Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-11-23 / 94. szám
94. szám. Sepsi-Szentgyörgy 1882. Csütörtök, november 23. XII. évfolyam. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheoviea-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: cftez note i 11 01 Ca vív KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendó'k. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. П ■ & é Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászati lap. nye. Megjelenik ezen lap beten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési éix helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve : Egész évre 0 Irt - kr. Fél évre 3 írt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annajv helyéért G kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. Ki a legénv a csárdában? — 1882. november 20. (T.) A delegácziókról az illések bevégződése után jo lenne, most valamit inti, de én azt hiszem, hogy ez a dolog ma már csak is a pro- feszionátus politikusokat érdekli. Aztán még csakugyan, mi is érdekelné? A költségvetés ! Annak elég a summáját tudni. Vagy talán az, hogy mit beszélnek ellene meg mellette ? Bizony semmi újat. A mit tavaly bezéltek. Kállay közös pénzilgyminiszter, és ha sokáig él, azt hiszem, hogy Magyarország* leendő miniszterelnöke, — mondott ugyan érdekes dolgokat, de azok ugy voltak érdekesek, a mint ő mondta, s nem ugy a mint n lapok chablonszerüleg reprodukálni szokták. Nekem különben az egész [ülésszak alatt legjobban tetszett az, midőn Kállay Béni közös pénzügyminiszter, azt mondta »Szilágyi Dezsőnek : Lesz még idő, (majd ha miniszter lesz az ur), mikor az okkupácziót a bizottsági tag ur is helyeselni fogja. Mire Szilágyi azt felelte, hogy : Nem mondom, hogy nem lehet olyan idő, (mert én bizony akarok miniszter lenni), hanem az csak akkor lesz, ha meg fogok győződni róla, (általános és ironikus mosoly) mig ellenben a t. miniszter urra nézve is lehetnek még oly idők, hogy az okkupáezió tényét helyteleníteni fogja. Erre Kállay megcsóválta tejét, hogy abból nehezen lesz valami, mert nem igen lesz ok. a mi őt arra kénvsze- ritse, mig Szilágyira nézve lehet. Hanem mindennél érdekesebb az a hecz, a mi most Kossuth Lajos és Verhovay, függetlenségi párt és Verhovay, írói kor és Verhovay közt felmerült. Ez a szál legény valamennyinek frontot csinál, mert előtte valamennyi nem nu- meral-pre, már pedig ő reá csak az határoz. Helfy Igmicz urnák pedig kár volt a Kossuth nagy alakját ebbe a nyelvet öltögető pocsék hercze-hurczába belevonni, mert hát mit segíthet e dolgon Kossuth Lajos ott, a hol egy olyan párttal van dolga, mint a szélhal, melynek egész existentiája attól függ, hogy a tömeg kedve szerint járja a tánczot s attól, hogy \ erhovay azt a tömeget el találja tőle sanzsi- rozni, jobban fél, mint a kárhozattól — s mai napsát* hamarább merne szakítani Kossuthtal, mint megsérteni Verhovayt, ki a szélbuli elemek q liai i fi к á ez i ó j át jobban ki tudja zsákmányolni, mint azok, kik magas politikát akarnának játszani, ha volna kivel. Az országgyűlésen heezczeltek a zsidók ellen. azt In vén, hogy mindjárt tapsolni fog nekik a közvélemény, de mert taps nem igen zúgott föl, hanem a helyett a zsidó szavazókat maguk ellen lazították, hát mentek Kossuthhoz segítségért. A segítség Kossuth részéről megjött és épen kapóra egy levél Grósz Adolftól : hogy mi, most mar lia akarjatok, az alkalom itt van. Hanem bizony a szélbali vezér urak a Kossuth levele után épen ott vannak, mint ahol a Kossuth levele előtt voltak, — hogy se ki, se be. Határozatlanok és gyávák, kik állást foglalni nem mernek, mert soha sem azt tették még, a mit szivük sugallt, vagy karakteres dolognak láttak, hanem mindig azt, a mit a kortesfogás parancsolt. Most azonban nem tudják, hogy melyik lenne jolih, hát kétkulacscsal köszöntget- nek jobbra is, meg balra is. Es ezek merik magukat Tisza mellé állítani, a kinek férfias nyíltsága és határozott jelleme mellett valóságos nyomorékok. Hat fdihoz, я mit Verhovay a hírlapírói „kupaktanács**-nak irt, mit méltóztatnak mondani f Eszembe jut az a katona, kinek lőfegyver helyett kardot adtak a kezébe és felállították egy három öl magas bástyára, hogy a bástya mellett ne hagyjon járni senkit. Egyszer csak jön egy ember és a katona rákiált : Állj ! ki vagy ? Az ember látván, hogy a katonának csak kardja van, oda se néz neki, csak megy tovább. „Állj ! Ki vagy !” — kiáltja a katona másodszor is, meg harmadszor is. Miután pedig az illető rá sem fittyentett, hát hogy a katona mégis megmutassa , hogy " csakis az ő engedet- méből lehet ott járni, oda kiáltotta: — Puszirt ! Hát ilyen hatalom az a hírlapírói kör is. Ámde változnék csak át írói kamarává, majd nem verné előtte Verhovay olyan nagyon az ő független mellét, hanem beadná a derekát és ugy parírozna, mint a parancsolat. Hanem a hol minden további következménv nélkül lehet henczegni, — hát mikor nem henezegett még Verhovay ? A képviselőhöz igazságügyi bizottsága folyó hó 19-én Apáthy István elnöklete alatt, Panier igazságügyminiszter jelenlétében az uzsora-javaslatot tárgyalta s a bírói eljárás tekintetében a Teleszkv és ( lyóTy által benyújtott javaslatokkal foglalkozott. A bizottság Kőrössy, Literáty. Mandl, Matuska Panier és Iíóclossy fülszólalása után Teleszkv indítványát elvben elfogadta s a javaslat 9. szakaszáig haladt előre. A trieszti bombamerénylet ügyében újabban fontos adatok kerültek napfényre. Biztos forrásból tudják, hogy a rendőrség kiderítette, miszerint Oberdank már még a kiállítás megnyitása előtt Triesztbe érkezett s aug. 2-án, az első bombamerénylet napján, egész bizonyossággal ott időzött, A nyomozások részletei még nem kerültek a nyilvánosság elé, de kétségbevonhatatlamil bebizonyítottunk tartják, hogy Oberdank volt az az egyén is, a ki ama napon az ismeretes merényletet a fáklyásmenet ellen elkövette. A Montenegróba menekült fölkelók, mint Cattaró- ból jelentik, nov. 11-én Nikicsben gyűlést tartottak s tekintettel a menekültek közt napról-napra növekvő elégedetlenségére, elhatározták, hogy petltió utján kérdik meg Nikita fejedelemtől, milyen diplomácziai lépéseket tett eddig az osztrák-magyar kormánynál érdekükben. — Mint a „P. L1.“ megjegyzi, Kállay és Kálnoky miniszterek csak imént nyilatkoztak a dclegácziúk előtt, hogy Herczegovinában a fölkelők visszatérésének már hónapok óta nem áll semmi útjában. A krivosjeiekre nézve azonban ez az amnesztia ki nem terjed. A montenegrói kormány a menekültekre nézve egyébként alig tehet okosabbat, mint ha rábírja őket, hogy térjenek haza tűzhelyeikhez. Orosz jóslat. A szentpétervári „Novoje Yremja“ múlt száma, mint távirati utón jelentik, Törökország közeli pusztulását helyezi kilátásba. Állítása szerint Ausztria-Magyarország nemsokára formaszerint birtokába veszi Boszniát és llerczegovinát s megvásárolja a szultántól felségjogait. Oroszország azután Konstantinápoly átengedését fogja a hívők urától kívánni. Politikai »szemle. Utóbbi időben többször Ilire terjedt, hogy bizonyos a 1 b á n törzse к az osztrák-magyar kor- j mány védelméért folyamodtak, sőt hogy területük- 1 ne,к osztrák-magyar csapatok által való megszállását is kérték. Újabb forrásból eredő jelentések egyrészt megerősítik ama hírek valóságát, másrészt azonban hozzáteszik, hogy az albánoknak osztrákmagyar védnökségért való hasonló folyamodásai nem nagy jelentőséggel bírnak ; mindannyiszor megteszik ezt egyes albán törzsek, valahányszor összevesznek a török hatóságokkal. — El nem tagadható tény különben, hogy az autonómia utáni törekvés az albán törzsek közt mind inkább tért foglal, a mi persze a török hatóságokat felettébb nyugtalanítja ; a mint ezt elárulja az a skutarii sürgöny, mely szerint a nagyvezir felszólította az ottani kormányzót, hogy közölje vele mindazon albán főnökök nevét, kik nemrég kérvényt nyújtottak át az osztrák-magyar főkonzulnak a végből, hogy osztrák-magyar csapatok vonuljanak be Albániába. Л főkonzul különben ezen kérést visszautasította. Még úgyszólván útra sem kelt az orosz к ü 1 ü g y m i n i s z t e r s máris a legkülönbözőbb kommentárokkal kisérik ez ut czélját. Igaz, hogy nem mindennapi esemény, ha az orosz külügyminiszter találkozik Bismarck herczeggel s Ká 1- no к у gróffal. Tény különben, hogy Giers Pisába utazik ott időző családjához, melynek körében hosszabb ideig szándékozik maradni ; a miből arra lehet következtetést vonni, hogy Pétervárott ez idő szerint elég megnyugtatónak tartják a politikai helyzetet. Az A rabi és társai ellen folyó per lassan halad. Sultan pasa eltagadta, hogy julius hó 12-én Suleiman Daoud pasával találkozott volna, mint ezt a vizsgáló bizottság előtt állította. Bi- ! zottság fog alakíttatni, melynek föladata lesz az ! Alexandria fölgyujtá a és kiraboltatása által okozott, károk megtérítését sürgetni, mert a kifizetés halogatása a kereskedelemre nézve komoly hátrányokkal jár. Az uj rendőrség működése, különösen az abba besorozott törökök és albánok eljárása ellen számos a panasz. A porta a hatalmak figyelmét Montenegro készülődéseire szándékszik felhívni s körjegyzékben közölni akarja a hatalmakkal azon rendszabályokat, melyek a még kétséges montenegrói határpontok végleges szabályozására vezetnek. A helyzet Ivei e t-Ru m é 1 i ába n, főleg a ű- lippopolisi orosz főkonzul panszlávisztikus törekvései következtében igen válságos lett. Mondják, hogy az orosz főkonzul a különböző rangfokozatú tartományi tisztviselőket egyenesen az engedelmesség megtagadására izgatja a főkormányzóval szemben. Aleko pasa már most el van határozva minden rendelkezésére álló eszközzel elnyomni az ellene irányuk'» közigazgatasi inzurrekeziót, valamint a porta is fokozott figyelemmel kiséri a keletru- méliai eseményeket. A romániai marhavész. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. nov. 20. Mint már többször említve volt lapunkban, a romániai területen aggasztó mértékben pusztító marhavész ellen ugy a kormány, mint a szomszédos Brassó-, Háromszék- és Fogárasmegyék szigora óvó intézkedéseket tettek. Ezen intézkedéseket szükségesnék látjuk olvasóinkkal az alábbiakban megismertetni. Az idevonatkozó 1874. évi XX. törvényezikk 13. Í5 -a értőimében ugyanis Iiáromszékmegye területén a legszigorúbb vesztegzár van életbe léptetve. A vész behurczolásának megakadályozása szempontjából intézkedés tétetett, hogy a Romániából hazatérő hazai lakosok a határszél m eszközlendó fertőtlenítés után illetékes községeikbe kísértessenek. E őzéiből egy 00 legényből és két tisztből álló század katonaság Soósmező községben már el is foglalta állomását. A járási szolgabirőknak és a rendezett tanácsú városok polgármestereinek megrendeltetett, hogy a liazakisért lakosok megérkezésük után ismételt erős fertőtlenítésnek vettessenek alá. A szükséges fertőtlenítő szerek a gyógyszerészek által a kellő mennyiségben meghozattak és ezen szerekkel (carbolsav) minden község magát ellátni kötelcztetett. A törzskönyv pontos vezetése biztosíttatott és a marhalétszámnak összeírása már megtörtént. A személyforgalom bcszüntettetvén, a Romániába való utazásra utazási igazolványok nem szolgáltatnak ki. Központi vészbizottság alakíttatott, mely első illésében, tekintettel azon körülményre, hogy a marhavésznek a megye területén semmi jele sem mutatkozik, sót a határszélhez közel fekvő romániai községekben is <0
