Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-02-02 / 10. szám

IO. szára.

Szerkesztőségi iroda

Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, hová

a lap szellemi részét illető közlemények küldendők’

Kiadó hivatal :

Pernstein JAÂKK

könyvnyomdája hová a hirdetések es előfizetési pénzek bérmentesen intézendök.

& hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő.

Sepsi-Ss'entgyörgy, 1882. Csütörtök, február 2

XII. évfolyam.

Politikai, társadalmi,

Ä „HArcMiisszéki

I és közgazdászai lap.

Megjelenik ezen lap hetenként kétszer

csütörtökön és vasárnap

ELŐFIZETÉSI FELTÉTEL Helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve

Hirdetmények dija;

Egész évre . , 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre. . x frt 50 ír- 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg dij külön 30 kr. Nyiltfcór sora 15 kr.

És Tisza ne képviselné a magyar állam- eszmét?!

Azon vita, mely a képviselőháziban a rendelkezési alap megszavazásánál kifejlett, - rendkívül érdekes és emlékezetes marad a magyar parlament történetében nemcsak azon egyhangúságánál fogva, a melylyel a szász impertinentia visz- sza lett utasítva, hanem főleg azon rövid, de fontos, tartalomdiis nyilatkozatnál fogva, a melyet Tisza tett s a mely nyilatkozat az ellenzék részéről még kitörőbb lelkesedéssel és tapssal fogadtatott, mint a kormánypárt részéről.

Az ellenzék egyik vádja a Tisza-kormány ellen az, hogy alatta a magyar elem pusztul, hogy a magyar állameszmét feladta, az iránt még csak érzékkel sem bir ; s mégis, valahányszor a frázisok teréről a tények mezejére kénytelenek — szélsők és mérsékeltek egyaránt — átlépni, elismerő tapssal kell hogy ezen annyira rágalmazott kormány működését kísérjék.

Nem liiában, a tények tények !

És furcsa! Az ellenzék épen azt a kormányt és akkor vádolja a magyaz állameszme feladása' val, a mely kormány alatt és a midőn a magya- ] ok legkérlelhetetlenebb ellenségei itt benn az országban és ezen kivüi a legimpert.inensebb rágalmakkal támadják meg ezen „magyarizáló“ kormányt,

Vájjon egy, a magyar állameszmét feladó kormány ellen folytatnának-e a Z a y i k, Wolf- ok, G u 1 lók és a hires berlini S ch u 1 véréinek oly kérlelhetetlen lia’czot, műit folytatnak Ti sza eilen ?

Határozottan nem ! Emlékezzünk csak vissza a 75 előtti időkre. Kik voltak akkor a kormány leghűbb emberei? A Zayk, Gall ok stb. e fajta szász atyafiak, a kik most a gyűlölet, a boszu, sőt még a rágalomnak is egyetlen nemét sem hagyják használatlanul, ha azzal Tiszának s a magyar elemnek árthatni vélnek.

Csak helyeselhetjük tehát, midőn Tisza kijelenti, hogy: „igenis óhajtóm, várom a magam vagy bármely más magyar kormány számára az erdélyi szászok bizalmát, de annak először ki kell löknie kebeléből azokat, a kik a magyar ádam eszméjét megtámadják.“ Pis továbbá: „azok, a kik ilyeneket, terjesztenek Magyarországról, a kik e szerint az igazsággal részint hóim okegyenest ellenkezőleg, részint pedig absurd következtetések folytán állítják, hogy itt a német elemnek üldözése, folyik — mondom, a kik ilyet h i r észté 11 e k, azok rósz hazafiak, a kik ezt helyesli k, n e m nagyon j ők,“ Mert hát a végén is : „Magyarország a magyaroké és csak magyar állam lehet.“

Az, hogy azt a kormányelnököt, a ki igy beszél, a magyar képviselőház általános tapssal fogadja, nagyon természetes ; de épen oly természetes az is, hogy igy csak egy oly miniszter beszélhet, a ki át van hatva a magyar állameszme áhal; különben hogy utasíthatná vissza egy kormány nemcsak egyes, de épen egy meglehetős nagy csoport képviselő támogatását, sőt hogy dobhatna keztyüt egész nemzetiség lába elé, mint ezt oly határozottan tette - a fennebbiekben is Tisza?! így csak nagy eszmék, nagy elvek embere járhat, el

De, midőn ez igy van, az is tény, hogy ezen a téren ezen kormány sem tett meg minden szükségest, sőt hogy némely dologban épen tévesen járt el. így tökéletesen igaza volt Ivánkának, midőn figyelmeztette a miniszterelnököt, hogy : hiba több erdélyi ágostai egyház azon kérelmének helyt nem adni, hogy azok a tiszántúli ágostai superin- tendentiához csatoltassanak. Valamint hibás eljárás volt a Biassó-megye megalakítása is. Ezen megyének Háromszék megyéhez gravitáló részét — Hél,falut és környékét — már akkor Háromszékhez, a másik részét Fogarashoz kellett volna csatolni, magát Brassót pedig küiön autonómiával ellátni. Mert már az magában is nagy anomália, hogy a mig Bereczk is autonómiával bir, addig Brassót — mint czölönk — egy egészen más szellemű, más irányú megye igyekezzék tevékenységében, elhaladásában gátolni, maga Brassó pedig a legzsarnokibb módon sanyargathasson mintegy 25 ezer magyar szellemű és irányú népséget.

Legyünk tehát azon, hogy ezen hibák jóvátételének. Ezt nemcsak a saját magunk iránti, de honfiúi kötelességünk is világosan megkövetelik tőlünk.

5>r €?seh Károly.

Bécsi hírek szerint semmi kétség sem lehet az iránt, hogy mind a két delegatió talán kisebb nagyobb viták után, de valószínűleg egyhangúlag meg fogja szavazni a felkelés elnyomására szükséges 8 millió hitelt. Valóban nehezen is volna képzelhető oly komoly politikus, a ki azt vitatná, hogy a felkelést elnyomni, a rendet helyreállítani, a délszláv agitatiót ott, a hol legmerészebben emeli fel fejét, megfékézni nem szükséges.

Az osztrák delegáczió költségvetési bizottsá ga múlt kedden kezdtek először tárgyalni az előterjesztést és a kormány úgy itten, valamint a magyar delegátió összesittet albizottságainak ülésében bő felvilágosítások hihetőleg a felkelés kelet kezésére, a szomszéd államok magatartására, ka tonai és pénzügyi részletekre fognak vonatkozni. De a kormány határozottan szembe fog szállani azon gyanúsításokkal is, melyek a felkelés elnvo másánál messze menő tervekről szolnak.

Az iij frauezia kabinet megalakítása elég bajjal és akadályokkal halad előre. Párisban hire járt szombaton, hogy még aznap megalakul a minisztérium De az a hír korai volt. Jól értesült párisi körökben azt állítják, hogy Freycinet vasárnap terjesztette Grévy elé az uj miniszterek lajstromát

Freycinet, miután értekezett Grévy elnökkel, Gambettához ment és közölte vele, hogy megbízást kapott a cabinet megalakítására és hogy ő elfogadja a megbízást. Gambetta azt felelte Frey- cinetnek, hogy az ő személyes haragjától vagy ellenségeskedéstől ne féljen.

Az „Agence Havas“ szerint az uj kabinet, ha előre nem látott események be nem állanak, következőleg fog megalakulni : Freycinet elnökség

és külügy, Ferry közektatásügy, Goblet bel ügy és vallásügy, Humbert igazságügy, Varroy pénzügy, Carnot közmunkaügy, Tirard földmivelésügy, Cochéry posta- és táviró ügy. A hadügyi tárcza elvállalására Billot, Saussier és Davoust, a tenge- részetügyi tárcza elvállalására Jauréguiberry és Peyron vannak kijelölte.

Dofíorow orcm tábornok körutat tesz Bulgá ria és Kelet Ruméliában pár bulgár egyletek szervezése czéljából.

Orosz ügynökök az Oroszország és Ausztria- Magyarország közötti háborút nagyon valószínűnek hiresztelik.

Semendriában bizottság alakult, mely a sebesült felkelők és családjaik javára pénzgyüjtést rendez.

A „Montagsrevue“ szerint a fellázadt tartományokban jelentékenyen javultak a viszonyok. A paczifikáczió valószinüleg egy hónap alatt — legalább a fődologban végre lesz hajtva.

A megejtett hivatalos vizsgálat konstatálta, hogj' a „Trieszter Zeitung“ által közzétett és más lapokban megjelent az a hir, hogy Matanovics Pero Senosetschban toborzásokat kísérlett meg, teljesen alaptalan. A „Priester Zeitg.“ által emelt azon vád, hogy Senosetch a fészke a szláv izgatásoknak, a legnagyobb megbotránkozást keltette a senosetschi lakosok közt. A község elöljárója a ráfogás visszavonását követelte.

Bukureet. Rosetti belügyminiszter ragaszkodik lemondásához, daczára annak, hogy a szabadelvű párt tagjai ismételten arra kérték, hogy térjen el lemondási szándékától. Valószinüleg Brati- uno veszi át ideiglenesen a belügyek vezetését.

Szükséges-e magyar óvodákat állitni Brassóban ?

Bt •assó, 1882. január 28.

Ezt a kérdést felelet nélkül egy napig sem hagyhatjuk, ha ismerjük a brassói magyar társadalmi viszonyokat. A felelet tehát itt van: igenis, égető szükség van magyar óvódákra Brassóban. Nemeskeblü hazafiak beszélték meg ezt az ügyet szükebb körben és én is az ügynek a nyilvánosság előtti indokoiására szívesen vállalkozom.

Brassóban a magyar elem napjainkban is szemlátomást szaporodik. Csak a brassói ev. ref. egyházhoz tartozó hívek számát hozom fel például. Ezen tisztán magyar ajkú egyház hívei ezelőtt 10 évvel még csak ezeren voltak s ma már kétezer négyszázan vannak. Ilyen s valószínűen még' kedvezőbb a magyarajku hívek szaporodása a brassói rom. kath, egyházban, melynek tudvalevőleg két temploma, a belvárosban 4 osztályú fiú-,

3 osztályú leány- és Bolgárszegen 1 vegyes elemi iskolája van 5 fiú, 3 leány tanerővel s ezek felett 8 osztályú középtanodája ugyanannyi tanárral. — Az ág. hitv. magyar hívek szintén külön álló egyházat alkotnak a Bolonyában, tanköteles gyermekeik, valamint az ev. ref. hiveké is az állami és rom. kath. iskolákat látogatják.

A rom. kath. és állami iskolákba járó magyar tanulók száma meghaladja az ezeret s ezeknek alig két tizede nem brassói. Ezen szám világosan hirdeti, hogy Brassóban a 3— 6 éves, tehát óvódákba való magyar gyermekek száma is több százra megy. Múlt nyáron Bolgárszegben és Bolonyában csak futólag számítottam össze a 3 — 6 éves gyermekeket és közel kétszázat találtam. A belvárosban, Mártonhegyen, Óbrassóban, Gácsmajor- ban legkevesebb 300 ra tehetem az ilyeneket, s igy ime, mintegy ötszáz 3 —6 éves magyar gyermek van Brassóban, kikre nézve áldás volna a kisdedóvóda.

A múlt nyáron fürdő helyett naponta Brassó különböző regényes pontjaira tettem kirándulást. Ekkor történt, hogy magyar hangok ütötték meg füleimet még olyan félreeső helyeken i°, a hol magyarokat találhatni nem is sejtettem. Mekkora szegénységnek, minő ulhagyatottságnak voltam szemtanúja ezen kirándulásaim alkalmával ! Nincs okom eltitkolni, hogy ekkor fogamzott meg lelkemben azon eszme, hogy magyar kisdedóvódákat kell állítani Brassóban s a futólagos összeírást is ennek következtében eszközöltettem két derék néptanítóval és két brassói lelkes magyar polgárral. Eszmémet már a múlt őszszel lelkesen üdvözölte a brassói állami iskolák hazafias gondnoksága és közelebb egy szükebb körű értekezlet.

Abban állapodtunk meg, hogy tegye meg ez ügy érdekében mindenki a hírlapokban hazafias kötelességét ; igyekezzék felmutatni a magyar óvódák szükségességét Brassóban, s ha az eszme a brassói magyarság kebelében viszhangra talál — kezdjünk a munkához társadalmi utón. A mi nézetünk szerint a brassói magyar kisdedóvás eszméje olyan kérdés a brassói magyarságra nézve, mely legközelebb a brassói magyarságot érdekli, de kihat ennek jótékonysága azon brassó-, három- szék , esik- és udvarhelymegyei szegény magyar szülőkre is, kik a nyomor elöl futnak be Brassóba, hogy itt önmagukat és gyermekeiket feltarthassák.

A brassói magyar óvódák ügye tehát egyúttal a nevezett meg'yék ügye is és igy valóságos nemzeti ügy. Azonban az eszmét első sorban a brassói összes magyarság van hivatva felkarolni és megtestesitni.

Van Brassóban két magyar kaszinó, két magyar dalárda, két — u. m. egy rom. kath. és egy prot. — nőegylet, két tekintélyes tanítótestület,

u. m. a rom. kath. tanári kar, 8 elemi, összesen ló tanerővel, az állami iskolák tanítótestülete ösz- szesen 19 tanerővel, a magyar kereskedők és iparosok tekintélyes száma, a megyei és m. kir. törvényszék. tekintélyes testületéi. A rom. kath., az ág. hitv. és ev, ref. egyházak köztis/.teletben álló lelkészei és presbyteriumai, hívei.

Emberileg számítva tehát, van kire számitni a brassói ártatlan magyar kisdedeknek. Olyan tér ez, melyen mindnyájunknak egyesülni kell, félretéve minden más szempontokat. Olyan tér ez, melyen senki sem áll utunkban, ha mi magunk nem állunk egymásnak. Olyan tér, melyen megszűnnek, meg kell hogy szűnjenek a politikai pártérdekek, — mert mindnyájan első sorban a magyar hazának vagyunk hü fiai és leányai s legelső kö-