Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-11-05 / 89. szám
89. szám. Sepsi-Szentgyörgy 1882, Vasárnap, november 5. 9----------------—------------------------• S zerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Ősik i-utcza, Matheo vies-féle ház, hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: cBet 11 e l'e i 11 01 Cet t 4 KOXYVX VO.MDA.JA. hová a hirdetések és előfizetési pénzek hérmentesen intézendők. ; A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. •== =______• P olitikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászati A ijHârdiîiiszèfcï XII. évfolaym. •--------------------"------------• M egjelenik ezen lap heten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési ár helyben házhoz hordva, J vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 frt — kr. Eél évre 3 frt — 1er. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 0 kr. Bélyeg-díjért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. 3 — • Anglia és Francziaország. Sepsi-Szentgyörgy. 1882. nov. 4. A diplomácziai tárgyalásokat jellemző lassúsággal folynak Anglia és Francziaország közt az Egyptomra vonatkozó alkudozások. Most végre minden kétséget kizáró határozottsággal jelentik, hogy az angol kormány az egyptomi pénzügyeket illető'eg megtette Francziaországnak a javaslatot, mely természetesen az eddigi kettős ellenőrzési rendszer eltörlésében s egy e czélra a khedive hozzájárulásával kijelölt brit pénzügyi biztos hivataloskodásában áll. Félhivatalos jelzésekből azt lehet következtetni, hogy ez a javaslat épen nem lepte meg kellemesen a franczia kabinetet, még azzal a hozzátevéssel sem, hogy Francziaország- nak bizonyos korlátolt befolyása legyen az egyp- tömi közigazgatásra. Arra, — írják jól értesült részről — hogy az egyptomi kérdést a tuniszi bgygjel hozzák kapcsolatba, a londoni kormány nem is gondol s a két kérdés ilyetén egybeolvasztását Francziaország is perhoneskálná. Egyébiránt a két kabinet igen békülékeny hangulatot tanúsít. Francziaország elismeri, hogy Anglia, miután any- nyi áldozatot hozott, teljesen jogosítva van arra, hogy Egyptomban az első hegedűt játsza, mig a londoni kabinetnek eszében sincs, hogy Francziaországnak jogos óhajait ellenezze. Alig lehet kétkedni a megegyezés Jétrejövetelében, — s Anglia csak ennek elérése után fogja az eredményt a többi hatalmaknak tudtára adni. A „République Française“ azonban folyvást tüze! Anglia ellen s s legújabban is a londoni kabinet javaslata alkalmából azt mondja, hogy ha Anglia jobb javaslatokkal nem áll elő, Francziaország ismét vissza fog lépni cselekvési szabadságába. Az angol alsóház hétfői ülésében Sir Stafford Northcote bejelentette, hogy a csütörtöki ülésben a kormányhoz kérdést fog intézni az iránt, vájjon szándékozik-e Seymour és Wolseley részére még ezen ülésszakban évi járulék adományozását javaslatba hozni, továbbá hogy minő hitel és minő tekintély alapján fognak az egyptomi megszállási költségek fedeztetni. Sir Charles Dilke, Barclay kérdésére válaszolva kijelenti, hogy az a kérdés : miként állíttassák össze ama bizottság, mely az alexandriai események alkalmából emelendő kártérítési igényeket fogja tárgyalni — eddigelé még nem szabályoztatok, erre vonatkozólag most folynak a hatalmak közt a tárgyalások. Dilke további kérdésekre felelve kije'enti, hogy az egyptomi kormány a hadseregre vonatkozó jövendőben követendő rendszabályok iránt Angolországtól tanácsot fog kérni. A cserkeszek, albánok és más külföldiek ujonezozása egészen megszűnt. Angolország Egyptomra vonatkozó semmiféle szerződés, szövetség vagy egyezményben nem részes. Az Angolország által Egyptomra vonatkozólag elvállalt kötelezettségek a ház előtt már ismeretesek. Időközben Lord Dufferin konstantinápolyi nagykövet kormányától azt az utasítást kapta, hogy Egiptomba menjen. A londoni lapok helyeslőig szólnak e küldetésről, mely a „Times“ szerint. az angol kormány ama meggyőződéséből ered, hogy az egyptomi kormányra és a khedivére be- foly ást kell gyakorolni. E küldetésről egyáltalában a legkülönfélébb verziók vannak forgalomban. A többi közt azt is állítják, hogy Egyptomban az indiaihoz hasonló főkormányzóságot kreálnak. A I<hedivének ez esetben csak aféle alárendelt állás jutna, minő az indiai fejedelmeké. A khedive lealkudnék, Anglia pedig — kormányozna. В о 1 f ö 111. A közigazgatási bizottságok, mint fölebbviteli hatóságok, igen számos esetekben vannak hivatva oly első fokú határozat felett másodfokukig intézkedni, melyeket mint illetékes forum a megye alispánja hozott. Az alispán az 1870. VI. t. ez. értelmében, a főispán akadályoztatása esetén, mint helyettes elnökölvén, a közigazgatási bizottságban több ízben fordult elő azon eset, hogy az általa első fokban hozott, s másodfokú elbírálás alá bocsátott határozat tárgyalásában mint érdekelt fél nem vehetett részt. Ezen esetekre nézve a belügyminiszter olyképen intézkedett, hogy a közigazgatási bizottságokban oly esetekben, midőn az alispán elvi akadályoknál fogva nem elnökölhet. — az elnöklés a megye főjegyzőjére ruházandó át. hetők, s minthogy még — sajnos — sok fedezetlen szükségletünk van, ha ezeket fedezni akarjuk, nem szabad az adók leszállítására gondolnunk. Végűi szónok kiemeli, hogy a quótarendszer hasonlithatlanul kedvező eredményt nyújt Horvátországnak, mint az előbbi átlagrendszer, mert csak ennek következtében szaporodott meg 1873 óta több, mint másfel millióval az autonom költségvetés. Daczára ezen szaporodásnak aránylag csak kis ösz- szeg fordítható befektetésekre : ennek oka a a fennálló, szervezésben rejlik. Szónok szivére köti a kormánynak és a tartoinánygyülésnek, hogy újjászervezésénél erre tekintettel legyenek. Csak bölcs takarékosság által — végzi szónok — fejlődhetünk a fennálló önkormányzat keretén belül, jóllehet csak lépésről-lépésre, de biztosan. Csak ilyen módon fogjuk megkönnyithetni a nemzetnek az adóteher viselését. A magyar delegáczió hadügyi albizottsága okt. 31-én d. e.-10 órakor folytatta tanácskozásait. A mai ülés fő részét a közös külügyminiszternek a hadsereg folyamatban lévő reorganizácziójára vonatkozó folytatólagos előterjesztése képezte. A hadügyminiszter mai előterjesztésében főleg két kérdéssel foglalkozott. Az első kérdés az, hogy miért haj tátik éppen most végre a re- organisatió. Erre a hadügyminiszter két okot hozott fel. Az első ok az, hogy a békés helyzet, melynek megzavarásától emberi számítás szerint hamarjában nem lehetett tartani, kedvezőnek Ígérkezett e nagy munka keresztülvitelére s a hadügyi kormányzat sietett felhasználni azt a reformot keresztülvinni. Másik okul szolgált a reorganisatió mostani véghezvitelére azon körülmény, hogy azon csapatok, melyek a boszniai zavargások leküzdése után hazaszállitandók voltak, egyenesen reorganisatió által megváltoztatott rendeltetési helyökre voltak szállíthatók, s igy a kétszeres utazás, szállítás stb. elkerülése által tetemes költség megtakarítás éretett el. A másik kérdés, melyet a hadügyminiszter mai beszédében megvilágított, arra vonatkozott, hogy vájjon az átalakulási processus nem hatott vagy hat-e — bál* pillanatnyira is — zavarólag a hadsereg harczképes- ségére. Erre nézve a hadügyminiszter igen megnyugtatóig nyilatkozott, s bebizonyította, hogy a hadsereg harczképessége átalakulási folyamatban léte daczára — s éppen annak következtében — e pillanatban már nagyobb s teljesebb, mint béke idején bármikor volt s nagyobb, mint volt az átalakítás műveletének megkezdése előtt szeptemberben. Érdekes vita tárgyát képezte a bizottságban az illetékesség kérdése. Az illetékesség kérdése azért merült fel, mert az uj szervezés egy némely része csak törvényes s igy egy országgyűléstől eredő felhatalmazás alapján eszközölhető. A reorganisato folytán ugyanis Magyarországon sorozott katonákból 17 zászlóalj fog Ausztriába helyeztetni s beosztatni. Tisza Kálmán miniszterelnök a tett észrevételek nyomán kijelenté, hogy a kérdéses zászlóaljaknak a Lajthán túli ezredekben teljesítendő szolgálatai iránt törvényjavaslatot fog az országgyűlés elé terjeszteni, úgy, hogy e kérdésben a magyar törvényhozás mint illetékes factor fog dönthetni. A bizottság ezek után a hadsereg reorganisatió- jára nézve a következő határozati javaslatot fogadta el: „Az előirányzott tétel megszavaztatik. az albizottság az újjászervezést általában helyesléssel fogadja, azonban tekintettel arra, hogy nevezetesen a gyalogság újjászervezése, részben azon intézkedésen nyugszik, hogy több magyar zászlóalj az osztrák területen felállítandó uj ezredben fogja szolgálatát teljesíteni, ez pedig az e részben fennálló törvényes intézkedésekkel ellenkezik : az országos bizottság a szervezést mindaddig nem tartja vég- reliajthatonak, mig a magyar országgyűlés helyeslőleg nem nyilatkozott azon törvényjavaslat iránt, melynek előterjesztését a magyar kormány elnöke kilátásba helyezte. A bizottság ezután megkezdte a költségvetés tárgyalását s három tételt változatlanul elfogadott. Az Írói és művészi tulajdonról szóló törvényjavaslat tárgyában az igazságügyminiszteriumban már fogalmazás alatt van az ő Felségének előzetes jóváhagyását ki kérő felterjesztés a kabinet-irodához. Mint az „E—s“ értesül, a kormány még november havában fogja e nagyfontosságu törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjeszteni. K ii 1 f ö 1 (1. A horvát tartománygyülésen 30-án kezdődött meg a budget-vita. (iyurgyevics előadó konstatálta, hogy a 2')% quóta, mely 1873-ban 2.200,000 frt volt, most a 4 milliót is meghaladja, de — folytatá tovább az előadó — bár az adó terhes, s az adóbehajtás súlyos is, mégis — mondja a szóló — he kell ismerni, hogy naponként növekedő szükségleteink csak ily módon fedezAz egyptomi ügyekre nézve az angol kormány már közölte a franczia kormánynyal javaslatait. Ezek szerint ezentúl a pénzügyi ellenőrzés Egyptomban egy angol ellenőr vagy pedig egy nemzetközi bizottság által fog gyakoroltatni. E javaslat — hir szerint — a franczia kormányra igen kellemetlen hatást tett, mert e javaslat szerint Francziaország — Egyptomból teljesen kiszorittatnék. Szerbiából kormányválságról hoz hirt a táviró. 30-án az egész kabinet beadta lemondását, mit azonban a király nem fogadott el. A minisztérium demissi- ója után a király magához hivatta Ilistics volt kormányelnököt és Milojkovics volt belügyminisztert, hogy velők a helyzet fölött tanácskozzék. Ez okot szolgáltatott azon hírre, hogy Ristics a kabinetalakitással bízatott meg, mely hir azonban még nem nyert megerősítést. Annyi azonban bizonyos, hogy már magában azon tény, hogy a szerb király Riszticscsel — Ausztria-Magyarország esküdt ellenségével — tanácskozik, furcsa színben tünteti Szeri »iának annyiszor hangoztatott ragaszkodását a monarchia iránt. Mindenesetre azonban el kell ismerni azon nézet valószínűségét is, hogy a szerb király Riszticscsel nem к ah i net-alaki tás i czélból, nem is külpolitikáról, hanem a szerb pártviszonyokról értekezik, arról akarván megbizonyosodni, hogy a szerb pártok tenden- tiája mennyiben irányul a trón ellen, ügy látszik, hogy ez irányban a szerb király igen megnyugtató informá- i cziókat szerezhet. Homlokegyenest ellenkező véleményben van erre nézve a „Novoje Wremja“ belgrádi levelezője, ki lapjának — még mielőtt a kormányválságról szó volt — a következőket irta : „Ilire jár annak is, hogy a király lemondani akar a trónról. E hírekben sok a való és komoly jelentőséggel bírnak. A politikai pártok mindnyájan ellene vannak Obrenovics Milánnak. Szándékosan mondom : a pártok mindnyájan, mert a szegény királynak egyetlen igaz barátja sincs. Sőt az se biztos, ki a nagyobb ellensége, az ellenzék-e, avagy a mostani kormánypárt. Bárkit vá- laszszon is a király miniszterének, egyikről sem mondhatja el : ez az én emberem. Karagyorgyevics herczeg- nek sok a hive, sőt a mostani kormánypárt is élénk összeköttetésben van vele. Ivárágyorgyevics unokájának észt, jellemet, és élettapasztalást tulajdonítanak. Sőt némelyek Szalvator herczeget tekintik jelöltnek, a ki szorgalmasan tanulja a szerb nyelvet.“ A francziaországi anarchista mozgalmak leküzdésén a franczia kormány a legnagyobb erélylyel dolgozik. A dynamitra vonatkozó rendelet s az a rendelkezés, hogy a Montceau-les-Mines-ben Francziaország egyik legerélyesebb tábornoka parancsnoksága alatt állandó hely- ! őrség lesz elhelyezve, igen jó benyomást tett. E közbeii I azonban az anarchisták sem nyugszanak, tevékenységük újabban még is csak fenyegető levelek szétküldözéséből áll. Mint Marseilleből sürgönyzik, az ottani polgármester újabban ismét fenyegető levelet kapott a szoczialista, bizottságtól, mely szerint Mindszentek napján a városháza légbe fog röpittetni. Ennek következtében elhatározták, hogy e napon az egész városi tanács permanenssé nyilatkoztatja magát s a helyszínén együtt marad. A párisi munkások nagy része eddig tartózkodókig viseli magát a zavargásokkal szemben. Mint már többször említettük, az anarchista zavargásokat az egyes pártok igyekeznek saját érdekükben kiaknázni. Különösen a gambettisták néznek nagy reményekkel a franczia kamarák a jövő héten megnyitandó uj ülésszaka elé. — Hir szerint, a gambettisták megbuktatják I)uclerc-et Freycinet vagy Wilson urat ültetik helyére, de csak azért, hogy előkészíttessék vele a talajt Gambetta számára. — Másrészt nem vonható kétségbe, hogy az anarchista mozgalom és a iranezía clericalis-|>árt között bizonyos összefüggés konstatálható.
