Nemere, 1882 (12. évfolyam, 1-104. szám)
1882-07-23 / 59. szám
59. szám. Sépsi-Szentgyörgj7, 1882. Vasárnap, julius 23. ХП. évfolyam. Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-féle ház, Uov4 a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: обсг-иМе iiv 91Саг& KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmeutesen intézendó'k. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. NEMIRE. Politikai, társadalmi, ismeretterjesztő, szépirodalmi és közgazdászati lap. Megjelenik ezen lap heten- kint kétszer: csütörtökön és vasárnap. Előfizetési áir helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve: Egész évre 6 frt — kr. Fél évre 3 írt — kr. Negyedévre 1 frt 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyeg-dijért külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. •-------------------------*-----• Szerke sztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön Csiki-utcza, Matheovics-féle bűz, bova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kiadó hivatal: cBet/mte \\\ 0ÍCcUF KÖNYVNYOMDÁJA, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmeutesen intézendőb. A hirdetmények és nyiltte- rek dija előre fizetendő. •----------=_______» F üggetlenségi vallomások. — 1882. julius 21. (-4gy) Úgy időről-időre, mikor t. i. megfeledkeznek azon következetességről a mi igen tisztelt és szeretett ellenzéki kollegáink, hogy a kormányt szidják, rosznak mondjanak mindent és az ország végpusztulását jövendöljék, — hát olyankor megszállja őket az igazmondás és bi- bizony nem egyszer megesik, hogy egy-egy czikkecskével tökéletesen desauválják mindazokat, a miket az ország hanyatlásáról elmondottak vala. Lévén pedig Szentes városa is függetlenségi választókerület, hát annak is nagyon elkeseredve kell lembe az országrontó kormányzás ellen, mely pedig megmentette őt az árviztől s adott neki alkalmat a haladásra. Igaz ugyan, hogy Szentes városának független választói ezt nem igen szokták elismerni és azzal korteskednek, hogy az „át к os kormány“ mindent és mindenkit tönkretesz ; ámde most nem lévén a választásoknak ideje, ergo a „Függetlenségben szóról-szóra a következőket olvassuk : „Az irói és művészi kör kirándulása szóba jött Szentesen is. Többen az értelmiségből tanácskoztak a felett, ne hijják-e meg Szentesre is a kirándulókat ? De miután a program már meg volt állapítva s bajos lett volna azon az utolsó órában változtatni, — azt határozták el, hogy az eddig a közlekedés forgalmi erétől egészen elzárt város gazdasági viszonyainak bemutatása végett őszre, előreláthatólag szeptemberre, meg fogják hívni a sajti képviselőit, a vidék orsz. képviselőit s az országos gazdasági kör és mérnök-egylet tagjait. Eddig ugyanis szánalmas, nyomorúságos állapotban volt. Se vasútja, se rendes vizi közlekedése, de még csak valamire való országutja sem volt. Most már lesz vasútja, vau gőzhajózása, a város megyei székhely lesz. Be akarja tehát mutatni az arra leghivatottabb köröknek fejlődése és életképessége müveit, a Kőrös és Tisza mentén épülő nagymérvű védgátjait, alföldi gazdasági rendszerét, sat. sat.“ A „ Nemere“ tárczája. A hold némely tulajdonságai, ív. (Folytatás és vége.) A holdnak a legrégibb időktől kezdve befolyást tulajdonítottak úgy az időjárásra, mint sok egyéb tárgyra. így Francziaországban a múlt században egy erdőtörvény hozatott, mely elrendeli, hogy a fákat mindig csak akkor vágják le, midőn a hold fogyásnak indul. Általánosan ismert, sőt széltiben alkalmazott szabály ez is: „Ha azt akarjuk, hogy virágaink teljesek legyenek, úgy vessünk úgy ültessünk holdfogytán; ellenben ha magasra növő növényeket akarunk kapni, holdtöltén.“ Azonban értelmes és minden előítélettől ment gazdák évekig tartó kísérleteket tettek, s úgy találták, hogy a növénytenyésztés a hold fényváltozataival teljességgel nincs összefüggésben. S valóban a tudomány sem fedezhetett fel eddigelé semmi tényleges eredményt e tekintetben. Kitetszik ez leginkább abból, hogy a téritő körök között, hol az éghajlati viszonyok sokkal szabályosabbak, és a hol a hold működésének is, mivel útja oda esik, sokkal nagyobbnak kellene lenni, a havonkénti fényváltozatoknak valami befolyása az időjárásra épen nem tapasztalható. Ellenben annak, hogy a hold, anyagának vonzereje által földünkre befolyást gyakorol, igen is vannak részint szemmel látható, részint tudományosan észlelt határozott jelei. így például tapasz- taüatott, hogy f old tá v ol (apogaeum) idején a lég általán fél fokkal nehezebb, a légsulymérő l/* vo* íme, a függetlenségi párt legméltánytalanabb lapjának a megfeledkezés egy pilanatában mondott oly őszinte vallomása, melyet a mint lehet alkalmazni Szentes városára, hát épen úgy lehet alkalmazni az egész országra, mert Szentes városa nem kivétel és kedvéért kivételes intézkedéseket nem tesznek, hanem az egész ország érdekében tett intézkedésekből jut ki Szentes városának is a magáé, mely város, a mint a „Függetlenség“ maga hirdeti, „szánalmas és nyomorúságos állapotban volt eddig“, de most már annyira emelkedésnek indult, hogy mutogatni valója van, plane kérkedni akar vele. És lia mindezt nem a „Függetlenség“ mondaná, hanem mondanék például mi, szerény ledorongolt kormánypárti lapok, melyek ha igy beszélnek, elmondnám azt, — a mi igaz, hát kapnánk érte bérencz és liazaáruló titulust, mert írunk, a miért hogy meg vagyunk fizetve. Na már pedig annál, a mit most a „Függetlenség“ irt, nem irtunk soha többet, a kormányzást nem magasztaltuk soha jobban, de talán még igy sem. Mert Szentes városáról bizonnyal nem mertük volna kimondani, hogy „eddig szánandó és nyomorúságos állapotban volt“ és hogy csakis, a mai kormányzás alatt kezd emelkedni. A különbség ily arányát nem mertük volna felállítani a világért sem, bármennyire meg vagyunk is róla győződve, hogy úgy van. Ámde nehogy nagyítással vádoljanak bennünket, hát még az ily igazságokat is csak gyenge hangon és körülírva merjük kimondani. Jól esik azonban, liz úgy olykor-olykor, a megfeledkezés egy-egy pillanatában, ellenlábasaink részéről kell hallanunk az eféle elismerést, melynek őszinteségében az olvasók, értvén a szélsőbali olvasókat, — szintén nem fognak kételkedni. És ha már most a „Függetlenség körül járná az országot és megtevén az összehasonli- litást a nmlt és jelen közt, ha oly Őszinte akarna lenni, mint azon pillanatban volt, melyben az idézett sorokat közre bocsátá, letenné kormány tiitő tollát, és azt, mondaná: mea eulpa. nallal magasaban áll, az ég valamivel tisztább és x/4 — x/ö részszel kevesebb az eső, mint a hold földközele táján, és pedig a mennyire a vizsgálatok terjednek, a föld minden helyein. Továbbá tapasztaltatott szerfelett) csekély befolyása a delejtüre annyiban, hogy a delejtü az ég azon részétől, melyen épen a hold áll, elfordulni törekszik. Ide tartozik még a földtengely ingadozása (Nutatió); ezt is főleg a hold okozza. Ezen befolyás folytán azon szög, melyet a földtengely a napút tengelyével képez, némi változásnak van alávetve, minek következtében az egyenlítő és a napút egymáshoz való állása is helyéből keveset elmozdul. Különben a nutatio i8 évi és 8 havi korszakhoz van kötve és oly csekély hatású, miszerint ezen egész idő alatt a tavaszpont állásában 17, a napút elhajlásában pedig csak 9 másod ivpercz változást idéz elő. De legnagyobbszerü a világtengernek azon, még a legegykedvübb nézőt, is elragadó napon- tai hatalmas szinjátéka, mely tükrének fel és alá hullámzásában mutatkozik, s apály és dagály név alatt általánosan ismeretes. A túlnyomó szerepet ezen feltűnő jelénségnél is a hold vonzereje játszódja. A légtengernek is van ugyan apálya és dagálya, mint ezt az elmélet mutatja, de erről közvetlen tapasztalat által igazolt tényleges eredményeket eddig nem sikerült felmutatni; mert mi ezen tenger fenekén lakunk, s ekként ugyanazon helyzetben vagyunk, mint a viztenger mélyében lakó állatok, melyek a felszínen előforduló nagy változásokról vajmi keveset érezhetnek. A holdkórság lényege és okai felett is még mély sötétség uralkodik. A többi ezerféle befolyások, melyeket részint Holott a helyett a holnapi számban már megfeledkezvén arról, a mit ma irt „a nemzet rontó és az országot véginséggel fenyegető kormány“ ellen, az Ő napi káromkodását fogja elreczitálni a mint az „E—s“ is tett vala, írván ugyanis a mai számban, hogy : „Az a haladás, mely az országban majdnem kivétel nélkül tapasztalható, s mely a jelent összehasonlithatatlanul a múlt fölé helyezi“ sat. És a másik számban már azt irta, hogy : „Az ország el van koldu- sitva az utolsó krajczárig, az utolsó rongyig, az utolsó falat kényéiig“. A ki tehát most már azt aknrja tudni, melyik vallomás őszintébb : hát csak arra gondoljon, vájjon melyik bir azzal a színezettel, az-e, mely véletlenül és öntudatlanul tör ki az emberből, vagy az, mely pártállásból és szenvedélyből tendencziozusan van írva ? A felsőbb leànynevelês érdekében. Sepsi-Szentgyörgy, 1882. julius 21. Egy igen üdvös mozgalom indult meg a há- romszékmegyei felsőbb leánynevelés érdekében közelebbről, a mely végczélját tekintve, valóban időszerűen* lép fel a kiburjánzott nemzetellenes nőnevelő intézetekkel szemben. A s.-sztgyörgyi polgári leányiskola ugyanis, mint ilyen, egyetlen felsőbb leánynevelő intézet lévén Háromszékmegyében, a városi és vidéki középosztály leánygyermekei által nem részesül oly látogatásban, miként azt a körülményekhez képest várni lehetne. Ezen körülmény abban leli magyarázatát , hogy az előkelőbb osztály, mely magasabb nevelést kiván leánygyermekeinek nyújtani, oly táninté zetekhez küldi gyermekeit, a melyek czélszerüen berendezett ben lakással vannak összekötve s a melyekben az erkölcsi nevelésnek, a folytonos tanítónői felügyelet által, több biztosítékát látja. Ilyen nevelő intézetek ez idő szerint Brassóban és Szebenben vannak; amott a kormány által is nemzetellenes irányúnak talált Vauthier-féle iskola, em- itt a zárda. Talán felesleges is mondanunk, hogy ezen nevelőintézetek, eltekintve, hogy igen felületes képzést nyújtanak, a tulajdonképeni czél, a nemzeti nőnevelés hátrányára állanak fenn. Háromszékcnegyére nézve tehát alkalmat kell nyújtani a szülőknek arra, hogy leánygyermekeika természet törvényeinek nem ismerése, részint babonaság, az emberek és állatok egészsége, a növénytenyészésre nézve stb., a holdnak tulajdo - nit, semmitéle alappal nem birnak. Ezzel berekesztjük jelen czim alatti közleményünket, de szándékunk ezen szomszéd égi testre, mely, általunk még nem tárgyalt több kiváló moz - zanata mellett, főképen százados háboraival (perturbatio secularis) igen érdekfeszitö anyagot szolgáltat, egyes önálló czikkekben alkalmilag még többször visszatérni. Radáuyi József. Egyiptomi élet. A közlekedés Kairóban. Kairóban ritka volt régebben a kocsi; ló- vagy szamárháton kellett járni az utczákon. Ma már ló sincs. Beléjük esett a dögvész, s nagyrészt kipusztultak, csak a szamár maradt meg az emberek használatára. Az európaiak gyalog szoktak járni; a leggazdagabb ép úgy, mint a legs zegényebb, Az egyiptomi szamár különbözik a miénktől. Éber és tiszta. Feje csinos, kaczér, nyaka olyan hajlású, mint a lóé. A nyereg, melyet rátesznek, magas, alatta selyem takaró, mely gyakran arany perémmel van szegélyezve. Nem is lassan czammog, hanem vágtat, akár egy paripa s járása biztos, nem botlik, nem esik el. A szamarak ára gyakran nagyobb a lovakénál. A benszülött fellah szamara nem oly jól táplált, szép állat, de mégis elég tisztességes külsejű. Be nem fogják; a taliga ismeretlen a Nílus partján. E helyett ugyancsak megrakják a szegény csacsi hátát súlyos teherrel. Gyakran látni két arabot egy görhes szamáron, mely terhe daczára is fürgén koczog tovább az utón.
