Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)

1882-08-20 / 67. szám

egá’talánosabban mégis azonban az * vélemény van elterjedve, mely az árja népek bevándor áfával hozza azt kapcsolatba.

Már föntebb utaltunk rá, hogy a kő- és bronzkor közt nincs szerves kapcsolat ; a rézkulturának, mely a kettőt összekötné, csak Magyarországban vannak nyomai, itt azonban megszakad s az a bronz kultúra, mely helyébe lép, nem ennek a további fejlődése. Hz erőszakos átalakulásra mutat s ily esetekben az uj kultúrával egyszersmind uj nép is szokott fellépni, midőn a régebbi ethnographiai viszonyok annál gyökeresebben átalakulnak, minél kevesebb elemet vesz át az uj kultúra a régebbiből. Az európai bronz eszközöknél hasztalan keresnők a kőkori formák traditioját, mire legszembetűnőbb bizonyítékot azon különbség nyújt, mely az egész bronzkoron át használatban volt peremes és tokos vésük, s aztán a sokkal könnyebben kezelhető kő- és rézbalták és csákányok idő mában van.

A bronz kultúrával tehát egy egész Európára kiterjedő nagy népvándorlás van össszekacsolva, oly mérvű, minőre Európa egész bronzkori állapota, mely kezdetétől végig egy szakadatlan fejlődés képét mutatja s itt meg nem szűnve, erős szálakkal van a vaskori kultárával összekapcsolva, több példával nem szlgál. Az a népcsalád tehát mely a történelmi korszak legelső hajnalsugarától kezdve mindig a vezérszerepet vitte Európában, az. árja népcsalád, semmiesetre sem költözhetett be később a bronzkor kezdeténél. De az is bizonyos, hogy az. árják kőkori lakosai sem lehetnek Európának; ez már a föntebbiekből ie következik, de még világosabban mutatja azon körülmény, hogy a legtöbb árja nyelvben van egy közös eredetű fémelnelnevezés; a latinban „aes“, a germán nyelvekben „eisen“, „iron“, „jern“, a szanszkr-tban „ayas“, a perzsában „as“, mi azt bizonyítja, hogy az árják már akkor ismerték a rezet, mielőtt az egyes töntek elváltak vnlna egymástól s egyik ] Iindasztánba, másik a Rajna és Elba mellékére, a harmadik az. Appennini félszigetre költözött volna.

De ez. egyen kívül aztán több fémnév nincs az árja nyelvekben, mely közös eredetre vallatja. Mindegyik máskép nevezi az ónt, tehát azt a fé met, mely a bronznak egyik alkatrészét képezi s máskép az aranyat, a görög p. chrysos-nak, a latin, a görögnek testvére aurámnak, a német goidnak, a szláv zlatonak, zoiotonak, a perzsa z.a- lanyanak, a szanszkrit sziranyanak, holott az arany megelőzte a réz ismeretét. A brnz görög- neve, a „kasziterosz“ s a szanszkrit „kas/tira“ közös eredetűek ugyan, de nem tartoznak az. árja nyelvkincs- höz; az. asszír „kaszazatirra“-ból származnak, mely ismét Asszyria őslakóinak, az. akkadoknak, egy uralatáji népnek a nyelvéből kölcsönöztet-tt. az Arja femelnavezések e szegénységével szemben annál feltűnőbb látnunk, hogy az ugor nyelvek, melyekben oly kevés az eredeti kulturszó, mennyi közös eregetü fémelnevezéssel birnak; igy a magyarban, mely kulturszavait jobbára a törökből, szlávból és németből kölcsönözte, az „arany“, „réz“, »vas‘S »ón“ ós „ezüst“ szók az eredeti nyelkikcs- ből valók, melyek hasonmásai feltalálhatók a rokon nyelvekben, sőt az arany egyike azon szóknak, mely az ugor és török-tatár nyelvek közös nyelvkincséhez tartozik. (Ugor nyelvekben: zárni, zorni, sörtnye; törökben: ahun, altin; ősnéger: zartni, zortni; ős török: zaltin, zaltun) Az itt elmondottak jelentősége csak akkor tűnik fel teljes mértékben, ha figyelembe vesszük, hogy más kul- turszavakban mily egyezést mutatnak az árja nyelvek s mily ingadozást találunk az ugor népeknél. Nem акагок hosszasan időzni e tárgynál s azért csak egy két pélvát hozok fel a rokonsági elnevezésekből. A németben az atya = Vater; e szót az összes árja nyelvekben megtaláljuk, a latinban, „pater“, a görögben „patér“ perzsában „patar“, szanskritban „pitar“ sat., megtaláljuk a többit is, a Mutter-t, Bruder-t, Schwester-t ; Sohn t és Toch tei-t, s ezek a jelentésre nézve nem nem ingadozók az egyes nyelvekben: a német Bruder és ochter, a s/anszkrit brathaz és duhitar, a görög phratéz és thykatér mindenikban fivérét és leány- gyermekét jelent, mint pl. a magyar bátya jelent ti veret is, nagybátyját is, nagybátyját is. meg aztán, minden idősebb férfit is ; az atyára van két szavunk : „atya“ és „apa“, mely utóbbinak az ipa szó ssak egyik változata s az ős magyarban e kettő ko/ti megkülönböztetés semmi esetére sem volt meg, s volt aztán egy harmadik szavunk is az о magyarban: az „ise“ még а XIII, század elején is annyit je. ntett, mint „atya,“ ma azonban „ős“-t értünk alatta,

, Hozhatnék fel egyéb egyező kultur-szókat is az arja nyelvekből, melyek még feltűnőbbé tennék a közös fémnevekben való szegénységüket. De lle,m akarok hosszadalmas lenni s a figyelmes olvasó már a föntebbiek után sem fogja merész

J/} aim állításomat, hogy a réz és ón keveré- nek föltalálását nem lehet az árjáknak tulajdoni tanfl s , У több mint valószínű, hogy a hronzkul- turát ők hozták be Európába, annak eredetét nem náluk kell keresni.

De lehet közelükben, ?z árja őshaza közelében.

(Folytatása következik )

Nagy Géza.

muzeum őr.

I A sepsiszentgyörgyi polgári leányiskola.

— Értesítés a t. szülök részére —

A sepsi-szentgyörgyi négy osztályú polgári ; leányiskolában az 188283-ik tanévre való beiratko- ! zások szeptember 4 — S-ik napjain történnek. A ! polgári leányiskola első osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet be, a ki legalább y-ik évét betöltötte s kinek az elemi (nép) iskola negyedik osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassága van s ebbeli ismereteit az e végre elrendelt felvételi vizsgálaton iga zolja magát A másadik, harmkdik és negyedik osztályba felvétetnek azon leánynövendékdk kik koruknál fogva az általok kijelölt osztályba meg kivántató előkészületekről szigorlat utján bizonyságot tesznek.

Tandíj egy évre 4 frt ; ezenkívül a könyvtár javára kivétel nélkül 50 kr felvételi dij fizetendő. A kik szegénységüket előljárósági bizonyitvány- nyal igazolják, tandijelengedésben és esetleg ingyen tankönyvekben részesülnek.

A polg. leányiskola négy osztályában a következő tantárgyak alábbi terjedelemben taníttatnak :

1) Hit- és erkölcstan, mindenik felekezet saját lelkésze által.

2) Magyarnyelv. Értelmes és hangsúlyozott olvasás: folyó beszédek és versek elszavalása, magyarázása; mondattan, szóképzés, helyesírás. Ügyiratok, levelek, folyamodványok, nyugták stb. készítése. Jvörmondatok. Újabb és középkori költők élete és munkái; kölönféle irodalmi müvek olvas- tatása és aesthetikai fejtegetése. Irodalomtörténet. Különféle írásművek készítése. Hetenkint 13 órán.

3) Németnyelv. A nyelvtani ismereteken kívül a nyelv gyakorlati és élőszóbeli kezelése. Ne hezebb olvasmányok fordítása anyanyelvre és viszont. Fogalmazványok : levelek, stb. Írása németnyelven. A társalgási németnyelv gyakorlása. Hetenkint 20 órán.

4) Franczianyelv (rendkívüli tartárgy.) Nyelvtani ismeretek. Olvasás, helyesírás, fordítások. Társalgási nyelv gyakorlása. Hetenkint 5 órán.

5. Számtan. Egész számok é-i tizedes törtek négy alapmivelete. Viszonyok, arányok, egyszerű és összetett, hármas szabály, kamatszámítás (egyszerű és összetett). Mértékek, pénzek ismertetése, társaság, lánczszabály, szám- és mértani sorok, kamatos kamatok, évjáradéki, törlesztési stb. számítások. Első rangú egyenletek. Könyvvitel, alkalmazva különösen a háztartási számvitelre. — Hetenkint 1 7 órán.

0) Földrajz. Mértani és természettani föld rajz. Magyarország és Ausztria részletes földreirá- sa. Európa országainak részletes s a föld többi részeinek általános földrajza; mértani földrajz alapvonalai, a geológiai és a föld terményeinek összehasonlításával. Hetenkint 6 órán.

7) 1 örtén e lem. Világtörténelem. A világ- történelemben szereplő legkitűnőbb népek és a nevezetesebb korszakok ismertetése. Magyarország történelme terjedelmesen, kapcsolatban a magyar alkotmány szerkezetével. Hetenkint 6 órán.

8) Természetrajz. Az ásványokon azok is mertetö jegyei, találási helyeik és hasznuk megismerése, különös tekintettel a Háromszékmegye területén előforduló ásvány és kőzelnemüekre. Á1- lattan. Tavaszi és nyári hónapokban a mezei gazdaságban, kertészetben és iparban használt növények beható ismertetése. Hetenkint 4 órán.

Természettan. Kísérleti természettan. A testek általános tulajdonságain kivid az egyensúly, mozgás és nyugvás; a hang, hő, fény, delejesség, vilamosság és a légkör tüneményei. Hetenkint 2 órán.

10) Vegytan, konyhakertészet és háztartás. Hetenként 2 órán.

11) Női kézimunka. Kötés és bélyekzés, horgolás, burkolás, fehér hímzés, különféle csipkemunkák, a fehér és tarkahimzés minden neme; női és férfii fehérnemüek szabása és készítése a legújabb mértani módszer szerint, varrógéppel való alapos bánásmód, díszmunkák, felső öltönyruhák szabása és varrása szabad kézzel és varrógéppel. Hetenkint 24 órán.

12) Rajz és szépírás. Hetenként 24 órán.

13) Ének. Hetenként 2 órán.

14) Zongora. (Rendkívüli tantárgy) Hetenként 15 órán.

A polgári leányiskola vidéki növendékeit il letőleg kiváló figyelem fordittatik azok biztos helyen, kellő házi felügyelet alat leendő elszáláso- lására ; e végből a beiratkozásnál minnen szülő köteles a növendék szálását az iskola igazgatójánál aejelenteni, ki különben levélbeli vagy magán megkeresésre készségei szolgál e tekintetben utasítással.

Megjegyeztetik végül, miszerint a rendkívül tantárgyak (f anczia,, zongora) tanításért külön dij nam fizetendő.

Seps.-Szentgyörgy, 1882, aug. hó 17 én.

Málik József, igazgató.

A kisdednevelés ügye Hétfaluban.

Bélfalu, 1882. augusztus 7.

Azt hiszem, hogy t. olvasóim előtt a felsorolt okok eléggé bebizonyítják minden községben egy J ovóda szükségességét, csak jó akarat Kell hozzá ’ és meg is lesz.

— 264 —

2) Miként lehetne legkönyebben és legolcsóbban minden községben egy kisdedovódát felállítani ?

Erre nézve létesített külön a négy faluban az említettem tisztviselők vezetése alatt egy kisded- ovó egylet, ki hivatva lesz társas összejövetelek, dalestélyek, szinielőadások és tánczestélyek rendezése által a megnevezett czélra a szükséges fedezetre pénzt teremteni, ezenkívül minden községben községben külön külön fiók-egylet, mely- ngk alapszabályai a nmélt. belügyminisztériumhoz ; megerősítés végett felterjesztendők lévén jelenben az alapitó, rendes és pártoló tagok összeírásával fáradozik az egylet.

Alapitó tagok, kik a kisdedovó érdekében legkevesebb 20 frtnyi alapítványt tesznek egyszersmindenkorra.

Rendes tagok, kik magokat aláirásilag kötelezik egymásután következő három évre, évenként 50 kr. tagsági díjnak az egyesület pénztárába leend befizetésre.

Pártoló tagok, a kik az intézet pénztárá ba évenként legalább egy forint tagsági dij befizetésével járulnak. A pártoló tagok kötelezettsége csak egy évik áll fenn. Ezen példát követhetik minden érdekeit községek.

Azonban, ha mindezeknek létesitése iránt is a jövedelem (fedezet) nem lenne elegendő a rendes kiadásokat fedezni, felajánlotta Pr. Szatmáry Károly ur ő nagysága, mint miniszteri biztos és az országos kisdedegyesület megbízottja, hogy a szükséges hiányzó összegeket indokolt költségvetés felterjesztése után, mindden községnek külön- külön kieszközlendi. így tehat magokra a szülőkre vajmi csekély mértékben szükségeltetnék gyermekeikért áldozatot hozni, remélem nem sokalják meg a t. szülők, ha szeretet gyermekeikért azoknak gondozásáért és neveléséért naponta egy kraj- czárt ál póznának, mi alól pedig a szegények fellennének mentve.

Helyiségről sem kell ez alkalommal gondoskodni, hiszen ott vannak az iskolák, melyek a mezei munka Idő alatt úgy is üresek, csak e mellé a hol kert nincs, egy árnyékos kertet kell kibéreld a gyermekek üünnvaló játszhutása tevétp.

Tanítónő (óvónő) lakásáról sem kel ngongos kodni, hisz legczélszerüqb tanítónak nejeit ki ké- peztetni Sepsi-Szentgyörgyön, vagy Ké/.di Vásárhelyen államsegély mellett. A hol is 3 vagy 4 hó alatt a a kisded óvás mesterségének begyakorlása végett az illető szakképzett óvó nők vezetése alatt anyi képzetséget nyerhetnek, hogy szeretett gyér mekeiket bátran reájuk bizhasuk. Nem értek én itten Fröbel-féle rendezet, hanem a magyar kisded óvódénak a magyar népélet szükségleteit kell kielégíteni, miért is feadata lesz növendékeinek sesti épségének ápolása, óvás és szoktatás általi fejlesztése és a s/.elleinitehetségeknek a legelemibb mód- szertanielvek alkalmazása általi fokozatos felébresztése, mely a társas játékok es gyermek dalok stb. által eszközöltetik.

A tanidő a létesítendő ovódákb .n eleinte költség kímélése tekintetéből a nyári 4 hónapra javasoltatott tehát mig az iskola szünetel. A kinevezendő tauitónónek is fizetése csak is a 4 hónapra utalványoztatik. Azt hiszem ezen kérdésre is elmodhassuk bátran, hogy csak jó akarat kell hozzá és úgy lesz! . . .

3) Miként lehetne fgy kisded ovódát a leg Olcsóbban berendezni bebutorozni?

Ezen kérdésnek ttegfejtésáre kimerítő utasítást nyújt az említettem igen nagy bee ü mii, azonban bátoz vagyok annyit megjegyezni hogy egy előre egy pár törpe asztalon (lehet fiakokkal ellátott, igy elkerülhetővé tenne egy fiókos szék rényt) és elegendő hátas ülő pádon kívül többre nagy szükség nem lenke, a még hiányzókat pedig idő folytán a jövedelemhez mérten be lehet sze rezni.

íme tekintetes szerkesztő ur es t. olvasóim megkisérttem röviden vázalozni hazánk hü bajnokának Pr. Szatmáry ő nagyságának nagy becsű utasításait, valamint igen szeretett tanfelügyelőnk becsesintézkedéseit és az ezekből kifolyó mozgalmát és lelkesültséget ezen lapba közzé tenni. Vajha mihamarább azzal hálálhatnék meg ő nagyságának irányunkban tanúsított nagylelkűséget, hogy kisded óvodáinknak mihamarábbi felvirágzása örvendetes tudomására juthatna.

Végül kedves gyermekeink nevében fogadják hálás köszönetemet mind azon ügy buzgó fáradó zók, kiknek nem szűnnek meg gyermekeink megóvásáról és neveltetéséről ily nemesen gondoskodni.

Gyurka József

csernátfalusi vezér tanító.

Molnár György vendégjátéka.

Sepsi Szentgyogy, 1882. aug. 18.

Városunk közönsége ritka műélvezetben részesült szerdán és csütörtökön. Molnár György, a hires drámai színész, Othelloban és Tartuffe-ben lépett fel a két estén. A közönség sokat várt Molnártól és a várakozást a nagy művész kellemesen elégítette ki. Molnár Qthelloja egy mélyreható nagy tanulmány a közönséges felfogásoktól elütő részletekkel, mesterileg kidolgozott jelenetekkel. Molnár megmutatta, hogy tragoediában nem a szavalás a fő, _hanem a tanulmány az alakításban.