Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-09-07 / 72. szám

286 —

A megyei föо r v оs jelenti, hogy a megye egészségügyi állapota augusztus hóban sem volt ki elégítő, bárha a himlő nagyobb dimensiókat nem öltött. A heves gyomor-és bélhurut, hagymáz, váltói íz s roncsoló toroklob a megye különböző részeiben járványosán észleltetek. A megyei „Fe r*jncz József kórházban ápoltatott 37 férfi és 13 nő. Meggyógyult 27, javult 4, gyógyithatlanui elbocsáttatott 3, meghalt 1. Az állategészségügyi viszonyok kielégítők.

A gyűlés további folyamából kiemelendő: erélyes intézkedés tétetett arra nézve, hogy a városi szolgabirák és elöljáróságok, tanácsok, kiknek az adóvégrehajtás kötelessége, állami adóvégrehajtók mellőzésével az évi adót pontosan hajtsák be.

A királyi mérnök azon jelentése következtében. hogy az ojtozi államidnak a törvényit dóság nevében az alispán által kavicsoztatásra felvállalt része, többszöri sürgetés daczára sem kavi- csoztatott ki: kir. építészeti hivatalhoz intézkedés tétetett Fzen vállalat a kezdi febőjarási ínséges községek érdekében történt; az eddigi mulasztá- sokááí azon községbeli lakósok jelentékeny részének Romániában való tartózkodása hozatott föl.

Miután pedig a községi elöljáróságokkal alis pán rendelkezik és az ő személyes felelősségére lett a vállalat a minisztérium állal megengedve: a kártérítési felelősséggel tartozó alispán — ki e minőségben magán vállalkozónak tekintetik — az nt kavicsoztatása i ánt most már remélhetőleg, erélyesen fog intézkedni.

A posta és távirda ügyek előadásának, a kir mérnökre lett átruházása iránti miniszteri rendelet tudomásul vétetett.

Több adóügyben történt f. llebbezés intézése után a köziga/g. bizottság Lülése d. u. 1 órakor véget ért.

A Székely Nemzeti Muzeum,

Itronzkoi'í fárgynk.

(Vége.)

A mi a muzeuin egyes bronz tárgyait illeti, ezekből még a legteljesebb sorozatot a c/.eltek vagy helyesebben a tokos vésiik nyújtanak, m >- lyek gyűjteményekben ötféle változaibaa fordulnak elő. Vannak teljesen egyenközény alaknak, mint a minden diszitésnélküli sámso idi s egy domború domború vonalakkal ékített Zágoni vésd ; vaunak olyannk, nn lyek élüknél kissé szélesseb- bek, mint tóinknál, az átmenetet, egy egyszerű vonaldiszitékü zágoni vétíi képezi, hasonló van még ketö e leletből, egy van a magyar kapusi, egy a szent-erzsébeti Öntőmiihelybői, egy a Peste- rei barlang bid s egy Marosszékből, közelebbről nem ismert lelhelyröl; a h irmadik variáoziót, melynek éle sokkal szélesebb, mint a tokja, szintén egy zágoni vésii nyitja meg, van aztán még egy Futásfal várói s egy a magyar-kapusi leletből; a a negyedik változatot a keskeny testű, celtek melyből egy egy példányt a zágoni és a magyar-kapusi lelt-чек nyújtanak; az ötödik változat egy a zágoni le éthöz tartozó Tompa élű vésőből áll A keskeny, lapos és. karimős vésők egészben hiányzanak mu’ /«untunkból. Peremes véső vagy palstab is csak egy van, a zágoni leletből.

A ce.teken ki\iil még sarlók és kaipereczek vannak nagyobb számmal, de csekély változatban. Mind a sár.ók, mind a karpereczek a zágoni és magyar kapusi leletből valók, a karpereczek részben nyílt, részben zárt karikát képeznek s minden díszítés nélküliek; úgy látszik, hogy az őslakosság ezeket isnemcsak ékszernek, hanem pénznek is haszálta, mint az arany lánczszerm két.

A többi bronz tárgy közül még a balták érdemelnek kiválóbb figyelmet; ezekből hármat br a Székely N. Muzeum, minderiik Háromszéken, egyik A1 fórján találtatott.

A bronzkor egyik legszebb eszköze a számtalan változatban előforduló díszes kard, csak tö

re.né~v*,‘n van meg’ аг is az egyszerű, markolat nélküli typusból való, leihelye ivó vaszna ; van az- tun eg_\ szintén markolat nélküli miniature-kard Martonosról. A fegyverekből még egy kis tüzkés buzoganyfejet s egy nyilcsucsot brunk; a csákányok és fokosok, török és lándsacsácsok egészen hiányzanak Múzeumunkból. Bronztárgyaink sorozatát egy kis gombostű zárja be, melynek leihelye ismeretlen.

A bronz használatát a vas szorította ki mely mindenütt a történelmi kor kezdetével esik össze. Begelébb megismerték az európai népek közül a görögök, a Kr. e. XI. század közül, a trójai háború s a homéroszi énekek keletkezése idejében. A trójai kősök még bronz fegyverekkel harczol- tak; az Iliászban a vas egyériékünek tnundatik az aranynyal s llesziodosz itl -jében, Kr. e. goo-ban még nagyon jól emlékes/tele vissza azon időre, mi- (|^n.az. ősök vas helyett bronzot használtak. A görögök átvitték a vas ismertetést Itakiába s in- n2n.. e,Uerjedt a gal.ok közt, kiknek kelet felé költözködő csapatai a Kr. e. ÍV. században behozták Magyarországba is.

F*e Keleti M igyarországb >. különösez pedig Krdélybe más utón jött a va, ismerete.

Az Al Dunától északra lakozó népekről a Rr. \ \ I. században kezd a történelem beszélni, midón I. Darjavusz perzsa király 513-ban hadat mdi ott a szkythák ellen. Fkkor hallatszik először az erdélyi agathyrszek neve, mint a szkythár követségesei. Mint említettük, az agathyrszek csakhamar a dákoknak adnak helyet, kik a Balkán mellől vándoroltak be. A görögök a balkán fél szigeti népekkel s igy a dákokkal is régebb idő óta érintkeztek, mely a dákok * beköltözése után sem szűnt meg. Görög pénzek, Thaszosz dénárjai, It. Fülöp s Nagy Sándcr makedónt s Lyszi- m ichoszthrák királyok drachmái, tetrudrucmái és aranyar jőnek forgalomba s kiszorítják azon pri- mitid arany és bronz karikákat, meiyek edeig a j csere kereskedésben a pénzt pótolták. A Kr. e. i J. században, a roma ak terjeszkedésével Moesziá- I ban s Illgriában, a római konzulárió érmek is elterjednek. Hffére érmek Háromszéken is gyakran találtatnak; igy 1875 ben Gelenczén egy fazékban mintegy 200 darab thaszoszi, nakedoni és thrakiai tetraorachma került napi világra, melyből néhány példány múzeumunkká is került, Szent lvatolnán a múlt évben in:.nregy 50 darab régi érmet találtak. szintén durva cserép fazékban, — ebből az edény fenekén kivül 1 thaszoszi és 6 konzularis érmet :■ ikerült Pótsa Gyula szolgabiró urnák a Muzeum számára megszerezni; nehány évvel előbb [Ilyefalván leltek konzulenis érmeket, ezekből mintegy másfél század Révay Bajos lelkész ur mentett meg a tudománynak; találtak Sepsi-Szent Györgyön is 5g kisebb romát dénárt, ezek — úgy látszik — Becsbe kerrültek; egy pár db köztársasági érmet lvovásznáról kaptunk.

Lehetetlen hogy e soknemü érintkezés alatt a vas ismerete is cl ne terjedt volna az aldunai és Kárpátmelléki népeknél, bár Erdélyben a bronz túlnyomó használata ezután is fennmaradt egész addig, inig Trajanus római császár 107-ben Kr. u. Decebal dák királyt legyőzve, Dakiát is beronta a görög-római civilizácóió területébe. Az átalakulás most rohamos volt. A dákok jobbára kiirtattak s Dakiát a világbirodalon minden részéből beözönlő gyarmatosok lepték el. Most egy sokkal előrehaladottabb kultúra vette kezdetét, ez azonban majd a romai tárgyak ismertetésénél fogom jel leme/.ni.

Nagy Géza.

Adatok a Mikó-kollegium I88i|82*ik tanévi történetéhez.

(Folytatás és vége)

Nyilvános elismerés és köszönet illeti továbbá a helybeli városi tanácsot általában, d : főleg első sorban tekintetes Császár Bálint polgármester, tek. Gyárfás Lajos v. főjegyző és tek. Nagy Károly rendőrbi/.tos urakat a tanári lakásul, illetve bér- házul a múlt őszön megvett kórház-sori házastelek kijavítása és átalakításakor nyújtott azon erkölcsi leginkább pedig anyagi támogatásért, melyben ré szeltették a kollégiumot : a pénzzel megfizethetetlen udvari föld levágatása és elhord itása, fák, gerendák s más eszközök adása, napszámosok es munkások szerződtetése s beállítása körül — mint a melyek nélkül a városnak és kollégiumnak egy formán díszére szolgáló háznak mostani jókarba hozatala, a vételiárral együtt 7021 frt 37 krajezár aránylag csekély összeg mellett, léte ithető nem lett volna — akkép, hogy most 10.000 írtra becsülik azok is, kik aze’őtt a vételárt is gáncsolták .

Befejezem a szives kőszenetek sorát tekintc- tes Kulin Pálné (Bogarasból) és Bodor Bomokos- né sz. Müller Emilia úrnők nevei felemlitésével, kik közül előbbi tanszergyűjteményünket, utóbbi pe pig boldogult fit esi vére, néhai Müller Jenő egyetemi orvos-növendéktól hátramaradt s „természetes rendszerben“ szakszerűen elrendezett é> tudományosan megnevezett, mintegy 238 —250 növényt magában foglaló herbáriummal (katalógussal együtt) gyarapították. Mint szintén végül köszöne em illeti Bodor Domokos igazgatótanár, Révay Bajos- gondnok, Albert Károly kolbg. tan'tó urakon kivül tekintetes Gyárfás Bajos v. főjegyző és Császár Sindor kereskedő urakat, hátrább, a ta íulók megjutalina/tatásánál em'itendő pénz , könyv- és másnemű, ez évben is innét dt s/.ives adományaikért.

Kollégiumunkat ez évre érdeklő anyagi, erkölcsi és szellemi adatait alább az illető rovatok alatt körülményesen megtalálja a nyájas olvasó; itt még csak a következőkről teszek említést: elöljáróságunk a lefolyj év alatt 12 gyűlést tartva, 200 jkönyyi sz. a. határozatot hozott, mi úgy a tagok buzgalmát, mint a tárgyak és ügyek forgalmát nyilván megmutatja Az elöljárosági intézkedések kifolyása volt. többek közt, az iskola dijaknak a mostoha pénzviszonyok tekintetéből lejebb szállítása a félévenkénti 8 frt. 50 kr.-ról 7 s ilieiő- j leg 4 frt.-ra; továbbá a nagy közkönyvtár (1 hát- I rább) rendeztetése, mely alkalomból az onnan kivált, mintegy goo darabra tehető duplum-triplum egyenlő részben a helybeli két polgári iskola és a megyei néptanítói könyvtárak részére adattak — ez által is t. i. kollégiumunk viszonozni kívánván i a város és megyei közönség sokszor tapasztalt

■ gyámolitását és jóakarata pártfogását. Bényeges ; intézkedések tétetlek a pénzügyek kezelése, az

alapítványok és más tartozások belyása, s álta- I Iában a vagyoni ügyek tisztázása körül stb. Mun- I kálatban s ma holnap befejezőben van az alapítók i névsorának a történetre szánt fáradságos összeál■ litása és kimutatása, mely után a rendezésből még

csak hátralevő levél- és irattár vétetik lajstromozás alá. Rendbe és tisztába hozattak a korábbi elmaradt vagy elkésett számadások, az igazgatói — s anyakönyvi és más kimutatásoka tanvezetői iroda részérói, lévén annak ez évi hivatalos iktató száma 2S7, emezé pedig 57, mi a belkezelés terére enged némi bepillantást. — A tanítótestület pedig 8, leginkább módszeres ülésben összesen 60 j.-könyvi sz. a. intézkedett különféle ügyekben.

Az i-ső félévi vizsgálatok jan. 30. febr. i-én tartattak — kezdődvén a 2-ik félév febr. 30-án s illetőleg 14-én a két uj r. tanár itt előbb közlött székfoglaló beszédének megtartásával és hivatalukba való beiktatásával, mely a következőleg folyt le : Az ünnepély a kollégium dísztermében délelőtt 10 órakor kezdődvén — s az ifjúsági énekkar után elnöklő főgondnok ur egy szép alkalmi beszédben megnyitva az ünnepélyes gyűlést, a m. áll. igazgatótanács leirata élelmében a tanárokat tanszékeik elfoglalására felhívta; a két értekezés közt ismét a harmónia énekelt, s a 2-ik székfoglaló megtartása után ismét elnöklő főgondnok ur intézett beszédet a két tanárhoz, fogadván őket az elöljáróság, tanítótestület és a tanuló ifjúság nevében, ntelylyel a szépszámú közönség a harmónia kardalai közt eloszlott. — A nyázi köz- vizsgák sorrendje pedig a következő volt:

Junius 25-én (vasárnap) délután 2—3 óráig franczianyelvtan és gyorsirászat ; 3—4-ig verseny - szavalat és müéneklés : 4 — 5 ig versenyjutalmakkal összekötött tornavizsga.

Junius 28 áu (szerdán) délelőtt 8 —12 óráig az 1. gymnasium; délután 2— 7-ig az előkészítő (progymnasiumi) osztály.

Junius 2g-én d. e. 8—12-ig a 111 gymnasium, il. u. 2 — 6 a 11. gymnasiumi osztály.

Junius 30-án d. e. Q--12 a IV. gymnusîumi osztályé.

Hiúiké István.

Jókai és a nagy-konsnyóiak.

Nugy Horosnyó, 1882. szept. 4.

A budapesti lapokat közelebbről egy tenden • tiosus hír járta be; az t. i, hogy a nagy-boros- nyóiak Jókai Mór mull évi látogatása alkalmával összeültek s őt, a koszorús költőt, aranyós szájáért papnak akarták választani és talán meg is teszik, ha egy vidéki földesur a tévedésről őket fel néni világosítja. F. mindenesetre mulatságos, d : azért bos/antó pletykát, figyelemre sem méltatnék, ha a külföldi lapokat is be nem járta volna, s ezek a kedvező alkalmat felhasználva, a székely.séget úgy nem tüntetnék fel, mint tájékozatlan, értelmetlen népet.

Sajnos dolog, hogy a budapesti .lapok ily-sületlenségnek helyet adnak a székely nép kisebbítésére, ós úgy tüntetnek fel minket, mintha valahol a zulu kilferek közt élnénk, t udva azt, hogy a fővárosi zsurnaliszták előtt ez a föld, a melyen mi élünk, olyan terra incognita : nem lesz érdektelen, ha a szóban forgó Nagy-Borosnyóról tájékozásul egyet mást elmondok.

Nagy-Borosnyó egy 1600 lakossal b ró protestáns község, a melynek vannak vásárai, kereskedése, gyógyszertára, olvasó-egylete stb. A tiszta székely 1 ak о s ság-к ö/. ö 11 nem talál tátik egyetlen, a ki irni, olvasni ne tudna. Olyan pedig, mint de G :rando helyesen megjegyzi, nagyon sok, a ki gymnasiumot végzett. Jókait ittjárta alkalmával, a falu derék fiatal lelkésze fogadta a választó közönség nevében, a mi azt bizonyítja, hogy Nagy-Borosnyónak akkor volt papja s nem volt szükség arra, hogy papot válasszon. Hogy pedig Jókai Mór ki, és mi czélból jött hozzánk, azt a legutolsó gyermek is tudta.

Mikor Jókai Nagy-Borosnyóról visszatért S.- Szentgyörgyre, budapesti gyorsírója azt kérdezte egy úri embertől: „mi az oka, hogy a parasztok nem vettek részt a programét beszéden?‘‘ A kérdezett ezután felvilágosította, hogy a hárornszéki választók nem járnak gatyában, hanem nadrágban. A gyorsíró nem győzte eléggé bámulni a választók miveltségét, értelmiségét. Tessék megkérdezni. Fayer Gyulának hívják.

Morison Robert amerikai utazó, Kovács Já nos kolozsvári tanárral két napot töltött Nagy- Borosnyón. Arczképét küldötte meg a kedves napok emlékéül.

De Gerando Attila három napig időzött községünkben legifjabb gr. Teleki Sándorral. Elment az egyszerű székely házakhoz is. A mindenütt talált tisztaság, csinosság és a lakosság értelmessege meglepte Budap isten tartoti felolvasásában ma- gasztalólag emlékezik meg Nagy-Boro myoról.

Gordon Sindor angol hitszónok, ki tavalyelőtt a történelmi társulattal Háromszéket is meglátogatta, kiadott utazási naplójában a székely - séget a világ egyik legértelmesebb és legszebb népének tartja.

Hasonló értelemben nyilatkozik Fretwell János, hazánk jeles barátja is.

A je:en év folytán Várady Ferencz színtársulatával S. Szentgyörgyről N -Borosnyóra jött és itt maradott 2 hónapig. A lakosság a társulat tagjainak ingyen adott szállást s szokásos vendégszeretetében részeltette. Az 1600 lakossal bíró község minden e'-tve megtöltötte a színházat s az igazgató a jövedelemmel teljesen meg volt elégedve. Azt kér-