelenczéről (2 múlt századbeli réz), Ele­kes Andor tanulótól (1 réz érem), Erdélyi Károly tanár úrtól Kézdi-Vásárhelyről (I. Leopold polturáját), Fodor József (2 réz) s Gcncsy Endre tanulóktól (1 réz érmet), Gidófalvi Lajos úrtól Uzonbúl (1 ezüst fémet s 1 bronz emlékérmet), Imre Domokos gymn. tanulótól (3 ujabb­kori réz érmet), Kovács Gábor úrtól (Petőfi szobra le­leplezésére vert emlékérmet), Lázár András dalnoki birtokos űrtől Simó Dénes ur közvetítésével (3 modern bronz emlékérmet), Le hirer Henrik gymn. tanulótól (T osztrák ezüst érmet), ífj. Nagy Áron űrt Я Besenyőről (1. Leopold 2 ezüst érmét s 1‘római bronz érmet). Ná- dory Béla gymn. tanulótól (fi darab újabb réz érmet), Opravill István úrtól (Mária Teréza 1-esét), Simó Dé- nesné urhölgytől (8 darab ezüst s 27 réz) és Yitályos György gymn. tanulótól (1 réz érmet). Igen ritka ér­mekkel gyarapodott múzeumunk Bertalan Lajos ur szí­vességében, ki Teheránban való tartózkodása alatt Kö- zépázsiá régi érmeiből gyűjtött össze néhányat ; ezek­ből fi Arszakida s 7 Szasszanida-pénzt, Nagy Sándor makedoni király 1 drachmáját, 1 georgiai ezüst érmet s 14 réz érmet s 14 réz és bronz érmet volt szives múzeumunknak átengedni. VEGYES Hí KEK. — Színház. Alig futotta a kiadást az a kevés bevétel, melyet a „Falu roszsza“ szerdai előadása haj­tott. Leverő hatással van mindenesetre a színészre, mi­dőn a sorokban egymástól nagy messze rí ki egy-cgy szál nagyérdemű közönség. Annál dicséretre méltóbb azon bizalom, melyet kifejtett a társulat. De hát minek koptassuk a tollat, ha úgy sem érdekelt az előadás ini- nemtisége. A csütörtöki estén előadott „Huszárcsiuy“ a régi j ó időket juttatta eszünkbe egyszerű zamatosságá­val, a mikor még a „tánczczal és dalokkal vitézi néző- játékok“ járták a rendét és járta a közönség a színhá­zat és különösen a magyaros darabok előadását olyan lelkesültséggel mint ma a „jó Ízlésű körök“ az ope­rettet, pl. a poklot „0 r p heu sér t“, vagy „N inisst“ egy kis úszónadrág bűbájos látványáért. Pedig Offen­bach megcsinálta ugyan „Szép Helénát“, de szigo­rúan megtiltotta nejének s gyermekeinek, hogy az ope­retté színházba járjanak. A „huszárcsiuy“ csínjá­nak főfaktora volt Tolnayné asszony, kinek élénk játé­ka és ügyes dalai nagy tetszést keltettek. Jövő kedden egy gyermek-előadást rendeznek, melyre Sebők ren­dező ur nagy odaadással készíti elő a „Hamupipőke“ apró szereplőit. Ezt követni fogja a társaság által elő­adandó vígjáték. — Ma (szombaton) líejtényi jutalom- játékául a „Szép assz о ny k о c sisa,“ Csepreghi leg­utolsó színmüve kerül szinre. — A h á г о ín s z é k m e g y e i tanítótestület kézdi-járási köze Kézdi-Yásárhelytt 1882. deczember bő 2-án, d. e. 9 órakor, a községi fiúiskola helyiségében rendkívüli gyűlést tart. Tárgyak: 1) Jegyzőkönyv felol­vasása és hitelesítése. 2) A megerősített megyei tanító- testületi alapszabályok értelmében megalakulás. Kézdi- Yásárhelytt, 1882. nov. 20-án. M. Székely János kézdi járásköri elnök. — Necrolog. Binder Márton sepsi-szentgyörgyi építőmester hosszas szenvedés után e hó 21-én elhunyt. Évtizeden át munkálkodott nemcsak valósunkban, hanem a vidéken is és alig van újabb köz" és magán épület melynek építésében részt nem vett. A jeles iparos te­metése 23-án ment végbe nagy részvét mellett. Nagy családot, özvegyet és S árvát hagyott maga után, kik­nek mostoha viszonyaira felhívjuk az emberbarátok fi­gyelmét. Béke poraira! — Gyászhir. Szabó Károly, zágoni községi ta­ri ó, folyó november hó 24-én, — gyógyitbatlan ter­hes betegségben, életének 45-ik évében jobblétre szen- deriilt. Porai november 20-án délutáni 1 órakor fog­nak eltemettetui a zágoni ev. reformátusok temetőjében. Béke poraira! — Gróf Andrásy mint viz sg ál obi ró. Gróf Andrássy Gyula mint vizsgálóbíró működött saját ügyé­ben, még pedig sikerrel. Érdemrendjeiéi ellopatván, a rendőrségnek sikerült is a tetteseket felfedezni ; de a főezínkos Nikoczy mindent tagadott, a rendjelek és a többi ellopott tárgyaknak nem lehetett nyomára jutni. Szérdin a gróf a „Fortunába“ hajtatott s személyesen beszélt a tolvajjal — és íme e beszélgetés után Niko­czy körülményes vallomást tett. megnevezte orgazdáit, E vallomás folytán két ékszerházalót f. hó 23-án el­fogtak s náluk az ékkövek egy részét meg G találták. Az ügy mindezek folytán, most már hamar le fog bo­nyolít Ihatni. — В cg én y es házasság. Gr. Eszterházy Ká­roly stoke parki menyegzőjéről mi is megemlékeztünk. Eszterházy regényes körülmények közt ismerkedett meg menyasszonyával. A nyáron Charters ur nejével és le­ányával Egyptomban utazott. Egy este a Níluson csó­nakázott az egész család s csónakjuk felfordult s mind­nyájan menthetleniil oda vesznek, ha Eszterházy yaclit- jával oda nem evez s meg nem mentheti őket a vizbe- fulástól. Innen kezdődött az ismeretség, a melynek kö­vetkezménye a magyar gróf és miss Charters egybeke­lése volt. — Zubovics torpedói. A közös hadügymi­niszter elfogadta a hadsereg számára Zubovics száraz­földi terpedóit. A feltaláló már alá is irta a szerződést, mely szerint találmányát a kormánynak engedi át. Zu- bovics terpedói a hadászatban nagy változásokat fognak előidézni. A szakértők Ítélete szerint a terpedó szerke­zete valóságos remekmű. Az aknázásnál a legnagyobb biztonsággal kezelhető, mert tetszés szerint lehet mű­ködtetni vagy elzárni. Fölszerelve annyira érzékeny, hogy a legkisebb érintés is fölrobbmtja, mig elzárva oly érzéketlen, lngy egész lovas-ezred nyargalhat rajta keresztül veszélynélkül. Minden egyes löveg bárom alak­ban használható. Elhelyezésük oly kévé? időbe kerül, hogy egy ötven-hatvan emberből álló osztály 15 perez alatt egy négyszög kilométernyi te.-Letet zár el öt-hat sor aknával. Ily aláaknázott terülő,:n teljességgel lehe­tetlen keresztül jutni. — A tisza-eszlári ügyben a nyíregyházi tör­vényszék elrendelte, hogy a Dadánál kifogott bulla, mely annak idején megvizsgáltatott aztán cltemettetelt, exhumáltassék újabb vizsgálat szempontjából. —- A t i s z a-e szí á r i ü g y h ö z. A sokat emlege­tett zsidó koldust és nejét Sáros-Patakoá elfogták, s nyvmban Nyíregyházra kisérték. Az' elfogottalcot \\ ai­ne r Hermannak és Deutsch Liniuek hívják, Ez *az a zsidó, ki a kis Scharf Móricz valoinása szerint a gyil­koság napján Esztert a zsinagógába csalta, Móricé nem tudta a rsidó nevét megmondani, mert a próhamet- szése egybe gyűlt zsidók őt csak „Di Jid„ néven szó­lították. — M i a t i s z t ess é g? A „Nemz. “ megrótta Csanády t azért a banda-bandáért, melyet az országgyűlésen leg­utóbb elkövetett. Ez nem tetszett a „Függ.“-nek és irodalmi tisztességre, irodalmi hangra akarja tanítani a Nemzetet, mondván a következő ékes mondást: „Ezt a bagóizii, komisz köpködést nevezi a „Nemzet“ tisz­tességesnek? Ez a lap prédikál irodalmi tisztességről, holott ő maga oly stylushan ir. melytől még a leggo­rombább kocsis is megcsöraörlenék.

Next

/
Thumbnails
Contents