Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-11-23 / 94. szám

—140 kilóméter távolságban uralg, kimondotta, hogy vészkerületeknek még e perczben megalakítását nem látja szükségesnek.

I, E V E I. EK.

Brassó: 1882. november 20.

Hálás magyar népe által imádásig szeretett legfenségesebb királynénk dicső névünnepe alkalmából fényes isteni tisztelet tartatott tegnap a rom. katli. plébánia-templomban. Mlgs. Möller Ede, apát-esperes-ple- bános ur, disz-segédlettel mutatta be az áldozatot az Egek urának angyaljóságu uralkodónénk és legfenségesebb családja hosszú, boldog életéért, lenn a kórusban mintegy 14 előkelő hölgy, köztök a helybeli tábornok bájos leányai s a honvéd alezeredes közkedvességii neje — továbbá a magyar Dalkör jelesb tagjai által, Ja- schik Gy. kitűnő képzettségű karnagy vezetése alatt, ï üh- rer egyik ritka szépségű miséje adatott elő, mig alant a hivők ajkai imára nyílt ak, hogy a magyarok legdi- csőbb királynéja még soká-soká éljen! Az ünnep fényét nagyban emelte a megyei hivatal megjelenése, melyet gróf főispánunk ő mltga teljes disz-magyarban vezetett a. templomba. Még csak a r. katli. iskolák ifjúsága s a tanítói és tanári kar voltak teljes számban képviselve, a többi iskolák és hivatalok elmaradtak. Úgy szintén a katonai tisztikarok is, kik közül alig volt egy-két egyén látható. E bizony igen furcsának tűnik fel.

Mint biztos kutforrásből értesülünk, a helybei1 magyar dalegyletek fusöaálni akarnak. A derék kezdeményező erre a „Brassói magyar Dalkör“, mely a dalárdát egy decz. hó 17-én a Xro 1. szálloda nagytermében tartandó egyezségi értekezletre hitta meg. A mit a dalkör tesz, az a leghelyesebben felfogott helyi érdekekben gyökerezik s a brassói magyarságnak legforróbb óhajtása. Hisszük, sőt elvárjuk, hogy a dalárda kész örömmel ragadja meg a feléje nyújtott jobbot, mely most tűnik ki! mindég kész volt parolázni. A Dalkört pedig, mely végre erős lélekkel fölül emelkedik a kicsinyes személyes érdekeken s tisztán a magyar nemzeti dalmüvészet istenének hódol, üdvözöljük s megkezdett legszebb müvéhez dus sikert kívánunk !

Küszöbön áll a l’olgári kör és Társalgó egylet összeolvasztásnak kérdése is. Bizony ez is megérett dolog immár. Addig, mig a Kör csak a szorosabb értelemben vett polgárság szellemi oktatását és anyagi támogatását czélozta, nagyon is érezhető hiányt pótolt s ma is ily értelemben óhajtandó fennállása ; de mióta czélt tévesztve, egyesek érdekeinek kezdett szolgálni s még a Társalgóra nézve is veszedelmes politikát iiz — azóta <‘gető szükséggé vált, hogy a politikai, a nemzeti Kör térjen vissza a m agyar Társalgó kebelébe, mely itt egyedül van hivatva vezérszerepet játszani. A kör pedig maradjon az, a mi volt, a minek lennie kell : a szorosabb értelemben vett polgárság oktató belye, a magyar Társalgó előkészítő osztálya.

Magyarok egysége, jöjjön el a te országod !

r. I.

Magyar szinrszrt.

Brassó, J 882. november 20.

Hétfőn, folyó hó 13-án Pailleron 3 felvonásos „A ml unatkoznak“ oziinü vigjátéka, kedden pedig Balogh Ui\an Mátyás diák “-ja került szilire. E két darabot nem lévén szerencsések láthatni, hallgat róluk krónikánk.

Annal érdekesebb volt a szerdai előadás, mely az eddigiek koronájának nevezhető, Gencé Bichard „Kapitány kisasszony“ 2 felv. operet tejét adták. A hir” hogy Lenyelnének jutalomjatéka van ma, az egész várost héjai ta, mi a színház körül támadt élénk mozgalomban is nyilvánult. A jegyek csakhamar elkeltek s este a színház egészen megtelt. Midőn Bényeiné (Kanchet M.) megjelent a színpadon, a közönség szűnni nem akaró tapsviharral, kitüntető ovatiókkal fogadta. A magasból gyönyörű virágkoszoru, s benne csinos osszegecske aranyban, ereszkedett a jutalmazandó elé. E gyöngéd ügyelem s a kitűnő érdemnek ezen inkább jóakarat n, mint annak, megfelelő megjutalmazása derék ifjúságunknak köszönhető, kik közül egy pár dicséretre méltó tevé- ■enységet lejtett ki. A nagy közönség tömeges pártolásával adott kifejezést elismerésének. Bényeiné ezt is. meü> azt 1S teljesen kiérdemelte, sőt nagyobb kitüntetem e is méltóvá lett. De legyen legfőbb jutalma azon Lnztos öntudata, mely szerint a brassóiak emlékében örökre élni fog ő, a kitűnő művésznő. Részünkről szivünkből gratulálunk a Brassóban szerzett babérokhoz s kívánjuk, hogy száz meg száz lábaihoz dobott virágko- szorimak hervadását érje mug a legszebb örömök között! Mai játéka is kifogástalan korrekt volt, dalai mellett pedig sokat éhezett a közönség. Az egész operetie hasonlithatlanul jobban sikerült, mint a múlt években a németeknél. Ezeknek a Don Jamariója és Don Do- mingosza alig közelitették meg a mi’ Szilágyinkat és

Püspökinket. Szóval a „Kapitány kisasszony“ „See-Ca- det“*ot a feledés tengerébe temette.

Csütörtökön, folyó hó lG-án Offenbach „A dajka“ czimü 1 felvonásos operetteje került színre, melyben ismét Bényeiné (Dorottya) és Szilágyi (Gargaillon) tűntek ki; de nem kevésbé hatott Püspöki (Mitoutiard) is.

Ezt követte „Váljunk el“, vígjáték 3 felvonásban, írták : Sardou Viktor és Xajac Emil. A darab, daczára, hogy „compániába“ írták, a legjobb vígjátékok közé tartozik s igen jól ismeri a magyar közönség. — Brassóban legalább még minden színtársulat bemutatta. Innen magyarázható, hogy daczára a hozáadott fenti kis operettének, ma igen gyér közönség jelent meg ; holott Bényei ( Des Prunelles) és P. Rótt M. (Cyprienne) művészi játékaik más közönséget érdemelnek vala.

Szombaton „Titilla hadnagy“ operette harmadszor került színre, a mi még Brassóban alig történt. A mi népünk nagyon is kisvárosias, neki ha nem uj, nem is jó s egy szindarbot kétszer látni, avagy hallani éppen nincs ínyére. S bámulatos, a szombaton harmadszor színre hozott operettet mégis tömegesen látogatták meg harmadszor is. Ez annak a világos jele, miszerint a Bényei derék színtársulatával nem csak a magyarok, hanem főkép az idegen ajkúak is teljesen meg vannak elégedve.

Tegnap végre f. hó* 10-én „A falu rosszá“-t adták zsúfolt ház mellett. Tóth Edének eme 3 felvonásos népszínműve mindenütt nagy tetszéssel fogadtatik. Es méltán, mert alakjai nagyobbára az élet valódi színpadáról valók és sok benne az oktató rész. Es oly jól előadva, mint a tegnap történt, valóban nem téveszti el a mély erkölcsi hatást. Bényeiné (Finom Rózsi) ma is is legderekasabbul viselte magát és Kecskeméti Irma (Boriska) oly finom érzéssel játszott, annyi helyes felfogást reproducált, mennyit alig vártunk tőié. Az est hőseinek egyike mindenesetre Németh (Göndör S.) volt kitől ilyen tökéletes alakítást még nem igen láttunk. Völgyi (Feledi Gáspár), Csikasz (Lajos) és P. Rótt Mari (Bátki Tercsi) mindnyájan előmozditák a darab teljes mértékben való sikerét. Bényei ur — úgy halljuk — M.-Vásárhelyre fog tőlünk elmenni. Bárhová megy, liisz- szük, hogy a legmelegebb pártolásban részesiilend. Részünkről fájdalommal veszünk tőle búcsút s biztosítjuk, hogy Brassóban mindig igen szívesen látott vendég lesz. . . .

Hazafi

Biztosítási ügy

Somogy m egy e legutóbbi törvényhatósági nagygyűlésén heves és nagy vitát idézett elő az árvavagyon biztosítása, s különösen azon kérdés eldöntése: vájjon a drágább perczentek melletti biztosítás elfogadására vállalkozó „Első magyar által, biztosító társaság“ bi- zassék-e meg a biztosítással vagy a „Magyar-Eranczia“ társaság, mely mellett a kiküldött bizottság többsége pártolólag adta be véleményét. Makfalvay Géza ügyvéd teijesztette elő kitünőleg indokolt beszédben, nagy helyeslések közt, mely után Szalay Károly lépett lel az által. bizt. társaság mellett és pedig olyan kimerített, a két társaság állását és a két társaság közti biztosítási külömbség értékét kitüntető beszédben, mely nem- ssak mélyebb tanulmányról tanúskodott ez ügyben, hanem azon logikai érvekről is, melyekkel e gyülésterem kiváló szónoka olyan bőven rendelkezik. A polgárságból egy szónok nagy hatással beszélt az első magyar által, társaság mellett, éljenzések közt. A „Magyar- Franczia“ társaságnak egyetlen szónoka volt : Politzer Miksában, A terem minden pontján hangzott a felkiáltás: elfogadjuk Moktalvy indítványát. S midőn a főispán felolvastatta a §§-okat, s kijelentette, hogy névszerinti szavazást ha kívánnak, elrendeli, mert a szavazók felelősek a történhető perlekedések és károkért. „Nem szavazunk; egyhangúlag kérjük a végzést kimondatni az első magyar társaság mellett“ — zúgott fel a közönség kívánsága. — Es a főispán kimondta egyhangúlag, hogy a Somogy megyei jár vák vagyonai az „Első magyar általános biztositó társaságnál“ fognak biztosíttatni. Dörgő éljenzés liagzott fel a teremben; tehát olyan erkölcsi győzelmet vívott ki a nagy magyar társaság, minő valóban megérdemli roppant vagyonát, hitelét és a közönséggeli méltányos bánásmódját.

Megemlítendő, hogy habár a magyar franczia biztosító társaság soliditását kétségbe vonni időelőtti volna, de tekintetbe kell vermi mégis azt, hogy az első magyar általános biztosító társaság igazgatósága legszigorúbb rendszabályai és a felek irányában minden tekintetben tanúsított pontossága által méltán megérdemlett bizalmat biztonsága által csakugyan kivívta. Továbbá a gazdasági tanintézeteken nyerhető kiképeztetésben részesülni óhajtó ifjak részére alapított ösztöndíj által uj bizonyítékát adta azon jói felfogott önzetlen törekvésnek, hogy a gazdasági téren férfiak képeztethessenek. Méltán elvárhatni tehát, hogy a biztosítások e társaságnál, mint kiválólag tiszta magyar és hazainál eszközöltessenek, már azon fontos oknál fogva, is hogy az e társaság által beveendő dijak az országban maradnak, mig a más idegen társaságok az ily bevételeket hazánk határain túl kiviszik.

Nyilvános számadás és köszönet.

A néhai Görög István igazgató-tanár emlékének kegyeletei megörökítésére folyó hó 13-án emelt elsőrendű porosz gránit-márványkő költségeihez járultak :

I. Az 1880-ik évi gyűjtés alkalmával: 1) Simó

Dénes polgári iskolai igazgató ur ivén a Székely-Mikókollegiumból : a IV. gyinn. osztály tanulói 8 frt 85 kr, a III. gymn. osztály tanulói 10 frt 5 kr, a II. gymn. oszt, tanulói 12 frt 20 kr, az I. gymn. osztály tanulói 18 frt 90 kr, az előkészítő osztály tanulói 1G frt 40 kr; Bodor Domokos, Bohra. József, Jakab Géza, Simó Dénes 5—5 frt; Albert Károly 2 irt. 2) Császár Bálint polgármester ur ivén : Gyárfás Győző, Vasady, Huszka József, Csutak János 1 — 1 frt, Szász Izsák 2 frt; és igy a két gyüjtőiven összesen 04 frt 40 kr.

II. Az 1882-ik évi gyűjtés alkalmával. 1) Tisz- teletes Révay Lajos ur ivén: Révay Lajos, Kovács Simon, Benedek János, Málik József, Stőger Adél 1 — 1 frt; dr. Szász Károly, dr. Szász István, Nagy Leona. Jancsó Gábor, Nagy István, Mihály Elckné, Bartlia Béni, \ áncsa György 50—50 kr. 2) Benke István ivén: a ^ • gymn. osztály tanulói G7 kr, a III. gymn. oszt. tanulói 2 frt 5 kr, a II. gymn. osztály tanulói 1 frt 27 kr, az I. gymn. oszt. tanulói 1 frt 85 kr, az előkészítő osztály tanulói első Ízben 1 frt 8 kr, második ízben 2 frt 25 kr; az ifjúsági közös pénztár 41 írt 58 kr; özv. Málnási Antalné asszony, Császár Bálint polgármester ur 2—2 frt; Nádory Nándor mérnök ur Béla, István és Géza fiai által 1 — 1 frt; Benke András ur Géza fii átal 1 frt; Nagy Péter 1 frt 50 kr; dr. Albu Mózes, Séra Tamás, [Zajzon Farkas, Bodor Domokos, Jánosi Gábor urak 1—1 irtot; alólirt 1 frt 50 kr; — és igy a két utóbbi gyüjtőiven összesen 75 frt 75 kr,

A gyűjtések főösszege tehát 170 frt 15 kr. mint bevétel.

Ezzel szemben a kiadások: 1-ör: Garenday számlája a sírkő árában 143 frt; 2-or: szállítási költség (a szállitó-levél szerint) 43 fit 70 kr ; 3-or: Grósz és Longo kőmivesek számlái (a sírhely kirakása és a sírkő felállítása körül) 27 frt 8 kr; összesen 213 frt 78 kr, s igy kiadási többlet 43 frt G3 kr, mely különbözeiét azonban Császár Bálint polgármester ur szives volt nagylelkűen kiegyenlíteni ; a miért is, valamint a sírkőnek általa Budapesten személyesen történt megvásárlása- és lehozattatásáért, minden tiltakozása ellenére, szabadjon nyilvános elismerést és köszönetét szavazni — habár itt is másfelől melius facta loquuntur !

Valamint fogadják a kollégiumi tényezők nevében is a hálás elismerés és szives köszönet kifejezését mindazok, kik fenn elősorolt szives adományaikkal lehetővé tették, hogy ama sírkő íelállithatása által egy, bár szomorú, de a néhainak emlékét s általa a kollégiumunkat és tanügyet .egyaránt megtisztelő, díszes oszlopkő hirdetheti: a Székely-Mikó-kollégium örökkévalóságában a földi múlandóságot!

A számadás-vizsgáló bizottság megbízása folytán :

Benke István, tanár.

Második kimutatás

a Székely Nemzeti Muzeum f. évi gyarapo lisáróh (Folj tatás.)

(Özv. Cserey Jánosné urhölgy által gyűjtött tárgyak.)

III. Könyv- és о к 1 e V é l táru и khoz ni tg adományoztak: özvegy Zatliuretzky Gedeon né urliülgy

Wesselényi Miklósnak, az ifjabbnak, két levelét, Zatbu- retzky Károly őrnagy úrtól 8 térképet, egyes füzeteket és szomorujelentéseket, és Zatliuretzky Miksa úrtól Beregszászról egy czimert я 4 kötet könyvet kaptunk.

IV. Ipar- és néprajzi tárgyak. Bartlia Ilona kisasszony Arapatakról egy régi tükröt, özv. Bartlia Sándorné urhölgy Bardoczról régi magyar lajblit és párnafejet. Bartos Józsefné úrhölgy Czofalváról régi székely tájat özv. Cseh Sándorné urhölgy régi szövetda- rabot, Özv. Cserey Jánosné urhölgy 2 régi ládát, 1 porezellán tányért, 4 földvári szász, tányért s 3 korsót, !) székely korsót, 2 székely tányért s 1 székely tálat,

1 szekély kendőt s 2 pútna csapot, 1 régi kötött zacskót s egy a század elejéről való kést és villát. Cserey Gyula ur törökbuzatörőt, a Csoma-család a gelenczei templomban volt régi persa szőnyeget. Erdélyi Etiz k. a. K.-Vásárhelyről ónfedelü korsót. Kitler Johanna k. a. Arapatakról porezellán kannát és gyöngy hímzést, Pa- kucs Istvánné a. Eresztevényről özv. Bernáldné Kresz- tevényi M. urhölgy közvetítésével régi korsót. Nagy Sá- muelné urhölgy Budapestről chinai csont tűtartőt, Székely Elekné urhölgy Csik-Szentimrcről múlt századbeli hímzett kötényt, Szentiványi Ignáezné urhölgy Nyújtódról hímzést, Zathureczky Gyula ur régi asztalt, Zatlm- reczky Izabella k. a. egy köröndi majolika tányért voltak szívesek ajándékozni.

V. Természeti tárgyakkal Bartlia Imre ur ( Arapatakról lelt kövesüléssel), özv. Cseh Sándorné (ma- ramarosi gyémánttal), özv. Cserey Jánosné urhölgyok (Kászon-Jakabfalván lelt kövesüléssel), Cserei Ákos (kövesüléssel), Cserey Gyula (3 madárral), Bercsényi László törv. széki biró Bereg-Szászon (1 Dél-1 íróiból való liai lenyomattal szénben s 2 Szathm irmegyeben lelt cserfa- kövülettel;, Faragó József és Lajos Petőtalvárol (1 ba- golylyal és 2 vizi tyúkkal) Fosztó Ja,nos nagy-baezoni birtokos (egy Nagy-Baczonban a patak medrében lelt bölény fejjel) és Geréb István urak (egy eltorzult ma- lacz körömmel), Klimkó Ervinné urhölgy Munkácsiul (egy timsó-jegeczedés által készített kereszttel) és Lányi’ Sándor nagy-baezoni birtokos ur (2 csigatörmelék- kel telitett földdel) gyarapították.

VI. Képet összesen ütött kaptunk; özv. Cserey Jánosné urhölgy ajándékozott a 2. szazad elejéről való olajfestményt s aztán Haller I. arczképét, Kittler Julianna k. a. adott egyet s néh. Vasady Gyula hagyományából kaptunk még egy 1090-ki hímzett Mária-képet.

A szives adományozók fogadják a Székely X. Muzeum nevében alólirott mély köszönetét.

Nagy Géza